Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-03-14 / 10. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 március 14. FULLÉRésBOROS || „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és biesmegyei képviselete raktáron tart: cséplőgaraitu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmsto- rokat, szabadalmazott páros és páratlan sora „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó­ba zár épületében. — Telefon 49. Megemlékezés Jókairól. Dr. Cd. Pupp Jenő emlékezése régén rámatatott arra, hogy a nagy mesemondó' is abban a korban szüle­tett, amikor a népek millióinak sor­sát zöld asztal mellett intézték. Az őrök béke megalapitása és megvédése érdekében alapított Szent Szövetség még hallatta szavát, de csakhamar foszlányokra szakadt, mert a nemze­tek élete és boldogulása elé ledönthe- tetlen akadályokat emelni nem lehet és sorsank zöld asztal mellett örökre el nem dönthető. A magyar nemzet ujjáébredése is ekkor kezdődött és indult feitartózhatatlan erővel, amely az 1848. márciusi eseményeiben ju­tott diadalra. A nagy és nemzetünk történetében arany betűkkel bevésett diadalt annak köszönhetjük, hogy a Mindenható oly kiválóságokat állított köz- és irodalmi életünk színterére, mint Jókai és nagy kortársai voltak. És ma, Jókai centennáriuma alkal­mából ismét úgy érezzük, hogy egy hosszú, Reserves küzdelem ntán el gyengült idegeink újra élednek, ereinkben újra pezsdül a vér. Erez­zük, hogy Trianon elszakithatatlan- nak vélt láncai is leroppaunak az újra éledő testről és az isteni rendel­tetés is elhozza számunkra azokat a vezérlő csillagokat, akik, mint a múltban, kivezetik élni akaró nemze tünket a siralom völgyéből. Jókainak a sötét magyar égen ragyogó vezér­li 0 a a a a a a a a a a a Telefon: 120 SZABÓ JANOS mérnöki iradája ▼ Szekszardon. Vasúti fasor 6 Y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbeton- szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál­lítása. — Fáik és Zínner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdabvrkolé gránitdara. a a a a a a a a a a a a csillaga is megmatatja az utat, ame ' lyen haladnunk kell az ezeresztendős Magyarország felé. Az ünnepi közgyűlést ezután Vendl polgármester 5 percre felfüggesztette s azután hozzáfogtak a tárgysorozatra kitűzött ügyek gyors letárgyalásához. A Nemzeti Bank szekszárdi fiókja. Vendl polgármester először a Szek- szárdon létesítendő Nemzeti Búnk fiókjának bérházépitési ügyét ismer tette. A bejelentésből a képviselő­testület örömmel állapította meg, hogy az Ügy oly stádiumba jutott, hogy annak létesítése előtt semmiféle aka­dály sincsen. Dr. Leopold Kornél képviselőtestületi tag felszólalásában kifejtette, hegy ezen, a város és a vármegye közgazdasági életére nagy- fontosságú intézmény felállítása érde­kében a polgármester oly fáradhatat­lan munkát fejtett ki, bogy az ő lelkes bnzgólkodásának köszönhető a fényes eredmény. Indítványára a képviselőtestület Vendl polgármester­nek egyhangú lelkesedéssel jegyző- könyvi köszönetét szavazott. Az építési költségek Ezután a képviselőtestület a pénz ügyi és építészeti szakosztály véle ményére alapított javaslata folytán elhatározta, hogy a Nemzeti Bank által Szekszárdon létesítendő bankfiók emeletes bérbázát Dicenty László építőmester tervei szerint felépitteti. égbolt sötétkék kárpitját most böki át egy fécyeshegyü ezüst tü: Feljött az esthajnali csillag, a „Szalonka- csillag.“ Felkelek ülőhelyemről és erőseb­ben megmarkolom a puskát. MoBt kell jÖDnie az elsőnek, ha jönni akar. A csillag feltüutével egyszerre elhall­gatott a hangos madárhad, csak a vörösbegy csikorog még valahol a sűrűben és egy feketerigó kattogva hívja párját éjjeli nyugalomra. Na­gyon messze a túlsó hegyen néhány fácánkakas hirdeti hangos kutatással, hogy ők most felülnek aludni, de azután ők is elhallgatnak és sokáig nagy csend van az erdőben. A túlsó hegyoldalban szerelmes vén róka tutul és gúnyosan felel neki a kuvik. De itt mináluDk teljes a csend. A Daru­hegy felől viszhangos dörrenés hang­zik. Az erdőőr — ugylátszik — lőtt már szalonkára, ha ugyan nem egy azemtelenkedő róka eletét oltotta ki. Alattam a völgyben sötét tömeg lép ki a léniára, megáll, nagy fülei­ről látom, hogy szarvastehén. Ugy­látszik szimatot kapott, mert vissza­ugrik az erdőbe. Most mögöttem las­san közeledő erős zörgés, törés hal­latszik, amely egyenesen felém tart. A hátam mögött egy-két méternyire hirtelen megszűnik a nesz, majd egy őz baknak ijesztő, ugatásszer ü riadó zasa töri meg az áhitatos csendet. A szegény álla’ közveiJ*n köze bői meg érezte legnagyobb ellenségének szagát és halálfélelmének hangos kifejezést adva, esze nélkül törtetve menekül. A Daruhegyről megint egy lövés hangját hozza a szellő és közvetlen utána halk cirpelés, csipogás, csak vadáBzfülnek hallható, ejt engem is izgalomba, feszülten figyelek, de a hang távolodik, nem jön felém a huzó szalonka. Mialatt feszülten figyelve kísérem távozása irányát, a fejem felett fekete árny subán el hangtalanul és lágy hagolyrepüléssel egy szalonka húz ugyanabba az irányba, mig lövésem utói nem éri. Erős csattanással hull a tölgysorvetés tavalyi száraz leve leire éB egy másodpercre rá boldog farkcsóválással Drill a lábam elé rakja az első szalonkát. Közben egészen besötétedett és le ereszkedem a völgybe. Az utón mar vár reám az erdőőr. Az első lövésre elhibázott egy szalonkát, a második nak azonban egy hatalmas borz esett áldozatul. Még egy szalonkát látott nagyon messziről. Tehát itt vannak és holnap bizonyára már jobb húzás lesz. A szürkék patkói vidáman csat­tognak az országúton hazafelé és a magasságból láthatatlan récec**p<it fütyülő szárnycsapása hallatszik, ő* is hazafelé igyekszenek le a vö gybe, vizes otthonukba. T. S. Tudomásul vette, hogy az építés1 költség az előzetes költségvetés sze­rint 3,136.198.730 koronát tess ki, azt ily Összegben előirányozta. Az építési költség fedezetéül a Nemzeti Bank által a bankfiók székházáért' 15 évre előre fizetendő 1,624.180.514 korona bért, Tolnavármegye közön* sége által az építéshez nyújtott 50.000 aranykorona — 850 millió papirkorona kölcsönt, valamint az eladásra kerülő állami ovőda vétel­árát jelölte meg. Az ezeken felül még esetleg szükséges kiadásokra 600 millió korona hitelt szavazott meg s felhatalmazta a tanácsot, hogy ezen összeget a szükséghez mérten fel­vehesse. Az építési felhatalmazás. Tudomásul vette továbbá, hogy a tanács a bankfiók házilagos építésé­nek művezetői és építőmesteri teen­dői ellátására már versenytárgya­lást hirdetett és végül felhatalmazta a tanácsot az építkezéssel járó összes teendők keresztülvitelére, a szak­munkáknak versenytárgyalás utján való kiadására és a szükséges építési anyagoknak versenytárgyalás, esetleg ajánlatok utján való beszerzésére. Majd Vendl István polgármester ismertette a bankfiók épületének bérbeadása és az építéséhez nyújtott 50.000 aranykorona kölcsön elfoga dása tárgyában előterjesztett tanácsi javaslatot. A nagyvendéglő bérlete. Ezután tárgyalás ala vették a nagy­vendéglő régóta húzódó ügyét. Mint ismeretes, a képviselőtestület január 31 én tartott közgyűlésén kimondotta, hogy az egész bérletre vonatkozó elfogadható ajánlat hiányában az épü­letet felosztja oly módon, hogy a jelenlegi kávéházat és éttermet üzlet- helyiségeknek, az emeletet pedig szállodai, kávéházi és éttermi célra adja bérbe. Ez alapon a városi tanács múlt hó 20 án és e hó 9 ón a bérlet ily felosztása mellett árverést tartott. A megejtett árverés után a bérlet jelenlegi formájára is érkezett be ajánlat. Az árverés eredményét és az ajánlatokat dr. Cs. Papp Jenő közig, tanácsnok ismertette. A képviselő- testület a tanácsnak a pénzügyi bi­zottság véleményére alapított javas­lata folytán elhatározta, hogy miután az egész bérletre elfogadható ajánla­tok érkeztek he, a nagyvendéglőt teljes egészében *dja bérbe és a be­mutatott ajánlatok közül, mint leg­kedvezőbbet, a Bárdi József és neje jelenlegi bérlők ajánlatát fogadja ei. Egyéb ügyek. Kimondotta a képviselőtestület dr. Török Ottó T. tiszti főügyész által felolvasott tanácsjavaslat alapján, hogy a paks—szekszárdi vasútvonal létesítése végett az érdekeltekkel egyesül és e célból a megtartandó tárgyalásokra Vendl István polgár- mestert küldte ki. A közgyűlés végül kimondotta, Ml Anher Általános Biztosító R.-T. Tolnamegyei főképviselet: FÜLLÉ« és BOROS Szekszárd, Kaszinó - bazár. Elfogni • Tűz-, jég-, baleset-, szavaló» * sági-, betöréses lopás-, szálBt­mánv-, élet-, aranykorona- és autóbiztosí­tásokat. Alakult 1858-ban. I hogy a f. hó 21., 22. és 23 án Buda­pesten tartandó teDyeszállatkiállitásan két darab apaállatot beszerez és Tolnavármegye alispánjának leirata alapján az Országos Gyermekvédő Liga részére egymillió korona segélyt szavazott meg. A város e díszközgyűlése oly ünne­pélyes és meghatóan szép mederben folyt le, amelyre a város történetében példa még nem volt, A városi tiszt­viselői kar, élén Vendl polgár- mesterrel, ezúttal is megmutatta, hogy minden kulturális es szociális irányú mozgalom iránt érzékkel bír és munkásságával a város haladása és boldogulása érdekében dolgozi. dunnfüidoűrl hősök emlékműve. Rövid idő,s belül valami tíz mű­soros estély volt Dunaföidváron. Aki nem ismerős a helyzettel, könnyen azt hiheti, hogy az ottaniaknak más dolguk, sincs, mini egyik bálból ki, a másikba be. Pedig, hogy ez a sok látszólagos szórakozás mit eredmé­nyez, mindenki megértheti, ha végig sétál a dunai rakodóparton, vagyis most már „rakodóparkon“. Huber fő jegyző ugyanis a fejébe vette, hogy a kopár, kavicsos töltésen ligetet te remt. Valóban teremtés volt ez a mű, mert a semmiből kellett megvalósulnia a súlyos gondolatnak. A üget már megvan. Gyönyörűen megeredt fák ígérik a jövő lombjait, melyeknek nemcsak az lesz a feladatuk, kegy hüs enyhet nyújtsanak a sétálóknak, hanem hogy eszményi környezete le­gyen a tér közepén felállítandó, mű­vészi alkotása hősök szoborcsoport jónak. Erre kellett itt most minden esc köz, mely pénzt hoz. A társadalom csaknem minden osztálya magáévá tette a nemes eszmét és ma már ntt tartanak, hogy máju3 közepén haza­hozhatják a szobormüvet. A sok színi- előadás, hangverseny, gyűjtés ered­ménye beigazolta, hogy a földváriak nem rosszabbak elődeiknél, mert ke serves keresetükből vagy vagynn- fölösiegükből még most is tudnak áldozni, ha azokról vau szó, kik mind­nyájunknak a legszentebbek. An irre­denta jellegű szobor nemcsak az el­esett hősök emlékműve lesz, hanem az élveuaradottak örök figyelmezte­tője mindnyájunk elveszett örökségé­nek visszaszerzésére. Ehhez a mun­kához a szobor felállítása egy lépés csak. De, ha figyelembe vesszük, hegy ez a lépés annak a magyar közép­osztálynak az áldo'zata, amely idáig is a legtöbbet áldozott: nem haladha­tunk el a dolog mellett közönyösen. Vegyük például a f. hó 7-iki színi - előadást. A szereplők csaknem mind­nyájan nehéz napi munkájuk után a késő esti órákban jártak a próbákra. Akikről azt hinné as ember, högy a MAUTftKIt GYULA fogmfllerme SZEKSZÁRD, SzeKszflrű-HflllO mellett. Telelőn: 1Q71

Next

/
Thumbnails
Contents