Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-22 / 12. szám
1924 március 22. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Etil <||n 1 •• FŰI UK A i I ■ I a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaság Tolnavármegyei Kirendeltsége Szekszárd. Telefon: 20. sz. Távirati cim: Futura. Vesz és elad mezőgazdasági termékeket és szállít rézgálicot stb. (32) kevésbé a felbujtókkal szemben, akiket nagyon sokszor büntetőjogilag súlyosabb felelősség alá szokott vonni a büntető bíróság, mint a tetteseket, a legkeményebb szigorral járjon el. A jegyintézeti hitelre, az átmeneti időre vonatkozólag, még esak egy megjegyzést volnék bátor megkockáztatni. Igaz, hogy a klasszikus jegyintézeti alapszabályok a termelési hitelt nem ismerik. Ez tulajdonképen az a termelési hitel, amelyet egyébként nem szoktak adni. De méitóztassék meggondolás tárgyává tenni, hogy most az átmeneti időben igen súlyos hitefkrizis előtt állunk, Magam részéről egyáltalán nem tartanám katasztrofálisnak se a magyar koronára, se a Jegyintézet bonitására nézve azt, hogy átmenetileg rövidebb időre takarékkorona formájában hiteleket adunk nemcsak direkt leszámítolási, hanem termelési célokra. A termelés tényleg rövidebb id$re meg fog akadni, ennek meggyógyitása azonban nem fog olyan nagy hátránnyal járni, mint a milyen előnnyel jár az, hogy az ipari és gazdasági termelés kontinuitása megmarad. Ez óriási szociális kérdés is és előre félnék attól, hogy ha a hitel pangása folytán bizonyos nagyobb üzemek kénytelenek lennének munkájukat beszüntetni, amely — nem szükséges magyarázom —« milyen súlyos kihatással lenne munkaviszonyainkra. Itt bátor vagyok érinteni Várnai t. képviselőtársam tegnapi beszédében meglepetés- szerüleg felállított azt a tételt, melynek alapján a képviselő ur is nehezményezte, hogy a valorizációt csak most és nem már előbb léptette a kormány életbe. Nem értem szociáldemokrata t. képviselőtársam gondól- kodásmódját. Hiszen egészen világos, hogy a valorizáció a termelési hitelt feltétlenül szolgálni fogja átmenetileg is. Egészen világos, hogy ha a kormány a valorizációt a képviselő ur által kivánt módon, egy vagy két évvel előbb behozta volna, minthogy a valorizáció egymagában nem képes a korona romlását megakadályozni, az igen hátrányos következményekkel járt volna a termelésre. Egészen bizonyos, hogy óriási krízis állott volna be a magyar gazdasági életben akkor, amikor a külföldi kölcsön kérdése még csak mese volt, amikor arranézve még semmi komoly ígéret birtokában nem voltunk, amikor még nem tudtuk, amit ma tudunk, hogy a külföldi kölcsön bevégzett tény, amikor most már a valorizációra áttérni minden nagyobb megrázkódtatás nélkül módunk van, (Úgy van I Úgy van 1 a jobboldalon). En épen ezért nem ringatom magamat abban a reményben, hogy a kormány által életbeléptetett emez intézkedések egyrészt a Jegyintézet és a Pénzintézeti Központ részéről, másrészt talán hazafias felbuzdulásból egyes pénzintézeteink részéről olcsóbb átmeneti kölcsönt tenne lehetségessé, mert hiszen egészen bizonyos az, hogy hitelt csak az nyújthat, akinek van és annyit nyújthat, amennyije van. Ebben az országban pedig tőke nincs kellő mennyiségben. Ha tele volna is a kormány jóindulattal és ha a nagy bankok telve volnának is azzal az igyekezettel, hogy a termelés átmeneti krízisén segítsenek, egészen bizonyos, hogy többet nem fognak adhatni, mint amennyijük van. Legyen szabad erről a helyről a magyar közgazdasági érdekeltségek figyelmét felhívnom, hogy itt a tizenkettedik óra arra, hogy külföldi összeköttetéseik ápolása révén sürgősen nézzenek külföldi kölcsön után. A magyar kormány tevékenysége ez irányban semmi tekintetben sem lehet olyan, amely kiegészíthetné, sőt pótolhatná a magángazdasági tevékenységet. Ma már majdnem az összes akadályok leomlottak előttük, hogy reális külföldi ^hiteleket vegyenek igénybe. FRACK éS SMOKING és egyéb divatöltönyök a legszakszerübben készülnek a SAPSZKY A1SD0R urisznbéndl SZEKSZÁRD, Kossuth Lajos-utca 1021. ■— _____________—B ST EENBRÜCK HORNYOLT TETŐCSERÉP TELEFON . . ÍÍAIÍ?KKE? . _ TELEFON , »I építési vállalkozónál! Szekszárd A™* Apát- és Séd-utca sarok 10 ÍZ* Egy akadály van csak és itt jutok logikailag ....... a Deviza Központ ^fhez, «mely a külföldi magánhitel kér- désétől teljességgel elválaszthafatlan. (Úgy ! J Ugy.vnm) Én a devizák teljes fS- Háii8*!!-*I* mindaddig, amíg az egész szalehí?«í,Zt0SíVa Dlncs* abszo,ute nem tartom lehetségesnek, mert azt az eljárást amelv taríod7ónfé epiötunient és nem is a nemzethez ,sPeku'áns, prédájául dobná oda a íSl 0rff (a| egkön,nye,niübb eljárásnak tartanám. De teljesen lehetetlennek tartom azt, hogy jogos termelési igények, melyek a magyar közgazdasági életre csak erősitőleg nok°2amfi h£ nak,! de s,emmi esetre sem olya- Ä elyek a koronát rontanák, kielégitetSesTél*?Jaihnk| CS8k azért' mert sokan ■ féle,amből sem merik devizájukat Pánikszerü félelemben élnek amiatt, hogy az adott időben nem tudják ?nai? megszerezni a szükséges devizát. Ezért én a félig, átmenetileg megkötött devizaforIÍIí elbeSeté8é! "sgyon sürgősnek tartom és nem tartom olyan veszélyesnek, mint ehh/pnnek «**? sokan, látiák. Belekapcsolnám ebbe egyes teljesen életrevaló termelési ágak autonom szervezetét, igy az Országos Magyar ?QYOS7 fEgy®SÜIe,et. továbbá az OMKE-t, Lwi •« i ?»s b.’ «melyek saját anyagi és fim? CS1 felelősségük súlya alatt vizsgálhatnák felül a benyújtott .devizaigényeket. Ezáltal {LI" »ondtunk le a kontrollról, melyet feltétlenül gyakorolnunk kell, mert szerintem a spekulánsok itt is áttörnék az ellenőrzés falát De amikor megvan az országban a szükséges devizamennyiség, nem lehet ölhetett r hogy nem tudunk termelni tl ki merí -senki sem mer « deviza tartod mL 7“b,‘ Ezt le,hete“en állapotnak tartom. Miért is nagyon kérem a kormányt. tegye konszideráció tárgyává, hogy átmeneti ldÖr!’ 3 valonzáció teljesen életbelép a mérsékelten szabad, illetőleg félig kötött devizaforgalmat bevezesse. 8 A jegybankot illetőleg Czeltler t. képviselő- hh-sam egy észrevételt tett és annak a félelmének adott kifejezést, hogy a jegybanknál az alaptőkerészesedésnél a? agráriusok szerepe nem fog kellőképen biztosíttatni. Képviselő- társamnak ez a félelme alaptalan, mert már ÜrHptVi0 dta. fo,yik a tárgyalás az agrárérdekeltségek így az OMGE részéről ebben az irányban. Hivatkozom itt Mutschenbacher ügyvezető igazgató urra, de magam is gyakran részt vettem ilyen tárgyalásokban, amelyekben megbeszéltük az e téren szükséges teendőket, Az a helyzet tehát, mintha a ma- gyar gazdatársadalom e tekintetben kész h*L.y^fi C é állíttatnék és nem volna képes a kellő mennyiségű nemes valuta, gabona V!ag^AuILny ,SZ.0lgállatása által a jegybank alaptőkéjének jegyzésében kellőképen részt venni, nem áll fenn, ezt a félelmet alaptalannak tartom, Mindenesetre nagyon kérem a kormányt, — tudomásom szerint megvan benne erre a szándék, — hogy az aarár- társaddom érdekeltségét a Te^bank alap- miében juttassa kellő szerep- hez (Elénlc helyeslés a jobboldalon.) Mint kormánypárti képviselőnek minden- f rVahfz a helyzetem a kritika gyakorlásának terén. Miután igen sokat hallottam > « kritika kérdéséről, a kritika gyakorlásának jogáról, engedjék err1 ?ézv® is náhány szót mondjak. Mindig azt fogják ránk a t. túloldalon hogy nem merjük a kormányt kritizálni. Erre az a válaszom, hogy a kritika gyakorlásának a joga igen lényegesen különbözik a kritika gyakorlásának módjától. Nem vehetem rossz °év,en a kimondottan ellenzéki képviselőktől ha kritikát gyakorolnak a kormánnyal szemben, akár jogosan, akár jogtalanul. Nekünk az?nDban> ak,knek me£ kell, hogy jegyezzem, nvnní /m-eg v.an a maSunk külön vélemé- "v,ünk.é?t.I,ge",sj élünk is a kritika jogával, St,aHkrhká,?aí hozhatjuk elő mindig lííiL^i P,énumában. Ez gyakran igen hálátlan dolog, mert akárhányszor megtörténik hogy egyes kérdésekben, melyeket bizalmas ivíLL már e íxÖ[egnelÍDtéz,ank a kormány- iT 9 ftf(emck zt’-,ellenzékÍ képviselők arat- ják a babért. Sok ilyen kérdésre tudnék ráSST’UlF P - 8 “«tviselőkérdésre is, ame- lyetdktőleg sajnos poht.ltäilag és taktikailag JS L1 uflUk ZSehTe a sikert' holott tettünk legalább annyit a tisztviselők érdekében, mint az igen tisztelt ellenzéki urak. flsaz úgy van! -jobbfelől.) Ne felejtsük el, hlgi hnlgl/e/ eia, közgazdasági élet organikus fS- bomlásával állunk szemben. Hogy a magyar r°p lk’ » egyáltalában nem helyi jefenség. Ez egyáltalán nem valami különös jelenség. Elismerték ezt az objektiv ellenzéki szónokele is. Méitóztassék csak a hatalmas és háborút nyert Franciaországra nézni. Nem lehet egyszerűen a kormányra ráfogni, hogy amiért a korona romlott, te vagy a bűnös. Itt magától adódik a korona romlása. Itt a kormánynak más szerepe nem lehet, mint az organikus és magától jövő koronaromlással szemben minden támaszt nyújtani és akadályt emelni. Mindazt, ami eddig szerény véleményem szerint az összes szempontok figyelembe vételével lehetséges volt, a kormány megtette. A kénysierkölcsönröl csak egészen röviden kívánok szólani. A kényszerkölcsönnek a jövedelem- és vagyonadó alapján történt megállapítását — nagyon nehezemre esik, hogy ezt a nyilvánosság előtt meg kell mondanom — nem tartom igazságosnak azért, mert hiszen az adminisztráció előbb említett nehézségeinél fogva a jövedelmi adó még nagyon messze van attól, hogy a valóságos jövedelmeket igazságosan feltüntesse. Amikor mi többség, kénytelen-kelletlen belementünk legutóbb az ötszörös, illetve 15—20 szoros szorzószámba, amikor kényszerhelyzetben elismertük, hogy az amúgy is helytelen jövedelmi adókivetésnek helytelenségeit csak még fokozza a szorzás, azt hittük, hogy ezzel a szorzásnak vége van és uj helyes jövedelmi alapkimutatást lehet csinálni. De mi történik ma ? Ma a szorzást még a hatványára emeljük, tehát az alapigazságtalanságot kétségkívül még csak fokozzuk. Ezt én teljes tárgyilagossággal kénytelen vagyok megállapítani és nagyon nehezen tudnék belenyugodni abba, ha nem tudnám, vagy legalább nem remélném azt, hogy a most folyamatban lévő előkészületi munkálatok, amelyeknek célja igenis az, hogy az alaprendelkezést, amely a jövedelem és -vagyonadót akarta kizárólagosan egyedalapul venni a kényszerkölcsönnél, ezek az előkészítő munkálatok igen provideálnik arra, hogy súlyos és erős korrektivumok történjenek az alaptörvényen. (Helyeslés jobbfelől). Hiszen meg lehet állapítani a hivatalos lapból, hogy • igen erős korrektivumok jelentek meg. A miniszteri rendeletek sokak által kévéséit módon, de egészen kétségtelenül nagy korrektivumokat állítanak fel. Ezeknek a kedvező módosításoknak a szükségességét talán legelőször én voltam bátor említeni pártom körében, ez is a megvalósítás stádiumába jut és remélem, hogy számos olyan korrektivum, mely feltétlenül szükséges, lehetővé teszi, hogy az exisztenciák tönkre ne tétessenek. A bortermelők megsegítése. Most pedig engedtessék meg, hogy mintán olyan vidék képviselője vagyok, amely bortermeléssel foglalkozik és amely bortermelő vidék rend kívül sulyoB krízisben van, csak any- nyit jegyezzek meg, hogy ép úgy a bortermelők, mint a ház tulajdonosok érdekében szükségesnek tartanék valami konkrét* intézkedést, mert mél- tóztatnak tudni, bogy a bortermelésnél óriási krízis van és abszolúte nem tartott lépést a bor ára az általános árakkal. Jövedelem tehát ott egyáltalán nem mutatkozik, a legtöbb esetben a költség teljesen felemészti a bevételt, úgy-, hogy a bortermelők különösen ott, ahol vegyes gazdálkodás van, ahol nincs az a kedvezmény, hogy az alapadót felszámítsák, mert a legtöbb kisgazdának 3—4 szer akkora mezőgazdasági területe van, mint szőlője, amely mezőgazdasági terület szolgálja az egész szőlőt, ezek a kisgazdák vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben. Á jövedelemadó kedvezményes megállapítása tekintetében szükséges volna tehát, hogy ezek érdekében bizonyos enyhítő és konkrét intézkedések tétessenek. (Helyeslés jobbfelől). A gazdasági élet gyógyulása. Beismerem, hogy nehéz időkben (halljuk! balfelől) akkor, amikor terrorról szokás beszélni, a szabad kritika jogának gyakorlásához merészség, elszántság, férfias erő kell. Ezt nem vitatom. De engedje meg nekem a mélyen t. ellenzék, hogy állítsam ellentételként azt, hogy akkor, amikor az államban épen a gazdasági viszonyok tökéletes és teljes leromlása folytán nagy az elégedetlenség, az izgalom, a lelkek tele vannak keserűséggel, akkor legalább is akkora erkölcsi erő kell ahhoz, hogy mi, akik a kormány pro- grammja mellett vállaltunk mandátumot, e mellett a kormány mellett tisztességesen ki* FULLÉR <s BOROS „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és bácsmegyei képviselete raktáron tart: oséplőgarnltu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmotorokat, szabadalmazott páros és páratlan sorú „Vera Drill“ kanalas sorvetögépeket és minden egyéb mezőgazdasági gépet. Főraktár: Szekszárdira,a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49. (U) * 4- MtiHijun allUOUOIliCK — séget az összes olyan pénzügyi intézkedésekért, amelyek húsba, elevenbe vágnak, de amelyek teljes meggyőződésem szerint a legrövidebb időn belül az ország gazdasági életét meggyógyítják. (Taps jobbfelől). Mi ettől a felelősségtől nem félünk és épen azért az a párt, amelyhez tartozni szerencsém van, ezt a javaslatot, amely súlyos kötelezettségekkel jár, elfogadja és 'meg fogja tenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek az orizág közgazdaságának helyreállítására szükségesek, amely helyreállítás szent hitem szerínt meg is fog történni. A javaslatot elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől. A szónokot számosán üdvözlik). Az orvosok díjemelése. Az „Országos Orvosszövetségu tolnamegyei fiókja folyó hó 16-án délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott a szekszárdi „Ferenc*-közkórház igazgatósági termében dr. Drágíts Imre m. k. e. U. főtanácsos, vm. t. főorvos elnöklete alatt, melyen is — az elnökön kívül — Berde, Boszko- witz, Fördős, Grünfeld, Grünwald, Hertzog, Kelemen, Kramolin, Leazler, Lichtenberg, Lfpovszky, őrffy, Schall, Sommer, Spitzer, Stollár, Sztanó, Tanárky, Tél, Troer és Zsigmond orvos tudorok vettek részt. Apróbb folyóügyek elintézése mellett, a rendkivüli közgyűlés főtárgya az orvosok nehéz megélhetési viszonyai és súlyos gazdasági helyzetének beható megvitatása volt és az élénk, de mindvégig tárgyilagós eszmecsere a legszomorubb megállapításokra vezetett. Könyv, tudományos folyóirat, műszerek és más orvosi segédeszközök immár oly megfizethetetlenül drágák, hogy az eddigi kereseti viszonyok mellett a legszükégesebb utánpótlás is lehetetlen és az orvos képtelen fenntartani azon színvonalat, amelyen alul korszerű orvosi munka nem végezhető s amelynek lesülye- dését elsősorban a segélyt kereső és segélyre utalt nagyközönség bánja meg I Az eddigi díjazások alig biztosítják az orvos megélhetését; már pedig Isten őrizze a beteget az olyan orvostól, akinek — miközben a betegség kifürkészésébe kellene elmélyednie — zsiron, liszten, cipőtalpa- láson jár az esze és anyagi gondok terelik el figyelmét a munkájától. Az orvosnak, bármilyen szerény, de súlyos gondoktól menteB, nyugodt, tisztességes megélhetése s ebből fakadó, higgadt, lelkiismeretes kedélyállapota a betegek helyes ellátásának legfőbb biztosítéka. Kimagasló közérdek tehát, hogy az orvos, aki a szegényeket úgyis ingyen látja el, a szegényebbekkel szemben pádig önszántából is a legmesszebb menő humanizmust és dijmérsékletet gyakoElső. Tolnamegyei Mérleggyár, Gépjavító iij'llss Title Testvérek Szekszárd. Telefon: 91. Mindennemű mérlegek gyártása és szakszerű javítása, hitelesítve. — Villa nyvilágitási és erőátviteli berendezések készítése. Gazdasági gépek javítása. Villamosság) szakQzlet a Kaszinó-bazárban Mindennemű villamossági anyag és égfik raktára.
