Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-07-25 / 29. szám
1925 julius 25. _________ TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Sá pszky Andor férfiszabónál Szék szárd, Szent István-tér 1—3 készülnek a mai kor legkényesebb igényeinek is megfelelő angol szövet-, lüszter és vászon divatöltönyök a legszolidabb kivitelben és árak mellett lyezkedtek az uj hazának egy egy nagyobb vidékén. Közben rablókalandokra jártak, majd pedig néhány súlyosabb vereséget szenvedtek s a nyugoti keresztény szellem és világnézet erős nyomását is meg kellett érezniök. Ekközben keleten régi el lenfeleik, az őket nyomon követő besenyők elérkeztek az uj haza határáig, sőt egyes kisebb csapataik be is szállingóztak Zoltán és Taksony fejedelmek idejében s a Fertő és Tisza mentén kaptak szállásterületeket, hogy ott mások betörései ellen őri szolgálatokat teljesítsenek. Géza fejedelem azonban látta már az elkerülhetetlent és érezte az egyetlen kézben összpontosuló főhatalom hiányát. Meg is kísérletté a keresztény vallás behozatalát, de majdnem minden siker nélkül. Ez a feladat fiának Wajk- Szent Istvánnak volt fenntartva a Gondviseléstől. Szent Istvánra, ki egyszerre apostol és király lett, rendkívül nagy feladat hárult í Nemzetét a keresztény hitre téríteni s ez által egy egységes, hatalmas, független államot teremteni, — az őshitü magyarság és ' önhatalmú nemzetségfőkkel szemben és azok ellenére. Az előbbi célra egyházakat kellett alapítani s azokat minden anyagi javakkal és hithü szolgákkal megerősíteni. Az utóbbi célra, a királyi méltóság fenntartása végett, a mindeneket magába foglaló legfőbb hatalmat kellett kezébe ragadnia. Mivel pedig ezen célok megvalósítására való törekvés előreláthatólag lázadásra fog vezetni, bű fegyvertársakra, másrészt pedig ezekjutalmazása, a királyi méltóság emelése és az egyházak ellátása végett »szabadon rendelkezhető* birtokterületekre volt szüksége. A történelemből ismeretes, hogy Szent István a csekély számú hü magyarok mellé külföldről hivott be keresztény fegyveres erőket. A többire nézve decretumai, vagyis parancs- szerű rendelkezései beszélnek: »Amit az egyháznak adunk, azt minden ember bontatlanul hagyja, különben átkozott legyen. Minden jószágot, vitézt és rabszolgát, melyek a királyi méltósághoz tartoznak, mindenki épségben hagyja. Mindenki kivétel nél kül ura legyen mindannak, amit bír, úgyszintén a király által adományozottaknak is.« Mit jelentenek ezek a rendelkezések ? A nemzetségfők hatalma az ősi földközösségben rejlett; ezt kellett elsősorban is megszüntetni. »Mindenki ura legyen annak, amit bir«, másszóval azok a területek, amelyeken az egyes nemzetségek a rendelkezés idejében épen szállásoltak, azok az övéké tulajdonjoggal, de több semmi. A többi területek azonban a királyi méltósághoz tartozók az egész országban. Amit ezekből a király az egyházaknak, magyaroknak, külföldieknek adományoz és a királyi méltóság számára megtart, senki bántani ne merje. Itt kezdődnek az egyházi alapítások, királyi várispánságok várföldekkel és az adományozások sorozatai. A történelemből ismeretes. hogy az első lázadó Somogy hatal más ura Kupa vagy Koppány volt, akit Szent István legyőzvén, embereit a területtel együtt az egyház szolgálatára rendelte. Hartvich püspök, Szent István életirója jegyezte fel, hogy Szent István 60 besenyő családot telepített le s adott nekik területeket a Sárvíz mentén. íme itt van a sárvizi telepítés és adományozás. Valamely adott területen miféle fajbeli és nyelvű nép telepedett le, erre nézve az irott emlékek mellett a legfontosabb hiteles adatokat általában véve a helyrajzi helynevek nyújtják. Ezeknek eredete pedig többféle: 1. Átveszik a már ott talált helyneveket és saját nyelvük szerint idomitják. 2. A helyet, annak természeti viszonyai szerint nyelvük fogalom szavaival nevezik el. 3. Az illető hely a népnek faji vagy nemzetiségi nevét viseli pl.: Szirmabesenyő, besenyőtó, rév stb. 4. A letelepülő törzs, nemzetség vagy családfő személynevét viseli az illető hely. 5. Hiteles oklevelek tanúsítják, hogy az illető helyre miféle népek települtek. Tárgyunkra a 2—5. pont alattiak, de túlnyomó részben a 4. pont alatti eset a legfontosabb és köztudomás szerint a legáltalánosabb is, — legtöbb helynevünk az ott letelepült családfő vagy birtokos személy nevét őrzi, — azokon kivül természetesen, melyeket részint az ott talált lakosoktól vettek át, vagy a hely természeti sajátságai után neveztek el. 1. A besenyőkre vonatkozó legrégibb és legértékesebb adatokat bíborban született Konstantinusz görög császár, a magyarokról és azok szomszédairól szóló irataiban hagyta hátra. A besenyőkről szólván, felsorolja a törzsek, fejedelmek, nemzetségfők személyneveit. Itt meg kell jegyeznem, hogy a görög nyelvben ismeretlen a magyar vagy török cs, s és gy hang; ezeket a császár a görög sz. tz és gi betűkkel irta pl. a magyar Álmos fejedelem neve görög átírásban Salmutz- ész. Ahol alább Tolna vármegyénél idézni fogom a neveket, az idézést igy jelzem: v. ö, Konst. A kivonatos leírás a következő: A besenyők nyolc törzsre oszolnak nagyfejedelmek alatt, kiknek nevei: Értéül, Tzur (olv. Súr), Gyla (olv. Gyula), Kulpei, Charoboi (olv. Karoboi), Talmat, Chopon (olv. Kopon) és Tzopon (olv. Sopon). Amikor pedig a kazárok és úzok a besenyőket kiűzték régi helyükről, ezek meg a magyarokat zavarták ki, a törzsek fejedelmeinek nevei voltak: Értém é Maitza (olv. Majsa) ; Tzur-é KueT, Gylá-é Kurkuta; Kulpei-é Hi- paos (olv. Ipacs); Charoboi é Kaidum, Talmat-é Kosta v. Kostan (olv. Kosta vagy Kostán); Chopon-é Giaze (olv. Gyeics Géza) és Tzopon é Bata (olv. Vata). Tovább ismét mondja: négy törzs a Dnyeper folyó keleti felén tanyázik : Kuartzi-tzúr, Syru-kulpei, Borotalmat és Bula-tzopon. Az első név az illető törzsbeli ujabbi fejedelem neve. Végül felemliti, hogy a Dnyeper folyón innen (tehát a magyarok régi Atelközi hazájában) puszta várak vannak, miket a besenyők igy neveznek : Tungkáta, Kraknakáta, Szalma- káta, Szakakáta és Giankáta. Ezekben a Kát a szó jelentése *háza» v. ö. hazánkban Nagy-Káta, Per-Káta falvak neveit, valamint Pestmegyében a Tápió folyó mentén még öt «Káta» végződésű falu vagy puszta nevét. Ezen felsorolt nevek közül tárgyunkra közvetlen értékesek: az Értém, Tzur=Súr, Gyla^-Gyula, Ka- roboi Talmat, Maitza=Maisa, Kaidum, Kosta vagy Kostan, Bata, Bula és Szaka. 2. Károlyi János »Fejér vármegye története« című monográfiájában a fejérmegyei besenyőkről szólva, azoknak 17 eredeti besenyő falutelepeit és több hiteles okleveleken alapuló IIIREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. A magyar jövő. A magyar jövö nékem megmutatkozott, Keleti álmok szőtték 1... Sok-sok reményből, jajból született, Még öntudatlan, szőke és pogány, Mint első napbanéző, izmos őse A Volgamenti sáncok őrfokán. És mint a jászkúnsági rozs. Igen I a haja aranyos, Akár a nubiai napsugár; Felvillanó, acélos kék szeme Még meg nem értett új csodákra vár. És rokonságot tart az Adriával. I Hol jár a lelked, vájjon merre szárnyal I És hall-e kürtszót, hall-e dalt? Megsejt-e bűvös, új magyar zenét, Világot átrikoltó diadalt ?1 És gyönge arcod honnan vette pírját, Talán a Gyergyómenti napkelet Csókolta rá, hogy üdvözölje A messzeszakadt Hunor-gyermeket ? 1 Nézd I szenderegve mosolyog .., Szivemben már az új magyar jövendő, Rózsás ködével gomolyog 1... Oh I szép lesz, szép, az új magyar jövő, Acélos kard és aranyló kalász! Az uj jövő még bölcsőjében ring És gyönge, öntudatlan kézzel hadonász. De majd dalolva ébred öntudatra És gyönge karja bronzzá izmosul; Szemén csapkod az adriai hullám S arcán a Gyergyó napkelte kigyúl. S kürtszó riad meg Volgamenti síkon, Turánnak minden izma megfeszül... S a rózsás, szőke, új magyar jövendő Ragyogva, büszkén lóra ül! ... Óh I én nem féltem a magyar jövőt, A gyászban, éjben, ami van; A magyar jövő megmutatkozott, A magyar jövő — az én kis fiam I MIKLÓS VITÉZ. Kitüntetés életmentésért. Megírtuk már, hogy a kormányzó Szily Dezső jegyzőnek egy emberéletnek saját élete veszélyeztetésével történt Szeptemberi érettségire, ösz- szevont magánvizsgákra előkészít teljes anyagi felelősséggel vidékieket is a ..Boross-Gűrdos“ tanintézet Budap e st, Vili., Rákóci-ut 57/a. Kiváló jegyzetek! Tisztviselőknek kedvezmény. Válaszbélyeg csatolandó. 463 besenyő személynevet sorol fel; idézést igy fogom jelelni: v. ö. Kfm. Személynevek: Csete, Gyula, Tombó vagy Dómba, Kancs, Kajdán; helynevek: Egres, Menyőd. 3. Dr. Csánki Dezső »Magyar- ország földrajza a Hunyadiak korában« cimü nagy műve »Tolna vármegye« részében, hiteles okleveleken alapuló eredeti besenyő falvaknál I mindig előre bocsájtja »bisseni vagy nobiles bisseni de*, vagyis besenyők, nemes besenyők. Egyébként is, mivel Tolna vármegye régi területe be- nyulott úgy a mai Fejér, mint Somogy és Baranya vármegyék területébe és viszont ezeké Tolna vármegyébe, a falvak felsorolásánál a vármegyének azt a területét veszem fel, melyet dr Csánki, a Hunyadiak korára megállapított, vagyis azokat a falvakat is, melyek 'akkor a vármegyéhez tartoztak, most pedig esetleg valamelyik szomszéd vármegyéhez tartoznak. Idéző jel: v. ö. Cs. i. h. egyúttal minden falunál annak I az oklevelekben előforduló névalakját az évszámmal együtt szintén kiteszem. I megmentéséért a magyar bronz ér- I demérmet adományozta. E kitünte- toat Belecskán augusztus 9-én d. e. fogja a főszolgabíró ünnepélyesen átadni a körjegyzőséghez tartozó községek együttes díszközgyűlésén és a járás összes jegyzőinek jelenlétében. Az ünnepélyen jelen lesz dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter, a kerület képviselője is, meghívták továbbá a vármegye főispánját, alispánját és a szomszédos tamási járásbeli jegyzőket is. „ — Egyházi ének a szekszárdi belvárosi templomban, A szekszárdi Caecilia énekkar vasárnap, jul. 26-án a fél 12 órai misén L. Ebner: Missa in honorem sanctorum angelorum cus- todum c. (op. 42.) kétszólamu miséjét fogja előadni. Az offertorium Goller- tól lesz. — Primicia Dunakömlödön. Lélekemelő ünnepség keretében folyt le f. hó 12-én Dunakömlőd községben Schilling Roger ciszterci rendi áldozópap első szentmiséje. Ritka esemény az ilyesmi egy kis község történetében, amely esemény éppen ritkaságával rendkívüli érdeklődést kelt, nagy jelentőségével és fölemelő hatásával pedig mély nyomot hagy a lelkekben. A falu egy kiválóbb fiának kiemelkedése az egyszerűbb sorsból, a község életének egyszerű viszonyai közül, nemcsak egy család nak a ténye, hanem az egész községnek érdeme, nemcsak egy esalád nemes gondolkodásának és áldozat- készségének eredménye, hanem a községnek is kulturténye, jele és mértéke azon nemes felfogásnak és törekvésnek, amely a község lakóit eltölti. Dunakömlőd község történetében 140 év óta ez az első eset, hogy szülöttei közül valakit pappá szenteltek. Az ünnepelt Schilling Albert kömlődi kisgazdának, — a község hosszú időn át volt birájának a fia. Síremlékek márványból és műkőből Cementáruk készítése és raktára Tűzifa ölenként és vagononként Hatschenbncher Ödön te Fia cég saját telepén Szekszárdon. s (Folyt, köv.)
