Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-11-28 / 47. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Telefon: *20 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 •'W—T'ILLAM \/ —Villa vizlecsa V szerkéz gáz- és litása. - kiziróla gránitda OS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — RentabHitási számítások, mos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, póló és öntözö-bereudezések. — Épületek, beton- és vasbeton- stek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál- - Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szek9zárd és vidékére gos képviselője. — Terméskő, út és betonkavics, járdaburkolo ra. BOROS ÉS TÁRS A f „Kühne“ • j ; mezőgazdasági z i i gépgyár rt. tolna és & bácsmpgyei képviselete • raktáron tart: oséplögarnitu- z rákat, szívó-, gáz és benzinmoto- # rakat, szabadalmazott páros és • páratlan sora „Vera Drill“ i > kanalas sorvetőgéjeket Z i I és minden egyéb 0 mezőgazdasági (II) X i i gépet. # j | Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó- | i i bazár épületében. — Telefon 49. Z S»M> iPN WStPIIS esse w szárdi apátságot alapította, tulajdon- kép nem tett mást, minthogy Szék szárd ot a Benedek-rend ppcaváradi apátságának birtokai közül kiemelte, a közös tulajdont megszüntette és mint a rendnek régóta fennálló egy házát apátsági rangra emelte, meg- toldván njabbi bőkezű adományokkal. Vem 'ehetetlen, — bár erre biztos adattal nem rendelkezem, — bogy az nj apátságnak etsó székesegyháznál egy ideig még a fentebb jelzett trmp onrocska szerepelt s hogy Salamon király, ki 1074 ben a Decs köz séggpl szemben, a hegység völgyeiben feküdt Kastölcz (a török időben elpusztult) fa u környékén táborozott s ide Szekszárdra jött imádkozni, ugyan ebben a templomban határozta el, hogy I. Béla fiát Gézát, tanácsosai rábeszélésére haddal támadja meg, továbbá, hogy Géza a megnyert mogyoródi csatamtán ugyan azon évben a karácsonyi ünnepeket itt tühven, még ebben a templom ban mondott le a királyságról Salamon j»vára. Ide, ehhez az első kis benedekrendi templomhoz n^u'nak vissza a szekszárdi rpátsági székesegyház történeti mu'tjának gyökér- szfilai. A mohácsi vész után Szak szárd cTa'k Kam ár Török k ízre jutott. Horváth Máik szigetvári kapitány pedig 1560 ban a várost felgyújtotta és elpuszti tóttá. Természetesen a monostor is, székesegyházával együtt, romhalmaz lett a masfelszázadig tartott török hódoltság alatt. Mérey Mihály esztergomi kanonok, 1693-ban nyerte el a szekszárdi apátságot s egy birtokaiból kifosztott, épületeiben romban heverő javadalmat vett át. Hogy a világi főurak által Bzétharácsolt birtokokat visszaszerezhesse, a helyszínére Szek- azárdra jött s itt az apátsági t<-rüle ten — a mostani vármegyei székház déli vége táján — az árvaszék hivatalainak helyén, 1696 ban a maga részére egy kis házat építtetett. Székesegj ház építéséről ekkor még ezó sem lehetett, mert hiszen nem volt jövedelmező birtok, de katholikus hívők sem voltak. 1696 ban Szek- szárdon 30 református és.Ocsényben 33 református család volt. A székesegyháznak a romokból va'ó felépítése Merey utódjára, gróf Trauthson János bécsi érsek, szekszárdi apátra maradt, aki ezt a kö telességet teljesítette is. Az uto'só javad-Imas apát halála után 1776 b»n volt az első egyház- megyei hivatalos vizsgálat, amelynek adatai szerint ekkor még a székes egyhnz jó karban volt, gótizlesben épült, főoltárát, a Megváltó mennybe menetelet ábrázoló, >g n szépen festett kép ékesítette és emelte az áhítatot. Tornya kőből való volt, három haranggal és órával ellátva. A Vizsgálat után következő évek ben- azonban az apnisxgnak sorsa — székesegyházával együtt — fordu ópontra Jutott. Mária Terézia királynő a nagyszombati tudományegyetemet Budára helyezte át s a szekszárdi apátsági birtokokat ennek coljaira „Magyar Tudományegyetemi Alap“ tu ajdonába kebelezte. Ugyanezen időben a vármegye Si- montornyán volt székház*, a Sió és Kapos folyók mocsaraiba sülyedt. A vármegye tehát a Helytartótanácshoz fordult, hogy ideiglenesen engedjen át nehány helyiséget a pénztár, levéltár és börtönök céljaira a szekszárdi várban, melynek volt apátsági épü letét fegyverraktárnak használták. Da egyúttal az épületnek és a hozzátartozó egész területnek megvételére is a vármegye urai alkudozásba bocsátkoztak a Helytartótanáccsal. Az alku és vétel 1780 ban megtörtént, a szerződést 1782 ben kötötték meg Ezzel a szerződéssel a székesegyháznak más helyre való áthelyezése már előre meg volt pecsételve. A vármegye 1785 ben megkezdte az átvett épületnek saját céljaira való átalakítását és szükséges kibővítését. Viszont a székesegyház is jól megérezte a „tanulmányi alap“ mostohaapaságát, mert hogy felében össze ne düljüu, gerendákkal kellett alátámasztani. 1793 ban már újraépítése elkerülhetetlenné lett. (Folyt, köv.) Széchenyi ünnepély. Az Egyesült Ssekszárd Tolnamegyei Nőegylet f. hó 22 én délután 6 órakor a vármegyeház nagytermé ben igen szép ünnepéllyel áldozott gróf Széchenyi István emlékének. A nagy termet az ünneplő közönség egészen megtöltötte A Szekszárdi Dalkör énekelte a Himnuszt, mjd utána Kovács Dávidné emlékezett az ő lebilincselő kedves modorával és kiváló előadó képességével gróf Széch^Byi Istvánról. A tartalmas és lendületes beszédért hatalmas tapssal tüntetett a közönség Kovács Dávidné mellett. A Hiszekegyet a Szekszárdi Dalkör nagy átérzéssel énekelte. A hirdetett zongora szám, amelyet dr. Orffy Lajosáé adott volna elő, elmaradt, h lyetie dr, Kunczer Jenő és Polgár Margit, városunk e két mindig szolgálatra kész műkedvelője töltötték ki a 4 ik számot. Sammar- tini: Canto Amor so ját és Burmee- ter: ValBe-ját adták elő. Mindkét szereplő precíz játékával és fej ett teknikajaval igazi élvezetet nyújtott. Horváth Margit gyönyörű hang- hordozással' sz-va-ta el Tóth Kálmán „Megholt Széchenyi“ c mii költeményét, amellyel az ÜDnepló közönség osztatlan elismerését nyerte el. A Szekszárdi Dalkör Murgács irre ^lenta dalát enekeite, igen jó beta-' nu ássál. Úgy a dal Bzövege, mint zenéje és az előadás jósága annyira megnyerte a hallgatóság tetszését, hogy meg kellett ismételni a dara bot. Itt jelezzük, hogy a Szekszárdi j Dalkör nagyon szépen halad, csak a legnagyobb elismeréssel emlékezhetünk minden alka'oramal a lelkes és tanulni vágyó tagokról és fáradhatatlan karmesterükről B ntu L'pót ró). Dr. Kuncser Jenő és Polgár Margit léptek ismét az emelvényre Drdia: Bercer<*sét és Pergament : Serenad-jAt adták elő. Dr, Kunczer Jenő finom, jól kidolgozott hegedű- i játékához nagyon jól simult Po'gár | Ab 1914. évi szeptember havában megnyílt dombóvári szent Orsolya- rendi zárda iránt, a kitűnő vezetés és tantestület mellett, egyre fokozó dik az érdeklődés. A szülők mind szélesebb vidékről küldik gyermekeiket az immár hírneves zárda falai közé, ahol valóban példás nevelésben, oktatásban részesülnek. Ez az örvendetes tapasztalat késztette az 1922 év szeptember hava óta a zárda élén álló, tolnamegyei származásit Forster Rafael» íőnöknőt arra, hogy a leányuevelés tökéletesítése érdekében az eddigi elemi és polgári iskolát ipariskolával kiegészítse. Tehette ezt annál inkább, mert a zárda Uvaly a kassai anyaintézettől füg- getlenútetett és a pécsi püspökség fennhatósága alá került, mely püspökség kulturális célokat mindenkor négy bőkezűséggel támogat. Forster R*f«ela főt öknő szép tervének keresztülvitelét is a pécsi püspök gazdag adománya tette lehetővé. A zarda uj kápolnájának és az újonnan létesített ipariskola épületé nek felssentelése folyó hó 22 du tör tént igen nivós ünnepély keretében, amelyen résztvett dr. Mosonyi Dénes pécsi püspöki kelynök, dr. Vasa Bjr tálán kir. főigazgató, Bárdos Ádám kir. tanfelügyelő, Offenmüller Zsig mond Bzentszéki tanácsos, Kenézy László fősiolgabiró, Saeitz József egyháskerületi tanfelügyelő és igen sokan Dombóvár előkelőségei és vezetői hősül. Dr. Mosonyi Dénes délelőtt 8 őrekor felszentelte az nj tágas és díszes kápolnát, utána ünnepélyes szentmise keretében igen megkapó, hazafias vonatkozásokban bővelkedő szent* beszédet tartott. Délután 4 órakor kezdődött az intézet most épült és ez alkalommal zsulo:ásig megtelt dísztermében a házavatási ünnepély, a zárdától már megszokott gazdag programmal. A Himnusz eléneklése után Offenmüller Zsigmoud plébános, szentszéki tanácsos ismertette a zárda történetet. Amikor a szónok 1912-ben elfoglalta a dombóvári plébániát, nagyon gyéren látogatták a templomot, ez a szomorú jelenség ébresztette benne azt a gondolatot, hogy a hitélet intenzivebbé télele végett nő- nevelői intezmóoyt létesítsen. Száu1925 november 28 Háziasszonyok figyelmébe I Szakszerűen főzött, 72% zsírtartalma és kitűnő tisztilé haiávu MOSÓSZAPPAN legalább 5 kgr os rendelésnél utánvét mellett kgr ként már 14 000 K éri kapható. Viszontelárusitók ni<k kedvezményt adunk. Komoly érdeklődőknek 2000 K ás bélyeg beküldése ellenében ingyen és bérűi ntve küldünk mintát I Husárusyár, Kapuvár (Sopron m.) Margit ügyes zongorakisérete. A közönség lelkesen ntegtapsoíta őket. A ssép ünnepély a Szózat éneklésével ért véget. A Nőegylet ez év első kultur délutánja igen sikerült kezdet volt és remélhetőleg a december 4 ikén tartandó is, amelyen Káldi Ilonka, Bodnár István, Kenésy Endré né, dr. Szautner Ostó, Dicenty Sárika, Piruitzer Edéné ób Gaskó Éva szerepelnek, hasonlóan látogatott less I dékát a püspökség, az Esterházy hercegi család, a község és az ősz- szes érdekeltek felkarolták s igy mater Berchmana, a kassai rendkáa főnöknőjének vezetése alatt csakhamar megnyílt az azóta annyira bevált Orsolya-rendi zárda., Nagy elismeréssel szólt az intézet kiváló vezetőségéről. Ráca Valéria Lsek Bo(eroját adta elő zongorán preeiz betanulással. Az ipariskola növendékei nevében Koruzsán Szilvia üdvözölte a püspöki helynököt, aki oly sokat tett az intézetért, amit a nő vendékek mind annyira megszeret tek, hogy második otthonuknak tekintik. Könnyeket fakasztó kedves jelenet volt, amint Takács Marianna gyönyörű albumot adott át a püspöki helynöknek azzal a kérelemmel, hogy soha el nem múló hála jeléül nyújtsa át gróf Zichy Gyuia volt péesi püspök, kalocsai érseknek. Schmie- der Karolin Kocsis Lászlónak Ká polna9zentelésre című költeményét szavalta el hatásosan. Bárdos Ádám kir. tanfelügyelő a vallás-erkölcsi ne vetésről tartott előadást. A világi hírneves pedagógusok gyengülő ha tásával szemben rámutatott a nagy egyházi nevelők vonzó példájára. Á munkát és az imát aa iskolában kell megtanulni, igy lesz ez az ország az erő országa Harrai Mária a pol gári iskola növendékeinek háláját tolmácsolta a főnöknő ir&nt, akit anyjukként tisztelnek és szeretnek. Ünnep után cimü költeményt Tótk Ilonka el. isk tanuló szavalta a legnagyobb sikerrel. Herold Z<mp> c. négykezesét Roihermel Irma és Ssmodics Hanna játsaották ügyes technikával. Takács József főjegyző a község köszönetét fejezte ki a püspöki helynöknek a nagylelkű támogatásért, a zárdának pedig megígérte, hogy nemes munkájában a község segítségére mindenkor szá mithat. Befejezésül a növendéken Tövisek között cimü allegórikus ka- p t mutatták be oiy kifogástalan alakításokkal, megrendítő, majd fel* emelő hatossal, hogy erről csak a legnagyobb elismerés hangján leket megernló&ezDi. Az egész ünnepély igen kellemes és felejthetetlenül ta- i ulsagos emlékeket higyo|| a ré»ít- í vevők lelkében. | MAUTNER GYULA fogtnQterme 8ZEKSZÁRI), temaánt-nailtt mellen. Telető«: 107 | A dombóvári szent Orsolya-rendi zárda I házavatási ünnepéivé. I
