Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-12-31 / 52. szám

• 2 / TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 192 4 december 31. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 SZABÓ JANOS Telefon: 120 mérnöki indája ▼ Szekszardon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS fia IPARTELEPEK műszaki ellenőrzése Rentabilitási számítások Villamos , telefon-, vízvezeték , köz­ponti fűtés-, fUrdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző­berendezések. Épületek, beton- és vasbeton-bzerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. Építési anyagok, szén, gáz éB kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádió telefonok szállítása. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 * Első Tolnamegyei Mérleggyár, Gépjavító " SÄ; Title Tettvérek Szekszárd. Telefon: 91. Minden­nemű mérlegek gyártása és szakszerű a javítása, hitelesítve. — Villanyvilágitási S és erőátviteli berendezések készítése. Gazdasági gépek javítása. VlllamoMágl «.kO/let ■ KaUlnó-bazárMn. lapunk olvasó'közönségét arról a programmról, amelyet a város fej­lesztése érdekében a jövő évre meg­állapított. A polgármester erre vo­natkozóan a következőket mon­dotta : Általános a panasz, hogy a vil lamos áram dija tulmagas. Ennek az oka jórészt régi keletű és á vá­ros közönsége sokkal olcsóbban fogja az áramot vásárolhatni, ha az Esztergom—Szászvári Kőszén­bánya R T. villamos központjához bekapcsolódhatunk Bonyháddal, Ba­jával és Bátaszékkel együtt. Az erre vonatkozó részletes tárgyalás a na­pokban lesz Budapesten és hiszem, hogy a villamos műnek ezt úgy a városra, mint a fogyasztókra nézve rendkívül fontosságú tranzakcióját hamarosan meg lehet valósítani, amint hogy a megvalósítás szük­séges is Nagyfontosságu a vármegye és a város kereskedelmére, iparára és eredményeiben egyelőre szinte ki­számíthatatlan, hogy a Nemzeti Bank igazgatósága városunkban fió­kot szándékozik felállítani. A város igen kedvező körülmények között megépítteti a bankfiók székházát, mert remény van arra, hogy ezt az építkezést az adózó polgárság kü­lönösebb megterheltetese nélkül le­het végrehajtani. Még a háború előtt elkészítette Szekszárd vízvezetéki terveit Be- csey Antal mérnök, az általánosan ismert vízvezetéki szakértő, akit csak a napúkban neveztek ki a tizenöt főből álló Fővárosi Üzem- ellenőrző Bizottság tagjai közé, a mely bizottságban az ország leg­előkelőbb szakférfiai foglalnak he­lyet. A háború azonban megakadá­lyozta á terv kivitelét. Mivel Szek­szárd altalaja, ahonnan a kutak táplálkoznak, erősen fertőzött és a folyton felbukkanó járványok ere­detét is itt kell keresni: a vízveze­ték megvalósítása közegészségügyi szempontból óriási fontosságú. Eb­ben az évben egyelőre a város belső övében szeretnők e közmüvet elké­szíttetni, úgy, hogy a Csendes-ut­cától a kórházig, továbbá a gim­náziumtól a Bartina-utcáig terjedő rész legyen a hálózatba bekapcsol­ható. A vízvezeték építésére már több vállalkozó ajánlatot is tett a városnak és a tanács ezt a kérdést mindenesetre úgy fogja megoldani, hogy a város ezen területén lakók a vízszolgáltatás terheit minél köny- nyebben elviselhessék. A képviselőtestület a jövő évi utcarendészeti és szépészeti pro grammot már jóváhagyta. Ennek a programmnak a során kikövezzük az újvárosi templomtól a Pázmány- térre kiágazó Zrínyi-, Mészáros Lázár-, Mikes- és Wesselényi utcá­kat, miáltal a városnak a főutcán kívül lesz egy második átkelési szakasza is. Ez azt jelenti, hogy vásárok alkalmával a forgalom nem fog megakadni a Garay téren, mert a vásártérre igyekvő kocsik jórésze már az újvárosi templomnál befor­dulhat a kikövezett uj útra, amely a mostani, nagyon igénybe vett utat tehermentesíteni fogja A város azonkívül ki fogja asz- faitoztatni a mostani korzóval szem « ben és Tolnamegyei Takarék és | Hitelbank Rt. előtt fekvő területet, mert a piacot a templom mel­lől, a sártengerből le akarja erre a megfelelőbb helyre hozni A város ugyanis a vásártérnek akár meg­vétele, akár házhelyek céljaira való kisajátítása után a közalapítványi uradalomtól meg akarja vásárolni a helypénzszedési jogot, hogy a piacot mind a rendészet szempont­jának, mind pedig a vásárló kö­zönség és az árusok érdekeinek is legmegfelelőbben elhelyezhesse A dom&Ovárl ipartestoiet házaoató ünnepsége. Dombóvár iparossága f. hó 28 -án avatta fel az ipartestület székházát bensőséges ünnepséggel, amelynek jelentőségét még emelte az a körül­mény; is, hogy az avatói tisztséget dr. Éri Márton alispán töltötte be. A tágas, szép székházépület Ivanich Antal ipartestületi elnök lelkes kez­deményezésére és fáradhatatlan buz- gólkodása mellett Dombóvár iparos­ságának megértő áldozatkészségé­ből létesült. A székházban van ott­hona az iparoskörnek, a róm. kath. legényegyletnek, a járási beteg- segeíyzőnek, itt van elhelyezve a tanoncotthon, vendéglő, sőt még az iparosoknak mozija is van a székházban. Itt folyt le a székház nagytermé­ben f. hó 28-án d. u. 4 órakor az iparosság házavató ünnepe, amelyen Ha elegáns ruhát akar viselni, siessen " SÁPSZKY ANDOR uridivatszabóhoz, hol a legfinomabb angol szövetekből szolid árakkal készülnek a legdivatosabb öltönyök és raglanfelöltők. SZEKSZÁRD, Kossuth Lajos-utca 3. , Ugyanitt egy fiú tanoncnak felvétetik. az összes hatóságok,. hivatalok, közintézmények vezetősége és a dombóvári lakosság nagy tömege jelent meg. A Dombóvári Dalárda Hymnuszá- val kezdődött az ünnepség, Utána a kis Tóth Matiska prológusa követ­kezett, aki virágcsokorral köszön­tötte a házavatási tisztséget betöltő alispánt. Majd Ivanich Antal ipar- testületi elnök tartalmas megnyitó beszédet mondott, amelyben ismer­tette a székház létrehozásának kö­rülményeit, rámutatott az iparosság hivatására, kötelességére a hazával szemben s fogadalmat tett, hogy Dombóvár iparossága a nemzeti eszmének mindenkor hűséges támo­gatója lesz s a székház falai között is ez a hazafias szellem fog ural­kodni. Végül üdvözölte az alispánt, aki annyi megértéssel és jóakarattal viseltetik az iparosság iránt, aminek jele az is, hogy felkérésükre kész­séggel vállalta az avatói tisztséget. Dr. Éri Márton alispán avatói beszédében megköszönte az üdvöz­léseket s kijelentette, hogy nagy elfoglaltsága mellett is azért jelent meg, hogy láthassa a virágzó és szépen fejlődő község iparosságá­nak igazi testületi szellemét, tiszta és nemes szándéktól vezérelt ko­moly és céltud .tos munkásságát s nagyméretű áldozatkészségét, ami­nek ékesen szóló bizonysága a székháznak felavatásra váró szép épülete. Egyetértésre, nemes áldo­zatkészségre és a köz javára szol­gáló önzetlen munkára buzdította továbbra is az iparosságot és sze- retetre, amely oly mindent átható és kiegyenlítő erővel sugárzik ki a betlehemi jászol mellől. Azzal avatta fel a székházat, hogy »ez épület ÁLMODÓK. {Heine.) Főnt inakon egy árva Fenyő áll bús-maga. Oly sxomorú ax álma. Hull rd hó, zúzmara. Egy pálmafára gondol, Ki távol délre Unt Forró, tényjárta dombon Magánoson mereng. Szamoldnyt Gyula. A jősnő. — Kulturkép a 20. századból. — Irta: Áriéi. Dobolnak . . . A falu ősi telefonjának pergő szavára megállnak a járókelők, meg­állnak a szekerek is, a teknőnél álló asszony abbahagyja a mosást, (még a szapulást is 1 A szedő.) — a ka­puban megjelennek a hallgatók, hisz nem tudni, mit dobolnak, hátha va­lami hivatalos hirdetés. Ez egyszer azonban se nem vi­cinális közmunka, se nem sertés­vész, se nem adó, se nem ebzárlat, se nem Árverés, hanem egészen más. Egy jósnő doboltatja, hogy ható­sági engedéllyel mindenkinek meg­mondja a jövendőt. Biztosan, csal­hatatlanul és olcsón, tenyérből, plá­nétából, ahogy tetszik. Álljunk meg mi is ennél a dob­szónál és gondolkodjunk egy ki­csit. Megéri. Ez a dobszó voltaképpen nagyon szomorú visszhangot kelt a gon­dolkodó ember lelkeben. Ez a dob­szó az ő sebesen pergő nyelvével azt mondja, azt hirdeti, azt kiálltja bele a huszadik szazad emberének fülébe, hogy ez a század minden haladása mellett is mennyire babo nás. Igen, a technika vívmányai páratlanok, a Z. III. átrepüli az Óceánt, a szomszédos földbirtokos a rádióállomása segítségével a pusz­tai kastélyának maganyában hall­gatja Jeritza Mária énekét a becsi operában, Pelletier d’Oisy hadnagy ' körülszárnyalja a földet, a Vere- bélyi klinikáról egy hét múlva gyó­gyultan távozik, akinek kioperálták a vakbelét, a rotációs nyomdagé­pek teljesítménye szinte szédítő — és a jósnő hatósági engedéllyel ter­jeszti a babona sötétségét és az »ősi emberihez valóságos körme­netek zarándokolnak és az óbudai asszony hitele sokszorosan meg­haladja a leghíresebb orvosprofesz- szorokét . . . szintén hatósági enge­déllyel. Ne mondja senki, hogy mindez ártatlan mulatság s hogy a jogállam nem veheti el senkinek ab­beli szabadságát, hogy miképpen akar a nyakára hágni a pénzének. Mert jól tudjuk mindnyájan, hogy a jósok, halottlátók és kuruzslók valóságos szellemi járvánnyal fer- I tőzik meg a lelkeket, kirántják a hiszékeny nép lelke alól a reális élet gyékényét is,ránevelik-, rászok­tatják arra, hogy elhagyják a tu­dást, a való életnek ez egylen szi­lárd alapját és beleéljék magukat egy képzelt világba, amely, ha hova- hamar érzékeny összeütközésbe ke­rül a reális élettel, meghasonlasba, elégedetlenségbe kergeti a babona áldozatait. Ez a babonás, irreális lelkiálla­pot elszoktatja az embereket az igazi, komoly, megfeszített munká­tól. Az iiyen lutris-lelkekben hasz­talan keresed a sikernek főföltéte­lét, a kitartást. Hisz ő másképp tudja a jövőt, neki mást ígért a planétája, könnyű sort, bőséges sze­rencsét ; miért törje-zuzza tehát magát ? Nem egy esetet tudok, mikor az »ősi emberinek, a jelen század e legnagyobb csalójának otromba mondásai és utasításai megrontot­ták a családok békességét és elvá­lasztották a szülő lelkét a gyerme­kétől, a férjét a feleségétől. Arra is van eset bőven, hogy a falusi jósnők és kuruzsló asszonyok el- szomoritóan nagy tekintélyükkel —- ha nem is nyíltan — megakadá­lyozták, hogy a betegek hozzátar­tozói idejében orvoshoz menjenek. S ha a ráolvasás nem használt, ha a kis gyermek mégis meghalt, ak­kor is kéznél volt a vigasztalás; De legalább könnyen halt meg, nem szenvedett túlságosan . . Nem az én tisztem, de nincs is módomban utánajárni, vájjon az a jósnő melyik hatóságtól milyen en­gedélyt kapott. De ha kapott, ha tényleg erre a mesterségre, jövendő- mondasra adott engedélyt: ez való­sággal szégyenfoltja kultúránknak és nagyon kívánatos volna, hogy ez a nepbutitás ne történjék ható­sági engedéllyel, felsőbb szentesi- téssel. Nem mentség, hogy másutt is vannak jósnők, másutt is virágzik a kuruzslás. Tudom, hogy igy van, de elég nam jól van, hogy így van. Még a békeidőből van pár külföldi könyvtárjegyzékem és akkor is és azóta mindig megütköztem azon, hogyan tűrhették pl. a német ha­tóságok a babonás irodalomnak páratlan fölburjánzását. Mert igenis, Németországban valóságos irodalma van a babonának, az álmosköny­veknek, a kabbaláknak, a horosz­kópoknak, a frenologiának s mind­megannyi bolondságnak, amelyek­ből a spiritizmusnak és magnetiz- musnak túltengő hirdetéseit sem veszem ki. Úgy látszik, hogy a »gondolkodók országáéban is men­nél nagyobb a fény, annál sötétebb az árnyék. Ezt az árnyékot pedig ne enged­jük ráborulni népünkre, hanem küzdve-küzdjünk a babona ellen, ahol s amikor csak találkozunk vele. IHABTHEB GYULA Mamiimé SZEKSZÁRD, IzeRgam-Hüllá mellett. Telelőn: 1011

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents