Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-09-13 / 37. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 szeptember 13. 9 (, ~ 1 ­«X TÓTH JAKOS ' J órái éi ékszeré** Szekszárdi Kaszinó-bazár. Elvállalok minden, a szakmába vágó munkát, átalakításokat és javításokat, pontosan, jutányos árakon; Állandóan raktáron tartok minden­nemű ékszereket, zseb- és ingaórákat. 1------------------—-----------------------------" 1 * Első Tolnamegyei Mérleggyár, Gépjavító B SÄ; Tltte Testvérek Székszárd. Telefon: 91. Minden­nemű mérlegek gyártása és szakszerű 0 javítása, hitelesítve. — Villanyvilágítást 2 és erőátviteli berendezések készítése. Gazdasági gépek javítása. VfHomoaságl szaküzlet a Kaszinó-bazárban« g Mindennemű villamossági anyag és égók raktára, 1 " Ha elegáns ruhát akar viselni, siessen SáPSZKY ANDOR urídivatszabóhoz, hol a legfinomabb angol szövetekből szolid' árakkal készülnek a legdivatosabb öltönyök és raglanfelöltők. SZEKSZARD, Kossuth Lajos-utca 3. a Ugyanitt egy fiú tanoncnak felvétetik. B . # 1 1 Kerékpár, Írógép» varrógép, gummi és alkatrészek bár­mely tipusu géphez. Javitás szakszerűen és a legolcsóbban. Sommer Béla mechanikus Szeli szárd, Garay-tér. ■---------------------------------------------------­­3 katholikus pap vértanú haléit halt a hité* ért Az a kor hasonló volt a mi időnkhöz és akkor Ugyanúgy, mint most, több részre volt szaggatva az ország és a megmaradt darabban testvérmagyar dúlta a testvért és tobzódott az erkölcstelenség. Ezen a rette­netes helyzeten úgy, mint akkor is, más nem segíthet, mint a visszatérés a katholikus hit­vallás sziklaszilárd alapjára. Ha a világi katholikusok is életre ébrednek, a maradék Magyarország 63 százalékát kitevő katho- likusság nemcsak a saját érdekeit, hanem az egész országot is megmentheti.Végül azt hang­súlyozta, hogy a katholikusság tömörülésé­nek aggressziv célja nincs, felekezetieskedni nem akar és a mások érdekeinek a tisztelet­ben tartásával polgári, társadalmi és ember- baráti kötelességei teljesítésére serkenti a katholikus közéletet. A hltbuzgalml szakülés. Az istentisztelet után a templom közön­sége átvonult a szomszédos vármegyeházára, bogy meghallgassa a hitbuzgalmi szakülés szónokait. A szakülést, amelyen ott láttuk Székszárd és a környék katholikus intelli­genciájának szinét-javát, br. Schell-Bauschlott József elnök nyitotta meg. Az első előadó dr. Sipos István pápai kamarás, pécsi the- ologiai tanár volt. Dr. Sípos István előadása. Dr. Sipos azt fejtegette, hogy a köz ja­vára irányuló társadalmi tevékenységből, a katholikus gyakorlati élet erősítéséből nem szabad hiányoznia a lélek kultúrájának. A most elterjedt önzéssel szembe kell állítani a természetfölöttiséget. a lelkeket szanálni kell, a lelkek integritását helyre kell állítani, hogy intenzív legyen a hitélet. A hitélet központja az oltárt szentség és az ő tiszte­letének a megerősítése nélkül intenzív hit­élet el sem képzelhető. Minden gondolat­nak, minden vágynak és kívánságnak oda kell orientálódnia és minél ihélyebben bele kell hatolni az oltári szentségbe. Bár minél többször vennénk belőle, hadd adna nekünk akaratgyönge katholikusoknak elég erőt és tenne Krisztus katonáivá. Az első három század keresztényeinek az erő­forrása szintén az oltári szentség volt, hisz alig volt nap, amikor azt a mártíroknak a börtönbe be ne vitték volna. Az oltári szent­ség tette, hogy a mártírok a halál közepette is tele voltak élettel és hősiességgel diadalra vitték Krisztus tanait. A megerősítő oltári szentség ereje az el- puhultsággal és az élvezetvággyal szemben is uj energiákat tölt belénk és megmutatja, hogy hol keressük az uj élet szépségeit, önfegyelmezést, önmegtagadást olt belénk és felgyújtja bennünk a szeretetet, amelyre most, amikor tombol a szeretetlenség, az érzéketlenség és a kulturaellenes testvéri és osztályharc, — oly nagy szükségünk van. Épen ezért az oltári szentséget a lelki élet iránytűjévé kell tenni, hogy a hit vo­nuljon be a családi szentélybe és ennek révén a törvényhozásba és társadalomba is, Ezután következett P. Böhle Kornél beszéde. Ma, amikor a társadalom tele van bajok­kal, szívtelenség volna a megdöbbentő képű társadalmi betegségek ellen az orvosságot nem keresni. A baj onnan származik, hogy ignoráltuk jézust és az oltári szentség ha­talmas nagy erejét. Elhanyagoltuk azokat a módokat, amelyek a hitélet szellemét fej­lesztették volna: az anyaszentegyház esz­közeit nem vettük igénybe. Pedig oly egy­szerűek és oly könnyen hozzáférhetők ezek az eszközök, amelyek közt első helyen álla rózsafüzér, amely bármi szokatlanul hangoz­zék is, mindig katholikus és mindig modern ima. A rózsa'üzér nemcsak Szűz Mária tisztele­tét erősiti meg bennünk, hanem megtanít ben­nünket valóban imádkozni is, mert a mos­tani idők nagy baja, hogy az emberek nagy része nem tud imádkozni. Az imádkozni nem tudásnak pedig az az oka, hogy nem tudnak eléggé elevenen és keményen hinni és nem tudnak eléggé alázatosak lenni. Az egyszerű rózsafüzér az imaiskola, a mely megtanít bennünket a katholikus hit misztériumaira, mert Jézus élete titkain el­mélkedve imádkozunk. Benne van lefektetve világnézetünk fundamentuma, amely nem en­gedi velün< elfeledtetni vallásunk isteni eredetét. Modern a rózsafüzér, mert mindig meg­felel a lélek kívánságainak. Tanítónk, orvo­sunk és gyógyszere a kér betegségeinek: a , tekintélytisztelet, a szolidaritás és az áldó- I zatkészség hiányának. Tekintélyen épül fel [, a katholikus hit, amely a legerősebb pillére I a tekintélytiszteletnek. Az olvasót imádkozó | ember lojális és tekintélytisztelő. A rózsa- füzér táplálja az emberekben a szeretetet és szeretetlen forrasztja össze a társadalmat, , amelyet áldozatkészségre is tanít, megmu­tatván. hogy Üdvözítőnk/ önzetlenül, ingyen halt meg érettünk. A nagy tetszéssel és szűnni nem akaró tapssal fogadott gyönyörű beszéd után tar­tott előadást Dr. Ákos a katholikus férfiligáról. Dr. Ákos Ferenc pécsi püspöki levéltáros legelsőbben is a pécsi kath. férfiliga üdvöz­letét tolmácsolta a most alakuló szekszárdi férfiligának. Külföldön, különösen Francia- országban már hatalmas szervezete van a ligának, amelynek élén Franciaország leg­hatalmasabb szellemei állanak, René Bazin, a francia akadémia tagja, a világ egyik leg­kiválóbb Írója, a párisi liga szervezője, gyö­nyörű képet fest az imádkozó intelligens fér­fiakról, akik a Montmartre templomban min- | den éjjel szentségimádást tartanak, százával tódulnak a templomba, ahol leborulva imád- [ ják az Urat. De nemcsak a francia férfiliga i hatalmas, hanem igy van ez a külföldön is. Róma, Trier, Köln, Bécs, Speyer templomai í is imádkozó férfihangtól harsognak. A férfiliga egyik célja az, hogy a katho- > likus vallás tanaival folyton felvértezze a fér- fiakat. Mert az intelligens férfinak nem elég az, amit a vallásból az iskolában tanult, nem< elég a katekizmus, az intelligens férfi vallás­beli tudását fejleszteni kell, hogy fel legyem vértezve az élet minden baja ellen. Ezért? meg kell szervezni a katholikus férfiligát;. amelynek célja, hogy a nyilvános szentség- imádással hangsúlyozni aícanuk hitünket a valóságos átlényegülésben. E tettünkkel, amely a természetfölöAtibe emel, meg akaty&k erősíteni saját magunkat a világ lehangixb befolyása ellen. A KulMi szakosztály ülése, Vasárnap délután a kulturális szak­osztály tartotta ülését a Katholikus Körben, ahol a megjelenteket dr. Selci József kúriai hiró üdvözölte és felkérte a szónokokat előadásaik megtartására. Nagy János az iskolán- kívüli népművelésről. Nagy János (egri) nemzetgyűlési képviselő veit e szakosztályban az első előadó, aki rá­mutatott arra, hogy nemcsak az egyházi va­gyonnak, hanem a nevelésnek, a katholikus népnevelésnek és szeretetnek is van szeku­larizációja. És ez az, hogy az egyházat a nevelés és a kultúra terén letakarják szorí­tani. Ez a lelki szekularizáció sokkal vesze­delmesebb az anyaginál, mert ha a lelket ölik, könnyen elbánhatnak az Egyházzal. Is­teni joga az egyháznak a tanítás, a nevelés, amelyet Krisztus tett a váltunkra. A templomi neyelés papi jog, a templomon kivüli neve­lésnek a világi és a pap egyformán munkása. Nem elég az iskolai nevelés, az iskolából kikerülteket tovább kell a knltura, a világos­ság utján vezetni. Az egyház tette a kultúra terén a legelső lépéseket, iskolákat, egyete­meket alapított és fentartott. Nem elég azon­ban őrizni a régi iskolákat, hanem tovább kell haladni a kultúra utjain. Sajnos, a magyar katholikusokból kiveszett a kezdeményező erő, amely, ha fel nem eszmélünk, átcsúszik a szabadkőművesek, radikálisok és szocialisták kezébe, akik a kultúra és népművelés nevé­ben romboló munkát folytatnak. A katholikus népet művelni kell, mert az evangéliumi eszme műveltséget kiván, mert a keresztény­ség nem a műveletlen kelet, hanem a művelt nyugat felé terjedt. Mivel a kereszténység minden hívétől megköveteli a műveltséget és felvilágosodottságot, nekünk magyar katho­likusoknak is ez az ideálunk, nem pedig a tudatlanság, mert hisz a tudatlan nép csorda, amely a kultúra vívmányait élvezni nem tudja, bedül minden hazug frázisnak is. Épen ezért mindent meg kell tenni a kath. nép művelésére, mert az eszmék mostani zűrzavarában a radikálisok és hitetlenek akar­nak hozzáférkőzni a néphez. Nekünk, akik Krisztustól tiszta látást kaptunk, tisztán kell I nevelnünk a népet és a háborús nevelés hiányait Úgy a felnőtteknél, mint az ifjúság­nál pótolni kell. A katholikus híveknek iskolánkivüli nép­művelése fontosabb, mint valaha volt. A katholikus egyháznak azonnal ki kell épí­teni a saját szervezetét, hogy még ezen a télen megkezdődhessék a munka. Nehéz ugyan a falun előadókat kapni, de most apostolkodni kell, úgy ahogy a dánok, své­dek és a norvégek megteremtették az ő továbbképzőiket, amelyek ma már hatalmas kultúrát reprezentálnak. Minden egyházmegyében meg kell szer­vezni a katholikus egyesületek központi bi­zottságát, hogy ezzel meg lehessen indítani a katholikus ifjúság iskolán kivüli művelé­sét. Ki kell dolgozni az esperesi kerületek­kel karöltve a tantervet, amelynek végrehaj­tása a közigazgatással összefogva nagy erőt képviselne a nemzet megerősítésére. Az elő­adók hiányát vándortanitókkal és előadó szakkönyvek Íratásával lehetne pótolni, vagy német mintára központi szakkönyvtárak fel­állításával, amelyekből minden oktató köl­csön kapná azt az anyagot, amire szüksége van. Nehéz ugyan». de fel kell kelteni az ifjúság érdeklődését,, mert akié az ifjúság, azé a jövő és akié az iskolánkivüli népmű­velés munkája, azé a diadalmas jövő. Székely államtitkár a kisemberekről. Nagy János pompás előadása után Szé­kely János volt államtitkár a kisemberek szociális bajairól beszélt és 'megmagya­rázta, hogy miért szükséges az adófize­tés. Foglalkozott a parasztok urgyülöletével és bizalmatlanságával, amely annál értheíet-. lenebb, mert hisz nagyon sok szerepvivő ur parasztcsaládból származik. A társadalmi ellentéteket elsimítják — úgymond — a fe­lekezeti összetartás eszközei, amelyek Tévén verejtékes munkánk gyümölcsét a saját faj­tánk javára kell biztosítani. Necsak. imád­kozzunk, necsak templomozzunk, hanem él­jünk öntudatos katholikus életet. A. keresz­tény iparosak neveljék.a tanoncaikat.jó ke­resztényeknek és ne hizlalják a, szociál­demokratákat. A nagy tetszéssel fogadott felvilágosító beszéd után dr. Erdélyi Aladár a paksi kerület nemzetgyűlési képviselője lépett a hallgatóság elé és azt hangoztatta», hogy a politikának át kell hatva lenni a katholikus és keresztény szellemtől. A falusi; népet fel kell emelni, művelni, felvértezni a kultúrával, de katholikus kultúrával, amely­nek értékét a szerzetesi iskolák kiválósága és a betegápoló apácák önfeláldozó mun­kája jelzi. Hiába a megfizetett munka, hiába [ a tadás, ha nem hatja át a katholikus szel­lem, akkor az nem ér semmit. Mi nem akar- jak más oltárát lerombolni, mist nem aka­runk bántani, csak az életünket akarjuk át­itatni a katholikus szellemmel, amelynek legelső tanácsadója nem a törvény, hanem a nemes szív. Külföldön azért boldogulnak jobban az emberek, mert vallásosabbak, ott nem szégyenük a vallásukat, hanem lebo- rulnak az Isten előtt. A rátóti prépost beszéde. Szentiványi Károly rátóti prépost, aki vo­nalcsatlakozást késve az utolsó pillanatban autón jött meg Budapestről, nagy hatással beszélt a hit jesülyedésének az elszomorító jelenségeiről. Ha nem állunk — úgymond — a hit szilárd szikláján, lezuhanunk, mert az indulatok, a cédaság vezetik az embere­ket és ennek a következménye a közgazda- sági téren mutatkozó szabad rablás, ahol a tőke van fönn. A népmozgalmak hamis ki­fejezéseinek egyike, hogy az atheisták »pro­letár« szóval takargatják mivoltukat. Nem az a jellemzőjük, hogy nincs vagyonuk', hanem az, hogy nincs hitük. Az alsóbb néposztályokat az úri osztály­nak kell a hitében megerősíteni, hisz a nép­nek megái! a lélekzete. boldogan kiált fel, látva, hogy milyen tömegesen járulnak az Ur oltára elé a tanult emberek. A szociális szakosztály Öltse. Délután 3 órakor nyitotta meg a várme­gyeház nagytermében, amelyet a hallgató­ság teljesen megtöltött, Komócsy István pécsi kanonok a szakosztály ülését. A mai modern világ­ban — úgymond — fokozottabban kellene beállítani a családot és annak éltető lelkét a nőt. A szegedi árvíz jut eszébe. A védel­met intézők; kiadták a'jelszót, hogy mindenki siessen a nagy. gátra», hogy a veszély elhá­rítható lejben. De a kishitű emberek nem fogadták meg a parancsot, mindenki a sa­játját, a maga kis gátját igyekezett menteni és a dühöngő elem áttörte a nagy gátat és iszap borított el mindent Ki van, adva most is a jelszó. Ne legyünk kishitüek, siessünk együttes erővel megvédeni a kereszténység ! nagy gátját;: a családot mert ba ez erköl- I cseiben tovább züllik, akkor nemzetünk fe- ’ lett összecsap a piszkos áradat és iszapba i kerül minden, amit nemesnek és szentnek tartunk. Felkéri' Szegedy Maszák Aladárné Ömél­tóságát, hogy lelkesedésével ismertesse meg a hatigatósággal a nő hivatását a családban. Szegedy Maszák Aladárné beszéde. Az Országos Kath. Nőszövetség nevében szólal fel és reá mutat azokra a célokra amelyért a kath. magyar nők ezrei szövet­ségre.léptek. A Nőszövetség a kath. vallás tanitáshiban látja azt az iránytűt, amely a ma kaotikus viszonyaiból az egészséges meg­oldáshoz vezet. Fejtegeti a nőkérdés problé­máját és konklúziói abban csúcsosodnak ki, hogy a nő és a család annyira elválasztha­tatlanok, hogy a nőnek a családi életben kell keresnie boldogságát, ott kell teljesí­teni hivatását. A társadalmi élet és rend alapja a család, a család lelke a nő, az anya. Á nőnek a tiszta családi élethez való visszatérése egy szilárd alap, amelyre nem­zeti életűnknek újra építését meg lehet kez­deni. Ezért arra kéri -a hallgatóságot, hogy a Katholikus Népszövetségnek a nőkérdés­ről való felfogását oltsák be leányaik lei­kébe. Vigyék be öntudatukba, hogy a Min­denható mily magasztos hivatást jelölt ki számukra a családban és azon keresztül a nemzet megújhodásában. Ha a magyar anyák % családi életbe beleviszik a katholikus er­kölcsnek élő erejét, akkor való lesz ujhól mindannyiónk hite, vágya, reménye :;a Nagy- Magyarország! A finom és magasszárnyalásu előadást a hallgatóság lelkesen megtapsolta, Komócsy István elnök pedig összevonva az előadás tanulságait, köszönetét mondott az előadó­nak, hogy öntudatra ébresztette megkapó, szivhez és értelemhez szóló előadásával a. magyar anyákat és leányaikat. Szőts Gerardln szociális missziós nővér előadása. A szónok kifejti, hogy hazánkat újra kelt építeni és hogy ebben a munkában a nők­nek és férfiaknak egyaránt részt kell ven- niök. A női munkakörnek első sorban a csa­ládi életre, a gyermekek nevelésére és a nyomor enyhítésére kell kiterjedni. A nem­zet jövője a gyermekek testi és lelki épsé­gén nyugszik. Sok a nyomorgó és a lelki­leg megtévedt gyermek, akiket meg kell az ország, a nemzet érdekében menteni. Ha valaki a veszni indulók közül csak egyet is' megment, ezzel egy kanál maltert visz az ország felépítéséhez. Ennek a munkának öntudatos végzésére egyes egyének munká­ja eredménytelen, de ha összeállanak, ak­kor a szociális missziós társulatokban nagy és magasztos munkát tudnak végezni. Mű­velni, nevelni kell a népet. Ezt a népmüve- lődési bizottságokkal karöltve végzi a szo­ciális missziós társulat. Minthogy azonban nem csak a kultúra fokozása, de a gazda­sági megerősödés is szükséges a nagy nem* zeti gondolat kiépítéséhez, a házi ipar meg­teremtésével és fokozásával erősíteni kell gaz­daságilag a családot és vele az országot. Fel­hívja a hallgatóságot a szociális missziós szer­vezetek erkölcsi és anyagi támogatására. Ha sikerült volna felszólalásával az emberek szivében a mások nyomora iránti megértést felkelteni, hogy amit az Isten nekik adott abból *a reászorultaknak is juttassanak, ak­kor ennek a katholikus napnak nagy jelen­tősége lesz, mert ez egy alapköve az uj Magyarország épületének. Komócsy István megköszönte a kedves előadást. Ügyes történettel magyarázta meg, hogy a nagy gondolatoknak valódi apostolai az ily előadók, mint Szőts Gerardin is. A nyomorgók megmentése és segítése nem'az urak dolga és érdeke, ez mindenki dolga és az egész nemzet érdeke. Halljátok meg a hivó szót és nyiljon meg szivetek az ál* dozatkész jótékonyság szavára. Ezután néhány percre az elnök az ülést felfüggesztette, mivel a harms* | dik szőnek, egri Nagy János a knl* Iff AUTIiER GYULA fogműterme SZEKSZARD, SzekHőrd-szflllő mellett Telefon: 107

Next

/
Thumbnails
Contents