Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-01-10 / 1. szám
VII. évfolyam. i 1. szám. Ara 2000 korona. Szekszárd, 1925 január 10 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és ,102. — Egyes szám ára: 2000 korona. * Előfizetési díj egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Szerkesztfi: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érái: A legkisebb hirdetés dl|a 10000 korona. A hirdetés egy SO milliméter széles hasébon mllllmétersoronként 10)0 korona. Közgyűlést réazvénytérsaségi atb. hirdetések 1200kor. — Állást keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklémblr, eljegyzést hír, est* léd! hír, valamint a nytlttér toronként 8000 koronába kerül. Hiszek egy jstenben. hiszek egy hazában, -Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A hőgyészi beszámoló. A magyar politikának an örökös széthúzáson kívül két jelentős hibája van. Az első, hogy felkapott jelsza- vak után rohan és azt jobb meggondolás nélkül tüzzel-vassal megvalósítani törekszik, a másik pedig, hegy az egyes politikai árnyalatok képviselői sokkal ádázabban gyűlölik egymást, mint szeretik a hazát. A szerencsétlen kimenetelű háború utolsó évében Búza Barna kiadta a jelszót, hogy földet a katonáknak és ime már hetedik éve foglalkozunk e kérdéssel, ez izgatja a csonka ország népét, örökösen alkalmas fegyver a lelkiismeretlenek kezében a bújtogatásra a gyűlölet szitására. Eredetileg a háború okozta izgalmak leezillapitására vettetett fel ez a gondolat és mégis az izgalmak lecsapo- lása helyett elégedetlenség, gyűlölködés kutforrása lett ez a kérdés, a segítés helyett sokszor a szegényből még koldusabbat csinál, a több- termelés lehetőségét pedig felborította, de ebből az eszméből kovácsoltak éveken keresztül politikai tőkét maguknak egyes pártok és zsebeltek be népszerűséget, szereztek mandátumokat egyes politikusok. Ilyen elvetett gondolat, politikai korteseszköz és izgatószer az áltaiá nos titkos választói jog is. Aki átélte a legutóbbi képviselőválasztást és látta, hogy mily alautos eszközökkel és félrevezetésekkel lehetett még az értelmesebb választókat is elbó ditani, az megelégelhette az általános választói jogot. A mai nemzetgyűlés botrányt okozó, megegyezé saket be nem tartó és a szószegés sei még dicsekvő frakcióval pedig a titkos választói jog ajándékozta meg a magyar nemzetet. Csodálkozással tölt el, hogy ezek daeára vannak konzervatív gondolkozáau és erős legitimista érzelmű politikusok, akik beszámolóikon és a nemzetgyűlés termében még mindig az általános, titkos választói jog mellett kötik le magukat. A hőgyészi beszámoló iz ilyen .«sodálkozást vált ki belőlünk. Figyelemmel olvastuk Pallavicini György őrgróf beszédét és abban igen erós kontrasztokat találtunk. Alkalmaz hatjuk erre a beszédre is, hogy több ▼olt bent a politikai gyűlölet, mint a történelmi Magyarország visszaállításának szeretet«. Avagy az általános titkos választói joggal komolyan ▼éli a dombóváriak képviselője a jogfolytonosságot, a történelmi magyarság szupremáciáját biztosítani és a magyar királyságot visszaállítani ? A kritika súlyos ólmosbotját használja Bethlen miniszterelnökkel és azon vezető politikusokkal szemben, akik a szerencsétlen királypuccs idő jóban kénytelenek voltak az ellen álláz fegyveréhez nynlni, mert szerették ezt a megmaradt maroknyi népet éa ezt a kis országot, és mert •féltették annak szabadságát és Trianon által még meghagyott függetlenségét. Oly közel vagyunk még ebhez a fájó sebhez éa annyira elfogultak pro és kontra e kérdésben, hogy pártgyülések és beszámolók kerete nem alkalmas annak megállapitására, bogy a nemzet léte szempontjából melyik eszköz volt az opportunusabb. A vidék óriási része legitimista, az egységes párt túlnyomó része is, nem összeférhetetlen tehát a kibontakozás nehéz ntját járó kormány támogatása azok részéről, akik a jogfolytonosság hívei és nem okadatolt a leglelkesebb legitimista érselmüek részéről sem az az ádáz gyűlölködő hang, amely a kényszer nyomása alatti magatartásáért lépten-nyomon elhangzik Bethlen István gróf személyével szemben. Ha van, akit siratni kell- abból a szomorú őszi napból, az a balálba száműzött király és ba van, akiket felelősség tefbeí mindazokért sitii történt, azok nem Bethlen István körül keresendők, hanem ellentáborában, akik személyes érdemek szerzéséért oly kényszerhelyzetbe hozták a kor znányt és oly kockázatba vitték a királyt és a nemzetet. Eljön az idő, tán nincs is oly távol, amikor tisztábban láthatjuk est a történelmileg fontos eseményt és amikor a jogfolytonosság visszaállítása a történelmi Magyarország gondolatának kiépítése a megvalósítás stádiumához érkezik. De akik est a kérdést megoldani hivatottak lesznek, főként oly formában, mint ahogy hisszük Pallavieißi őrgróf ur tiszta, magyar szívóból óhajtja, azok nem az általános titkos választói jog utján kerülhetnek a magyar képvise őbázba. Mikor nagy, fenséges kérdéseknek egy nemzet múltjának és jövőjének feltámasztásáról és megteremtéséről gondolkozunk és beszélünk, akkor ne vezessen bennünket divatos, nép szerűnek vélt politikai jelszó és szeressük jobban a hazát és a királyt, mint ahogy gyűlöljük egymást. S> ♦ Pallavicini György őrgróf, a dóm bóvári kerület nemzetgyűlési képviselője f. hó 4-én délután tartotta Hőgyészen beszámolóját. Pallavicini őrgrófot Sí gray Antal gróf, Csettler Jenő nemzetgyűlési képviselők és Pethő Sándor szerkesstő kisérték el útjára. A bezzámológyülést, amelyet Baumgartner József ügyvéd nyitott meg, a Polgári Kaszinó helyilégében tartották. Pallavicini őrgróf nagyszámú hall gatóság előtt háromnegyed órás beszédben magyarázta meg politikai inaktivitásának és az ellenzéki kép viselők passzivitásától való távolmaradásának okát. Kifejtette, hogy áthidalhatatlan felfogásbeli különbségek választják el a kormánytól és annak politikájától, de ugyanakkor nem léphetett be a baloldal soraiba sem, mert céljai nem egyeznek az ellenzéki politikusokéival. Most asonban úgy látja, ütött a cselekvés érája, mert józan konzervatív politikusok nem nézhetik tovább tétlenül, miként erősödik napról-napra a szélsőséges baloldal a kormány elhibázott politikája következtében. Nem szabad megengedni azt, bogy a történelmi Magyar- ország gondolata kicsinyes parlamenti harcok között elsorvadjon. A maga részéről egyáltalán nem tulajdonit fontosságot a parlamenti civakodások- nak a a mai áldatlan helyzetből az egyetlen kivezető utat a társadalom öntevékenységében és megszervezésében látja. Véleménye szerint a kormányzásban rendszerváltozás fog bekövetkezni, erra kell tehát gondolni, hogy az ne érje készületlenül a magyar társadalmat. Minden eszközzel törekedni kell a törvényes magyar királyság helyreállítására, kalandos puccskísérletektől természetesen óvni kell az országot, mert azok nem szolgálhatják sem a királyság gondolatát, sem az ország érdekeit. Jelszava továbbra is Istennel a hazáért és a királyért. A beszámológyülésen Czettler Jenő dr., Sigray Antal gróf képviselők éa Pethő Sándor a Magyarság munkatársa szólaltak fel. A Szekszárdi Szociális Misszió közgyűlése. E hó 4 én, a városháza nagytermében tartotta évzáró beszámolóját az az egyesület, amely immár öt éve fejti ki a legtiszteletreméltóbb tevékenységet. A közgyűlésen ,a buda- I,- vcitk központot L-eaakay Éva aővór képviselte. Fojős Imréné elnök, a szekszárdi szervezetnek alapításától fogva fárad ságot nem ismeró vezetője, meghatott hangon nyitja meg a közgyűlést. Szívből jövő szavakkal búcsúzik. Mindenki érzi, hogy mily sokat jelent az ő öt évi eredménydua működése. — Majd Ujsághy Gézáné titkári jelentése következik: — Többet, jobbat szeretett volna tenni a Misszió — úgymond — de a rossz terméseket nyomon követte a szükebb adakozás, a lanyhább buzgalom és támogatás. — így tehát a Misszió csak szárnyaszegett munkát bírhat felmutatni. Ezen utóbbi kijelentés azonban jókora szerénységet leplez, mert az ő kezdeményezésére rendezett elősdások, karácsonyi gyűjtések stb. jövedelmeiből 12 szegény kapott éven át állandóan havi tízezer korona segélyt. Karácsonykor pedig köze1 2U0 szegénynek juttatott a Misszió 25—50 ezer korona segélyt, lisztet, babot, szalonnát, rizst, cukrot, egy két meleg ruhát stb. A nyolc és fel milliónyi karácsonyi pénzadomány ból: körülbelül a mastélmilliós ma rád vány lehetővé tette azt, hogy az idei évben az állandó havi szegénysegélyeket 25 ezerre emelje föl a Misszió. A titkár végszavaiban szintén bu csuzik ; a titkári teendőket, megrongált egészsége miatt, kénytelen elhagyni. Végtelen sajnálattal veszi tudomásul a közgyűlés ezt is. Hiszen Fejős elnökné es Ujsághyué volt úgyszólván a misszió egesz szervezetének mozgató szerve, szív és lélek szoros együttműködése. Az elnöknő javasolja, hogy a titkár érdemei a Misszió jegyzőkönyvében örökítessenek meg. A szegények érdekében kifejtett sok munka tudata adjon jó szivének és nemes lelkének legméltóbb elismerést. Ugyancsak jelenti titkár, hogy a misszió egyik, kedves, lelkes, fárad*, hatatlan alelnöke: Virányi Károlyné, betegsége [ miatt szintén kénytelen állásától megválni. Mint Ujaághyné- nak, úgy az ö érdemei is jegyzőkönyvben örökítessék meg. Mert Virányi Károlyné alelnök is mindig legelői járt, ahol dolgozni kellett a misszió ügyeiért. Végtelen sajnálkozást, könnyes elfogódottságot váltott ki a hallgatóság szivéből a Szekszárdi Mísbzíó Szervezet e három kiváló vezetőjének távozása. Asért Kovács Dávidné, mintha csak az egybegyűltek sziveibe látott volna, a misszió tagjainak nevében megköszönte Fejős Imréné elnöknőnek ritka önzetlen, lelkes munkásságát; akire — úgymond — nemcsak ő, mint volt tanítónője, de Szekszárd váfos társadalma is büszke lehet. — S mivel Fejősné elnöknő családi viszonyai miatt Budapestre költözik, indítványozza, hogy a Misszió örökös diszelnökévé válassza meg. A közönség mint egy szív, egy- lelek járult az indítványhoz. Ezután az Anya- és Csecsemővédő szakosztály igen szép munkásságáról számol be özv. Simon Gyuláné, a szakosztály vezetője. Körülbelül 980 gyermek kapott az éven át rendelést, látogatást. Állandóan 26 gyermekkelengye van forgalomban. 50— 60 kgr. ezappan, dara, atb. lett kiosztva. Sok sok drága kis lélek nyer innen meleg gondoskodást és igazi édesanyai szeretetet, segítséget. A fogházmissziós szakosztály működéséről özv. Dicenty Ernőné szakosztályvezető számolt be. A misszió meleg, lelkes szeretete a fogházba is beáradt, ahol arra a legnagyobb szükség van. Igazi Krisztusi szeretettel, nemcsak az öregeket, a gyenge kisdedeket veszi gondozásának d^rüa melegébe a misszió, hanem a rabokat, a bukott lelkeket is iparkodik visszaadni önmaguknak. Segíti föl emelni éa irányítani, hogy rátaláljanak újból a becsület elhagyott útjára.
