Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-09-12 / 36. szám
1:925 szeptember 12. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Klausen pass - verseny 1! 686 flastro-Dalmler Zsolnay Frigyessel a 3000 cm.-es sportkocsi kategóriában ismét $j6z Magyar Általános Gépgyár Rt. Austro-Palmier—Mág—Puch magyarországi eladási központja: VI« Liszt Ferenc-tér 9 úgyszólván mindent a kezdet kezdetétől fogva kell felépíteni. Biztosíthatom Önöket, hogy a kormány e kérdések egész összességé nek teljes ismeretével igyekszik a magyar kézműipar ügyét olyan módon megoldani, hogy a többi termelési ágakkal összhangban, ennek az országnak a belső exisz- tenciáját biztosítani tudja. Erős a bitem, hogy a kormány ezt, a maga elé kitűzött célt el is fogja érni. Az jgazságügyminiszternek a kormány álláspontját világosan ismertető beszéde után dr. örffy Imre, a szekszárdi kerület nemzetgyűlési képviselője emelkedett szólásra, aki nagyjában az alábbiakat mondotta: Dr. Örffy Imre a kézműiparról. Örömmel hallgattam végig a Miniszter Ur Őexcellenciájának beszédét, amellyel a kormány nevében Ígéretet tett a magyar ipar állami támogató sára. Ez a támogatás azonban nem merülhet ki abban, amit az iparosság az államtól anyagiakban kér, a támogatásnak ki kell terjeszkedni annak a vizsgálatára is, hogy mit nem tud adni az iparosság az államnak. Az adózás kérdését, a nehéz adóterheket értem ez alatt, amelyek súlya rettenetesen nyomja a magyar kézmü- iparosokat és a velük egy érdekű kiskereskedőket. Ebben a tekintetben programmot szeretnék a kongresszus folyamán látni, mert a most meginduló szervezkedésnek nemcsak a taktika megállapítása a célja, hanem le kell szögezni mindazokat a kérdéseket, amelyek a magyar iparosságnak a kereskedelemmel való párhuzamos működése nélkül el sem képzelhetők. Megállapítható ugyanis, hogy az ország mai nehéz helyzetében ez az elem a nemzet eleven ereje, amely megsokszorozza a mezőgazdasági termelvények értékét. Tudjuk jól, hogy a kisipart a nagyipar részéről szinte halálos veszedelem fenyegeti. A súlyos magyar gazdasági helyzetet még veszedelmesebbé teszi, hogy a nagyipar mindenre ráfekszik és mindent agyon akar nyomni. Foglalkozásra való tekintet nélkül nagy és hatalmas közérdek az, hogy mindenkit áthasson a magyar kézmű- ipar segítése szükségességének a tudata és ennek a tudatában jelentem ki, hogy nagy és súlyos hiba volna a kormány részéről, ha nem támogatná a kézműipart és a vele kapcsolatos kereskedelmet, amely mindig konzervatív volt és távol tartotta magát a forradalmi mozgalmaktól. Jól tudjuk a múlt kultúrpolitikai eseményeiből, hogy a független magyar gpiB]tBIMM«nilBinmiBI||iramMl«mi«i«m™Mimiiiiiii««a^^ tm.ur.r.imimmuiuuii FÁBIÁN MÁTYÁS OKL. MÉRNÖK (a Mérnöki Kamara tagja) SZEKSZÁRD, Bezerédj István-u. 4. Telefon: 53. Rendelkezésre ill: községeknek, uradalmaknak, magánosoknak birtokhatárrendezések, megosztások, mindennemű földmérések eszközlésére. Szakértői véleményadás, vázrajzok, térképkészítés. Rétlecsapolások, út-, kisvasutak tervezése és építése. iaiunmiiiiiimniiiiiiMiMiiMmifflniiiiiiiiniMira^^ iparosság volt a haladás zászlóvivője és hogy az ország újjáépítésének kérdésében a kézműipar ügyének Bókkal nagyobb a jelentősége, mint azt a felületes szemlélők gondolják. Önök nagyon jól tudják, hogy a mezőgazdasági ügyek után leginkább a kisipar kérdésével szeretek foglalkozni. Hiszen e téren kifejtett munkásságomat is ismerik. Épen azért arra kérem Önöket, hogy a mai gazdasági helyzetből való kijutás lehetőségeit minden szenvedélyesség nélkül, komoly méltósággal tárgyalják. Itt megjelentek mindazok a hatósági sze mélyek, akiknek működése az önök ügyével összefügg. Tárják fel előttük bajaikat és én hiszem, hogy megértésre fognak találni. Olcsó babérokkal ne engedjék a szenvedélyek mérgét felkorbácsolni, hanem gondolják meg azt, hogy úgy a miniszter ur, mint a kormányközegek elsősorban a panaszok orvoslása végett jelentek meg itt. Tudjuk, hogy a polgári szervezkedés hiánya a közel múltban is milyen katasztrófális következményű volt. Ezért üdvözlöm a most meginduló vármegyei szervezkedést, amely kell, hogy magja legyen egy olyan országos alakulásnak, amely kellő súllyal és komolysággal tudja a közös érdekeket képviselni. Én a magam részéről Ígérem, hogy ilyen komoly alakulásnak politikai barátaimmal együtt mindig támogatója leszek. Dobsa László, az Országos Iparegyesület igazgatója szólalt fel dr. örffy Imre nagyhatású beszéde után és legelsőbben is a súlyos betegen fekvő Pálfi Dánielnek, az Ipartestületek Országos Szövetsége titkárának az üdvözletét tolmácsolta. Majd rámutatott a szervezkedés szükségességére és részletesen kifejtette, hogy mit várhat a kézműipar a törvényhozótól, ha komoly és erős érdekképviseletet teremt magának. Felemlítette az iparosság sok sérelmét, amelyek orvoslását a kormány jelenlevő tagjának a figyelmébe ajánlja. Az igazságOgyminiszter kért ezután ismét szót és kijelentette, hogy a Dobsa László által megjelölt haladás elérésében a kormány támogatni fogja az iparosságot. Majd igy folytatta : A kormány tudatában van annak, hogy a közelmúltban is sok méltánytalanság történt a kézműiparossággal, amelyet méltán tartunk az eljövendő nemzeti élet legfontosabb pillérének. Megállapíthatom azonban, hogy ami méltánytalánság ezen a téren történt, az nem az egyes emberek akaratának, hanem az eseményeknek volt az elhárithatatlan következménye. Midőn körükből egyéb közügyek elintézése végett sajnálattal el kell távoznom, még arról biztosíthatom Önöket, hogy a kormány a legnagyobb készséggel kívánja a kézműiparososztáiy boldogulásának az útját egyengetni. E beszéd után az igazságügyminiszter a jelenvoltak lelkes éljenzése közben eltávozott a gyűlésről. A hatóságok képviselői. A szabadságon levő alispán helyett Száváid Oszkár vm. főjegyző üdvözölte a szervezkedést a vármegye közönsége nevében. Az elhangzott beszédekhez csak annyit kíván hozzáfűzni, hogy igyekezzünk az egyes társadalmi osztályokat elválasztó okok helyett az érintkezési pontokat keresni, mert csak közös megértéssel irányított munka teszi naggyá és boldoggá az országot. A nagy Németország modern polgárainak vasszorgalmát kell magunk előtt látnunk és őket utánoznunk. Kijelentette, hogy Tolnavármegyét e szövetség maga mellett fogja találni. Majd Vendl István polgármester szólalt fel a város közönsége nevében. Beszédében kifejti, hogy az iparos társadalom egyesülése nemcsak hatalmas erkölcsi, hanem anyagi előnyöket fog biztosítani az iparosságnak. Minden erejével oda fog hatni, hogy a munkanélküliség megszűnjön. A legmesszebbmenő támogatásban fogja részesíted a Szövetséget, hogy tagjaiknak munkaalkalmat biztosítson. Az alapszabályok. Ezután Müller Albert vaskereskedő a forgalmi adó átalányösszegének igazságtalan megállapítása ellen beszél. Példákat sorol fel arra, hogy a 3°/o-os forgalmi adó leszállítása dacára ezt az adót a gyakorlatban nem enyhítették, hanem még lényegesen felemelték. Szükségesnek tartja, hogy a pénzügyminiszter szerezzen érvényt a rendeletéinek és a pénz- ügyigazgatóeágokat utasítsa, hogy azok a rendeleteket igazságosan és egyöntetűen alkalmazzák. Majd felolvassa a Tolna megyei Iparos Szövetség alapszabálytervezetét, amelyet egyhangúlag elfogadtak. A tisztikar. Az alapszabályok elfogadása után elnöknek André István ipartestületi elnököt, alelnököknek Debulay Imrét és Mutschenbacher Lajost, titkárnak Ozanits Viktort, pénztárnoknak Tóth Jánost, ellenőrnek Müller Albertet és Schiffer Sebestyént választották meg. A sérelmek. Az üdvözlő táviratok és levelek felolvasása után Füredi Lajos, az Ipartestületek Orsz. Szövetségének igazgatója, beszédében az iparososztályt érdeklő adókról beszélt. Beá- mutatott arra, hogy nem jártak jobban azok az iparosok sem, akiknek kereseti adóját a pénzügyigazgatósá- gok érdekképviseletből alakított bizottságok véleménye alapján állapították meg, mert ezeknek a vélemé- I uyét a pénzügyi hatóságok semmibe Pénzéért joggal a legjobbat követelheti. Ne tegyen tehát költséges kísérleteket, hanem marad jón megrógi jelszava mellett: Én csak a valódi „Franck“- kávépótlékot a „kávédaráló“ védjegygyei veszem. a se vették. A forgalmiadó átalányösszegét egyoldalulag állapítják meg hivatalból. A minisztérium részéről határozott jóakarat van, de ez megbukik az alsófoku pénzügyi hatóságokon. Adatokat hoz fel, hogy az adó 15,szőrösét is kivetették. Igazságtalannak tartja a fényüzési adót, amelyet öbszo kell kapcsolni az ált. forgalmi adó kérdésével. Az államkölcsön nehéz feladatot rótt az iaros- ságra. A befolyt 96 milliárd koronát kulturális és szociális célokra gyü- mölcBÖztetik. — Kormányintézkedést kíván arra nézve, hogy a kiosztás alatt levő kényszerkötcsönkötvénye- ket adófizetés céljára lehessen felhasználni. Felhívja az iparosságot, I hogy ne csak ezekkel, hanem gazdasági kérdésekkel is foglalkozzanak, mert meg kell teremteni végre az iparosság gazdasági egységét is. Ullmann Jákó, a Szabó Iparosok Országos Szövetségének igazgatója behatóan foglalkozik az iparostanonc- iskolák ügyével és reá mutat arra, hogy a tanoncok nem szereznek elég gyakorlati ismeretet. Az iparfejlesztéshez szaktudás, munkaalkalom és tőke kell. Munkaalkalom nincsen, tőkét nagyon nehezen lehet kapni. Ha szükséges az állam szempontjából felemelni az iparosságot, akkor rendelkezésre kell bocsátani a szükséges tőkét. A szervezkedés. Dobsa László párhuzamot von a gazdák és az iparosság szervezkedési munkája között. A szervezkedés bagy fontosságát ismerteti. Az iparosság szervezotlenségének tulajdonítja, hogy a nemzetgyűlésbe még egy tagot sem tudtak beküldeni. Ganzer István és Szabó János duna- földvári iparosok hozzászólása után örffy Imre nemzetgyűlési képviselő az elhangzott beszédekre kijelentette, hogy a vármegyei iparosság jogos sérelmeinek orvoslása érdekében illetékes helyen el fog járni. Ezzel az alakuló közgyűlést André István elnök 1 órakor berekesztette. A bankett. A gyűlést bankett követte a Polgári Olvasókörben, ahová a zászlószente- lési lakoma után dr. örffy Imre is ellátogatott. Füredi Lajos üdvözölte az iparosság ügyeiben közismerten legtevékenyebb képviselőt, aki ígéretet tett, hogy továbbra is hasonló buzgalommal fogja szivén viselni az i ipar érdekeit.
