Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-11-07 / 44. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 november 7. BOROS ÉS TAPSA „Kühne“ ■ezőgazdaaági gépgyár rt. tolna- és báosmegyel képviselete raktáron tart: oséplőgamita- r&kat, szívó-, géz- és benzinmoto­rokat, szabadalmazott páros és páratlan sora „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szék szárd on, a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49. 1925. évi pót- és a közúti alap 1926’ évi rendes költségvetését, őszinte lelkesedéssel határozta el azután a közgyűlés, hogy a november 8-iki Széchenyi-ünnepségen részt vesz és ott magát Jankó Ágoston főispán és dr. Eri Márton alispán vezetése alatt álló hattagú küldöttséggel képvisel­teti. — Áldozatkészségének ezúttal is tanujelet adta megyébk nobilis közönsége azáltal, hogy a 44-es hősi emlékműre 5,000 000 K át, a 10-es huszárok hősi szobrára 2,000.000 K át szavazott meg. — Prohászka: „Ma­gyar Jövő“ akcióját 1,000.000 K, a danaföldvári szent Ferenc zárdát 1,500.000 korona segélyben részesí­tette, Line Jolán nyug. vm. dijnok- nak pedig 1,000.000 K-át utalt ki gyógykezelési segély címén. — Le­tárgyaltak még 150 községi ügyet, köztük Szekszárd r. t. városnak a Salgótarjáni részvénytársasággal kö­tött villamosáram szolgáltatására vo­natkozó szerződését jóváhagyták, ami által a város közönsége közel 60°/o al olcsóbban kaphatja majd a villamos áramot. — Egy óra felé azután az eléggé népes közgyűlés véget ért. Az hkolúnklvoil népművelés. Vinekker János népmöv. titkár előadása a Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület közgyűlésén. Ez a történelmi nevezetességű vár- megyeháza, amelyben szerencsém van felszólalni, e díszes gyülekezet, amely­nek előttem oly rokonszenves tagjai sorában helyet foglalnak állami éle­tünknek magas funkcionáriusai, e teremben elhelyezett rendkívül érté­kes és a maguk élettelenségében is sokat mondó képek, amelyek keretei­ből országos, sőt világhírű férfiak tekintenek le reánk: emlékeztetőén nemzeti nagylétünk fénykorára és vádlóan : fel támasz tjátok-e és egyesi* titek e újra szivetek összedobbanó érzésével, lelketek egybefonódó esz­méivel, karotok egymást támogató acélerejével, kardotok ellenségriasztó élével és ha kell, véretek hullásával ez elalélt nemzetet? — mindennek átgondolása és átérzése delejes áram­ként hat reám és ellenállhatatlanul arra késztet, hogy a glóriás múltba néző reminiscenciával rajzoljam meg legalább egy-két ecsetvonással annak a nemzetépitő, a történelem kerekét mozgató nagy feladatnak a perspek­BHHHK ▲ SZABÓ JÁNOS A Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V Hí—THLLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. ^ / — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton- V szerkezetek, utak és hidak tervezése és épitése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál­lítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- es betonkavics, járdaburkoló gránitdara. ▼ tíváját és célkitűzését, amit iskolán- kívüli népművelésnek nevezünk. A magyar nemzet a IX. század­ban 7 rokontörzs szövetségéből állott, közös fő nélkül. Mikor azonban az akkori élet állandó zivatarai, a foly­tonos vándorlás következtében elkerül­hetetlen összeütközések a szomszéd népekkel szükségessé tették a törzsek közötti egységet és szoros együtt­működést, ennek biztosítása végett a köz, 'a nép előbb főbirát, Gyulát, később a Gyula helyetteséül Kendét, majd a IX. század vége felé Árpád személyében örökös fejedelmet vá­lasztott. De ezek a vezetők sohasem voltak zsarnokai a magyarságnak, amely mindig megőrizte függetlensé­gét .és szabadságát s Verbőczy sze­rint az volt a szokás, hogy a ki­kiáltók Isten és a nép nevében hív­ták össze az embereket a nemzet közgyűlésére, hogy ott fegyveresen meghallgassák a köz parancsát, vég­zését. A nemzeti lélek akaratának, cél­jainak a helyes meglátása, megértése és a közjóra vezető bölcs, határozott és erélyes irányítása, ez ama egyedüli kormányzat, amiért a magyar egysé­ges nemzeti életének kezdetétől áldo­zatok árán is lelkesedett s ez ma is előfeltétele alkotmányunk megingat- hatlan szilárdságának. Akkor volt boldog és emelkedett jólétben, hata­lomban nemzet és fejedelem egyaránt, ha közös eszményben egyesülni tud­tak. Akkor mutatott vonzó erőt a maroknyi magyarság befelé és kifelé, ha lángeszű vezetője támadt, aki vi­lágosan felismerte a közös nemzeti ideált, s ennek férfias nyíltsággal nemcsak szószólója volt, hanem annak megvalósításáért a széthúzó tömege­ket sokszor önfeláldozó módon egye­sítette. így alakult ki nálunk alkot­mányunk évszázados fejlődésének folyamán a közügyek iránti nagy érdeklődés s minden korban valami egységes nemzeti közfelfogás, ellentét­ben a német politikai életben és iro­dalomban érvényesült individualÍBZ- tikus szellemmel. Amig Goethe Faust­jában az egyén küzdelmeit ábrázolja mesteri tollal, Madách megrázó stílus­ban a köz emberét mutatja he s testvéreinek vallja a milliókat. A magyar nemzeti közélet hullámzó eszméinek, törekvéseinek minél meg kapóbb megrögzítése, ez hevíti a honi földből sarjadt művészt s az ezekért való nyílt sikraszállás szerez megkülönböztetett tiszteletet a közélet hozzáférhetetlen jellemű emberének. Az igaz magyar hazafi magánélete sem választható el a nemzet sorsától: Széchenyi István elméje elborul hona feldúlt állapotán, Petőfi otthagyja lángoló szivének egész hevével szere­tett fiatal feleségét, kardot ránt s elvérzik a csatamezén imádott nemze­téért, s az utóbbi évek legmarkánsabb államférfia: Tisza István mártirom- ságot szenved inkább, de el nem menekül a rajta keresztül hazáját fenyegető veszély elől. Ez a közszellem az a csodálatos erő, amely annyi vészből és viharból kimentette nemzetünket; ez a köz­szellem az a bűvös varázsszer, amely hatalmába ejti mindazokat, akik a közelébe kerülnek, legyenek azok a napkelet vagy nyugat, a déli vagy északi íöldöv fiai; ez a közszellem az a csillogó gyémántkapocs, amely minden időben összeköti a múltat a jelennel s nem engedi, hogy elszakad­junk történeti hagyományainktól; ez a közszellem az a fényes csillag, amely megmutatja nekünk az utat, amerre haladnunk kell; ez a köz- szellem az a mag, amely megtermé­kenyíti utódjaink lelkét is ; ez a köz­szellem az a természetfeletti hatalom, amely a sir mélyéből is feltámasztja a magyart. Eltiporhatja-e, megsemmisítheti-e a mai kor szerencsétlen, gyenge, irigy, kapzsi, féltékeny, kicsinyes gyermeke ezt a közszellemet ? Azt hiszem, hiába ágálunk ellene, hiába igyekszünk sza­badulni tőle: ott él a csirája mind­egyikünk keblében s addig töri, zúzza lelkünk kérgét, míg napvilágra jő. szárba szökik s virágot fakaszt a köz javára. Hungária csak hősöket szülhet I Nem elnyomni, hanem elő­segíteni kell tehát ennék a közszel­lemnek mielőbbi és minél teljesebb kifejlődését! Ennek a nemzeti szem­pontból oly fontos és mind sürge­tőbb célnak az elérésére van hivatva az egész értelmiség közreműködésé­vel az iskolánkivüli népművelés. Az iskolánkivüli népművelés tehát az észnek és szívnek a megfelelő ki­művelése révén összetartást, együtt­érzést, lelki felülemelkedést, etikai pallérozottságot, ideális világnézetet, önzetlen hazaszeretetet, őszinte val­lásosságot, öntudatos faj védelmet, szükség esetén önfeláldozást követel, íme, a népművelés terén az oktatás mellett a nevelésnek régóta kívánt a Fontiére 804 Általános Biztosító Intézet főügynöksége: o HezSsazdoiűgl—Kereskedelmi részvÉmtúrsűJdg:: Szekszárd minden ágazatbeli biztosításokat előnyös módon eszközöl. előretörése. Minden ismeretnyujtáss&l a jót, a szépet, a nemeset, az igazat, az erkölcs, becsület, a hazafias jel­lem követelményeit segitsük diádalra vinni. Valamennyi tárgynak, előadás­nak központja az ember legyen. Érte, mint a nemzet szerves tagjáért tör­ténik minden fáradozás, intézkedés, törvényalkotás és annak végrehajtása. Ezt a gondoskodást meg kell értet­nünk az utolsó munkással is, de azt is, hogy ne várja mástól a betevő falatot. Azért önismeretre, önálló­ságra, élnitudásra tanítsunk, öntsünk láncként összefogó morális tartalmat a meglazult közgondolkozásbá. Vés­sük a telkekbe kitörölhetetlenül a magyar költő szózatát: „A minden- ségben csak egy szív dobog. Te: én vagyok s ő: szó csak, nem ha­tár. A kő rám is hull, melyet rád dobok s amit te dobsz rám : téged is talál.“ Íme, a keresztény testvéri­ség tanának egyezése a lovagias ma­gyar érzésvilágával. Ez tartotta fenn a magyarságot oly sok viszály és háborúskodás közepette s ennek új­bóli felélesztése lesz záloga a még dicsőbb jövendőnek. Hogy mily módozatok és tárgyak keretében történjék mindez, azt a helyi viszonyok és szellemi szükség­letek szabják meg. Mielőtt hozzá­fogunk bármely községben a nép­művelési munka megszervezéséhez, ismernünk kell a lakosság értelmi színvonalát, erkölcsi fogyatékosságait, tudásbeli hiányait, a fentebb vázolt erényekkel esetleges ellentétes maga­tartását, társadalmi, foglalkozásbeli, politikai, felekezeti megoszlását. Ezek­nek lelkiismeretes egybevetésével állapítjuk meg a célt és ennek el­érésére lagalább 2 évre szóló prog- rammunkat, amit aztán időt, fárad­ságot, áldozatot nem kímélve, váll­vetett munkássággal keresztülviszünk. E nemzetépitő működésünkbe be­levonunk mindenkit, aki csak né­mileg alkalmas reá. Elsősorban ter­mészetesen a község hivatott Veze­tőinek : a lelkészének, jegyzőnek, tanítónak kell összefognia. A jól megszervezett, egyetértő előadói kar gondosan összeállítja a vármegyei alispán urnák legutóbb kiadott ren­deleté folytán minden község részére megszerzendő Népművelődési Tájé­koztató segítségével részletes munka­tervét, tananyagbeosztását, órarend­jét és költségvetését s ezt be­mutatja a vármegyei iskolánkivüli Hölgy Férfi Gyermek Világhírű Lichtman kizárólagos lerakata // CIPÓK Pirnitzer József és Fiai (áruházában SZEKSZÁRDON. — Alapítva 1840-ben

Next

/
Thumbnails
Contents