Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-11-15 / 46. szám
1924 november IS. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG í D!DRfl, I llTégln, tetficserép^ I ■ I V. a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaság Tolnavármegyei Kirendeltsége Szekszárd. Telefon: 20. sz. Távirati dm: Futura. Vesz és elad mezőgazdasági termékeket és szállít rézgálicot stb. (32) I ■ I • J desbe, ahol P. Alaker, továbbá Vargha Mihály kiskunm&js&i és Péhni József zalaegerszegi apátplébánosok vezetése alatt több napig ájtatoskodtak. A lourdesi misék alatt nagy feltűnést keltett a kongregáció énekkara, amely magyar egyházi énekeket o’y művészi tökéletességgel adott elő, hogy a francia p pok nem győzték őket eléggé dicsérni. Húszadikán indult a csapat Bayonne, Hend»ye és S.*n- Sebastián érintésével Déva vasút állomásra, ahová 21 én délben érkeztek. Ott várta már őket Blazsovits Jákó bencés tanár, a királyi gyermekek nevelője, akit Zita királyné küldött a tisztelgő látogatók fogadására. Blazsovits professzor elmondta a vendé geknek, hogy a kis Ottó mír napokkal előbb nagy örömmel ujságo.ta a magyarok jövetelét. A társaság ebéd után au'omobilokra szállott és az Atlanti Óceán partján a tenger szine felett 150 méter magasban haladó, festői szépségű sziklauton mentek L‘queitióba. Amerre az autók el haladtak, a lakosság kedvesen inte getett feléjük. Lequeitio — úgymond Pöndör — kopott, piszkos külsejű, házakkal van tele ugyanúgy, mint az utjukba eső egyéb községek. Teljesen lehangolta őket, bogy a száműzetésben élő ki rályi családnak ilyen szomorú és kopott külsejű faluban keli tengetni az életét. A királyi kastély egy szűk utcában van, ahová összegyülekezett L^queiiió apraja nagyja, bogy megcsodálja a tisztelgőket, akiket gróf Károlyi Józsefné fogadott és akik kibontott zászlóval vonultak a kastély kertjebe, ahol félkört formáltak. Ott elébük ment Zita királyné, jobbján a ki8 Oltóval. Utánuk jött a hét királyi árva. A királyné az éljentidvöz lés elhangzása után a félkör középén levő zászló elé ment, majd előlépett Ruffy Pál ny. államtitkár és meg- ható beszédben a megjelentek hódolatát fejezte ki a felséges család előtt és felkérte az özvegy királynét a zászlóanyaság elfogyására. A királyné örömmel tett eleget a kérésnek, majd megbízta a zarándoklat egy tagját, Pfeiffer miniszteri tanácsosáét, hogy a limpiáazi templomban tartandó zászlószentelésen helyettesítse őt. A királyné gyermekeivel együtt végigment a zarándokok sorain és külön-külön mindenkivel elbeszélgetett. Úgy neki, mint gyermekeinek nagyon tetszett a szép selyemzászló, amelynek gyönyörű „Patrona Hun gariae“-ját különösen a kis Ottó nézte hosszasan. Erzsiké, az atyja halála után született kis főhercegnő a zászlón csüngő bojt után nyúlt és azt szórón gáttá boldogan magához. Általános feltűnést keltett Ottó kifogástalan tősgyökeres magyar beszéde mellett pompás megjelenése, amellyel mindenkit meghódított. Bájos és gyönyörű arcvonásai, gesztenyebarna hullámos haja, szépen fejlődő erős testalkata, kedvesen csengő hangja, közvetlensége és a szemeiből sugárzó rendkívüli értelmesség szinte elbűvölte a Haldekker vállalkozó, Szekszárd. Telefon 121 kongreganistákat, akik körülbelül két órát töltöttek a királyi család körébe:. A hymnusszal búcsúztak, amelyet a kis Otíó is velük énekelt és mikor meghajtották a zászlót: „A viszontlátásra 1“ volt a búcsúszava. Feltűnő volt, hogy mig Ottó és Etelka főhercegnő jól fejlettek, addig a többi királyi gyermek annyira vézna, mintha szükséget szenvednének. A 82 tagú társaság azután ismét autókra szállott és Bilbaóba ment, ahonnan vasúton kellett Limpiászba utazni. Limpiássban volt az ünnepi zászlószentelés és a magyar zászlót elhelyezték a limpiászi templom többi krgyajándékai közé. Az ájtatosságok elvegedével a zarándokok ismét Lour- deaen keresztül tértek vissza Magyar- országba. Kovácsáé, Nagy Lujza arcképe leleplezésekor Irta: Bodnár István. A bús november ölt ünnepi díszt, Mosolygást próbál, sőt szembe nevet, Lágy érzéstől zsong százak szive itt, Ünnepet ül ma édes szeretet S hála, örömnek virága kinyit. Igen, ünnepiünk... Művészi ecset Szép álmodása lett itt ez a kép, Látjuk mosolyogni ajkat s a szemet, De ez csak külső... Mást adj nekem Ég: Lélekfestéshez szint, lágy rímeket. Szeretet, fessd hát, ki a — szeretet, Lélek rajzold, ki — lélek, csupa szív, Virágot hozzon lánykák, kezetek, A Ti ünnepiek, mi most ide hív, De eljöttünk — érezni Veletek. Kertésztek áll itt, feselő bimbók, Rózsák, nárcisok, szerény ibolyák, Az ö kertjének gyomja sose volt, Mert irtá .. Óh, de gizgazt, ha kivág: Megkönnyezi a — kivetni valót. Kertész ollója: mindég — szeretet — 5 nem szór egyebet, csak tiszta magot, Ő a telkekbe, szivekbe vetett, Éltető napfényt jósága adott S védte, óvta a virágsereget: Ne érje a fagy, dértől se — csípés, Modern korszellem számumja, heve... — Más a tanítás, más a nevelés, Bár'megértenék, mint lelke, szíve: Tanítni könnyű, nevelni nehézI Tanításhoz a tudás is elég, Neveléshez kell jószív melege, Megértő lélek, melyben tüze ég Szeretet, hitnek... 5 izzál vele te: Honszerelem, mint olvadt aranyérc! S ő negyven éven tanítva — nevelt, Bizonyság — tenni jött most e sereg: Utravalóul, mit messze cepelt, Bőven elég volt a nagy szeretet, És a sok jóból el, mitse felejt. Hinni tanítói, szól: lásd, mi hiszünk! Hazát szeretni, hazát szeretünk l Jóság, hűséggel volt rakva szívünk, —- Itt a — felesleg. ,.S ha visszamegyünk: Kik hittük: — hozunk, még — vissza- ■ [viszünk l De egy itt marad s maradjon is itt: A hála, a hála örökre Tied, Zöldelő bokra majd itt kivirit: Virágba fonja ott fent a fejed S örökké él, kit — mindenki szereti Szoborleleplezés Nasydoroeon. Kegyeletes ünnepe volt Nagydorog- nak november 2-án, amidőn hősi halált halt 86 vitézének emléket állíttatott. A műkőből készült szobor lépcsőzetes alapon nyugvó két méter magas oszlopra van helyezve. Az oszlop három oldalába van bevésve a világháborúban elesett 86 hős Deve. Az embernagyságu honvédszobor, amely a ref. templom, iskola és községház közötti főtéren foglal helyet : Istók János művészi zsenialitását dicséri. A kegyeletes ünnepély délelőtt 10 órakor kezdődött a ref. templomban tartott istentisztelettel, ahol Joó András nagydorogi ref. lelkész tar ott beszédet ezen alapigéről: „Imhol az ember". Jelen voltak a templomi ünnepélyen is Jankó Ágoston főispáB, Berzsenyi István ezredes a honvédelmi minisztérium és a katonaság nevében négy tiszttel, vitéz Tihanyi Szilárd ’ őrnagy, Lészay Ferenc csendőrszázados, Erdélyi Aladár dr. a serület nemzetgyűlési képviselője, Becht Ödön főszolgabíró, Miklós József dr. tb. szolgabiró, Györköny, P. ks, Kajdacs, Hencsd, Sarszent- lőrinc községi és egyházi képviselete, továbbá a Széchenyi, Sztankovánszky, Perczel, Gőzsy, Bartal családok, valamint Istók János a szobor készítője. Istentisztelet után az egész közönség a szoborhoz vonult, ahol a következőleg folytatódott tovább az ünnepély : Legelőször a „Hiszekegy“-et énekelte a Ref. Polgári Dalárda Imreh Károly vezetésével, majd Joó András ref. lelkész áldotta meg a szobrot, utána pedig Dréhr Arnold kajdacsi plébános a róm. kath. egyház részéről. Az ünnepi beszédet dr. Erdélyi Aladár tartotta, a nála megszokott hazafias tűzzel. Az ünnepi beszéd után a dalárda Bajza apotheosisát énekelte. Lélekemelő volt Berzsenyi huazárezredes frappáns beszéde, a melyet a vitézek koszorúja elhelyezésekor vitéz Tihanyi Szilárd kapitány szívből fakadt néhány szava követett. A nagy dorogi ref. egyház részéről Kovács József gondnok he lyezett le koszorút a szoborra. Közben Jaksa János bíró átvette a szobrot és elhelyezte rajta a község koszorúját. A polgári iQuság egyletének nevében ifj. Jaksa János, a községi iskola nevében pedig Imreh Károly ig. tanitó koszoruzták meg a szobrot. Gróf Széchenyi Domokos családja ób az uradalmi alkalmazottak nevében helyezett el koszorút a szobor talapzatára. Ezután követkéz tek: ifj. Tóth Lajos az Iparoskör, Farkas Ignác a Kaszinó, Schwartz Béla az Izraelita hitközség koszorújával. Megszámlálhatatlan koszorút helyeztek a szoborra az egyes családok is, ez alkalommal is megemlékezve kedves halottaikról. A Himnusszal záródott a sok könnyet fakasztó kegyeletes ünnepség, amelynek végén a hadviseltek elvonultak a szobor előtt. Egy órakor 130 terítékes közebéd volt az alsó iskolában. Az első felköszöntőt Jankó Ágoston főispán FÁBIÁN MÁTYÁS oki. mérnök SZEKSZÁRDIM BEZERÉDJ ISTVÁN-UTCA 4-6. SZ. IMagánmérnöki Teuton S3 IiHHIM U Földmérés Parcellázás mondotta a kormányzóra. Németh Nándor a katonaságot, annak jelenlevő képviselőit üdvözölte. A katonaság éltetésére Berzsenyi István ezredes válaszolt. Tury Sándor főjegyző a vármegyét és a járás vezetőségét köszöntötte. Dr. Erdélyi Aladár gróf Széchenyi Domokosra, a nagy dorogi földesünk ürített poha rat. Joó András ref. lelkész Istók Jánost, a szobor alkotóját, az ünnepi beszédet tartott képviselőt, a különböző egyházak képviselőit és az ősz- szóé vendégeket köszöntötte fel. Dr«'hr Arnold, dr. Erdélyi Aladár, Fábián Imre, gróf Széchenyi Domokos, Istók János részint a községi, részint az egyházi vezetőséget üdvözölték és mii gát Nagydorog népét is. Paszta- lics Jenő a hencBei levente ifjúság Üdvözletét tolmácsolta. Majd újra Jankó Ágoston főispán szólalt fel és örömét fejezte ki afelett, ha az ifjúság a szűk honi határok közül megtalálja az utat a régi végekre. Végül Németh Nándor üdvözölte azokat a hölgyeket, akik az ebédet készítették Tury Sándornéval az élükön. A kegyeleteB ünnepség előkészítésében és 'lefolytatásában Tury Sándor főjegyző, Németh Nándor szoborbizott- sági elnök és Jaksa János biró szereztek nagy érdemeket. Aranykalász ünnepély Szekszáidon. A szekszárdi Téli Gazdasági Iskola eddig végzett növendékeit dr. Orffy Imre kincstári főtanácsos, a szekszárdi kerület nemzetgyűlési képviselője aranykalász jelvényekkel ajándékozta meg A jelvények átadása e hó 8-án délelőtt fél 11 órakor ünnepélyes keretek közt történt az iskolának a selyemgyárban lévő helyiségében, ahol ez alkalommal megjelentek : dr. órffy Imre képviselő, Vendl István polgármester, Schneider János, lapunk szerkesztője, a Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete, Groisz Ottó tanár, az iskola vezetője, Pigniczky Ferenc igazgató, továbbá sok vidéki és helybeli gazda. Az üdvözlő beszédet Groisz Ottó tartotta, ez után pedig az intézeti összkara a Magyar Hiszekegyet énekelte. Az ének után dr. Őrffy Imre a következő beszédet mondotta: Úgy érzem, kétszeresen súlyos feladat előtt állunk ma a földmives társadalom ősziite barátai azóta, amióta vezérünk, nagyatádi Szabó István a föld alatt pihen. Ránk vár annak a programúinak végrehajtása, amelyért egész életében küzdött, igy különösen az igazságos és józan földreform végrehajtásának programmja. Ezt csak úgy lehet, ha a magyar nép megtanulja azt, hogy igazán hogyan kell a földet megművelni, amire annál inkább szükség van, mert a földosztás nem tarthat örökké, a család, a nép pedig szaporodik folyton, egyre többet keil hát termelni a magyar gazdáknak, s hogy ezt elérjük, ez ennek az iskolának a főhivatása. De más hivatása is van. Azok a földmives fiuk, akik ezt az iskolát látogatták és látogatják, nagyok már ahhoz, hogy a szekszárdi vásártéren sárkányt eresszenek, viszont fiatalok még a férfiember gondjainak átvételéhez. Ezt az átmeneti kort jól kihasználni, nemcsak gazdasági, de társadalmi, politikai, erkölcsi szempontok is kívánják. i
