Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-10-24 / 42. szám

ára 2000 korona. VII. évfolyam. Szekszárdi 1925 október 24. 4 42. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Yeleionszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hlrdttések árai: A l.gklicbb Mrdatés dija 10000 korona. A hirdeti» afy 60 mllllmétar szél« hasábon mllllmáltrsoronként 1000 korona. Közgyűlési rásxványtársaságt stb. hlrdalásak IZOOkor. — Állást karssöknak 50 száza* Iák angadmány. A hírrovatban alhalyazetl raklámhtr, aljagyzásl hír, oaa* ládl hír, valamint a nyllttár soronként 8000 koronába karlIL Dr. Pesthy PHI igazságügyi miniszter oyonki beszámolóin. £ hó 18-án tartotta dr. Pesthy Pál kerülete székhelyén Gyünkön beszámolóját, ahova elkísérték ót Csáky Károly gróf honvédelmi mi­niszter, Schaßdl Károiy és Neubauer Ferenc államtitkárok, Erdélyi Aladár, Perlaky György, Platby György, Marschall Ferenc és Urbanits Kál­mán nemzetgyűlési képviselők is. A minisztereket, valamint kísérőiket a hidegkút—gyönki állomáson a vár­megye főispánja és alispánja fogadta. A honvédelmi minisztert dr. Éri Márton alispán üdvözölte rövid be­szédben. A kerület részéről pedig az igazságügyi miniszter — nem­zetgyűlési képviselőt Perl János hi­degkúti és Sparas Elek szárazdi ág. év. lelkészek üdvözölték ha­zafias szép magyar beszédben. Az üdvözlés után a hidegkúti föld- mives dalárda a Hiszekegyet éne­kelte, amely mély hatást gyakorolt az ott lévőkre. (Ahol iiy szellem uralkodik a nép között, ott hiába akarnak izgatni a pángermánok). A hidegkúti leventék tisztelgése után a vendégek autóval Gyönkre kocsiz- tak. Délután 3 órakor a gyönki Kossuth-téren a választók igen nagy számban gyűltek Öbszc, hogy részt vegyenek közszeretetben álló képvi­selőjük beszámoló beszédjén. Dr. Keck László kormány főtaná­csos, pártelnök nyitotta meg az ülést, aki lelkes szavakkal üdvözölte a mi­nisztereket, az államtitkárokat, a nemzetgyűlési képviselőket és a meg­jelent választókat. Miután kifejezést adott azon nagy ragaszkodásnak, amellyel képviselőjük iránt viseltet­nek s köszönetét mondott az összkor- mánynak azon küzdelmes nagy mun­káért, amelyet nemzetünk talpra- áliitása érdekében folytat, indítvá­nyozza, hogy a gyűlés Horthy Mik­lós kormányzóhoz és gróf Bethlen István miniszterelnökhöz üdvözlő táv­iratot küldjön. Az üdvözlő távirat szövegét felolvasták és a népgyülés lelkesen járult hozzá az elnök indít­ványához. Ezután dr. Pesthy Pál lépett a választóközönség szűnni nem akaró éljenzése közben a szónoki emel vényre és az üdvözlészaj elcsitultá- val tartotta meg a nagy hatást keltő beszámolóját, amelyben a ma leg­aktuálisabb politikai kérdést, a szo­ciáldemokrácia ügyét tette szóvá. Az igazságügyminiszter országos feltű­nést keltő beszédében többek kö­zött a következőket mondotta: A közeli napokban a szociál­demokrácia pártja céljául az élni akarást és haladni vágyást jelölte meg. A szociáldemokrácia osztály­politikát folytat. Az egész országra vonatkozólag élni és haladni akarás programmját, tehát nem egy oly párt programmja alapján lehet megvaló­sítani, hanem a kormányé alapján, amelynek minden küzdelme arra irá­nyul, hogy az ország minden egyes polgára ebben a szűk hazában meg­élhessen és boldogulhasson. Magyar- ország agrárállam lévén, a mostani kormány a földmives társadalomra kíván támaszkodni, mert a nemzet ereje a foldmivelésben rejlik. Ezen osztály boldogulásából erősödhetik az ipar és kereskedelem is. Fényes bizo­nyítéka ennek az 1924 iki gazdasá­gilag szomorú év, mert ha a gazda nem termel, nincs amit feldolgozzon az ipar és forgalomba hozzon a keres­kedelem. A munkásosztálynak is az az érdeke, hogy megvalósuljon a kormány programmja, amely egyete­mesen az egész nemzet javát igyek­szik biztosítani. Minden egyes tagjának munkát és munkaalkalmat és ebből eredőleg nyugodt megélhetést óhajt nyújtani. A kormánynak egy igen fontos célja volt a pénz értékének állandósítása és a költségvetési egyensúly helyre­állításával a kormány megteremtette az alapot ahhoz, hogy ismét érdemes legyen dolgozni és takarékoskodni, mert mindenki tisztában Ithet azzal, hogy keresetéből meg tud élni, meg­indulhat az egész vonalon a vállal­kozás, a vállalkozás pedig haladást jelent. Köszönetét mond a magyar nép­nek, amely nemcsak a világháború ban, de a most folyt gazdasági háborúban is megállta helyét. Nyu­godtan néz a jövő elé, mert a most folyó küzdelemből nemzetünk gazda­sági megerősödése fog fakadni. A kormány törekvése, hogy a polgáraira nehezedő nagy terheken könnyítsen és amellett tovább haladhasson a nemzet a gazdasági megerősödés ut­ján. A magyar költségvetés rendben van, ennek egyensúlya és további javulása az, ami el fog vezetni ben­nünket a feltámadáshoz. A legutóbbi költségvetésnél a kormány már azon helyzetben volt, hogy 16 milliárdot vehetett íel beruházásokra, ezzel munkaalkalom adódik és ez a mun­kásság jólétéhez vezet. Az ország boldogulása nem egy osztály, hanem az összes erők munkába állításából fakadhat. Ha a kormány céljait ennek dacára a munkásosztály egyes rétegei nem tudják megérteni és méltányolni, annak okai abban rejlenek, hogy folytonos alattomos izgatás folyik. A kormány el van határozva, hogy meggyőzi szeretettel és felvilágosítja a munkásságot, de ha a megértés útja eredményre nem vezetne, úgy lesz ereje, hogy arra az útra kény­szerítse őket, amelyet a nemzet ösz- szes osztályának érdeke megkíván, amely a nemzet boldogulásához vezet. A kereskedelmi szerződések rövidesen tető alá kerülnek. Termésünk kivitele megindul, ezzel szemben az ipari cikkek kedvező áron jöhetnek be. Megkívánja az ország érdeke, hogy az ipari termelés is biztosítva legyen, mert mint előbb is kifejtette, min­den osztály egymásra van utalva és boldog és erős ez a nemzet csak úgy lehet, ha minden osztálya összefog. Kéri a választó közönséget, hogy továbbra is azzal a hűséggel támo­gassák a kormány munkáját, mint eddig. Há képet igyekezett adói a Bethlen kormány és igy az 6 mun­kájáról is, kéri továbbra is a bizal­munkat. . Az igazságügyi miniszter beszá­moló beszéde igen nagy lelkesedést keltett, amelynek lecsillapultával gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter szólalt fel. Katona vagyok, harcot hirdetek, de nem a fegyverek har­cát, hanem politikai haroot és a munka harcát. Harcot hirdetek, mert azt akarom, hogy éljünk, az élet pe­dig harcot kíván. Politikai harcra azért van szükség, hogy vele a munka harcát biztosítsuk és hogy megélhes­sen mindenki. A középút harcát hir­detem, mert nem szabad, hogy a szélsőséges irányzatok vonhassák ma­gukhoz a tömegeket. Saját testünkön tapasztaltuk, hogy hova vezet a baloldali szélsőségek diadala. Ilyen törekvések ellen hivja harcba a polgárokat. A polgári rendet min­den erővel fentartják. De vannak ke­resztény szélsőségek is. A kormány programmjában is bent van a ke­resztény jelszó, de ez nem a gyűlö­letet jelenti, hanem azt, hogy a azé retet minden. A gyűlölet nincs bent evangéliumunkban. Nem fogadhatjuk el azt a jelszót, hogy ha valaki nincs a mi vallásunkon, azt ki kell zárni az emberi közösségből. Ez nem a keresztény evangélium értelme. Ezért hirdeti a politikai a harcot, mert meg van győződve, hogy csak a középút politikáján lehet az ország boldogutása felé haladni. A munka harcát is hirdeti, mert ha a politikai lehetőséget megteremtettük, ha mindenki dolgozhat, akkor min­denkinek dolgoznia is kell. Ha ezt megértjük, akkor ebből gazdasági megerősödésünk fakad, ez ped'g egy ország boldogulásának az alapköve. A honvédelmi miniszter kiváló szó­noki készséggel előadott beszéde, a melyet néhány szóval németül is el­mondott, igen nagy hatást keltett és a választók nagy sokasága lelkes él­jenzéssel honorálta a nemcsak szép és hatásos, de minden részletében ki­válóan tartalmas beszédet. Schandl Károly államtitkár szólalt fel ezután és ő, akinek már többször volt alkalma a gyönki kerület válasz­tói előtt beszélni, a kenyér politikáját hirdeti. Köszönetét mond a gyönki választókerületnek, hogy oly okosan választotta meg képviselőjét. Féltjük a nép nyugalmát, ezért sietünk végre­hajtani a kormány programmját. Sok­kal könnyebb az ellenzéki oldalról támadni és kritizálni a munkát, mint azt elvégezni. A politikus akkor hozza meg a legnagyobb áldozatot, ha a kormány programmját igyekszik meg­valósítani. Nem akarja a kormány a földet vagy házhelyet kapott kisem­bereket elhagyni. SegitŐ kezet akar nyújtani feléjük, hogy házaikat fel­építhessék és földjüket megművel­hessék. Közel van már ez az idő. Elmondja ezeket azért, hogy meg­cáfolja az izgatók szavait, hogy a kisgazda párt nem váltotta be pro­grammját. Angliában járván, látta és hallotta, hogy milyen elismeréssel vi­seltetnek ott Bethlen István nagy értékeivel szemben. Helyrehozásán hibát követtek volna el a kisgazdák, h^ nem álltak volna egész szívvel és lélekkel Bethlen István mellé. Be­szél a valuta-reformról, amelyből nem származbatik senkire sem előny, vagy hátrány. Csak a nullák maradnak el. Ki kell a politikából is a nullákat hagyni. Ne a politikai nullákra hall­gasson a nép, hanem azokra, akik kitartóan dolgoznak az ország szent ügyének előbbre vitelén. Az osztrák kereskedelmi szerződés küszöbön áll. A legfontosabb gazdaságai exportcikk, a magyar bor kivitele ügyében min­dent elkövetett a kormány. Építő munkát végez az egységes párt. A munkaadás a kenyér politikája. Ezt megakadályozni nem lehet. Senki sem lehet ebben a legázolt ország­ban megelégedett. Mindenki egy jobb,' egy nyugodalmasabb, egy boldogabb jövő után vágyik. Óvatosak legyünk azért az elégedetlenséget szitókkal szemben. Még egyszer köszönetét mond a kerületnek, hogy olyan ki­váló férfiút küldtek a nemzetgyű­lésbe, mint dr. Pesthy Pál. A földmivelésügyi államtitkár nagy tetszést keltő beszéde után még Per­laky György a gyönki választó pol­gárság régi ismerőse intézett német beszédet a hallgatósághoz, amelyben összefogásra lelkesíti a megjelent vá­lasztókat, akik nagy figyelemmel hall­gatták végig az agilis fiatal képvi­selő őszinte hévvel előadott szavait. Az impozáns lefolyású népgyülés után a vidéki vendégek dr. Keck László pártelnököt keresték fel ven­dégszerető otthonában, ahonnan rövid tartózkodás után autóval a vonathoz mentek és visszautaztak Budapestre. Az igazságügyminiszternek persze nem volt sok nyugta. Amíg a kísé­rete és a párt vezetőség a nap ese-

Next

/
Thumbnails
Contents