Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-01-31 / 4. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 január 31. m o m m m m 0 m o a is Telefon: 120 SZABÓ JANOS mérnöki irodája ▼ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 m m a a a a a a v ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték*, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton­szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál­lítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. Épületéhez tábtaftveget mintás vagy színesben 1 Üveg-, porcellán-ajándékok és képkeretek legolcsóbb beszerzési forrása BEL ÁSÍTS ISTVáll üveg- és porcellánkereskedőné! Szekszárd, Garay-tér. lelki fertőzés és betegség ezerszeresen súlyosabb a testinél. Ezt a célt szolgálják az „Ifjúsági Vöröskereszt Csoportok“, melyeknek helyi inegal aki tója, szervezője, fárad hatatlan vezetője, egyszóval lelke: özv. dr, Pápé Dénesné tanárnő, ki nagy iskolai elfoglaltsága dacára, minden szabad idejét, a szó teljes értelmében ennek szenteli. Melléje sorakoznak városunkban jóformán az összes elemi és középfokú iskolák lelkes, ügybuzgó csoportvezető tanító és tanárelnökei, kik á tőlük várt oda­adással, szeretettel, tisztán lelkiisme retük parancsára — díjtalanul — vég­zik a mentő és magvető nehéz, fá­radságos munkáját. Főcélul tűzték ki, hogy a haza- szeretet, vallásos érzés istápolásán ki vül főleg a munkaszeretetei és a gyer­meki léleknek az emberbaráti célokra való fogékonnyá tételét szorgalmazzák. Szóval eok jót tenni, sokat áldozni névtelenül, lelkiszükségből. Hogy ez tényleg igy is van, mu­tatja a Szekszárdon is kiosztott sok­sok játék, ruha, szükségleti cikk stb. Ezen sok milliót érő ruhaneműt a helybeli polg. leányiskola ifj. vörös- kereszt csoportja gyűjtötte nagy áldozatkészséggel és határt nem is merő szorgalommal. Ezt egészítették ki az amerikai két nagy láda szere- tetadomanyból. A városi szegényeken kivül főkép a Báré Augusz Árvahaz kis árvái részesültek nagyobb ado­mányban. A'fc idők jele, hogy városunkon kivül több helyen, igy Bátaszéken is teljes eredménnyel jár az önzetlen munka. Ezen polg. leány- és fiúiskola csoportjai az intézeti igazgató s a csoportvezető: Varga Jucika tanárnő és Götz Ádám tanárelnök vezetése mellett oly szép eredményt ért el, bogy a fiuk és leányok fáradságos munkája által készített játékok eladási árából két tanulót karácsonykor tel­jesen felöltöztettek, 36 méter flanellt osztottak ki meleg ruhára s azonkivül élelmiszerekkel is állandóan támogat­nak néhány szegény tanulót. Hogy a tanulók mily odaadással dolgoznak, hogyan áldozzák fel szabad idejüket, sőt pénzüket is e szent célra, azt leírni nem lehet, azt látni kell. A tanulók nézéséből, beszédjéből látható és érezhető, hogy lelkűk meglelte a helyes utat, hogy a szeretet az éltető elemük. Nagy érdeme van ezekben Botz József róm. kath. hittanárnak is, ki bár mindent iparkodott magáról el­hárítani, láttam szemében a mégha tottság könnyeit és felmagasztaló el­fogódottságát, mikor hű nyája kö­rében élvezte a föld legszentebb örömét, tanítványai rajongó szere- tetét. Mert ünnep volt Bátaszéken, bájos, kedves ünnep f. hó 18-án délután A nevezett fcét intézet tanulói ren­deztek vöröskeresztes teadélutánt pompás műsorral az „Iparoskör“ he­lyiségében. Hogy a szebbnél szebb 2—4 szólamu énekszámok, szavala­tok, ftíiköszöntők, buzdító beszédek, ajándékkisorsolás s az ennél felcseugő leány- es liakacaj elóv^rázsolasáért Lejtényi Viktor tanár-e a felelős, avagy a még itt fel nem sorolt tanár nők és tanárok összessége, azt kitndni nem sikerült. Teázás közben meg­lepetésként megszólalt a táncrahivó cigányzene is s a bájos gyermek­sereg húzódozva, pirulva fogott a tánchoz. Ilyen munkateljesítés mellett nem csodálom, hogy a bátaszákiek büszkék iskolájukra, tanáraikra s elhiszem, amit egy meghatódott öreg szülő titokban súgott nekem, hogy azért várnak a polg. iskola építésével, mert azt akarják, hogy az méltó párja legyen a párját ritkító róm. kath. templomuknak. Itt már találkozik legalább esz­ményben a két fő kultúrintézmény. Akik a felnőttek közül, elolvasva ezen sorokat, lelkikényszert éreznek aziránt, hogy szintén hasonló Bzép munkával gazdagítsák szegény hazán­kat és saját lelkűket: érdeklődésük­kel vagy adományaikkal forduljanak özv. dr. Pápé Dénesné urhölgyhöz, hogy igy megalakíthassuk a még- szegényebbek érdekében a „Vörös- kereszt Barátok Körét.“ is. aá. Milánó, 1925 január hó. Délben még meleg napsugár ara­nyozta be ezt a kedves, életvidám várost és most kőd borul mindenre. Az üzletek ragyogó kirakatai, az ntcák megszámlálhatatlan ivlámpái szégyenkezve sáppadoznak és minden igyekezetük, hogy az őket boritó sürü, szürke fátyoit széttépjék, csődöt mond. És ez a kéretlen vendég bejön a szo­bákba, beveszi magát az emberek gondolataiba. Fázósan húzódom az ablaknál álló karosszékbe s hallgatom ennek a vá­rosnak jellemző, zűrzavaros lármáját. Az autók őrült tülkölésében különös melódia van, úgy hangzik, mintha egy óriási Jazz-band távoli szigetek, vad harci táncaihoz szolgáltatna zenét. És az újságárusok rikácsoló kiabá­lása még ebből a vad zenebonából is kihallatszik : „Corriere della Sera!“ Az emberek feltürt gallérral sietnek, de az esti lapot mindegyik megveszi. Egy pillantást vet bele, mi történt a kamarában, mit moodoU Mussolini? — aztán rohan tovább. Az újságárusok mögött minden sar­kon virágárus'ányok, előttük kosarak­ban a sok fehórszegfü, sötétlila nizzai ibolya, aranysárga mimóza és külö­nös, festékkel preparált lazac-szinü rózsák. A déli napsütésben színes, illatos tőlük az utca, de a köd az ő ellenségük is. Kinek jut eszébe köd­ben virágot venni ? És a kis sárga mimózák reszketve borulnak a rózsák híd g szirmaira. A lárm-i mind erősebb lesz, autó, autó mögött. Lassan haladnak csak előre, legtöbbje a Scala felé tart. És magam előtt látom a túlságosan szigorú egyszerűséggel épült, kívülről Közgyűlés o városházán. Szekszárd r t. város képviselőtes­tülete f. hó 24 én délután 4 órakor dr. Bus Lajos főjegyző elnöklete Alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestület tagjai feltűnő nagy számmal jelentek meg. Dr. Bus Lajos főjegyző rövid el­nöki megnyitója után ismertették a m. kir. kereskedelemügyi miniszter­nek a kéményseprési dijak megálla pitása tárgyában hozott határozatát, amelyet a közgyűlés tudomásul vett, amely szerint a kéményseprési 3000 koronás alapdij 2600 koronára le- szállittatott. Majd ismertették a Paks—Tolna- mözsi vasút létesítése tárgyában ho­zott alispáni leiratot. A közgyűlés hozzájárult a vasútépítési tervek és költségvetések elkészítéséért járó di­jakhoz, mint az érdekeltség egyik tagja, azonban hangsúlyozta a kép viselőtestület, hogy a vasúthálózat a helybeli állomáshoz vezettessék. A szekszárd—bogyiszlói ut helyre­szinte szegényesnek látszó, világhíres Scalat. Es bent is, — ha a párisi, bécsi és budapesti fényes operákkal hasonlítjuk össze, — legfeltűnőbb az egyszerűsége. Szédületes magasság­ban, 6 emeleten húzódnak a páholyok és galériák, de semmi díszítés, semmi aranyozás, az egész hatalmas, impo­náló és rideg. Ezzel ellentétben annál több szint és ragyogást látni a páholyokban és földszinti sorokban. Estélyi rahás hölgyek és urak ülnek még az utolsó sorban is. Itt mutatják be a legutolsó párisi divatot, a ragyogó színű, gyön gyökkel és hímzésekkel dúsan borí­tott estélyi ruhákat. És ez az egyet len hely, ahol a régi, gőgös olasz patrícius családok félre teszik előíté­leteiket és a tömegbe vegyülnek. Mert a Scala egy fogalom és ott egy előadás : művészi esemény. És mennyi sóhaj száll a Scala felé, mert bizony könnyebben jut az ambiciózus művész ma a newyorki Metropolitan színpadára, mint a Scalaba. Igaz, hogy a dollár súlyosabb, — de a művészi álmok megvalósulása mégis a Scala. És ha elsötétednek a lámpák és a milánóiak büszkesége: maestro Arturo Toscanini, akit ugyancsak a Metro- politantól hóditottak el, — kezébe veszi a kis elefántcsont dirigáló pál­cát, egy hang sem hallatszik, halálos csendben várják a „Carmen“ pattogó, melodikus nyitányát. Mintha álom lenne. Az emberek lehunyják szemü­ket és a zene forró hullámai elrin­gatják őket. Egy nehéz tűzoltóautó vad csen­getése és dübörgése zavart fel. A köd még sűrűbb lett, fehér, tejszerü. A rohanás megszűnt, alig látni a homá- 1 lyos árnyakat imbolyogni, pár lépés | — és eltűnnek a ködben. Ha elegáns rahát akar viselni, siessen SáPSZKY ANDOR uridivatszabóhoz, hol a legfinomabb angol szövetekből szolid árakkal készülnek a legdivatosabb öltönyök és raglanfelöltők. SZEKSZÁRD, Kossuth Lajos-utca 3. ^Ugyanit^gyJfiu^anoncna^Jelvétetik^j állításának költségeihez, fedezet hiá­nyában a közgyűlés nem járult hozzá, aDnál is inkább, mert ezen ut fen- tartásáról azelőtt is Bogyiszló község gondoskodott. Elhatározták a városi testnevelési aiap létesítését s miután a törvényes rendelkezések értelmében nagyobb felszerelésekről is kell gondoskodni, a háztartási alap remélhető többleté­nek terhére e célra kétezer arany­koronát szavaztak meg. Tudomásul vették, hogy a Mező- gazdasági Kereskedelmi részvénytár­saság a vágóhíd melletti 15 katasztr. bold bérletéről lemondott, mert a í'öid- mivelésügyi miniszter a szőlőtelep lé­tesítéséhez 'rém ’járult hozzá. lA kérdéshez* többen szólaltak hozzá. Szeghy Sándor, Uj Ferenc és Laicht Lajos, a Szekszárdi ^Takarékpénztár és a Szekszárdi Borértékesitő Rt. el­nöke, aki kétszeri felszólalásában azt kívánta kimondatni, hogy a Mező­gazdasági-Kereskedelmi részvénytár­saságtól a földek vétessenek vissza, de a szorosan vett gazdasági épüle­teket tartozzon a tirsaság tovább is bérletében tartani. Ezen jogilag is lehetetlen • indítványt a képviselőtes­tület dr. Török Ottó városi ügyész felszólalása után természetesen egy­hangúlag elutasította. Nagy vita támadt a tanácsnak a róm. kath. óvodaegyesület segély iránti kérelme felett. Nagy visszatet­szést keltett a képviselőtestület több tagja előtt, hogy a tanács ezen szo­ciális és nagy fontosságú intézmény kérelme elől azzal zárkózott el, hogy fedezet hiányában azt nem teljesít­heti. Horváth Károly bizottsági tag ismerteti ezen intézmény nagy fon­tosságát, dr. Mayer Gyula pedig til­takozik a rideg visszautasítás ellen, szükségesnek tartja, hogy a város az óvodaegyesületnek 5—10,000.000 K segélyt szavazzon meg. Végül Boross Zoltán bizottsági tag hozzászólása után a képviselőtestület utasította a taná­csot, hogy keressen valaminő bevételi forrást az óvódaegyestilet segélyezé­sére. Elismerését fejezte ki a közgyűlés Schwartz Keresztély városi adótiszt nek 36 évi Önzetlen városi szolgálatáért és őt saját kérelmére nyugdíjazta. Vitát provokált a tanácsnak a vá­rosi szeszfőzde megszüntetése tárgyá­ban előterjesztett javaslata is. A szesz­főzdét a tanács azért nem kívánja tovább fentartani, mert az a város­nak nem hoz jövedelmet. Dr. Albers Rezső bizottsági tag csodálkozik azon, hogy ez az üzem nem hozott jöve­delmet. Kívánja a szeszfőzde fen tar­tását, mert ha a város most lemond róla, sohasem kapja azt vissza. Kéri a közgyűlést, hogy jogáról ne mond­jon le. Bartha Éde bizottsági tag ugyancsak a városi szeszfőzde fen- tartása mellett foglal állást, mert a városra jövedelmezőnek tartja ezt az üzemet. Végül az elnök felvilágosítása után a közgyűlés úgy határozott, hogy a javaslatot a tanácsnak visszaadja azzal, hogy a városi szeszfőzde és berendezésére vonatkozólag dolgozzon ki egy megfelelő tervet s azt terjessze a közgyűlés elé. így levették a napi­rendről Schneider Gábor bizottsági tag javaslata alapján Wolf Arnold MAUTilEtt GYULA fowiiterme SZEKSZARD» Szekszáfd-szőllá mellett. Telefon: 1071 I " “----------—-----------------------------------­Kö dben. JpM «

Next

/
Thumbnails
Contents