Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-11-07 / 44. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 november 7. BOROS ÉS TAPSA „Kühne“ ■ezőgazdaaági gépgyár rt. tolna- és báosmegyel képviselete raktáron tart: oséplőgamita- r&kat, szívó-, géz- és benzinmotorokat, szabadalmazott páros és páratlan sora „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szék szárd on, a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49. 1925. évi pót- és a közúti alap 1926’ évi rendes költségvetését, őszinte lelkesedéssel határozta el azután a közgyűlés, hogy a november 8-iki Széchenyi-ünnepségen részt vesz és ott magát Jankó Ágoston főispán és dr. Eri Márton alispán vezetése alatt álló hattagú küldöttséggel képviselteti. — Áldozatkészségének ezúttal is tanujelet adta megyébk nobilis közönsége azáltal, hogy a 44-es hősi emlékműre 5,000 000 K át, a 10-es huszárok hősi szobrára 2,000.000 K át szavazott meg. — Prohászka: „Magyar Jövő“ akcióját 1,000.000 K, a danaföldvári szent Ferenc zárdát 1,500.000 korona segélyben részesítette, Line Jolán nyug. vm. dijnok- nak pedig 1,000.000 K-át utalt ki gyógykezelési segély címén. — Letárgyaltak még 150 községi ügyet, köztük Szekszárd r. t. városnak a Salgótarjáni részvénytársasággal kötött villamosáram szolgáltatására vonatkozó szerződését jóváhagyták, ami által a város közönsége közel 60°/o al olcsóbban kaphatja majd a villamos áramot. — Egy óra felé azután az eléggé népes közgyűlés véget ért. Az hkolúnklvoil népművelés. Vinekker János népmöv. titkár előadása a Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület közgyűlésén. Ez a történelmi nevezetességű vár- megyeháza, amelyben szerencsém van felszólalni, e díszes gyülekezet, amelynek előttem oly rokonszenves tagjai sorában helyet foglalnak állami életünknek magas funkcionáriusai, e teremben elhelyezett rendkívül értékes és a maguk élettelenségében is sokat mondó képek, amelyek kereteiből országos, sőt világhírű férfiak tekintenek le reánk: emlékeztetőén nemzeti nagylétünk fénykorára és vádlóan : fel támasz tjátok-e és egyesi* titek e újra szivetek összedobbanó érzésével, lelketek egybefonódó eszméivel, karotok egymást támogató acélerejével, kardotok ellenségriasztó élével és ha kell, véretek hullásával ez elalélt nemzetet? — mindennek átgondolása és átérzése delejes áramként hat reám és ellenállhatatlanul arra késztet, hogy a glóriás múltba néző reminiscenciával rajzoljam meg legalább egy-két ecsetvonással annak a nemzetépitő, a történelem kerekét mozgató nagy feladatnak a perspekBHHHK ▲ SZABÓ JÁNOS A Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V Hí—THLLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. ^ / — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton- V szerkezetek, utak és hidak tervezése és épitése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szállítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- es betonkavics, járdaburkoló gránitdara. ▼ tíváját és célkitűzését, amit iskolán- kívüli népművelésnek nevezünk. A magyar nemzet a IX. században 7 rokontörzs szövetségéből állott, közös fő nélkül. Mikor azonban az akkori élet állandó zivatarai, a folytonos vándorlás következtében elkerülhetetlen összeütközések a szomszéd népekkel szükségessé tették a törzsek közötti egységet és szoros együttműködést, ennek biztosítása végett a köz, 'a nép előbb főbirát, Gyulát, később a Gyula helyetteséül Kendét, majd a IX. század vége felé Árpád személyében örökös fejedelmet választott. De ezek a vezetők sohasem voltak zsarnokai a magyarságnak, amely mindig megőrizte függetlenségét .és szabadságát s Verbőczy szerint az volt a szokás, hogy a kikiáltók Isten és a nép nevében hívták össze az embereket a nemzet közgyűlésére, hogy ott fegyveresen meghallgassák a köz parancsát, végzését. A nemzeti lélek akaratának, céljainak a helyes meglátása, megértése és a közjóra vezető bölcs, határozott és erélyes irányítása, ez ama egyedüli kormányzat, amiért a magyar egységes nemzeti életének kezdetétől áldozatok árán is lelkesedett s ez ma is előfeltétele alkotmányunk megingat- hatlan szilárdságának. Akkor volt boldog és emelkedett jólétben, hatalomban nemzet és fejedelem egyaránt, ha közös eszményben egyesülni tudtak. Akkor mutatott vonzó erőt a maroknyi magyarság befelé és kifelé, ha lángeszű vezetője támadt, aki világosan felismerte a közös nemzeti ideált, s ennek férfias nyíltsággal nemcsak szószólója volt, hanem annak megvalósításáért a széthúzó tömegeket sokszor önfeláldozó módon egyesítette. így alakult ki nálunk alkotmányunk évszázados fejlődésének folyamán a közügyek iránti nagy érdeklődés s minden korban valami egységes nemzeti közfelfogás, ellentétben a német politikai életben és irodalomban érvényesült individualÍBZ- tikus szellemmel. Amig Goethe Faustjában az egyén küzdelmeit ábrázolja mesteri tollal, Madách megrázó stílusban a köz emberét mutatja he s testvéreinek vallja a milliókat. A magyar nemzeti közélet hullámzó eszméinek, törekvéseinek minél meg kapóbb megrögzítése, ez hevíti a honi földből sarjadt művészt s az ezekért való nyílt sikraszállás szerez megkülönböztetett tiszteletet a közélet hozzáférhetetlen jellemű emberének. Az igaz magyar hazafi magánélete sem választható el a nemzet sorsától: Széchenyi István elméje elborul hona feldúlt állapotán, Petőfi otthagyja lángoló szivének egész hevével szeretett fiatal feleségét, kardot ránt s elvérzik a csatamezén imádott nemzetéért, s az utóbbi évek legmarkánsabb államférfia: Tisza István mártirom- ságot szenved inkább, de el nem menekül a rajta keresztül hazáját fenyegető veszély elől. Ez a közszellem az a csodálatos erő, amely annyi vészből és viharból kimentette nemzetünket; ez a közszellem az a bűvös varázsszer, amely hatalmába ejti mindazokat, akik a közelébe kerülnek, legyenek azok a napkelet vagy nyugat, a déli vagy északi íöldöv fiai; ez a közszellem az a csillogó gyémántkapocs, amely minden időben összeköti a múltat a jelennel s nem engedi, hogy elszakadjunk történeti hagyományainktól; ez a közszellem az a fényes csillag, amely megmutatja nekünk az utat, amerre haladnunk kell; ez a köz- szellem az a mag, amely megtermékenyíti utódjaink lelkét is ; ez a közszellem az a természetfeletti hatalom, amely a sir mélyéből is feltámasztja a magyart. Eltiporhatja-e, megsemmisítheti-e a mai kor szerencsétlen, gyenge, irigy, kapzsi, féltékeny, kicsinyes gyermeke ezt a közszellemet ? Azt hiszem, hiába ágálunk ellene, hiába igyekszünk szabadulni tőle: ott él a csirája mindegyikünk keblében s addig töri, zúzza lelkünk kérgét, míg napvilágra jő. szárba szökik s virágot fakaszt a köz javára. Hungária csak hősöket szülhet I Nem elnyomni, hanem elősegíteni kell tehát ennék a közszellemnek mielőbbi és minél teljesebb kifejlődését! Ennek a nemzeti szempontból oly fontos és mind sürgetőbb célnak az elérésére van hivatva az egész értelmiség közreműködésével az iskolánkivüli népművelés. Az iskolánkivüli népművelés tehát az észnek és szívnek a megfelelő kiművelése révén összetartást, együttérzést, lelki felülemelkedést, etikai pallérozottságot, ideális világnézetet, önzetlen hazaszeretetet, őszinte vallásosságot, öntudatos faj védelmet, szükség esetén önfeláldozást követel, íme, a népművelés terén az oktatás mellett a nevelésnek régóta kívánt a Fontiére 804 Általános Biztosító Intézet főügynöksége: o HezSsazdoiűgl—Kereskedelmi részvÉmtúrsűJdg:: Szekszárd minden ágazatbeli biztosításokat előnyös módon eszközöl. előretörése. Minden ismeretnyujtáss&l a jót, a szépet, a nemeset, az igazat, az erkölcs, becsület, a hazafias jellem követelményeit segitsük diádalra vinni. Valamennyi tárgynak, előadásnak központja az ember legyen. Érte, mint a nemzet szerves tagjáért történik minden fáradozás, intézkedés, törvényalkotás és annak végrehajtása. Ezt a gondoskodást meg kell értetnünk az utolsó munkással is, de azt is, hogy ne várja mástól a betevő falatot. Azért önismeretre, önállóságra, élnitudásra tanítsunk, öntsünk láncként összefogó morális tartalmat a meglazult közgondolkozásbá. Véssük a telkekbe kitörölhetetlenül a magyar költő szózatát: „A minden- ségben csak egy szív dobog. Te: én vagyok s ő: szó csak, nem határ. A kő rám is hull, melyet rád dobok s amit te dobsz rám : téged is talál.“ Íme, a keresztény testvériség tanának egyezése a lovagias magyar érzésvilágával. Ez tartotta fenn a magyarságot oly sok viszály és háborúskodás közepette s ennek újbóli felélesztése lesz záloga a még dicsőbb jövendőnek. Hogy mily módozatok és tárgyak keretében történjék mindez, azt a helyi viszonyok és szellemi szükségletek szabják meg. Mielőtt hozzáfogunk bármely községben a népművelési munka megszervezéséhez, ismernünk kell a lakosság értelmi színvonalát, erkölcsi fogyatékosságait, tudásbeli hiányait, a fentebb vázolt erényekkel esetleges ellentétes magatartását, társadalmi, foglalkozásbeli, politikai, felekezeti megoszlását. Ezeknek lelkiismeretes egybevetésével állapítjuk meg a célt és ennek elérésére lagalább 2 évre szóló prog- rammunkat, amit aztán időt, fáradságot, áldozatot nem kímélve, vállvetett munkássággal keresztülviszünk. E nemzetépitő működésünkbe belevonunk mindenkit, aki csak némileg alkalmas reá. Elsősorban természetesen a község hivatott Vezetőinek : a lelkészének, jegyzőnek, tanítónak kell összefognia. A jól megszervezett, egyetértő előadói kar gondosan összeállítja a vármegyei alispán urnák legutóbb kiadott rendeleté folytán minden község részére megszerzendő Népművelődési Tájékoztató segítségével részletes munkatervét, tananyagbeosztását, órarendjét és költségvetését s ezt bemutatja a vármegyei iskolánkivüli Hölgy Férfi Gyermek Világhírű Lichtman kizárólagos lerakata // CIPÓK Pirnitzer József és Fiai (áruházában SZEKSZÁRDON. — Alapítva 1840-ben
