Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-19 / 16. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 április 19. PYRAHIS Magyar Földbirtokosok és Főldbér lök Kereskedelmi R.-T Tolnamegyei I Fiókja, a „Welss Manfréd“ acél és fémművek rt. mezőgazdasági gép* gyárainak kizárólagos Tcépviielete ü Szekszárd, Pirnilzer-ház.Telefon sz. 71. Pindeisen igazgató lakása 63. Sürgönyeim: „PyramiV. Gabona, gyapjú, műtrágya, mezőgazdasági gép, műszaki, erőtakarmány osztályok és vetőmag tisztitó Özem, bank osztály. Központ: Budapest, Teréz-kőrut 86. Befizetett alaptőke ezerőtszáz millió korona. ■ I ■I I- SÚSK'áiíMré Fláth Tibor nagybirtokos kórt szót. Felszólalásában Bethlen István miniszterelnöknek a külfölddel folytatott tárgyalásokon elért eredményeit méltatta. Bethlen Istvánban ób kormányában megvolt a legmesszebb menő hazafias készség nemzetünket a politikai és gazdasági konszolidáció ntjára vezetni. Hogy minden fáradozásokat siker *nem kisérte, az nehéz helyzetüknek folyománya. A legteljesebb bizalommal van Bethlen István és kormánya iránt, a szanálási javaslatnak mielőbb törvényerőre emelését, a nemzet fontos érdekének tekinti és ezért a benyújtott indítványt lelkesedéssel támogatja. Virág Ferenc szekszárdi apátplóbános állott fel ezután szólásra és megindokolta, hogy ő, aki eddig sohasem foglalkozott politikával, azért irta alá az indítványt és azért ajánlja azt elfogadásra a törvényhatósági bizottságnak, mert nem szabad tűrni, hogy amikor & kormány a legbecsületesebb szándékkal az utolsó eszközökhöz nyúl az ország megmentésére : akkor pár ellenzéki frakció, ennek a kibontakozást célzó javaslatnak a törvényerőre való emelését megakadályozni akarja. Ez ellen az ellenzéki akció ellen minden komolyan gondolkozó embernek fel kell a szavát emelni. Virág apátplébános nagy tetszéssel fogadott indokolása után a főispán szavazásra tette fel az indít- ványt, amelyet az egész törvényhatósági bizottság egyhangú lelkesedéssel elfogadott. Az indítvány elfogadása után lelkesen megéljenezték a miniszterelnököt, majd tárgyalás alá vették a közgyűlés többi számait. Tudomásul vettek néhány miniszteri leiratot és jóváhagytak több bizottsági és képviselőtestületi határozatot. Tolnamegyei Újság hírlapkiadó r. t. közgyűlése. Lapunkat kiadó részvénytársaság folyó hó 13-án délelőtt 11 órakor tartotta Bodnár István elnöklete alatt a Szekszárdi Népbank helyiségében évi rendes közgyűlését, amelyen 32 részvényes 7873 részvény képviseletében jelent meg. A közgyűlést Bodnár István elnök az alábbi magas- szárnyalásu beszéddel nyitotta meg, melyet a tagok nagy tetszéssel fogadtak. Az elnök beszéde. „Múlt évi elnöki jelentésemben szomorú képét festettem meg az országokat, nemzeteket elseprő. özönvíznek, a világháború igazán még csak most látszó kegyetlen pusztításának s az ennek nyomában keletkezett kultúra sorvadásnak. Ma sem mondhatok újat, vagy újabbat. Ledőlt falak, üszkös gerendák mindenfelé. A világkultúra szód virágos kertjén, a vén Európán különösen átszáutott a Tűzifa több minőségben, leszállított áron, minden mennyiségben megrendelhető: FU8Z FERENCZ ÜVEGKERES KEDÉSÉBEN Szekszárdon 245 vihar. A kertet díszítő kisebb nagyobb szobrok, az egyes országok porban fekttsznek. A kultúra remek ezeréves antik virágtartója, a gyönyörűséges Magyarország pedig apró cserepekben 8 „Isten kalapjának bokrétáján" keresztülgázolt a vandál láb. Próbálgatják már a cserepeket ösz- szei Ijesztgetni, összeragasztani. De akik a remek vázát porbadöntötték, még ma is azt hiszik, azt akarják, hogy a váza alja, vagy oldala legyen a — teteje s a díszes tető kerüljön legalóra s a csak ngy odabiggyesztett ornamentikái apróságok pedig azt képzelik, hogy ők a — voltaképpen való — váza I Ez a külső állapotok igaz képe. S a belsőről vájjon mit mondjak ? A kijf'gecedésnek, kristályozódásnak a fizikai törvények szerint bizonyos nyugalomra van szüksége. Ezt a nyugalmat zavarják sokszor jóhi szemű, máskor határozottan rosszakaratú kezek. Egyenetlenség, szét húzás mindenfelé. Nemrég az egyes pártok, különféle frakciók harca — ökölre ment. Ebben még talán volt valami magyar virtus.. Aki üt, ez bizonyos rizikóval jár, mert ugyanezt maga is esőstől visszakaphatja. A nyelvöltögetés azonban nem — vir tus. Az apró szennyesek kölcsönös kiteregetése pedig egyenesen unesz- tetikus, sőt undoritó. Az azonban színtiszta igazság, bogy a saját ökölerőmet ne az — édesanyámon, vagyis a hazámon próbáljam ki! Mnltkori megnyitó beszédemben egészséges vidéki, kulturgócpontok megteremtését sürgettem, hogy aztán ez frissítse fel a megromlott fővárosi vért. S ma már azt vallom, hogy most is lehet ugyan még hatalmasabb vidékünkön gócpontokat teremteni, de hogv az — egészséges lesz-e, ma már legalább is kétséges. Fáj leírni, hogy a főváros miazmás levegője sokkal inkább tele volt és van fertőző betegséggel, mint hinni lehetett. S mint a szigonyhegyre került bálna feloszló teste a tengert, ez az erköl csőkben alásülyedt főváros is mind nagyobb és szélesebb hullámgyürü- zetben fertőzi meg a közélet vizét. A rossz sokkal ragadósabb, mint a jó. A jó megtanulására egy egész élet is kevés s a rossz mint a por, meg a sár, reáragad az emberre egy perc alatt. Jobban szerettem volna tehát, vidéki jó magyar nép, ha előbb megtanulod a sokat hánytorgatott és emlegetett többtermelést, minthogy ma már te íb tudod, hogy mi a — kosztpénz, s mielőtt az aranysárga búzát a piacra hozod, előbb megnézed, hogy mit szól hozzá — Zürich ? Mert ne örüljön senki neki, hogy aranyparitásra szökött a búza, tej, a malac, hisz máris elérte a gyémántparitást a ruha, cipő, az eke, a cséplőgép s az adó is eléri legközelebb a — platina-alapot. S mindenki a másikat okolja. Pedig talán mindnyájunkban hiba van. Nem vagyok olyan naiv és ostoba, hogy ne tudnám, hogy az árkialakulást legelső sorban a világpiac irányítja. De azt is tudom, hogy az üzleti dilletántizmus, ahhoz nem értés, az értelmiség hiánya, a nem- bánomság, egyben másban rosszakarat, a kapzsi haszonlesés, másokkal nemtörődés, a könnyenélés és meggazdagodás démona a — legnagyobb j árdrágító. Tudok még mást is. Azt, I hogy a látszólag vékopyka, alig ujj nyi vastag borostyánindák képesek elszívni a legóriásabb fának is az életerejét. Egy ily aránytalanul nagy főváros a maga urhatnámságával, do log nélkül — vagy a legminimálisabb dolog mellett való — élniakarásával épp úgy felszívja ennek a tizennégy vármegyós országnak életnedveit — életox<génjét s amit visszaad: elhasznált levegő, szénsavas pára, erkölcsi züllés miazmája. Bizony-bizony igazam volt tehát akkor, amikor a minden kisértésnek ellenálló vidéki kulturgócpontok megteremtését sürgettem. De ma már talán késő. Ez az óriásira duzzadt, aranyborjú körül táncoló főváros szemmel láthatóan, napról-napra a maga képére foimálja az egész vidéket. S ha uj idők, uj emberek nem születnek, lehef, hogy Csonka Magyarország a — saját fő városában vesz el. Próbáljuk meg hát mi vidék, a küzdelmet. Egyenlőtlen Dávid—Gó liáth harc lesz ez. De hányszor be teg az egész test amiatt, hogy el szaporodnak benne a betegség, ragály bacillusai. De a csekélyre leapadt egészséges vérsejtek végezetül mégis győzedelmeskednek. Ez a mi szerény kis újságvállái kozásunk is képviselje az egészséges fejlődés, haladni vágyás vérsejtjeit. E téren máris mutathatunk fel valamit. Lapvállalatunk utat talált a megértők szivéhez. Tekintélyes szám bau gyűjtötte össze maga körül az egyíbrmán gondolkozókat. Sokan olvassák azért, mert szeretik. Ami egészen természetes. De akik nem szeretik, merem állítani, azok is olvassák. Ebben már vau bizonyos — dicséret S én, mint a lap szerkesztésétől és irányításától teljesen távol álló, örömmel konstatálom, hogy úgy lapunk érdemes felelős szerkesztője, mint munkatársai mindenkor a belső megértés érdekében dolgoztak és dolgoznak s örömmel állapithatom meg, hogy tévedhetnek talán egyben-másban, de ez a frissen szerkesztett kis újság összehasonlítva a vidéki hasonló szellemi termékekkel, bizonyos — nívót képvisel. Amit pedig a lap felelős szerkesztője, mint az ujságváilalat fáradhatlan, ügybuzgó vezető igazgatója tett és tesz, külön is kiemelendő, mert ez a lap és az egész vállalat fundamentumának, jövő virágzásnak s tovább fejlődésének szilárd alapra fektetését jelenti, Támogatni kell tehát ebbeli munkájában s jól átgondolt terveinek kivitelében. Ezért csak ráutalok tárgysorozatunk ama következő pontjára, amely az alaptőkének jelentő 8ebb felemelését célozza. Szükség van erre nemcsak a szellemi nívó továbbfejlesztése érdekében, de még azért is, hogy lapunk eddig is megőrzött, egyoldalúan le nem kötött függetlenségét, esetleges változó körülmények között is megőrizhesse s hogy még fokozottabban betölthesse azt a hivatását, kitűzött célját, amely nem más, mint a haza javára a maga szerény kis körében összehozni, egyesíteni a jobbérzésü, együtt gondolkozó embereket, harcba vinni a múlt mindinkább kivesző erényeit: az önzetlenséget, puritán ságot, hirdetni a munka nemzetmegváltó, ujjáteremtő erejét, bátor szó szólója lenni a tulajdon szentségéT ezüst és doublé ékszerek, függő- és zsebórák nagy választékban kedvező áron kaphatók: Szaliú Kálmán órás, ékszerész és látszerész üzletében Szekszárd, Széchenyi-u. 643. Almássy-féle cukrászdával szemben. Arany, ezüst, briliáns vétel legmagasabb napi árban. Szemüvegek orvosi rendelésre kaphatók. — Ugyancsak nálam eladó egy régi r&más zenélőóra. í»7) nek, az egyéni teljes szabadságnak, hirdetője leDni a — megbocsátásnak, az igazi krisztusi szeretetnek. Ostornak lenni ott, ahol ostorozni kell, védőpajzsnak lenni ott, ahol ártatlan szenved s a haladás vágytól eltelten is magyarnak lenni és maradni mindig, mindenütt, minden időben. Abban a hitben és reményben, hogy minden így lesz, örömmel üdvözlöm vállalatunk szép számmal megjelent részvényeseit, a mai közgyűlést ezennel megnyitom“. A megnyitó után a jegyzőkönyv hitelesítésére Kovách Aladár és Polgár István választattak meg, a jegyzőkönyv vezetésére Morvay László vármegyei jegyző kéretett fel. Schneider János ügyvezető igazgató ismertette ezután a múlt évben keresztül vitt tőkeemelést és ezzel kapcsolatos igazgatósági intézkedéseket. A közgyűlés az intézkedéseket jóváhagyta és elhatározta a tul- jegyzés folytán, 1000 drb. uj részvény kibocsájtását. Ugyancsak Schneider János olvasta fel az igazgatóság jelentését, melyet jövő lapszámunkban közlünk. A jelentést a közgyűlés ólétík helyesléssel fogadta és az abban foglalt indítványokhoz készségesen hozzájárult. Dr. Kramolin Gyula a felfigyelőbizottság elnöke olvasta fel a felügyelőbizottság jelentését, amely után a közgyűlés elfogadta a zárszámadást, valamint a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot és az osztalék kifizetésének kezdő idejéül 1924 április hó 22. tűzte ki.’" Schneider János ismertette ezután az igazgatóságnak a részvények ősz- szevonására és a társaság alaptőkéjének felemelésére vonatkozó indítványát, amely szerint 10 darab 50 koronás n. é. részvény összevonásával a részvények névértékét 500 koronára javasolják felemelni és 9900 darab 500 koronás névértékű uj részvény kibocsájtását indítványozzák, tehát minden összevont 500 koronás névértékű részvényre 9 darab uj 500 koronás részvény jut. A közgyűlés az igazgatóság inditvá- nyát egyhangúlag elfogadta. (Az erre vonatkozó hirdetmény lapunk más helyén található.) Elfogadta a közgyűlés a tőkeeme léssel kapcsolatos alapszabály módosításokat. A felügyelőbizottság tagjaiul újból megválasztattak dr. Kramolin Gyula, Antal Pál, Hock 1st ván és Vendl István. Dr. Éri Márton alispán indítványára Bodnár Istvánnak a gyönyörű elnöki megnyitóért és az ülés vezetéséért a közgyűlés köszönetét mondott. Bodnár István megköszönte a közgyűlés bizalmát és miután a maga ás a közgyűlés nevében hálás köszönetét mondott a vállalat és a lap szellemi és anyagi vezetőjének Schneider Jánosnak értékes munkásságáért és az elért erkölcsi és anyagi sikerekért, a közgyűlésit berekesztette.
