Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-09-26 / 38. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 szeptember 26. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Telefon: 120 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája ▼ Szekszardon. Vasúti fasor 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 “W ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. / — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbeton- v szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szállítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. Sápszky Andor férfiszabónál Szék szárd, Szent István-tér 1—3 készülnek a mai kor legkényesebb igényeinek isjjjj megfelelő angol szövet-, lüszter és vászon divatöltönyök a legszolidabb kivitelben és árak mellett szerű stylasgyakorLtai valódiak, de éppen ezekből kiindulva akarom a mi vármegyénk ' nemesen érző szüleit és fmköltgondolkozásu nemzetgyűlési képviselőit figyelmessé tenni arra, hogy majd ott a kellő helyen és kellő időben hivják fel az illetékes köröket, hogy ha a magyar knltnra — vagy mondjak a népkaltara — igazán szivükön fekszik és azt emelni akar ják, akkor emeljék előbb a kultura- osztogató közegnek — a tanítónak — képzettségét és ne engedjék meg azt a lehetetlen állapotot, hogy a rendőri, megyei, vasúti, postai, pénzügyi tisztviselő kvalifikációja nagyobb legyen a tanítóénál. Nem lekicsinylésből mondom ezt, mert minden hivatal szükséges és fontos az állam és társadalom szempontjából, da már — engedőimet kérek — azért a tanítónak foglalkozása és hivatása sem áll semmivel sem alacsonyabban, mint az említettek közül bármelyiké, mert a Hazának jövő adófizetői, polgárai, védői nevelése és tanítása csak van olyan fontos foglalkozás, mint az említett hivatalok bármelyikéjé ? És mégÍB mit látunk ? Mindegyiktől megkívánják a közép iskolai végzettséget és azonfelül va lami szakvizsgát, csak legdrágább kincsünknek, saját vérünknek, meg- ujhodott énünknek, édes gyermekeink tanítójától, oktatójától, nevelőjétől nem kívánunk magasabb képzést, hanem megelégszünk avval, hogy annak elég a legkisebb képzettség is a köztisztviselők között. Nem lebecsülése ez önmagunknak ? Lekicsinylése édes gyermekeinknek ? Vagy az adóbehajtás, a számadás- revidiálás, a Bzerződésirás magasabb érdek a nevelésnél ? Ha majd a tanítóság azon a szellemi nivón fog állani, amelyen hivatásánál és foglalkozásánál fogva joggal kell, hogy álljon, akkor nem fognak a jelentések helyesírási hibáktól hemzsegni (bár most sem szabadna és hiszem, hogy ez csak kivétel) és a hivatalos beadványok nem fognak fogalmazási abszurdumok lenni, hanem komoly okiratok. Sajnos, hogy Magyarország müveit szülői nem bízzák drága gyermekeik oktatását magasabb képzettségű tanítókra 1 Itt a baj l Ez a hiba I Mert amint XIV. Lajos francia császár mondhatta magáról, hogy „én vagyok az állam“, úgy a tanító is mondhatja magáról: „én vagyok az iskola.“ Azért középiskolai végzettség és paedagogiai akadémia legyen a tanítóság képzettsége, ne pedig középiskolai 4 alsó osztály és 4 — most már 5 — képzőintézeti osztály, mely tanítóképzőnek szakiskolának kellene lenni, nem építhet a fundamentum gyengesége miatt. Ha majd alaposan képzett tanító sága lesz Magyarországnak, akkor nem lesz már kuhura-válság. * Röviden akartam csak hozzászólni, menten minden személyes kicsinyeskedéstől és kari tulérzékenykedéstől, mert ez olyan téma, amelyről akár kötetekre valót lehetne irni, de a valóságnak megfelelően akartam a baj eredetére rátapintani é i rámutatni. Paedagogus. A domböoűrl sz. Orsolyo-rentlI zárda 10 Éves Jubileuma. Az 1915. evben kedves hangú levél érkezett a több mint 200 esztendős, országos hirü kassai orsolyita rendházba Dombóvárról. A levélnek nemes lelkű írója jó anyákat nevelni segítő apácákat kért a rendtől Dom bóvár leányai részére. A kasáai rendház akkori főnöknője, Jäger M. Berch- mána személyesen jött el „háztüz- nézőbe“ a rohamosan fejlődő város kába és mikor itt a leendő zárda épületében és kertjében körültekintett, bizonyára nemcsak a három vármegyére terjedő gyönyörű terme szeti kép kötötte le figyelmét, hanem lelki szemei előtt ott lebegett egy nagy orsolyita rendháznak képe is. Bár az akkor kilá ásba helyezett működési terület — különösen a fényes és hatalmas kassai rendházhoz hasonlítva — nagyon szűknek és szegényesnek látszott, az erős lelkű főnöknő mégis elhatározta, hogy maga fogja az uj intézet vezetését vállalni. Miután a jóielkü lovag Paál József nyug. hercegi kerületi felügyelő és Offenmüller Zsigmond dombóvári plebaDOB buzgóikodására, herceg Esterházy Miklós és a pécsi kaptalan bőkezűsége a szükséges telket és épületet biztosította, az uj főnöknő 1915 augusztus 10-én elindult Kassáról öt rendtársával és három jelölt- nővel együtt, hogy áldásos rendi működésükhöz fogjanak, ami azon ban tulajdonképen csak szeptember 7-én — a kassai vértanuk emléknapján — vette kezdetét, amikor Offen- müller Zsigmond plébános a zárdát és ennek kápolnáját felszentelte. Szeptember 9 én nyilt meg az I—11. osztályú po'gári leányiskola éa a női kereskedelmi tanfolyam, előbbi 55, utóbbi 34 növendékkel, kik közül 34 bennlakó volt. Hogy rövid egy év alatt milyen jó hírnévre tett szert az intézet, mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy a következő évben a növendékek száma az előbbi évi 89-ről egyszerre 126-ra, újabb egy esztendő múlva pedig 226 ra emelkedett, annak dacára, hogy Dombó váron még egy polgári leányiskola volt. Ennyi növendék számára a régi, szűk épület természetesen már nem volt elégséges és bár a kezdet s a háború rendkívüli nehézségeivel küzdő zárdának úgyszólván semmi felhasználható vagyona nem volt, az Istenben bizó főnöknő mégis hozzáfogott egy teljesen uj, emeletes épület létesítéséhez. Herceg Esterházy Miklós, gróf Zichy Gyula püspök, a pécsi káptalan, a vallás és közoktatásügyi minisztérium és más jótevők támogatásával, de leginkább a nagymerészen felvett hatalmas összegű kölcsönnel, Fábián Gáspár budapesti kivé ló mérnök tervei szerint, közvet lenül a budapest—fiumei fővonal mel letti szép kilátással biró dombon, a rendhaz egy modern, uj épülettel gyarapodott, melynek alapkövét gróf M^jláth Károly Gusztáv erdélyi püspök áldotta meg 1917 szept. 22-én. Az átkos kommunizmus azonban nem kímélte meg ezt a gyorsan fej lődő, áldásos intézményt sem. A szerzetesnőket elűzték, a berendezést részben elhordták, részint elpusztították. A főnöknő Istenbe vetett erős bizalma azonban ekkor sem rendült meg. Eltávozott ugyan Dombóvárról, de itt maradt a vármegyében, hogy a kommunizmus bukása után azo mai újból feltámaszthassa szeretett inté zetét. E képzelhetjük, mit érezhetett, mikor a pusztulás helyére visszaérkezett. De ő még most sem csüg gedt, sőt annál nagyobb buzgósággal fogott újból az intézet fejlesztéséhez s hogy milyen eredménnyel, mutatja az, hogy az 1919—20 iskolai évben aanövendékek száma megközelítette a 300-at. Miután az egyéves kereskedelmi tanfolyamot a dombóvári és környékbeli nagyobb leánykák elvégezték, e helyett az 1920—21. iskolai évben „Női kézimunka és női szabóipari szaktanfolyam“ és elemi iskola nyilt meg az intézetben, mindkettő élénk érdeklődés mellett. Az intézet kiválóságát mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy midőn azt az 1921. évben a polgári iskolai felügyelő és a kir. tanfelügyelő hivatalosan meglátogatták, legteljesebb elismerésüket fejezték ki. A sok érdemet szerzett alapító főnöknő 1922 szeptember 12-énvel- hagyta az intézetet, hogy a szegvári gróf Károlyi—Korniss-féle nevelőintézet vezetését vegye át, a dombóvári zárdába pedig Forster M. Ra faela — volt főispánunk közeli rokona — került főnöknőnek. És az életrevaló intézet a helybeli kir. kath. Porosz szén, koksz magyar szenek, — cserép, tégla, stukafturnád és egyéb építési anyagok HAIDEKKER JÁNOS oki. mérnök építési irodájában Szekszárd, — Telefon 121 715 | BOROS ÉS TÁRS A „KUhne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és bácsmegyei képviselete raktáron tart: csépiőgarnitu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmotorokat, szabadalmazott páros és Í páratlan sorú „Vera Drill“ kanalas sorvetőgéoeket Í és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. i Főraktár: Szekszárd on, a Kaszinó- I bazár épületében. — Telefon 49. 8MIO bMO 44441DIW PMOélwS főgimnázium tanárainak előzékeny és buzgó közreműködése mellett tovább is rohamos lépésekkel halad a fejlődés utján s az érdeklődés iránta oly nagy lett, hogy ismét uj épületekről kellett gondoskodni, ami Forster M, Rafaela főnőknő fáradhatatlan buz- góságának sikerült is. A bőkezű Dombóvár község elöljáróságán kívül, újból gróf Zichy Gyula pécsi püspök volt az, aki fényes adományával, de különösen pártfogásával és garanciájával lehetővé tette, hogy az intézet a folyó év nyarán csaknem egymil- liárd koronás befektetéssel még tovább fejlődhetett Az uj épitkezéssel az intézet zárdának való uj utcai bejáratot, előcsarnokot, fogadó , ta nári- és vendégszobát, tágas folyosót, uj kápolnát, sekrestyét, állandó színpaddal és külön öltözővel biró dísztermet s két nagy tantermet nyert, a régi kápolna és nagyterem pedig ebédlővé és tantermekké alakíttatott át. Ezen uj építkezést az tette főleg szükségessé, hogy ezeu évben nyílik meg az intézetben újból a nagyszabású Női Ipariskola, a minő ezenkívül csak egy van az országban. Gyönyörűen kifejti ezen korszerű és életrevaló intézmény szükségességét és célját az intézet legutóbbi értesítője. Az építkezések csak a jövő bó közepe táján fejeződnek ugyan be s így ezen uj tipusu iskola működéséről még képet nem nyújthatunk, de ha figyelembe vesszük csak azt az egy körülményt, hogy mivé lett ez a fiatal intézmény azon liz év alatt, mely a fejlődésre épen a legkedvezőtlenebb volt, akkor nem nehéz megjósolni annak teljes sikerét s azt sem, hogy nem sok idő múlva a dombóvári zárda is méltán sorakozik majd a több mint 200—250 éves pozsonyi, kassai, győri stb. nagy és hirneves -sz. Orsolya-rendi zárdák mellé. A midőn vármegyénknek ezen kiváló kultúrintézményét eredményekben oly gazdag 10 éves fennállása alkalmából melegen üdvözöljük, őszintén kívánjuk, hogy e jóslat minél előbb valóra váljon és a nemeslelkü szerzetesnők sok sok hasonló lelkületű anyát neveljenek — Nagymagyaror- szágnak. Krónikás. Sár, hócipő UIFC9YI VlV,Váci-utoa9 WmMmL I BUDAPEST, ■ ■■I, .. j MA UT fi ER GYULA fogmflterme SZEKSZÁRD, SzeRaárd-szállő mellett. Telefon: 107 \
