Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-02-07 / 5. szám
VII. évfolyam. 5. szám. Ara 2000 korona. Szekszárdi 1925 február 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Szerkeszti: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 10000 korona. A hirdetés egy U milliméter széles basébon mtlllmétersoronként 1000 korona. KözgyBIésI részvénytársasági stb. blrdetések 1200kor. — Állást keresőknek 80 százé- Iák engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nylittér soronként 8000 koronába keril. A becsapottak. Keserű csalódás és a legteljesebb kiábrándulás váltotta fel azokat a reményeket, amelyeket a forradalom láza keltett Nyugatmagyarország különböző nemzetiségeiben és amelyek arra ragadták őket, hogy más államok karjaiba vessék magnkat. Egymásután halljuk vezető embereiktől, bogy jobb volt a magyar uralom és ez nem csupán a vezetők meggyőződése, hanem a nép hangja, amely most már meg mer nyilatkozni. Azt halljuk a tétok, az erdélyi románok és szászok, a horvátok ós szlovénok vezető embereitől, hogy őket csúfnl becsapták. Bebizonyosodott újra az a régi mondás: Aki sokat igér, keveset ád. Éz természetes is, hisz a lelkiismeretlen ember egészen könnyen igér eget, földet, a becsületes, akit a felelősség érzete vezet, a keveset is félve Ígéri, de azon van, hogy többet tegyen, mint amennyit ígért. Hányszor látjuk azt, hogy a szélhámosok kitűnő rábeszélő képességükkel hálójukba kerítik a jóhiszemű embereket, számtalanszor tapasztalak már, bogy olyanok, akik a nép szája ize szerint tudnak beszélni, megnyerik a népet és ha már kihasználták, tovább állnak, vagy egészen megfeledkeznek róia és minden ígéretükről. Ez történt, ilyen csúfos szélhámoskodásnak lettek áldozatai a mi tót, horvát és német testvéreink is. A nemzetiségi elv volt a lépvessző, amely kísértette és foglyul ejtette őket. Ez a nemzetiségi elv azt mondja, hogy az egy nyelvet beszélő népeknek egy államban kell elhelyezkedniök és a természetes jog szerint fölbonthatják egy más állammal fennálló esetleges kapcsolatukat anélkül, hogy ezzel hazaárulást követnének el. Ennek értelmében a tótok | csehekkel kell, hogy államot alkossanak, az erdélyi románnak a Kárpátokon túli romá nokkal, a hordátoknak, szlovéneknek pedig a szerbekkel. Ezt a nemzetiségi elvet divatossá tették ellenségeink már jóval a háború előtt, a szegény, félrevezetett népek pedig bevették és áldozatai lettek ennek az nj hazugságnak. Hogy mennyire hazug volt ez a jelszó, mntaija az a körülmény, hogy maguk a győzők tagadták meg, mihelyt arra szükségük nem volt, de hangosan és keserűen panaszkodnak maguk a félrevezetettek, mert látják, hogy még akkor sem felel meg az igazságnak a nemzetiségi elv, ha annak igazságosan megfelelnének a győző felek. Vannak ugyanis olyan kötelékek a népek között, amelyek a nemzetiségi kötelékeknél drágábbak minden népoek és erősebbek is. Ilyen például a gazdasági kapcsolat. A meg élbetés kérdése uralja az embereket, a megélhetés lehetősége kapcsolta I ossz: évszázadokon keresztül hazánk ban a különböző nemzetiségeket és I békés egymás mellett élésre szoktatta | őket. A közös kenyér testvérekké tette azokat, akik ugyanahhoz az asztalhoz ültek. De a gazdasági kap, csolatu egymásrautaltság idővel közös történelmi múltat, közös tradíciókat hozott létre, a hazát védeni kellett, a közös célért való szenvedés, fáradozás, nélkülözés még szorosabbá tették a kapcsolatokat, testvérekké tették a különböző nyelven beszélő embereket. A közélet bonyolultsága közös intézményeket, szer: vezetéket kívánt, ezek ismét egy egy újabb kapcsok lettek a „polgárok“ között. Ez a közös történeti mait erősebb kapocs, mint a nemzetiségi kapcsolat. De még 'több ilyen kapcsolat is van "az állam polgárai közt, amely egy befűzi őket és más államoktól esetleg elidegeníti őket, mint például az azonos knltnra. A magyarok, horvátok, szlovének, szászok egy színvonalon állnak műveltség tekinteté- ^ ben, köztük könnyebb az egyetértés, mint például horvát-szlovén és szerb között. Hogy a műveletlenebb irányítsa a műveltebbet, nem is megy, de meg tűrhetetlen állapotot teremt az államban. Pedig hát ez a helyzet Erdélyben és Szerbiában is. Nem ntólsó, sőt sokszor mindennél erősebb a vallási ellentét, különbözés a különben rokon népeknél is, mert ba ez a különbözés súrlódásokra visz, az ilyen súrlódásokat nehéz megszüntetni, mert a vallás megmarad, állandó valami. I Sok példa volt már arra, hogy az államok a vallási ellentétek miatt nem tudtak megszilárdulni. Nem is | említem a földrajzi kapcsolatot, amely a gazdasági kapcsolatnak is feltétele és annál általánosabb jelentőségű. Ezek csak főbb vonásaiban azok a kapcsok , és kötelékek, amelyek erősebbek, mert számosabbak és mert az élet különböző fontos szükségleteiben szerepelnek. Az élet egymás mellé és egymásra utalhatja az olyan embereket is, akik nem ugyanazt a nyelvet beszélik és az azonos nyelv mellett is bőven lehet olyan ellentét a népek között, hogy a közös nyelv legfellebb arra jó, hogy megértsék egymást, amikor szemrehányásokat tesznek egymásnak és vÍBzálykodá- saiknak szabad folyást engednek. Ezeket ba meggondoljuk, lehetetlen nem csodálkoznunk azon, hogy kiváló emberek is hogyan tudtak annyira tévedni, hogyan tudták magnkat annyira rászedetni S Egy dolog mégis menti őket, hogy van bátorságuk tévedésüket bevallani. Nekünk pedig jól esik az a tudat, hogy megtévedt testvéreink viBszasirnak ben. nünket 1 Aj A Hansz. műkedvelő elöadűsa és ttincmulatsűsa, A Szekszárdon rendezett idei farsangi mulatságok egyik legsikerültebbje volt a Mansznak február 1-én tartott estélye. Élvezetes előadásban volt része a nemtáncolóknak, akik pedig a tánc istennőjének imádói közé tartoznak, azoknak kijutott a részük SZIPORKÁK. Irta: Bodnár István. Eszeden légy nagy és kis bajba, Ha például: szeget versz falba S rákoppintasz körmöd hegyére, Hogy — kivirágzik pirosra, kékre. Ujjad kapd be, a — seregét S *e. a csúf — kalapács nyelét 1 A bölcseség mázsaszám elkélne, De ha csupán — »szemer« a — mértéke f Az igás lónak nem lendít során: Legyen bár rajta bármily — cijra hám l »Add meg Uram«, — kérik a — kenyeret S kalácsot várnak T öle — ezerek 1 Váz, ki — kérdez s feleletet se vár, S aki — hallgat, sokszor — felelt is már l Tréfának vedd az — Életet, Ha te — nevetsz, az is —* nevet, S ha — sírsz? — Bizony — nem sir veled... A bölcs, míg — bölcs, fel sem tűnik neked S legyez — bolondot, mindjárt — ismered I A »jószázdék« hiszem, hogy — jót akar, — IÁ az — iró is, hej, de mégse — vaj! Míg lágy tojást főz s mond egy — [»miatyánkot«; Mennybe nem viszi még ez a — szakácsot l A furcsaságban épp az a — fura: Nézi furcsa már a — furcsaság se ma 1 »Fztok« szól a ló, »majd — adnak zabot..,€ S szamár mondja: »Én lassan ballagok: i«r >s,r. úgyis csak — bogáncsot kapok 1« Az igazságot ma is — röfre mérik. Mikor jutunk a — méter mértékig?!, Hozussftok Rémiről. A szentévi országos és hivatalos nemzeti zarándoklatok rendezője az Országos Katholikns Szövetség elnökségének az illetékes hatóságokkal történt megállapodása után a m. kir. belügyminiszter rendeletben közölte az útlevél kiállító hatóságokkal, hogy azok a katholikns hívek, akik a Szentév alkalmával tervezett hivatalos zarándoklatokban (amelyeket az Országos Katholikns Szövetség rendez) részt vesznek, útlevél és vízum nélkül utazhatnak. Ezzel kapcsolatban az Országos Katholikns Szövetség elnökségétől a következő felvilágosítást kaptuk: Azok részére, akik az Országos Katholikns Szövetség nemzeti zárán- doklásaiban tömegesen vesznek részt, sem útlevél, sem visnm nem kell. Azoknak, akik nem tudnak csatlakozni a hirdetett nemzeti zarándok- lásokhoz, hanem, mint külön utazók óhajtanak Rómába jutni, azoknak csakis magyar útlevélre van szükségük, melyhez az olasz vízumot helyettesitő arcképes zarándokigazolványt és egyéb igazolványokat is az Országos Katholikns Szövetség adja ki. Kötelességünknek tartjuk ezzel kapcsolatban néhány szót az egész világot behálózó nemzetközi szabadkőműves maffiának szentelni, amely oda tendál, bogy hamis hírekkel és gyermekmesékbe beillő különböző trükkökkel akarják a világ katho- likasait elriasztani a Szentév alatt a Rómába való zarándoklásoktól. Az első álhirek már a Szentév megnyitása előtt láttak napvilágot, amikor egy állítólagos amerikai mérnököt szólaltattak meg, aki oda nyilatkozott, hogy bedőlés veszélye fenyegeti a Szent Péter-templom hatalmas kupoláját. A hir megjelenése után agy a Szentszék, mint a hivatalos olasz hatóságok utána néztek a dolognak és ekkor megállapítást nyert, hogy oh a hir minden alapot nélkülöz, mert a Szent Péter templom kupolája, mint a hivatalos szakértők megállapították, belátható időn belül még szabadkőműves mesterkedésekre sem fog összedőlni és azt is megállapították, hogy ilyen nevű mérnök, kinek neve alatt ez a hir kol- portálva lett, sem Amerikában, sem Európában nem létezik. Szóval az egész szabadkőműves hazugság volt. Ez ntán még több hasoo,ó hir látott napvilágot, azonban legérdekesebb volt mind között az, amely arról szóit, hogy a Szentkapu megnyitá1 sakor annyi idegen tódalt az Örök- városba, hogy többezer ember a lakáshiány miatt a Colosseum romjai között, a szabad ég alatt töltötte az éjszakát. Majd azt kolportálták, hogy a millió embert váró Róma nem tud kellően gondoskodni a zarándokok élelmezéséről. A fenti két hir szintén szemenszedett hazagság, mert a Szent- év megnyitása alkat mával, senki sem töltötte a szabad ég alatt az éjszakát, másodszor pedig az olasz 'kormány kellő élelmezésről már a múlt évben gondoskodott. A hivatalos zarándoklatok sima zavartalan lebonyolítására alakult Rómában a Comitato Centrale, amelynek hivatalos magyar szerve az Országos Katolikus Szövetség, mely által vezetett országos zarándoklások élelmezéséről, elszállásolásáról a fenti központi szerv vállal felelősséget, így tehát kisebb csoportokban vagy zarándoklás cime alatt utazó nagyobb csoportok elszállásolásáért és élelmezéséért a Comitato Centrale nem vállal felelősséget, tehát épen ezért ajánlatos mindenkinek, aki a Szentév alatt Rómába akar utazni, hogy az Orszá >os Katolikus Szövetség öt zarándok- ása közül, valamelyikkel menjen. A zarándoklásokra jelentkezni az Országos Katolikus Szövetség központi irodájában (IV., Ferenciek-tere 7, III. lépcső, I. em. 8) Budapesten lehet.
