Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-10-03 / 39. szám
Ara 2000 korona. VII. évfolyam. Szekszárdi 1925 október 3 39. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. feleionszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap negjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 10000 korosé. A hirdetés egy 60 milliméter széles heséboa mllllmétersoronkénl 1030 korona. Közgyűlést részvénytérseségt stb. hirdetések IZOOkor, — Állést keresőknek SO széze- lék engedmény. A hlrrovatben elhelyezett reklémhlr, eljegyzési hír, ess* lédl hír, Valentint e nyllttér soronként 8000 koronába kerül. A vörös rém. A fővárosi rendőrség leleplezése folytán megdöbbenve értesülünk arról as országot behálózó szörnyű veszélyről, amely Kun Béla hírhedt nevével s a kommunizmussal áll kapcsolatban. — Egy oly nagyszabású, egyelőre balul megszervezett, kiterjedt alakulásról van szó, amelyet figyelemre kell méltatnunk. Tárgyilagosan kell a józan ítélet mérlegére vetDÜnk már csak azért is, hogy az unatkozó s igen könnyen felületessé váló magyar társadalomnak bebizonyítsuk, hogy valami nincs rendben a lelkekben, jó lesz résen állani. Ez az újabb keletű szervezkedés a fennálló rend és rendszer ellen fo- kozatásan erősbül. A Vági féle töredék éretlen hangicsálása gyermekszoba koncertjéhez hasonló. De íme, még el sem ült zsivaja, jó ez az újabb, méreteiben kiszélesedve, hangjában megmélyülve, fellépésében komolyan. Néhány ember hurokra kerül. Azok felelni fognak a törvény előtt. De megkérdezzük magunktól: nem veszedelmesebbek és többek e azok, akiket a törvény keze utói nem ér ? És nem fog-e egyszer váratlanul megmozdulni körülöttünk minden talpalattnyi föld ? A dolgok szabályszerű rendje az, hogy a mozgalmak fokozatosan erősbödnek, mig egyszer végleg uralomra nem jutnak. Felszívják az elégedetlenek ezreit s mig azok panaszukkal és zúgolódásukkal legfőbb hangadójuk, a nyárspolgári élet megelégedett része két garas ára cipójával markában szervezetlenül és nemtörődömséggel vonul félre az útból. És hogy az elégedetlenség egyre jobbra terjed, azt tagadni nem lehet. A hazafiság, a honmentés ürügye alatt olyan kitételek repkedtek és repkednek a levegőben kormány, közigazgatás, személyek és hivatalok ellen, amelyekről, ha levonjuk a mázt, látjuk a kommunizmus halálos vi- gyorgását. Az általános munkanélküliség melegágyában elhinti magjait a szanálás is, a szélsőséges ellenzék is és csöndesen forr a katlanban az, amire a szovjet vár. Addig nincs közvetlen veszély, amig a nagy tömegek és az azokra hatni tudó intelligens elemek közösen meg nem mozdulnak, össze nem fognak. De széthullik tört üveg szilánkjaként a magyar nemzet érzékeny teste abban a pillanatban, amelyikben a kettő egymásra talál. Azt mondanánk, jöjjön, aminek jönni kell, ha nem tudnánk, hogy mi az a kommunizmus. Há keservesen nem tapasztaltuk volna nemzet, család, test és lélekölő erejét, hehe- hurgyán, útonálló módon való viselkedését, ha elfelejtettük volna azt, hogy e gonosz rendszer apostolai nagyrészt munkakerülő svihákok és a politika panamistái, akik a maguk érvényesülésére és. anyagi hasznára zsákmányolják ki az elkeseredett tömegeket, akkor talán bekötné szemünket a terror. Mivel azonban már egyszer belekóstoltunk az átkos ételbe, nyomatékosan és határozottan emeljük fel szavunkat. Először is megkérdezzük a magyar munkásság megtévelyedett tömegétől, hogy tisztában vannak-e szándékuk céljával és következmé nyével ? Mit akarnak ? Polgárháborúba és az abból fakadó szörnyű nyomorba akarják sodorni ezt a szerencsétlen országot és népet ? Fanatikus rövidlátással ássák a sirt, a melynek körvonalait ellenségeink már megrajzolták ? Hát tudják meg azt és vegyék észre, hogy e hazában a polgárok 99 százaléka undorral és megvetéssel említi e szót: proletár és a legvégsőkig kész elmenni, hogy a holdkóros álom megvalósulását megakadályozza 1 Tudják meg és vegyék észre, hogy nem kormányok, nem személyek állanak ellent nekik, de a magyar nemzet élő, egységes szelleme l Nem frakció, nem vállalkozó fehérek, hanem az örök és halhatatlan háromszin, mely a világtörténelem felkavart mocsokjából iszonyú erőfeszítéssel vergődik régi dicsősége színvonala felé. Tudják meg és vegyék észre, hogy a munkásság szine java nemcsak azért nem áll melléjük, mert megveti őket, hanem, mert tisztában van azzal, hogy a jelen átmeneti bajok megszűnése a küszöbön áll s csak órák kérdése a,, leszűrődés, melyért a kormány mindent elkövet. Másodszor az adott esethez füzünk egynéhány megjegyzést. Nem célunk és nem hivatásunk az igazságszolgáltatás folyása elé állanunk. A törvény törvény s annak érvényt szerezni az államhatalomnak legfőbb kötelessége. Szabad legyen azonban úgy vélekednünk, hogy a jelen bűnösöket szánó és nem kegyetlen szigorral kell kezelni. Tisztában kell lenni azzal, bogy nemcsak nagyon sok körülmény segiti elő a könnyen befolyásolható munkásság megtéve- lyedéséjt, hanem a megtévelyedés főoka a készületlenség, mely a magyar munkás specialitása. A kommunizmus az állati kulturátlan- Ságból sarjad. Táplálói az ősi, vad ösztönök. Hatni és érvényesülni csakis ott tud. ahol előfeltétele: a lelki és szellemi tompultság megvan. Fájdalom, a múltnak nagyon sok számolni és felelni valója volna e tekintetben ! Amint kormányozni, uralkodni a szellemileg legkiválóbb hivatott, úgy a legvezethetőbb, vagy mondjuk: félrevezethetőbb a szellemileg dege- nerált. Az ideális törvény azt mon daná tebát, hogy a jelen bűnösök inegbüntet'óse ezredrangu kérdés. A területében és népében megfogyatkozott magyar nemzetnek semmi nyeresége sem származik abból, ha egy pár száz polgárától börtön, vagy halálbüntetés által megszabadul. De igenis nyeresége és szüksége van minden polgárának erőire, támogatására. Szüksége van arra, hogy e határok között és túl mindeneket meg nyerjen a maga fenkölt eéljainak. Meg kell nevelni a magyar és nemzeti munkásságot. Kulturtömeg- gé, hasznos államalkotó tényezővé kell tenni. Az agitátorképző szemináriumok himlője ellen a nemzeti kultúra áldásos csarnokait kell megnyitni. Módot és alkalmat adni arra, hogy a lelki, szellemi, anyagi nyomor he lyére beköltözzzék az igazi áldás 1 Ereznünk kell, hogy nagy kötelezett- | ségünk van munkás testvéreinkkel szemben, hogy a népművelésre, a hit kimélyitésére és szociális megértésre hi vattattunk el. Ez az adott eset mutatja, hogy még mélyebbre kell mennünk s irtanunk a baj gyökerét, mint eddig tettük. Azért nem börtönt és halálos ítéletet kérnénk és sürgetnénk a magyar nemzet érdekében, hanem jobb megélhetést, több tudományt és nagyobb hitet: a vörös rém eme meg- ölőit. Jánosi György. Dp. Pesthy Pál Szarvason. Magyarországnak lélekszám szerint I második (24.000 hivőj evangélikus | egyházközsége a alföldi Szarvas városában a megüresedett felügyelői állásra az igazságügyminisztert választotta meg, kinek ünnepélyes beiktatása szeptember 27-én folyt le. Dr. Pesthy Pál Uzdról, hol szabadságát tölti, autón utazott Budapestre Reich Oszkár fŐBzolgábiró kíséretében. Budapesten a sárszentlőrinci gyülekezetnek, — melynek dr. Pesthy Bzintén inspektora — 12 tagú kül-' döttsége Fábián Imredeikész és Mendöl Ede tanító vezetésével csatlakozott hozzájuk, a szolnoki vonathoz csatolt bérelt külön kocsiba pedig még számos budapesti evangélikus elő kelőség szállt be, élükön Raffay Sándor püspökkel. Békés vármegye határán, Mezőtúr állomáson Kovácsits Dezső főispán vezetése alatt nagyobb küldöttség üdvözölte az igazságügy minisztert, melynek tagjai szintén- beszálltak az innen Szarvasra induló vicinális vonatba. Szarvas állomáson dr. Schauer Gábor főszolgabíró fogadta dr. Pesthyt, azután pedig a menet lépésben 30 kocsin a 3 kilométer hosszú Fő-utoán végig bevonult a városba. — A kocsik megszerzése Szarvason semmi gondot sem okoz a rendezőségnek, mert ott minden nagyobb földműves gazdának van fényezett, födeles hintója, melynek bakján fia, vagy veje ül. Az uwonalon végig sorfalat álltak a cserkészek, a leventék (egyenruhában) a vitézek fekete attilában violaszin övvel éa nyakkendővel, azután végig a hosszú vonalon kétoldalt a különböző iskolák tanulói. A szarvasi iskolai állapotok méreteiről némi fogalmat ad, hogy csak felekezeti népiskolai tan erő 36 van. Ebhez járul még a községi, állami elemi iskolák, a gimnázium, tanítóképző, kereskedelmi iskola stb. tanítóinak, tanárainak jelentékeny Bzáma. Különösen csinos látvány volt a tanitónőképzőintézet növendékeinek sorfala, kik valameny- nyien egyforma fehér blúzban, színes szalagos diáksapkával álltak fel. A harangok zúgása mellett ért végre a hosszú kocsisor az ótemploúi élé, ahol a lova - csendőrök által szabadon tartott téren, Bartos Pál igazgatólelkész üdvözölte a minisztert és a püspököt, kik mindketten válaszoltak. — A bevonulás ezzel befejeződött és mindenki a már Mezőtúron kézbesített szállásjegyen olvasható lakására ment, ahol a házigazda adott ebédet. Dr. Pesthy Pál az ujtemplomi, Raffay püspök az ótemplomi lelkésznél lakott. Hat órakor vallásos est volt az uj templomban, amely villannyal pazarul ki volt világítva és rengeteg virággal dúsan diszitve. A tolnamegyeieknek különös volt, hogy a pap a díszes oltár előtt letérdelt és később a kórus felé fordulva énekelt, akárcsak a kath. templomban. Felvilágosították őket, hogy a tót hívek ezt megszokták és megkívánják. A programmban szerepelt egy orgonamüvész játéka, férfikar éneke és egy fiatal hölgy szavalata is. Fél 9 órakor Borgulya Pál nemzetgyűlési képviselő házánál vacsora volt, melyen 40 en vettek részt. Az asztalnál a csizmás kisgazdaképviselő divatos selyemruhába öltözött leányai szolgáltak fel, mig az italokról csizmában járó, de érettségit tett fia és veje gondoskodtak. Ez utóbbi, mint a házigazda elbeszélte, a motoreke gépésze is. Szarvason ugyanis több kisgazda szánt már géppel. A vacsora alatt felköszöntőket mondottak: dr. Pesthy Pál, Raffay Sándor, a főispán, Kovács Andor esperes, Reich Oszkár, Fábián Imre sárszentlőrinci lelkész, Csizmadia András orosházai képviselő és mások. Tíz órakor a dalárda énekelt az ablak előtt, 11 órakor pedig a városi zenekar adott fáklyafénynél szerenádot. Éjfélkor az igazságügyminiszter asztalt bontott. Reggel 8 órakor az ótemplomban megkezdődött a beiktatási ünnepség. Gyönyörű kép volt, amikor az uj felügyelő a rózsákkal elbalmozott oltár előtt színes, aranyzsinóros magyar diszruhában letette a hivatali esküt. Istentisztelet után díszközgyűlés volt a templomban, ahol a püspök remek beszédben üdvözölte a felavatottat. Raffay ékes és dallaipos magyarsága nagy hatást keltett az előző tót prédikáció után. Ilyenkor látni csak, mi az a magyar nyelv 1 Még több beszéd is volt, azután pedig Pesthy Pál dr. hosszú és tartalmas szónoklatban előadta programmját. Végül Fábián Imre lelkes és lendületes be-
