Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-03-21 / 11. szám

6

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1925 március 21.

Sápszky Andor

férfiszabó-üzletét

megnyitott» a korzóval szemben, a Hitelbank-palotában.

Ajánlja raktáron levő elsőrangú szöveteit és ezeknék pontos elkészítését mérsékelt árban.

— Ha nem tudja, hogy mi a betegsége keresse fel (Budapesten VI., N«gy Janos u 47.) a dr. Jakab- féle Liget szanatóriumot, amely a legtökéletesebben berendezett diagnosiibai gyógyintézet. Amerikában az életbiztosító társaságok alapítottak ilyernemU vizsgálati intézetet, ahol minden jelentkezőt a legalaposabban megvizsgálnak. Az orvosi tudomány bevált összes vizsgálati eszközei a dr. Jakab féle Liget sza natóriumban az orvosok rendelkezésére állanak. Szabad orvos választás. Mérsékelt árak. Napidij a magánklinikai osztályon 150.000 korona.

— Csu Csin Csaua Halló Amerika létrád, la a Színházi É et uj számának szenzációs kotlamelléklete. Kiss Ferenc cikke Páriáról, Endrődy Béla, Barabás Lóránt, Hajó Sándor remek képekkel illusztrált beszámolói a Halhatatlan ember, a Főpénztáros ur és a Ceibi premierjeiről, Guthy Soma vicc1 apja, Lestyán Sándor illusztrált novellája az Színházi E'et alagerjei. A nagy társaság rovatban a balozó budapesti szépségek fényképei találhatók meg, a vidéki rovatban S'ób Zoltán irt cikket a Vidéki szinigaz gatók koncesszió reformjáról, a film rovatban Varó Andor irt rendkívül érdekeB Cikket Miile Rosersyról. Gyönyörű sport, divat, képzőművészet, szépségápolás rovat teszi változatossá Incze Sándor kitűnő hetilapját, mely Lengyel Menyhért három felvonásos komédiáját a Waterlooi csatát adja darabmellékletül. Egy szám ára 8000 korona. Negyedévi előfizetés 80.000 korona. Kiadóhivatal Budapest, VII., Erzsébet-körut 29.

— Fogorvos. Kovács J. specialista fog- és szájbetegségben, lakása Szekszárd, Arany JáDos-utca 3, gimnáziummal szemben, az emeleten.

— A közönség szives figyelmét

felhívjuk, hogy a „Nemzeti Újság“, „Uj Nemztdék“, „Tolnamegyei Újság“ és az összes fővárosi napi- és hetilapok egész nap kaphatók a Világ- moziban. Napilapok naponta, a vonat beérkezése után azonnal háthoz szállíttatnak. Előfizetések bármily lapra felvétetnek.

X Nagy reklámmal hirdeti már napok óta a Vi.ag mozi szombat vasárnapi szezon mű órát, a „Rabszolga- királynőt“. A Radius—Sascha fi m- gyár világattrakciója a „Rabszolgakirálynő“. A darab eredeti regényét Ridder Haggard a fáraók korából vette és filmre dolgozta Vajda László, a leghíresebb magyar filmíró. Rendezte Kertész Mihály. A darab főszerepeit Korda Mari& ós Beregi Oszaár alakítja, kik oly művészi együttest produkálnak, hogy még magyar film azt a sikert nem érte el, minta „Rabszolgakirálynő“. Mind két napon d. e. 10—12-ig elővételi pénztár. — Kedden Mae Marah, a legkedvesebb moziszinésznő alakítja a főszerepet a „Forgószél kisasszony“ című 8 felvonásos tragikomédiában. A szezon leghatalmasabb szenzációja, „A zendai fogoly“ és folytatásai kerülnek bemutatásra szerdán, szombaton és vasárnap Antony Hopé híres regénye után. A darab főszereplői :

Alice Terry és Lewys S. S’one. — Szombaton Hentzan Ruppert történelmi mestermü 11 fe vonásban. — Vasárnap „Scaramouche“,Lot-wMetro világattrakc ó 10 felvonásban. Főszereplők : Alice Terry, Remon No- varró és Lewis Stone.

SPORT.

— Szekszárdi Timii S. E—Bajai

S. E. 2 : 0 (1: 0). Bíró: Sonecker.

A bajnokság őszi fordulójában két- izben is lejátszott, de mind a kétszer szabálysértés miatt a kerület által megsemmisített bajnoki mérkőzést játszotta le a két csapat f. hó 15 én Baján. Az első mérkőzést 2:1, a másodikat 1 : 0 arányban nyerte a Turul s ezúttal harmadszor is meg- ujrázta győzelmét a Bajai Sport Egylet csapata felett. A mérkőzés heves tempóban kezdődött, amelyet a Turulnak lelkesen játszó csapata diktált. A bajai kaput a két kiváló formában levő szélső: Tury és Horváth gyors lefatásai minduntalan veszélyeztetik, szép beadásaikat azonban a belső csatárok nem tudják értékesíteni. A bajai kapus Tury, majd Horváth veszélyes lövéseit sikerrel védte. A Turul fölénye egyre jobban kidombo rodik, bár a felidő közepén a kezdet heves irama alábbhagyott, mégis megszületik a várvavart goal, ugyanis a 35. percben a bajai kapus Horváth erős lapos lövését elvetéssel hibásan védi s a labdát a goalba emeli. A goal után Baja hevesen támad, de a Haas—Dora—Lövi halfoor, valamint Szauter és Wagner hátvédek a támadásokat leszerelik. A második félidőt csaknem egészen 10 emberrel játssza végig a Turul, mert Turyt, aki egyes bajai játékosok durváskodásának meg nem torlása miatt erélyesen tiltakozott, a biró kiállította. De tiz emberrel is oly önfeláldozó és lelkes munkát fejt ki a csapat, különösen Dóra László centerbaif volt elemében, hogy nem csak sikeresen védekezik, hanem a csatársor tetszetős összjátékkal felnyomulva a felidő 15. percében Horváth éleB lövéséből újabb goollal biz tositja az eredményt. A továbbiakban a csapat főleg az eredmény meg tartására törekszik még pedig sikerrel. Külön ki kell emelni Dóra László centerbaif nagyszerű játékát, aki úgy a védőjátékban, mint pedig a támadások előkészítésében kiválót nyújtott. N»gy center a csatársort jól irányította, Tury és Horváth állandóan veszélyes szélsők voltak s a közvetlen védelem is kielégitett. A bajai csapatból Szabó kapus, Mándics középfedezet, Sonnenfeld balszélső és Kender hátvéd tűnt ki. Ha a Turul továbbra is ilyen szivvel-lélekkel játszik és szorgalmas tréninggel játéktudását még növeli, akkor a bajnok ság élén győzelmesen loboghatnak majd a kék fehér színek. Március 22-én a két csapat ismét Baján fogja megvívni a tavaszi fordulóra kisorsolt bajnoki mérkőzését. A Turulnak Baja határtalan revánsvágyával szemben egész lélekkel és tudással kell játszania, hogy ismét — negyedszer is — győztesen kerülhessen ki a küzdelemből.

— Bajai Turul S. E.—Sz. Törekvés $. E. 1:0. Folyó hó 15-én játszotta fenti két csapat hrmadsz or megismételt bajnoki mérkőzését. A mérkőzésből a szerencsésebb Bajai Turul került ki győztesként, a második félidő első perceiben lőtt goallal. A Törekvés, az első 10 percet leszámítva 10, majd 9 emberrel játszotta végig a mérkőzést. így is k ét szabályos goalt rágott, mit a biró, érthetetlen okból, nem itólt meg.

Mezőgazdaság.

Kendertermelés.

Irta: Schlagetter Mátyás kendergyári igazgató.

A világháború nem csak a régi politikai rendszereket, hanem a régi gazdasági rei dszereket is ronggyá tépte. A háborút nem csak a legyőzött, hanem a győztes népek is elvesztették. A muDkakedv és munka készség lényeges lecsökkenése olyan gazdasági krízist idézett elő, hogy a gazdaságpolitikának minden országban az a fő feladata, bogy a gazdasági termelés ne csak a régi nívóra emelkedjék, hanem azt túl is haladja. A gazdasági harcból az a nemzet fog tulajdoi képp«n győztesen kikerülni, amely Demzet ezt megérti, lankadatlan munkával és áldozatkész seggel a gazdasági termelést az egész vonalon nem csak hangoztatja, hanem keresztül is viszi.

Az agrár Magyarország földrajzi fekvésénél, vízhálózatánál és gazdasági kultúrájánál fogva leginkáab predesztinált arra, hogy az elsők között legyen és hogy agrár termelésével teremtse meg az ország gaz dasági megerősödését. Hisz háború előtt a külföld nevesebb tudósai — igy Campel is — zászlót hajtott gazdasági kultúránk fejlett volta előtt.

A földreform, megvallom, egyelőre nehéz helyzetet fog teremteni. A megnyirbált gazdaságokból sok munkás fog elbocBattatni, a boldogítónak hirdetett eszméből agrármUDkanélküli- ség fog elŐállani. Éz okból, de mert a gazdasági termelés egyedül nem elégséges a nemzet gazdasági fejlő désehez, feltétlenül fokozott mező- gazdasági iparra kell áttérnünk. Nem a nyers termelés, hanem a nyers termények legmesszebbmenő ipari feldolgozása s mezőgazdasági iparcikkeink exportálása lesz csak képes kereskedelmi mérlegünk aktivitását biztosítani.

Fokozott mértékben kell tehát kereskedelmi növénytermesztéssel és annak ipari fe dolgozására áttérnünk.

Jelen fejtegetésemben kizárólag a kereskedelmi növénytermelés egy speciális ágával, a kendertermeléssel és feldolgozással kívánok foglalkozni, azért éppen ezzel, mivel ezt a jövedelmező növényt már régóta — mondhatnám gyermekkoromtól — ismerem, ezzel évek óta foglalkozom s azt hiszem, ezzel tudok gazdatársaimnak leginkább szolgálni, ba ennek intenzív termelését és feldolgozását hirdetem.

Téves az a közbit, bogy a kendert nálunk csak Bácskában lehet termelni, országunk egyébként nem bir kendertermelésre alkalmas talajjal. Dunántúli gazdálkodásom 18 éve alatt mindenütt találtam vad ken dert burjánozni, ami már magában is jele annak, hogy a nemes ken- dertermeleere is alkalmas a talaj. Több rendbeli kísérletem feltevésemet fényesen igazolták és megállapítottam, hogy az itteni talaj éppen olyan jövedelmező terrénum kendertermelésre, mint Bácska. Ezek a jól bevált kísérletek ösztönöztek arra, hogy a Sió völgyében kendergyárat létesítsek s a megértő közönség és tőke megteremtése után sikerült a már rövid fennállás után is virágzó „Siómenti Kendergyár “-at megalapítani és felépíteni.

Közismert dolog, hogy a háború előtti időben Olaszország után Magyarországon termelték a legjobb és legszebb kendert. Csodálatos mégis, hogy gazdaközönségünk idegenkedik a kendertermeléstől. A leggyakrabban elhangzó az a kifogás, hogy a kendermüvelés sok dologgal jár s

munkásviszonyaÍDk a kendertermelésre nem alkalmasok, helyt nem áll, mivel maga a termelése nem kíván különösen sok munkát. Sok munkával c»ak a kikészítés jár$ már pedig a kikészítés feladata a gyáré. A termelő gazdatársadalom maradjon csak a termelésnél, de ezt a legbelterje- sebben űzze, mig a kikészítést a ken- dergyárak végezzék.

A kendertermelésre fordítandó munkaidő alig jelent nagyobb költséget, mivel a vetés és levágás közti időben nem szorul mivelésre. A kendervágás a gabonaaratás és cséplés utáni időre esik, kát. holdankint 10—12 muokást igényel.

A kendertermeléstől nem szabad tehát idegenkedni Mivelése olcsó, az elérhető ár pedig magas s magas marad beláthatatlan ideig A dolog ugyanis úgy áll, bogy a háború előtti Oroszország rengeteg mennyiségű kendert termelt, mely mennyiségnek a világpiacra való vetése — bár rosszabb minőségű az orosz kender — lényegesen nyomta jó kenderünk árát. Ez a tényező azonban bosszú időre nem jöhet számításba. Oroszország sokáig nem tud a világpiacra kendert adni.

Hogy számszerű adatokkal igazoljam az elmondottakat, Oroszország 1 és fél millió, Olaszország 6—700 , ezer, Magyarország 500 ez^r métermázsát termelt évenkint. Ez a termelés cca fedezte a kontingens szükségletét. Ma azonban Oroszország semmit sem termel s Magyarország régi termelésének 80 százalékát a megszállás következtében elveszítette. Bácska és Torontál megszállott részein a birtok felosztás következtében intenzív kendertermelésről szó sem lehet. Á régiek birtokuk megnyirbálása miatt elkedvetlenedtek, az újak (telepesek) pedig nem értenek ken- dertermolésbez és sokkal kisebb birtokrésszel bírnak, mintsem sikerrel tudjanak kendertermeléssel foglalkozni. Ezek szerint a világpiac kendertermelésének több, mint háromnegyed területét vesztette cl, mivel Olaszország alig termel saját szükségleténél többet, úgy, hogy a termelés konkurencia hiánya miatt árlenyomástól nem tarthat.

Tisztán rajiunk múlik, hogy a kínálkozó alkalmat most — amikor a konjunktúra kedvező — ragadjuk meg s e jövedelmező kereskedelmi növény termelését megszerezzük, magunknak e téren a világpiacot megszerezzük és meg is tartsuk. Természetesen kendertermelésre csak jó föld alkalmas, melyet ősszel mélyen, esetleg gőzekével szántunk, jól megtrágyázunk, sőt alá is szántjuk a trágyát. Sokszor még tavaszi szántásra is szükségünk van. Persze a gazda már tudja mely esetben, ez bővebb magyarázatra nem szorul. Jól előkészített jó földben 63 q termést is értem már el, de kihasznait fö dbe kár minden költség és fáradság.

Vetőmagszükséglet kát. holdankint 35—40 kg. Vetés ideje április 10-től 25 ig. Későn vetett kendertermés nem. oly biztos, miért is április havában feltétlenül elvetendő. Rendes gazdasági évben, ha elegendő csapadék van, a rendes átlagból kender 35— 40 q, amelynek ára ma 7—9 aranykorona métermázsánként s igy köny- nyen kiszámítható, hogy mennyit jövedelmez.

A kendertermelós felkarolása, in-* tenzivvé tétele nagy haladás a gazdasági fejlődés felé, biztos ut a gazdálkodás jövedelmezőségének fokozására és egyben az első lépcső a mezőgazdasági ipar fejlesztéséhez és kiépítéséhez.

Kiadó a »Tstawegyei Újság« hírlapkiadó rt