Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-08-01 / 30. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 augusztus 1. radalmak figyelmébe! A rátáéi és cséplési munkálatokhoz valódi szekszárdi vörös borok különféle erősségben, 7000 koronától 9000 koronáig, siller borok 6500 koronától 7500 koronáig beszerezhetők Mezőgazdasági - Kereskedelmi Rt. nagy pincészetében — Szekszárdon. a lőrinci ifjúsági egyesületet a váll- Vetett munkálkodásra. Dr. Miszlay György saját szerzeményt! s ez alkatomra irt megkapó költeményének felolvasása után a közebéd véget ért és a társaság abban a meggyőződésben távozott, hogy a „sárszentlőrinci ünnep“ nemzeti kulturtevékenységet jelent, amelyre méltán felfigyel a vármegye és az egyházmegye minden nemzeti mozgalmat támogatni kész kiváló vezetősége. Koritsánszky Ottó. Mezősozdosúsi-Kereskedelml részoÉnyltoflJőj közgyűlése A Mezőgazdasági Kereskedelmi rt. julius 26 án tartotta évi közgyűlését Szeghy Sándor gyógyszerész elnöklete alatt saját helyiségében. A közgyűlésen a részvényesek nagy számban vettek részt. A jegyzőkönyv hitelesítésére Wagner Andor nyug. kir. táblabiró és Mirth Gyula muokás biztoaitópénztári igazgató választattak meg. Az igazgatóság jelentését a lefolyt évről SchneMer János vezérigazgató ismertette. A jelentés részletesen foglalkozott az általános gazdasági helyzettel és a jövő kilátásokkal. Behatóan ismertette a vállalkozás eredményeit, a jövő céljait és jelezte, hogy a felértékelési mérleg elkészülte alkalmával tőkeemelési javaslattal fog a közgyűlés elé járulni. Ezúttal azért nem állt elő az igazgatóság tőkeemeléssel, mert a részvényéseket a felértékelési mérleg kapcsán kellőleg tájékoztatni kívánja a részvények értékéről. — Úgy szakszerűség, mint egyéb szempontból íb kiemelkedő jelentés általános helyesléssel találkozott. A részvényesek egyhangúlag elfogadták az igazgatóság által összeállított mérleget, a veszteség-nyereség - számlát és hozzájárultak a 204,867.742 korona tiszta nyereség felosztásához, amelyből a 2000 K névértékű részvények után 3000 korona osztalék fizettetik ki a közgyűlést követő naptól kezdődőleg. Ezen osztalék igen tekintélyes, mert ha figyelembe vesz- szűk, hogy a legutolsó tőkeemelés alkalmával a részvények 10.000 K-val bocsájtattak ki, úgy ezen osztalék 30°/o-os kamatozásnak felel meg. Az üresedésben levő felügyelőbizottsági tagságra egyhangúlag dr. Kramolin Gyula járásorvos, tb. főorvos választatott meg. Az ülés végén Szeghy Sándor elnök meleg elismeréssel nyilatkozott a vezérigazgató, az igazgatóság és a tisztikar buzgó és eredményes munkásságáról. Ennek kapcsán a részvényesek úgy az elnöknek a közgyűlés vezetéséért, valamint az intézet vezetőségének és tisztviselői- [ nek buzgó munkálkodásukért jegyző- I könyvi köszönetét szavaztak. 0 0 0 0 1 □ 0 0 0 0 0 Telefon: 120 SZABÓ JANOS mérnöki irodája ▼ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi ffltés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szállítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Besengőtelepülések Tolna megyében. Boysa, Ete, Tolma besenyő vezérek. Történeti tanulmány. — Irta: Kovách Aladár. II. Áttérve most már a tolnavármegyei besenyő telepek felsorolására, ezt onnan kell kezdeni, ahonnan a Sárvíz mentén történt besenyő telepítések kiindultak, vagyis Fejér vármegyénél. A két vármegye határvonala vidékén, a Sárvíz mentén találjuk Károlyi J. idézett monográfiája szerint ezeket az eredeti besenyő falukat : Bogárd (ma Sárbogárd), Sár szentmiklós, Egres, Igar, Menyőd, Czecze, továbbá Hard és Gyulaőrs (ma csak őrs) pusztákat. — Tehát innen a közvetlen szomszédságtól kezdve folytassuk Tolna vármegyében a sorozatot: Dorogh nobilles bisseni de Parthas Dorogh, Nagydorogh (Körmendi lit. és 1399. Dl. 1413) v. ö. Cs. i. h. Egres. Alegres a Sárfolyó mellett (Zichy cs. lit. 1346). Egres (Dl. 1397) 1324 ben Simontornyához tartozó rév- és vámhely volt v. ö. Cs. i. h. mai Rác Egres pusztának felel meg. V. ö. Kfm. Egres, a mai fejérmegyei Sár- egres. Kajdacs nobiles biss, de Kajdach, Kajdachi Bessenyő Péter (Körmendi lit. 1399) Cs. i. h. v. ö. Konst. Kajdum és Kfm. Kajddn személynevet. Itt következik a törökhódoltság alatt elpusztult öt falu, melyek a Sárvíz mellett Kölesd, Kajdacs és Nagy- dorog közti területen feküdtek: Beles: Beelch falu a Sárrét mellett (Zichy okmt. 1343) nob. biss, de Belch (Körpiendi lit. 1399) Cs. i. h. Hodos: Hudus (Zichy okmt. 1320, 1341) Jánosfia István besenyő birtokos Huduson (Zichy okmt. 1344.) Kaptár-(os) nob biss, de Kaptarus (Körmendi lit. 1399). Tökösszeg nobiles biss, de Thuku- szegh, Thekwszegh, Thekezzegh (Körmendi lit. 1399, 1419. muz. lit. 1478). Végfalu nobiles biss, de Végfalu (Körmendi lit. 1399.) Középfalu nob. biss, de Kwzepfalu (Körmendi üt. 1399). Ez a két utóbbi falu valószínűleg a mai Hidvég pusztáknak felel meg a Sárvíz mellett. Hodos, puszta néven tán meg van még Kölesd tájékán. Valamennyi falura nézve v. ö. Cs. i. h. Amint kitetszik, itt Dorogh és Kölesd közti Sárvíz vidékén szintén olyan besenyő csoport települt le, mint Fejér vármegyében, kik később, de még a Hunyadiak kora előtt magyar nemességet kaptak. Itt most szakítsuk félbe a sárvizi felsorolást és térjünk át a Kapos és Koppány mellékére A felsorolandó faluk oklevél idézéseiben az évszám már csak a falvak régi keletkezését jelenti; ellenben eredeti besenyő voltukat a Konstantinus császár által hátrahagyott* és a fejérvármegyei besenyő személynevekkel való egybevetés fogja tanúsítani. Menyőd: Meneud Simontornya vára mellett (Dl. 1334., 1424.) Simontor nya falu fele része, más néven Meneud a vámmal együtt (Dl. 1347.) v. ö. Cs. i. h. és Kfm. Menyőd fejérmegyei besenyő falu nevét. Görbő. E néven két falu volt Tolna vármegyében, a) Gurbew, Gerbew (Zichy okmt. 1337. Dl. 1397., 1430.) ez a mai Görbő falu Pincehely mellett. b) Kerbui (monum. Strig 1138.) Gurben,. Kurbu (Fejér dipl. cod. VI. 228 1. Hazai okmt. 1289.) ez a falu Konda pusztával volt határos. V. ö. Cs. i. h. Ezt a falut Ladányi János fia besenyő Gergelytől, ki a besenyők ispánja is volt egyúttal, 1351 ben Miklós nádor az ábrahámi apátnak Ítélte vissza Tolna vármegye közgyűlésén, melyen Gergely besenyő ispán is jelen volt. (Jernei J. Keleti utazása 236. 1.) V. ö. Konstantinnál Charoboi v. Katoboi besenyő törzs és személynévvel, mellyel az 1138. »Kerbui« pontosan megegyez. Alább még visszatérünk reá, mert egy nagyobb csoporthoz tartozik, amennyiben dr. Csányi Dombóvár vidékére helyezi. Gyulaj: előzőleg Gyula Jováncza (ezt az utóbbi Jováncza nevet az oda költözött rácoktól nyerte) Gulay (Anjouk, okmt. 1357.) Gywlay (hazai okmt. 1460.) v. ö. Konst. Gyla— Gyula besenyő törzs és személynévvel és K. fm. Gyula-őrs besenyő falu névvel. Ugyancsak Konst, szerint a Gylasz v. Gyla=Gyula a turkma gyaroknál méltóság cim is volt. Innen most ismét egy nagyobb besenyő falu és városcsoporthoz ju tunk Dombóvár vidékén. A fentebbi Görbővel együtt hat eredeti besenyő település. Dalmand: Dalmad, villa Dalmadi (monstrig. 1138.) Dalmad királyi ud varnokok faluja, (1389 Körmendi lit.) tehát eredeti neve Dalmad; az n betű későbbi betoldás. V. ö. Cs. i. h. és Konstant. Talmat besenyő törzs és személynév. Dombó-vár: Dombó, castrum Dom- bo (Kismartoni lit. 1453) tehát a várnak volt a neve Dombó. V. ö. Cs. i. h. Tombö fia alapi Tamás, a fejérmegyei összes besenyők nevében Róbert Károlyhoz 1352 ben intézett kérelmére úgy őt, mint a többi fejérmegyei besenyőket valóságos magyar nemesek közé vette fel. 1395-ben Alapi Dombó besenyő, szolgabirói tisztséget viselt. (Károlyi Fejérvárm. monogr. I. köt. 176. és 180. 1.) Dombóvár neve tehát eredeti besenyő személynév. Taba: Taba falu, Thaba (Kismart, lit. 1305, Károlyi cs. lit. 1510). Dr. Csánki i. h. Gyula-Jovánca Dalmand stb. tájára helyezi. 1344 ben a szék szárdi convent előtt Ilona, Ladányi János fia, Gergely besenyőnek felesége és testvérei, thabáni tolnavármegyei részjószáguk iránt tengulithi == tengődi Ogh fia Miklóssal rendelkeznek. (Jernei J Keleti utazása 236.1.) Szaka: Vásárosszaka, Egyházas- szaka, Középszaka (Zsélyi lit, 1450) BOROS ÉS TÁRSA „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- éa bácsmegyei képviselete raktáron tart: oséplőgarnitu- r&kat, szívó-, gáz- és benzinmotorokat, szabadalmazott páros és páratlan sorú „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és minden egyéb mezőgazdasági (U) gépet. Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinóbazár épületében. — Telefon 49. >PI»fr<XHWPP8H> PPP6 eil8| v. ö. Cs. i. h. és Konstant. Szaka- Káta vár nevével. Elpusztult falvak egykor a szintén Tolna vármegyében volt Dáró várhoz tartoztak. Innen menjünk Tamási vidékére a Koppány mentére, hol ismét két fontos besenyő törzs- és személynévre találunk, még pedig egymáshoz elég közel. Konstantinusz császárnak fentebb közlött feljegyzéseiben eredeti besenyő törzsnevek közt mindjárt az első törzsnév Értém vagy Ertim, ameíy törzsnek utóbb Maitza — Maisa volt a fejedelme. Ez a két eredeti besenyő személynév maradt fenn: Értény és Majsa falu, illetve ma puszta nevében (Hazai okmt. 1274) Alsómaysa, Felsewmaysa (tört. tár 1400) v. ö. Cs. i. h. Kustan vagy Kusta: Kusthan (Dl. 1403) Kwsthá (Kismart, lit. 1453) a kétféle elnevezés ugyanaz, főkép nemesek nevében fordul elő, Csánki szerint a megye középtáján feküdt. Kösd vagy Kusd: Kusd (Dl. 1414. Anjouk okmt. 1325) Hard és Vajta eredeti besenyőfalukkal kapcsolatban fordul elő az oklevelekben a Sárvíz mentén, tehát a vármegye mai határánál fekhetett. Ezen két falu névre v. ö. Konst. Kosta vagy Kostan besenyő személynevet. Kecsej, Kecsőd, Kecső: nobiles de Kechey (Kismartoni levéltár 1337.), Kechewd (Dl. 1423.), Kechew(l460.) Tamási várhoz tartott, a mai Kecsege vagy Köcsöge pusztának felel meg, a majsa értényi csoporthoz tartozik. Cs. i. h. Varsád: Worsad, Vorsad, Andreas filius Mouka bissenus de Worsad= varsádi Mouka besenyő fia András. (Zichy okmt. 1343., 1344.) Cs. i. h. Csetény : Chechen, Checin (pápai tizedlajstrom) Sárszentlőrinc mellett, ma puszta. V. ö. Csete besenyő személynevet Kmf. ugyanazon képzés, mint Kusta=Kustan, ölcse=Ölcsen, Taba=Tabán, Ladán=Sadán besenyő személynevekből alkotott helynevek, vagy mint alább látni fogjuk Ete falu nevénél az Ete, Etej és Étén változatokat. Sár: Syúr földe (Körmendi lit. 1382.) v. ö. Konst. Tzur=súr személy- és törzsnevet. — Elpusztult falu. Szécsi Miklósnak adta I. Lajos 1382-ben. Ezek után térjünk vissza ismét a Sárvíz mentére, a Sárközre és környékére. Genes: Gench (Forgács cs. levéltár 1402.) Sióagárd mellett puszta v. ö. K. fm. Kanch=Kancs besenyő személynevet. Valószínű, hogy a fejér—tolnai határszélen Tolna vármegyéhez tartozó Kanacs puszta is ezt a besenyő nevet őrzi. A felbangu változatra v. ö. magyar=megyer változatot. Cs. i. h. Kajmdd: Kajmat, Kagmach (Dl. 1410., 1450.) Kajmaháza (vármegyei lit. egyik iratában). Kajma-kám török hivatalnok cim. V. ö. hasonló hangI MAUTNER GYULA fogniíítenne SZEKSZÁRD, Szekszárd-szflllómellett. Telelőn: 107 |
