Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-05-16 / 19. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 május 16. u Anker Általános Biztositó R.-T. Tolnamegyei főképviselet: FULLÉR és BOROS Szekszárd, Kaszinó-bazár. Plfnond * TQz'- jég*, baleset-, azavatos________sági-, betörései lopás-, szállítmány-, élet*, aranykorona- és autóbiztosításokat. Al akult 1858-ban. 7. Ifjúsági Vöröskereszt induló. Énekli a polgári fiú- és leányiskola énekkara. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Telefon: 120 SZABÓ JANOS mérnöki irodája ▼ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 Y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szállítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. A főherceget a főispán látja ebéden, amely után kíséretével visszautazik Budapestre. Megalakult az OMKE szekszárdi osztálya. A magyar kereskedők közös érdekeinek védelmére alakult annak idején az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület, amely a fővárosi szervezkedés után működését kiterjesztette a vidékre is. Eleinte csak általánosabb, nagy körre kiterjeszkedő megyei osztályok alakultak, de ez, a gyakorlati életben annyira bevált érdekképviselet különösen az utóbbi idők hatása alatt kikivánkozott mindazokba a városokba és községekbe is, ahol számottevő a kereskedelem. Az OMKE tolnamegyei osztálya már közel' két évtizede megalakult, mig a szekszárdi szervezetet csak e hó 9-én hivta életre az előkészítő bizottság. A szekszárdi kereskedelmi kaszinóban a szekszárdi és a környékbeli kereskedők impozáns részvételével folyt le az alakuló gyűlés, amelyen megjelentek Jankó Ágoston főispán, dr. Éri Márton alispán és dr. őrffy Imre nemzetgyűlési képviselő is. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület budapesti vezetőségét dr. Bal- kányi Kálmán igazgató képviselte. A megnyitó. Müller Albert, az előkészítő bizottság elnöke ismertette az OMKE-t, amelynek hivatása, hogy egyéb érdekek sérelme nélkül a kereskedők érdekeit védje azokkal az intézkedésekkel szemben, amelyek a törvény előkészítés, vagy a törvénymagyarázat révén sérelmesek. Az OMKE ezekben az ügyekben összekötő kapocs a kormány és a kereskedők között, akik mindig legális érdekképviseletük utján igyekeznek igazuknak érvényt szerezni. Végül azt fejtegette, hogy a kereskedelem megerősítése az ország érdeke az angol példa szerint is, ahol a hatalmas flotta, a hadsereg és a hivatalos apparátus mind a kereskedelem szolgálatában áll. A központi kiküldött. Az elnöki megnyitó után dr. Balkányi Kálmán szólalt fel és az OMKE céljait vázolva, hosszasan foglalkozott a mezőgazda- sági hitel kérdésével, amelynek sikeres megoldása a legszorosabb összefüggésben áll a kereskedelemmel és annak úgyszólván létérdeke. Ha. ugyanis a mezőgazdák nem juthatnak hozzá a nekik szükséges hitelhez, akkor a kereskedelem megbénul, mert nincs, aki vásároljon. Bizonyos keserűséggel állapította meg, hogy az interparlamentáris kereskedelmi konferenciák a mezőgazdasági hitel ügyét egy szikrával sem tudták előre vinni és hogy a bankvilágnak, a pénzkereskedelem képviselőinek a konferenciákról való kizárása csak fokozta az ügy meddőségét. Mindenesetre szomorú az a megoldás, — úgymond dr. Balkányi, — hogy a földbirtoknak csak értéke 57o*áig lesz hosszabb lejáratú mezőgazdasági hitel szerezhető. A kereskedők nevében egyúttal azt az ajánlatot tette a gazdáknak, hogy a közös érdekek védelmében és egymást támogatva vegyenek részt a vámtarifa tárgyalásokon, mert csak úgy lehet megakadályozni, hogy a magyar mezőgazdasági termékeket a külföld ne sújtsa nagy vámokkal, amelyek az exportot lehetetlenné teszik és egyaránt sújtják úgy a mezőgazdákat, mint a kivitellel foglalkozó I kereskedőket. Hálásan emlékezett meg dr. Balkányi dr. : őrffy Imrének, a szekszárdi kerület nemzet- j gyűlési képviselőjének parlamenti működéséről, aki a vámtarifa és a vámtörvény tár- I gyalásánál éles ésszel és teljes erővel vetette súlyba befolyását úgy a mezőgazda- sági, mint a kereskedelmi érdekképviseletek érdekében és az általa ajánlott módozatok értékes előnyöket jelentenek úgy a mezőgazdáknak, mint a kereskedőknek. Kérte, hogy a forgalmi adó reformjánál is vétesse figyelembe a kereskedők legfőbb kívánságait. Kiterjeszkedett azonkívül a kereskedelmet érintő egyéb súlyos momentumokra, az utánpótlási ár, valamint a szövetkezeti eszme kérdésére és az adózás tekintetében ismertette az általános európai viszonyokat. Pirnitzer Ede mondott ezután köszönetét dr. Balkányinak, majd felkérte dr. őrffy képviselőt, hogy tájékoztassa az alakuló gyűlésre megjelent kereskedőket a forgalmi adó kérdéséről. Dr. Őrffy Imre beszéde. Dr. őrffy Imre dr. Balkányit aposztrofálva megállapította, hogy a kereskedelemnek és a mezőgazdaságnak a legteljesebb mértékben kell támogatnia egymást. Ez annál inkább is szükséges, mert régen megdőlt az az állítás, hogy a kereskedelem nem termelő foglalkozás. — Köztudomású ugyanis, hogy az igények kielégítése csak akkor történik meg, ha a termelési akció termékeit a kereskedő az ő fizikai és egyéb munkájával a fogyasztóhoz juttatja. A magyar vidéki kereskedelem — úgymond — kétszeresen érzi a szanálással kapcsolatos átmeneti idő súlyos terheit, amelyek sok exisztenciát máris FULLÉR és BOROS „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és bácsmegyei képviselete raktáron tart: oséplőgarnitn- rákat, szívó-, gáz- és benzinmotorokat, szabadalmazott páros és páratlan som „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és minden egyéb mezőgazdasági (] ij f gépet. I Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó- Z bazár épületében. — Telefon 49, ss< alapjában megrendítettek. A magyar kereskedelemnek súlyos próbára tétele, a mostani átmeneti aéra és országos érdek, hogy a kereskedelem a katasztrófáktól megmentessék, mert Magyarországot földrajzi helyzete arra praedesztinálja, hogy kereskedelmét fokozza és megerősítse. Ilyen irányban a ka- pacitálások és a meggyőzések nehéz munkájával ő maga is sokat dolgozott. Bár a forgalmi adó a magyar Corpus Juris- ban mindvégig benn nem maradhat, a poli- tikai szükségesség azt kivánja, hogy ei ugyanúgy, mint ahogy egyéb államokban egy ideig még nálunk is fenntartassék. Meg kell azonban az adó behajtásának a mostani formáját változtatni, mert ezzel az adónemmel épen a legbecsületesebb adózókat zaklatják legjobban. Sok kereskedő lelkének aktivitását felőrli évtizedek szorgalmas munkájával szerzett jó nevének féltése és az indokolatlan megszégyenítéstől való rettegés. Ezért a forgalmi adózás végrehajtási módját feltétlenül meg kell változtatni. Az osztrák mintára való áttérés azonban nálunk nem lehetséges, mert bár az OMKE és a GYOSZ garantálták az előző évek forgalmi adóbevételének összegét: ez az államnak nem elég biztosíték, hiszen arra az évi 80 millió aranykoronára, mely ebből az adóból várható, kezesként ez a két testület nem elég jó. Viszont ha a behozatali és a termelési helyen rovatnék le a forgalmi adó, akkor a csempészés olyan rettenetes mérve- két öltene, hogy a mi lehetetlen határviszonyaink mellett ez volna a legvirágzóbb kereseti ág. Az állam viszont elesnék nagyon jelentős bevételtől. Ha a kereskedővilág elfogadható módon garantálni tudná az eddigi kontingens összegét, akkor a kormány hajlandó volna az összes számba jöhető könnyítésekre, amelyekhez ő is minden támogatását megígéri. Balkányi dr. mondott ezután ai OMKE nevében hálás köszönetét dr. őrffy Imrének ígéretéért, majd elpitány ur őt vitte mindég magával ama bisonyoa — elefántnak. A világ már suttogni, pletykálni keadett. Pedig hogy milyen nem igazán, nemsokára kiderült a tisztikar által rendesett majálison, amely CBÓnak-kirándulással volt összekötve a — Szúnyog-szigetre. A föllobogózott kis csóoakok ott sorakoztak a holt-dunaági kikötőben. Ella könnyű libbenéssel szökött be egybe. Utána elválhatatlan árnyéka, Saaplonczay következett. A hátul ballagó, kabátokkal fülig megrakott férj, Siobránczy Feri is be akart telepedni, de az asszony ijedten si- koltott: — Feri. . . Feri, az Istenért, mit csinál ? Azt hiszi, bogy mélyjáratn, tengeri hajó ez a gyönge kis szán- dolin ? Menjen csak maga a 110 kilójával Korponay őrnagynéval a motorcsónakba; Legalább ha kifogy a bénáin, a sznszogása is áthajtja a csónakot a túlsó szigetre . . . Gorombaság volt. De az engedelmes férj mosolygott és csak annyit mondott: — Jól van, szivem, ha te akarod. Pá .. . S Ella a kapitánnyal vígan siklott a visen. Ast mondják, hogy a liba, réce, as embernél alsóbbrendű állatok, az úszás természetes ösztönével jönnek n világra ... Nos, a t.... i leányok — eveaőlapáttal.. . Ella ii pompásan evezett, egészen öaszetanulva a kapitánnyal. így valami két-háromszái méterrel megelőaték a többieket. Közben vidáman csevegtek. így értek el a szigeti kanyarulathoz. A mikor a kis csónak karcsú hattyú- nyakával bekanyarodott a füzf«bokrok eltakaró árnyékába, Saaplonczay letette az evezőlapátot: — Ella, egy szavam volna hozzá ... — Meghallgatok — kettőt is. — Nem... Nem birom tovább... Szeretem... — No, hallja, ezt el is várom. . . Hiszen — engem is folyton arra tanított a katakéta: „Szeresd embertársadat, mint — tenmagadat. ..“ — Eh, ne tréfáljon és gúnyolódjék örökké... Nincs most erre idő... Imádom. .. S megfogta a kezét... Ella elkapta: megbolondult ? Lehet, hogy őrület... Sőt az is... De... de — nem élhetek nélküle. — Bolondság, most jut eszébe? MoBt, mikor — késő ... Pedig volt egyszer idő.. . Szép tavaszi nap, akáeillatos... Zsongitó, álomba ringató ... Csakhogy az a szép nap nem rám mosolygót, — a zöld békára, de a festett, sárgahaju Bar- kóczay bárónéra ... Most már megmondhatja, ugye, kedves Saaplonczay, maga adta nekem ezt az édes, becéző — béka nevet? — Ella, ne kínozzon... Megőrjít... Minden perc egy eltékozolt mennyország ... Siessünk... Mindjárt ntolérnek... A kapitány fölugrott... kikandikált a füzfabokrok sátoros árnya alól s hirtelen moadnlattal átkarolta a szép asszonyt és — megcsókolta... — Szemtelen 1 sikoltott elfojtott hangon Ella. — Bandita módra itt támad meg, a mikor nincsen, a ki védjen és magamat se védhetem.. . De már védte ... Egy hatalmas kézmoadnlattal hátralökte a kapitányt, a ki rálépett a letett evezőre, a mely kettétörött .. . Lába igy elvesztette az egyensúlyt és Ssaplon- ezay a milyen hosszú volt, olyat bukfencezett keresztül a csónakból, ki a vízbe . . . A könnyű alkotmány messze lódult. De a viz ott már nem volt mély, legfeljebb derékig ért. A kapitány elkapta a bámészan lehajtott fii* ágat s kikapaszkodott a partra s onnan kiabált siránkozó hangon: — Ella .. . Ella, hova megy ? — Az uramhoz ... — Itt hagy ? Ne hagyjon itt . . . — Mindjárt — visszajövök, de — vele . . . — Jó . . . De tiszti becsületszavamra mondom — főbelövöm magam . . . Látja ezt ? S kivett a zsebéből egy parányi Browningot. .. Ella viasaafordult: — Bolond . . . Ilyenek maguk — férfi hősök 1 A teremtés urai! — Tegye le azt az ostoba jószágot, annak a becsületes öreg füafának az — odvába. Ott majd megtalálhatja. És most fel a kézzel . . . Hands off! S jöjjön pár lépéssel odébb a kavicsos tisztásra .. . A kapitány gépiesen engedelmeskedett. De a mikor beszállott, a fiatal szép asszonyból akaratlanul is kitört a nevetés: — No, hallja, kellett ez magának ?! Szótlanul ültek egymás mellett. Az akaratlan fürdő május derekán még elég hűvös volt. A kapitány dider- gett. S egyéb baja is volt, mert pár perc múlva vacogó foggal kérdezte: — Megmondja az — urának? — Meg... Nincs előtte titkom ... — Akkor . . I — Csitt. . . Nem látja, hogy jönnek, utolértek . . . Csakugyan egymásután fordultak be a kanyarulatnál a könnyű csónakok . .. S legutolsónak a motoros libegett, de — motor nélkül. Ördöge volt Ellának. A kis masina már a fele utón fölmondta a szolgálatot. Utóvégre a motor teljesítőképességének is van határa. Az ezredes, az őrnagy ur, a felesége, meg Szobránczy egy kicsit sok volt az annyit emlegetett — regisztertonna tartalomhoz . . . Szegény Szobránczyról, a társaság egyedül evezőképes tagjáról, cs^k úgy hullott a — verejték ... I MAUTNER GYULA Mtenne SZEKSZÁRD. Szekszárd-szűllű mellett. Telefon: 107
