Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-08-22 / 33. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 augusztus 22. BOROS iS TÁRSA „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna* és báosmegyei képviselete raktáron tart: oseplőgarnitu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmotorokat, szabadalmazott páros és páratlan sora „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó- I bazár épületében, — Telefon 49. Z ezekben a német iQak elragadtatással számolnak be a látottakról, külö nősen pedig arról a fogadtatásról, a melyben részesültek. Az első benyomások varázsa alatt szinte újra beleéli magát vendégünk azokba az élményekbe, amelyeket a magyar föld nyújtott neki. Ott érsi magát ismét a kis Alföld síkján. A távolban a Kárpátok hegyláncolatát lehet látni, onnan ameddig a szem ellát sima zöld tenger terül el, melynek látása megnyugtatja a szemet, a kedélyt. Hullámzó gabonaföldek közt egy- egy burgonyatábla húzódik, amelyet a festői mákvirágok öltöztetnek színes ruhába. Es a látvány szokatlan az északi népek előtt, ahol mákot csak a patikából ismerik. Egészen meglepő képet adnak a szinte végtelen kukoricaföldek. A déli égöv első hirnökei ezek, amelyek az Alpok láncolatán fölül már nem fordulnak elő. A lélek issza az Új benyomásokat és az ember nem is érzi, hogy fárasztó ut után megérkezik utazása céljához. Persze élénken foglalkoztatja a két hölgy kollégát is az, hogy milyen lesz Szék- szárd, ahova igyekeznek. Megvannak róla győződve, hogy egy kis primitiv magyar városka — hogy is lehetne másként? Ezt mindenki természetesnek venné. Annál nagyobb meglepetés vár reájuk, amikor Szekszárd csinos középületeit, tiszta, remek sétaterét látják. Úgy érzik, hogy nem is idegenbe jöttek, otthon érzik magukat. A sok szőke szekszárdi arc oly ismerős előttük, csak a sárközi menyecskék adnak uj látványosságot, de olyant, ami semmiképen sem mondható kellemetlennek. Úgy érezzük, hogy már össze is barátkoztunk és amilyen otthonosan érzi magát vendégünk, annyira jól esik nekünk, hogy jól érzi magát minálunk. fi. Az ni vadászati tilalom. Az uj általános vadászati tilalom augusztus 15-én véget ért, időszerű tehát az ezentúl e téren érvényes rendről részletesebben megemlékezni és pedig úgy szakszempontból, mint az érdeklődő laikus előtt is érthetően. Ezen utóbbit azért látom szükségesnek, mert pl. a nemvadász ember a napilapokban olvasva az uj tilalmat, mindjárt az első pontnál gondolkodóba eshetik, miért tilos szarvasbikára november hó 1-től vadászni, dámbikára pedig csak december hó 1-től és azt hiheti, hogy ez ötletszerűen van igy rendelve, esetleg azt is, hogy a dámvad azért élvez rövi- debb kíméletet, mert több van belőle, pedig mindkét esetben téved. De vegyük sorba a rendelet pontjait és pedig összehasonlítva az eddig érvényes tilalommal. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Telefon: 120 SZABÓ JANOS mérnöki irodája ▼ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 Y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telelőn-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szállítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, űt- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Szarvasbikára ezentúl augusztus 15-től november 1 ig szabad vadászni, mig eddig julius 1 tői október 15 ig lehetett lőni. Az erdő ezen királyát azért szokás ősz elején elejteni, mert ilyenkor van.a bőgési, illetőleg párzási ideje, amidőn az egyébként óvatos ós alig látható nemes vad hímje a nemi ösztön által kicsalt erős hangjával különösen az esti és kora reggeli órákban elárulja hollétét. — A gyengébb, fiatalabb, tehát tapasztalatlanabb bikákat még csak meg lehet néha látni más időszakban is, de igazán értékes, szép agancsu, öreg bikát lehetetlen máskor megtalálói és elejteni, mint bőgéskor, amelynek időszaka melegebb kiima alatt augusztus végétől szeptember végéig tart, magasabb, hidegebb helyeken pedig október végéig elhúzódik. Ezért van a szarvasbika vadászata az uj rendelet szerint ezen hónapokban megengedve. A régi rendelkezés nem bizonyult üdvösnek, mert júliusban még ép a legértékesebb aggancsok nincsenek kellőkép kifejlődve, nem elég kemények, tehát kár viselőjüket korábban meglőni, mintsem a trofeum, vagyis a vadász ember előtt legértékesebb rész, teljesen kifejlődött volna. Eddig október 15. után már nem volt szabad bikát ejteni, ami nagy kár volt, mert — mint említettem — a magas hegyek közt, ahol hidegebb van, a bögés akárhányszor e napon még nem is ért véget és különösen azért volt helyes a tilalmat csak november hó l én megkezdeni, mert a tapasztalat szerint csak a tél közeledtével kapják meg az agancsok azt a szép érett, fekete szint, amelyet különösen hóban erdei hajtó vadászatoknál lát és élvez a kellő érzékkel biró igazi vadász. A dámbika (helyesebben lapátos) lövése december 1 ig van megengedve és augusztus 15-től kezdve történhetik. Eddig julius 1-től no vember 15-ig lehetett rá vadászni. Az okok pro és kontra hasonlók, mint a szarvasbikánál, csak annyiban van különbség, hogy a dámvad lapátosnak bőgése körülbelül egy hónappal később van, mint a szarvasé. Szarvas ós dámtehénre, valamint borjaikra október 31-től febrnár 1-ig szabad lőni, eddig október 1-től január 1-ig lehetett. Esen rendelkezés az anyasággal, a. szapornlattal függ össze és az igazi vadász szempontjából is csak e tekintetek miatt fontos, mintán az anyavad lelövése nem is tekinthető a szó nemes értelmében vadászatnak, hanem csak az ivararány szabályozása szempontjából szükséges. Bendkivül érdekes az uj rendelet c) pontja, amely az őzről szól. Eddig ugyanis őzbakot április 1-től január 15-ig volt szabad lőui, vagyis majdnem egész óven át. Ezentúl csak április 15-től október 15 ig, vagyis csak abban az időben, amikor a bak agancsot visel, tehát könnyen felismerhető. Az eddigi gyakorlat szerint a téli hajtóvadászatokon nagyon sok sutát (anyavadat) ejtettek el, még január 1. után is, mikor már tilos volt, azon a címen, hogy baknak nézték. Ez ezentúl nem történhetik meg, mert télen bakot egyáltalában nem szabad lőni, hanem csak abban az időben, amikór fej dísze könnyen fölismerhetővé teszi. ‘Őzsutáről felesleges beszélni, mert azt igazi vadász egyáltalán nem lövi. Helyes, hogy az őzgida lövése az uj rendelet szerint minden időben tilos. A legszélesebb kört érdekli a mezei nyulra vonatkozó rendelkezés. Eddig augusztus 15 tői január 31 ig lehetett nyulat lőni, ezentúl csak szeptember 1 tői január 16-ig, vagyis az erdők és mezők ezen legjobban üldözött vadja négy hetet nyert. Erre igazán nagy szükség volt, mert a szegény nyúl szenvedett legtöbbet az által, hogy a szociális eltolódás következtében a puska oly réteg kezébe került, amelynél hiányzik a kellő műveltséggel együtt járó önfegyelmezés és tartózkodás, ami tulajdonképen ugyanaz az Írott törvények tiszteletével és elfogadott kötelező szabályok betartásával. A fogoly sorsán nem enyhített a rendelet, ennek kiméleti ideje ezentúl is január 1-től julius 31 ig tart. A magam részéről csak augusztus 15-től kezdve tartom helyesnek a fogoly lövését, mert augusztus elején még nagyon sok az apró fogoly. De ez nem fontos, mert az igazi vadáéi úgy is tud uralkodni magán ós nem lövi meg a kis foglyokat, sem a csapatot vezető szülőket, az uj idők vad- pusztító puskása pedig legalább is a gyenge pecsenyére sajnálja a lövést, tehát ő is kíméli a még ki nem fejlett példányokból álló fogoly csapatot. Hogy a foglyáezók passziójukat idő- belileg az idény felfogásom szerinti változtatása által meg ne rövidittes- senek, inkább január 15 ig megengedném a fogolyvadászatot, mert január vége előtt ritkán tapasztaltam, hogy a csapatok párokra oszlottak volna szét, sőt legtöbbször csak februárban következik ez be. A fácán szomorú sorsa, nehéz ideje most szeptember 15-én kezdődik és február 1-ig tart. A múltban augusztus 15 tői február 1-ig lőttünk fácánt, tehát ez a szép madár is egy hónapot nyert. Az n) pont a vizimadaraknab is kíméletet biztosit április 16 tói junius 30 ig, mig eddig ezekre, pl. a vad- rócékre az általános tilalom alatt is szabad volt vadászni ós a törvény csak a fészkelés helyét és idejét részesítette védelemben, amit lelkiismeretlen pecsenyevadászok mindenkor a maguk tetszése szerint magyaráztak és irtották a vadkacsát nyakló nélkül. Minden vadnemre kiteijeszkedni tulhosszura nyújtaná e cikket, csak még egy-két érdekes adatot szeretradalmak figyelmébe! A ratási és cséplési munkál«, tokhoz valódi szekszárdi vörös borok különféle erősségben, 7000 koronától 9000 koronáig, siller borok 6500 koronától 7500 koronáig beszerezhetők MezÖgazda8ágj~ Kereskedelmi Rt. nagypincé. szetében — Szekszárdon. nók megemlíteni. így pl. mig a törvény 12. §-a határozottan kimondta hogy az uhura a tilalmi idó alatt is szabad vadászni, addig az uj rendelet o) pontja szerint „a baglyok min- den fajára“, tehát a legnagyobb bagolyra, az uhura is minden időben tilos a vadászat. Ez bizonyára nem jelenti azt, hogy a miniszter a nagy fülesbagolyt hasznosnak tartja, ha nem ezen ma már ritkaságszámba menő, érdekes madarat szeretné megmenteni a teljes kipusztulástól. Nevezetes a rendelet 2 ik §-a is, amely azt mondja, hogy a tilalmi időben kivételes okból sincs vad lelő- vésnek helye. Eddig ugyanis a miniszter megengedhette pl., hogy ott, ahol nagyon sok a szarvas, tilalmi idő alatt is szabad legyen egy bizonyos mennyiséget lelőni, amit nagy uradalmakban alaposan ki is használtak. Ez most megszűnt. Az uj miniszteri rendelet általában megtalálta a helyes utat, most csak az a fontos, hogy az üdvös rendelkezések betartása szigorúan ellenőriztessék és a lelkiismeretlen vad* irtók kemény büntetést kapjanak. Udvari. Városi közgyűlés. Szekszárd rt. város képviselőtestülete folyó hó 13-án délután 4 órakor Vendl István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Rövid elnöki megnyitó után ismertették a m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumnak a szekszárdi felsőkereskedelmi iskola újbóli megnyitása, illetve további fenntartása tárgyában kelt leiratát. A képviselőtestület elhatározta, hogy az 1925/26. évre magára vállalja a miniszteri rendeletben felsorolt személyi kiadásokat, kéri azonban a minisztériumot, hogy a szanálási idő végével a korábbi megállapodás értelmében tartassák fenn az iskola. Majd hozzájárultak a mőcsény— szálkai ut kiépítésének költségeihez. A polgármester előterjeszti, hogy a vizvezeték munkáinak kiírási művelete elkészült és kéri a képviselő testületet, hogy a munkák irányítására és a vízmű szabályrendelet előkészítésére egy bizottságot küldjön ki. A bizottság tagjaiul Leicht Lajos, Schneider Gábor, Szeghy Sándor, Tóth Henrik, Kamarás Béla és László Aladár képviselőtestületi tagokat választották meg. Elfogadták a polgári iskolai alap 1922—24. évi számadását. Ismertették a Dunántúli Mezőgazdasági Bank ajánlatát, mely szerint Szekszárdon a gyepmesteri telepet kibérelve egy fekál-trágyagyárat létesítene és ezért a városnak évi 2000 aranykorona bért, valamint 5 vagon trágyát ajánl fel. A képviselőtestület | MAUTNER GYULA fosmOtcrmc SZEKSZÁRD, SzeKszórd-szállú melleit. Telefon: 107|
