Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-01-24 / 3. szám
Ara 2000 Korona. VII. évfolyam. ___________________Szekszárd, 1925 január 24 ™ 3. szám. TO LNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Sierkttztiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épiletében. Telelőn szám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. ■Mtlzetési dij egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelelik mindéi szombatra. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. llrS«(égek érái: A legkisebb hirdetés dl)a 10000 korona. A hirdetés egy (0 milliméter széles hasábon ■lltlmétersoronkénl I0"0 korona. KöifjrlIM riszeéaytérsasigl itb. hirdetések izOOkor. — Állási keresökaak 10 száza- Iák eagednséay. A klrrovatbaa elhelyezett reklámhlr, eljegyzést hír, eea- ládl bír, Tileesiat a ayllttér soroakéal SOOO korosába kerít. Vasutat Paks—Szekszárd között. Vármegyénk északi réeaén fekvő ■agyközségeinek évtizedes kívánsága, hogy a hibái építés folytán Pákánál a Danába fató Fehér—Tolnamegyei vasat meghoaaiabbittaaaék, a Szék- szárd—Sárbogárdi szárnyvonalba be- kapcsoltassék él igy Danaföldvártól egész Szekszárdig elterülő községek közvetlen összeköttetést nyerjenek a megye és törvéDykezelés székhelyével. A megjelentek. Bőnek a régi óhajnak első lépésé koz érkeztünk el e hó 19 én, amikor dr. Éri Márton alispán meghívására Paks község nagy tanácstermét zsúfolásig megtöltötték a meghívott érdekeltek, begy megvitassák « létesítendő fontos vasatvonal ügyét. Dana földvár, Nómetkér, Böleske, Madocsa, Paks, Dunaszentgyörgy, Fndd, Ger- jon, Tolna és Möss községek és Szekszárd város képviseletein kívül Ott láttunk több lelkészt, Kátai Endre karaácyféttnástM fíf. -esperest, a - Magyar Gazdasági éa Kisvasat r. t. képviseletében Horvátovits Iván és dr. Dobó László igazgatókat, Tóth Henrik miniszteri tanácsost, Becht Ödön és Ssengott Edvin főszolgabírókat, Vendl István' polgármestert, dr. Bartal Aurél, ifj. Kovács S. Endre, Wéber János, dr. Klein Antal, Saaprits Vendel és Midi Kovács Dénes nagybirtokosokat, a pénzügyi körökből pedig dr. Leopold Kornél, Sipos Ernő és Schneider János vezér- igaxgatókat. Elnöki megnyitó. Az értekezletet féltizenegy órakor dr. Éri Márton alispán nyitotta meg hosszabb beszéddel, amelyben hang súlyozta, bogy felismervén e vasúti vonalnak nagy jelentőségét vármegyéje gazdasági és keraskedelmi életére, készséggel vette kezébe ez ügyet és reméli, hogy az érdekeltség összefogó egy akaratával a megválóéit ást stádiumához is tudja vinni Üdvözölte a Magyar Gazdasági és Kisvasút r. t. kikü dötteit és ismertette Halássi volt kereskedelmi miniszteri tanácsosaik, aki bosszú időt töltött el a minisztériumban a vasutttgyek élén és jelen fog p Magyar Gazdasági és Kisvasutak rt. elnöke, felkérésére hossá intézett levelét, amelyben az érdekeltségnek Útbaigazítást ad a kérdései vasút létesitketésére. E véleményből az szűrődött le, hogy rendes nyomtávú vasút meg* ápitése ma, amikor a Máv. a vicinális vonalakat nem veszi kezelésbe a régi alapon (a bruttó bevétel 50 százalékáért) és amikor a p*nz előteremtése oly nagy nehézségekkel jár, lehetetlen és igy az érdekeltség uek azt ajánlja, hogy úgy a személy , mint teheráruforgalom lebonyolítására teljesen alkalmas keskenyvágány* vonal megteremtésével foglalkozzék. Igán előzékenyen felajánlotta társasága nevében azt is, bogy a traszi- rozási és részletes terveket is önköltségi áron elkészítteti. Dr. Éri elnök köszönetét mond az értekezlet nevében Halászi László árnak ée mintán bejelenti, hogy Jankó Ágoston főispán nr Torontálvármegyé ben közel 300 kim kesssusága kis nyomtáva vasutat építtetett és sie rinte is nemcsak megfelelő minden forgalom lebonyolítására a kié vasat, de pontoe ée ami fő, rentábilis is, a következő kérdéseket teszi fel az értekezleten megjelentekhez: 1. óhajtják e a vasútvonal létesítését? 2. Rendes vagy keskenyvágányut óhajtanak e ? Inditványesza továbbá, hogy a vasútvonal tervezetének elkészítését határozzák el és végül, hogy a vasút ügyének továbbvitelére végrehajtó bizottságét válasszanak. Az alispánnak az ügy lelkes fel felkarolásáról tanúskodó szavait az értekezlet nagy helyesléssel fogadta. A vita. A nagyjelentőségű kérdéshez először Molnár János, Paks község bírája szólott, aki községe nevében kijelentette, hogy követik Dana- ■zentgyörgy példáját és kézséggel hoznak áldozatot, hogy e fontos vasúti kapcsolat léte&ü'jön. Dr. B.rtal Aurél volt kormánybiztos, nagybirtokos, felszólalásában kifejtette, hogy abban a kérdésben, hogy milyen nyomtávú vasút létessittessék, az anyagi erőkön kívül a technikai momentumok is döntők. Kérdést intéz a jelenlévő szakférfiúkhoz, hogy az át- zsámolyozások helyesen és jél meg oldhatók-e és a keskeny vágánya vonalak alkalmasak e a személyi éa áruforgalom lebonyolításához. Dr. Bodó Lássló kifej ti, bogy a kés kenyvágányu vasutak a támasztható igényeket teljesen ki tudják elégíteni. Az átzsámolyozások nak technikai akadályai nincsenek, de véleménye szerint a legtöbb árunál az átrakodás olcsóbb less, mert akkor a társaság saját kocsijai fu hatnak, ami o'esóbb, mint a M«v. kecsibérletei. Vicinális vasutak épi tése ma úgyszólván lehetetlen, mert az állsm a régi alapon uj vicináli ok kezelését nem veszi át, idegen tőke a vasútépítésbe nem kapcsolódik be, mert a vasúti üzem nem hasznot- bajtó. Csakis az érdekeltség áldosat- készségével lehet ma vasuii vonalat létesíteni, amely érdekeltség nem befektetett tőkéje jövedelmezőségét keresi, hanem a forgalmi lehetőség ben találja meg számítását. Dr. Klein Antal volt kormány- biztos, nagybirtokos, a rendes nyomtávú vasútépítés hive, a provizórikus mego dast nem tartja helyesnek. Az építés költségeit hosszabb lejáratú kölcsönök felvételével óhajtja előteremteni, kegy ne csak ennek az úgyis erősen megterhelt ‘ nemzedéknek kelíjen teljes egészében viselni a bosszú időkre szóló alkotás költségeit is. Dr. Éri elnök megjegyzi, hogy ő nem ««Ívesen látná, ka a községek hosszú tartamú megterhel tétéi# származna a vasúti vonal létesítéséből. Vendl István pelgármester a bős nyák keskeny vágánya vasntak isme rétében a keskeny nyomtávú vasút létesítését tartja helyesnek. Olyan nagy tőkének a megszerzését, ami a rendes nyomtávú vasat létesítéséhez szüktéges, lehetetlennek tartja, de egy rendes nyomtávú vasút fentar- tása igen súlyos adminisztrációs költségekkel is jár, arra pedig nem lehet igen hesSzu ideig remény, hogy ezen kitérő venalrésst az állam megváltsa. IQ. Kovács-S*bestény Endre aziránt érdeklődik, hogy mennyibe kerül a keskenyvágány* vasút kilométere (30—35 millió kilométeren- kint) éa felhivja a- ra is a figyelmet, hogy a gazdasági érdekeltségek is bekapcsolódhassanak. Dr. Grosch József a rendes nyomtávú vasút híve. Természetesen, ee a pénzkérdésen dől el. Nem osztja Vendl polgármester nézeteit a tőkeszerzés kérdésében és arra vonatkozólag, hogy ez a vonal oly kitérő iráayu lenne, amely ne szolgálná fontos állami érdekeket is. A részvénytársaság, amelynek véleményét és proposicióját hallottak, egyoldalú. A társaság nyerészkedőre alakult és igy a keskenyvágányu va«ut megépítése és üzemkeaelésbe vétele reájuk egy hosszabb üzletet is jelent. — Dr. Éri elnök ismét hangoztatja, hogy az érdekelt községeket felügyeleti jogánál fogva nem engedheti, hogy oly su!yos terheket vegyenek magukra, amelyeket nem bírnának később ei. fierjen állomást kér. M»d> Kováé* Dén s Gerjen község nevében szólal fi. O,« egymiiiiárd koronát szavaztak meg a vasút létesítésére, de f-It-Mlenül ragaszkodnak ahhoz, hogy állomást kapjanak. Horvátovits Ivan kijelenti, hogy eddig a helyi viszonyok és a terrp ismerete n-lkül tettek meg propozi cióukat. Most, hogy.ismerik a tere pet, jelzik, hogy a rendes nyomtáva Vasat megépítése nem 34, hanem 80 milliárd korona tökét igényelne. — Dr. Leopold Kornél a kereskedelmi miniszter véleményét óhajtja a tecb nikai résire vonatkosólag kikérni. Dr. Éri és Tóth H-nrik szerint erre nincs szükség. Tóth Henrik minisz téri tanácsos még ismertette, hogy mmő feltételhez köti, hogy az állami nttesten legyen vezethető a keskeny vágány. Schneider János u k az óhajtja ezúttal kimondatni, hogy az értekezlet a vasat létesítését szükségesnek tartja és ezen ügy továbbvitelen* egy j végrshajtóbisottságot küld ki. Ha az érdekelt községek már köteleaőleg ■yilatkeznak a keazájárulás összegeiről és a tervek költségének viseléséről, akker lehet a vasat irányát megszabni én a részletes tervet elkészíttetni. Dr. Klein Antal ismételten a rendes nyezstávu vasút mellett érvel és annak tervét is óhajtaná elkészíttetni. Határozat. Az értekezlet kimondotta, hogy a vasnti vonal létesítését kívánja és megbízza a Magyar Gazdasági és Kisvasút rt., hogy kilométerenként 100 aranykoronáról a keskeny nyom távú vasúi részletes terveit készítse el. Dr. Bodó László nyilatkozott még a tervelkészités részleteiről és kitér dr. Grosch József felszólalására. Dr. Éri Msrton indítványára az értekezlet, a végrehajtdbizottságba as érdekelt 11 község vezetőjegyzőjét, bíróját és 1—1 képviselőtestületi tagját, Szekszárd varas po'gármesterét, továbbá dr. Erdélyi Aladár nemzetgyűlési képviselőt, dr. Bartal Álról, iQ. Kováes- Bubeatény Endre nagybirtokosokat, dr. Leopold Kornél, Schneider János és Sipos Ernő pénzintézeti vezér- igasgatók&t és Tóth Henrik miniszteri tanácsos, a szekszárdi ta. kir. államépitészeti hivatal vezetőjét választotta meg. Cióry Ferenc az értekezlettől Mözs községnek az érdekeltek közül való kihagyását kérte, amelyet az értekezlet egyhangúlag elutasított. M •után az értekezletnek több tárgya nem volt, dr Éri Márton alispán megköszönte a megjelenést és az értekezletet fél kát órakor bezárta. A bankett. Az értekezlet után a Bá!int-féle ven - dég őben igen ízletes közebéd vo t. Dr. Én Marton alispán mondotta az első fel- köszöntőt. Örönenek adott kifejezést, hogy a magyar emberek a köz szolgalatéban olyan szép egyetértést tud n«k ismét tanúsítani, mint ezt a mai értekezleten tapasztalta. Mert, bár voltak a kivitel módozatában felfogásbeli különbségek, de egyek vo tak a létesítés iránti á dozaikessségben. Az egyetértő munka mielőbbi sikerere emeli poharát. A nagy tetszést keltő beszéd u áa Kátai Eudre kormány- főtamc-os, ív f. esper-s, lendületes szavakkal köszöntötte dr. Eri Márton alisp nt. Bízik a vasat létetüléseben, mert a vidék régi vágyának meg valósítása élére olyan ember állt, áki mindenki bizodalmát bírja és aki, ha brlefog egy munkába, f lu'on nem áll meg. Dr. Kiéin Antal Paks község k*pvis előtestttleie nevében tartalmas, a múltban e hibázott gazdaságpolitikára való visszatekintést felölelő beszédében az ali-pánt és a megjelent vendegeket köszöntötte Molnár János paksi bíró Paks község nevében az alispánt köszöntötte. Fel négy órakor a társaság nagy része e u ásott, egy kisebb szama társaság azonban visszamaradt mag a trassirozási munkálatok alaposabb megbeszélésére.
