Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-07-25 / 29. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG . 1925 julius 25. radalmak figyelmébe! A ratási és cséplési munkálatokhoz valódi szekszárdi vörös borok különféle erősségben, 7000 koronától 9000 koronáig, siller borok 6500 koronától 7500 koronáig beszerezhetők Mezőgazdasági* Kereskedelmi Rt. nagypincészetében — Szekszárdon. akarja kerülni azt, hogy a mindennapi munka robotja idő előtt felőrölje idegeit, elsorvassza testét és aláássa szellemi képességeit, úgy feltétlenül edzenie kell testét, vagyis sportolnia kell. Az egészség és lelki erő a leg- hathatósabb fegyver a társasélet hutai - más létküzdelmében. Az egészség legfőbb javunk s e kincset a legféltékenyebben kell őriznünk. Aki egészséges, akinek ép a szervezete, az könnyebben viseli az élet terheit, könnyebben birkózik meg a sors csapásaival. Egészség nélkül nincs boldogság ! Csak ép testben lehet ép lélek és a gonoszság sem más, mint betegsége a léleknek s e kóros állapot viszont bizonyos biológiai okok és fiziológiai elváltozások szüleménye. Az igazi sportsman mindenkép kiválik embertársai közül; megkülönbözteti őt nyugodt viselkedése, derűs arca és önbizalma, nyilt és határozott jelleme. De társadalmi szempontból is rendkívüli fontossággal bír a sport. Növeli az összetartozandóság érzését, ledönti az embereket egymástól elkülönítő válaszfalakat, felkelti az ambiciókut, tettre, munkára és nemes versengésre sarkallja az egyéneket. Ha mindezeket fontolóra vesszük, be kell látnunk, mekkorajelentő'sége van az általános testedzésnek az egyén és a nemzet szempontjából. Sajnos, Magyarországon jóformán egyedül csak az ifjúság sportol. A testnevelési kötelezettség is csak a 21. életévet be nem töltött ifjakra terjed ki, igy annak áldásos hatása is csupán a népesség egy szükebb 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0, Telefon: 120 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája ▼ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 Y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, ? [áz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál- itása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránítdara. ' •> körére szorítkozik. Pedig mennyire üdvös és mily kívánatos lenne, ha nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is, ba nemcsak a férfiak, hanem a nők is rendszeres testgyakorlást űznének 1 A külföldön idősebb és tekintélyes állást betöltő urak sem restellnek a gyermekek és ifjak közé kiállni a porondra. Nekünk sem Bzabad sajnálnunk naponta egy kis időt arra, hogy egészségünk javára áldozzunk. Nálunk Magyarországon — Budapesttől és a nagyobb vidéki városoktól eltekintve — úgyszólván nincs is egyáltalán sportélet. Vannak népes és gazdag községek, ahol hire-hamva sincs a sportnak. Bizony szégyenletes dolog és bizonyos kulturérzék hiányára vall az a körülmény, hogy számos jelentékeny helységben a test gyakorlásnak még a lehetősége is hiányzik. Pedig rendszeres testgyakorlás csakis sportpályákon, illetve sporthelyiségekben lehetséges. Az állam a nép minden rétegére kiterjedő, általános kötelezetséggé a testedzést nem teheti, mert avval az egyént túlságosan korlátozná személyes szabadságában. A társadalomra hárul tehát a feladat, hogy kellő propagandával a lakosság legszélesebb osztályait is meggyőzze a sportolás szükségessége felől; másrészt pedig sportegyletek alakításával, sportpályák, tornatermük létesítésével megteremtse a lehetőséget rendszeres és sportszerű testedzés gyakorlására. Végtelenül örülnék, ha igénytelen soraim azokat a köröket, amelyek a társadalmi mozgalmak vezetésére van nak hivatva, a fenti kérdés komoly megfontolására indítanák. Mert a társadalmi tényezőknek kell összefogni és elősegíteni a hatóságok hivatalos testnevelő munkáját. Az első ős legfontosabb feladat abban áll, hogy szerte a községekben minél ‘ több sportegylet alakíttassák, a régiek pedig intenzivebb működést fejtsenek ki s mielőbb kapcsolódjanak bele az országos sportszövetségek szervezetébe. Erős akarattal és céltudatos munkával pár év alatt Tolna vármegyében is élénk és figyelemreméltó sportélet fog kifejlődni, Szekszárdon, a vármegye székhelyén pedig, — ha a város vezetőségének sikerül a modern sportpálya építésére vonatkozó tervét megvalósítani — erős sportközpont fog létesülni. Dr. Babits István. BesenySíelepülósek Tolna megyében. Boysa, Ete, Tol ma besenyő vezérek. Történeti tanulmány. — Irta: Kovach Aladár* Anonymus, III. Béla király névtelen jegyzője, a honfoglalás lefolyását leiró művében, az ő szerinte Árpád vezérlőfejedelemhez Kievnél csatlakozott s állítása szerint kún vezérek közül kettőt: Boy tát és Étét úgy említi, hogy ezeket Árpád a Duna mentén Baranyavár felé küldte s jól végezvén dolgukat, amannak a Sárvíz mellett, emennek — illetve fiának: Eudunak (ödő) a Duna mellett adományozott földterületeket. Anonymns az összes honfoglaló vezéreket az uj haza területén igen szép stratégiai sorrendben helyezvén el, a fentebbi helynevek és személynevek nyilvánvalóan Fejér, Baranya, de legfőképen Tolna vármegye területét jelentik. elharapódzott, lövészárokizü, duhaj • kodé modorosságtól, mely azt hiszi, ha egy pár szaggatott sorban össze- szidja a „rablókat“, már hazafias költeményt irl? Az ő bujdosó irredentizmusa nemes fájdalomban, mély elkeseredésben, de mindig választékosán nyilatkozik meg. Választékossága dacára ugyancsak mentes minden cikornyától, émelygős mesterkált- sóg-, vagy divatos, szóesztergályozó iparművészeitől. Hű marad a versek csengő zenéje — a rímekhez. Kímélésé sohasem erőszakolt, de viszont nem is hanyag ; mindig kifogástalan, gyakran mesteri. Kifejezésmódja vi lágos, érthető, egyszerű és természetes ; a költői szabadsággal visszaélő kihagyások, értelemzavaró kurtítások, csonka közbeszúrások Prokrustes- ágyába sohasem kényszeríti be mondandóit, sosem küzd az anyaggal, nem ad fel „rébusz*-okat. Mint a tiszta hegyi patak, mely medre mélyén minden kavicsot megmutat, üde simasággal folydogál nyelvezete, azon át tisztán látni, amit mondani akar. Mindez összevéve, a költészet külső formáinak kétségtelen, biztos kezű mesterévé avatja. Am a forma igen fontos ugyan, (mert hiszen aki nem akar, vagy nem tud a verselés szeutesitett törvé nyeinek fegyelméhez alkalmazkodni, az prózában is irh*t 1 ?) de mégsem mindent A lényeg másik fele a tar talom. Ha egyes legnagyobbaknál a tartalom tulcsapongó, féktelen zseni alitása a formák bilincseit megrepeszti és ezt kivételesen megbocsájthatóvá teszi is, általában az igazi költőt (főleg lyrikust) mégis csak a forma és tartalom minősége, azok lehetőleg egyenrangú, harmonikus egybefonó- dása adtja. És Szamolányi ebben sem marad a teljesértéküség szinvo nala alatt! Lantját túlnyomóan a régi emlékeken való merengés, hazafias bánat és elkeseredés, epedő vágyódás, vagy busongó lemondás szólaltatja meg, de szóhoz jutnak nála a szerelem, a csa ládi élet meleg hangulatai {„Egy kis vasalóról“) sőt — koronkiut — metsző sarcasmus is {„Szamármese“, habár ez utóbbi éppen nem kenyere. Jellegzetes a mély és meleg érzés, mely legtöbb versén átvonul. Lemondó busongása gyakran filozofáló árnyalatot mutat, de legnagyobb ereje a szép, szárnyaló gondolatok ős gazdag I költői képeiben rejlik, melyek többnyire eredetiek, termékeny fantáziáról tanuskodők s ahol — itt-ott — használtabbak is, fordulatos, egyéni alkalmazásuk révén még a költői közkézen forgó hasonlatoknál sem hatnak soha banálisán. Helyszűke miatt mellőznünk kell, hogy könyvének minden szépségére részletesen, külön rámutassunk és költeményeinek említett, egyes faj- csoportjaiból — mint kiváló reprae- sentansokat — csak a „Daruaku, „Délibáb“, „A kis séd mellől“, „Dalok végeu, „ Varjak“, „A hajótörött“, „Holdfényes éjjel“, „Magános cella“ és „Kapuzárás“ cimüeket említjük. Az utolsóban önmaga mondja» hogy «Sötét szalag van hegedűmön És hangfogó a húrokon ..,» Azoknak tehát, kikről soraim elején beszéltem — akiket az élet megtépett és csalódásaikban rokonhangulatok vigaszát keresik — búskomor árnyalatú gyönyörűséggel szolgálhat e könyv, mely egészében, úgy amint megtermett, a művészi tekintetben való beérkezettség képét s a divatos verselők átlagos sorából erősen kimagasló, kiforrott, igazi költői értékeket nyújt. __n. BMW WidBMÓ OMfHÜMC ‘ BOROS ÉS TÁRSA „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és bácsmegyel képviselete raktáron tart: cséplőgamitu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmotorokat, szabadalmazott páros és páratlan sorú „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinóbazár épületében. — Telefon 49. A szigorú történetkritika már rég megállapította azt, hogy Kiewnél semmiféle kun vezérek sem csatlakoztak Árpádhoz és hogy Anonymus leg. nagyobb részben a saját korabeli és közel korabeli személyi és birtok- viszonyokat helyezte át a honfoglalás korára, minélfogva a honfoglalás lefolyására vonatkozó állításai legnagyobb részben nem fedik a történeti valóságot és csak a legszigorúbb kritikával használhatók, — mert azok egy külföldi jóbarátja számára irt elbeszélések a honfoglalásról. A már régebben megszűnt «Tolnavármegye és Közérdek » cimü és «Tolnamegyei Nemzedék* cimü helyi lapokban annak idején közöltem idevonatkozó apróságokat, valamint e lap múlt évi 39. számában «Tolna neve* , cim alatt egy kisebb cikket közöltem. Mivel a történelemben kevésbé járatosak Anonymust a honfoglalásra nézve teljes hitelű forrásnak tartják, azt hiszem, nem végzek felesleges munkát, ha legalább Tolna vármegye történetkedvelő közönsége részére, az idevágó és egész vármegyére kiterjedő történeti valóságot megírom az alábbiakban. A honfoglaló magyarság ide-oda költözködő, harcos és állattenyésztő nomád pásztornép volt. ősi szokásjogon alapuló általános földközösség- ben élt, ami azt jelenti, hogy területi tulajdonjogot nem ismert, hanem csak ideiglenes birtoklási jogot. Ez a jog pedig úgy volt szabályozva, hogy amig egy törzs, nemzetség, vagy család egy bizonyos elfoglalt területen sátort ütve tanyázott és legeltetett, addig oda egy másik nem telepedhetett. Amint azonban ott a birtoklást jelentő jelvényt felszedte, még jóformán el sem távozott, már is nyomban egy másik törzs, nemzetség, vagy család ugyanazon területre és helyre a saját jelvényét letűzhette. Szóval az egyik felszedte a sátorfáját, a másiknak már joga volt ugyanoda a magáét leütni. Ezt az ősi szokásjogot hozták magukkal a honfoglalók s később is századokon át — bár korlátozott területeken — nyomai és emlékei fenmaradtak, sőt a magyar halászok közt a «tanyavetés» jogánál most is dívik egyik-másik helyen, amidőn a viz egy területe előtt a parton leütik az «őrfát* — amig az ott áll, más ott hálót nem vethet ki, de amint felveszik, egy másiknak joga van ugyanoda leütni a maga «őrfáját.» Ebből nyilván következik, hogy Árpád fejedelem senkinek sem adományozhatott területet tulajdonjoggal, — közös volt az, az egész magyarsággal, amihez még az is hozzájárult, hogy a törzsek vagy nemzetségek teljes önkormányzati szervezetben éltek, vagyis ahány törzs vagy nem-« zetség, annyi hatalom volt, Árpád csak a közös hadidolgokban volt <első a hasonlók közt*. A honfoglalók, igazabban már csak fiaik vagy unokáik, lassanként elheI MAUTNER GYULA fogmOlerme SZEKSZÁRD, SztiBzíW-afflló melleit Telelőn: 1071
