Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-12-13 / 50. szám
VI. évfolyam. Szekszárdi 1924 december 13 4 50. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszirdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét 4 illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb Mrd étét d1|a 10000 korosa. A hirdetés egy áO milliméter széles hasábon mllllmétersoroakéet 1000 korona. KSagylIéal részvénytársasági stb. hirdetések IZOOkor. — Állást keresőknek 80 esése, lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhtr, el|egysést hír, ane- ládt Mr, valamint a nytlttér soronként SOOO koronába kart). * ' ...... ■ ■ A n emzetgyűlésből botrányos magavieeletükert a házszabályok alapján eltávolított és a mentelmi bizottság Ítélete szerint megfelelő száma ülés idejére kitiltott szeciálista és szélsőbaloldali pártok ezt az elszomorító és szégyenletes eseményt a felelősség szempontjából szeretnék utólagosan a kormányra hárítani. Azzal vádolják ugyanis ebból az esetből kifolyóan a kormányt, hogy az parlamenti diktatútára törekszik. Ez a rosszhiszemű és célzatos beállítás a Népszavában látott napvilágot, a szocialista pártnak abban az újságjában, amely vak elfogultsággal takargatja és leplezi irányzatának képviselői részéről a parlamentben megnyilatkozó s a nemzeti közvéleménytől egyértelműen elitéit házszabályellenes magatartását. Ez az újság, amely leplezi ugyan a törvényes és nemzetgyűlési renddel való szembe- helyezkedését, most azzal a mesével akarja megtéveszteni hiszékeny és félrevezetett olvasóközönségét, bogy a kormány leplezett diktatúrát akar, amely mögött az ország népének megnyomoritására irányuló reakció rejlik. Nagy türelem kell hozzá, hogy objektiv vitába szálljunk e tekintélyromboló célzatú sajtóterméknek perfid állításaival, .de azt hisszük, hogy Tolnavármegye közönsége közvéleményének tájékoztatására mégis kötelességünk összefoglalóan bebizonyítani, hogy a szocialisták és a demokratikus block közös szózata abból a valótlan állításból indul ki, mintha Magyarországon nem volna jogegyenlőség, nem volnának meg a közszabadságok és bogy a gazdasági bajok a társadalmon a kormány által szándékosan vágott sebek. Az előbbi állítás cáfolatra sem szorul, mert nincs Európában még egy kormány, amely a háború és a forradalmak utáni felfordulásokból oly hamar és oly eredményesen vezette ki az országot és tette viszonyait oly konszolidáltakká, mint épen Bethlen István gróf kormánya. Viszont az utóbbi állításról mindenki tudja, hogy a gazdasági bajok nem egy kormányzatnak, hanem sajnos, a világgazdaság és Európa közgazdasági bajainak hazánkat is érintő természetes folyományai, amelyekkel szemben máris folytatjuk a céltudatos gyógymódot, államháztartásunk rendbehozatalát, gazdasági életünknek a konjunktúrák visszamaradt beteges tüneteitől való megtisztítását és magángazdaságunk talpraállitását. Nincs szüksége a kormánynak diktatúrára, hiszen mögötte áll a nemzeti akarat érvényesüléséből létrejött többség parlamenti ereje. De diktatúráról beszélni is oktalanság ott, ahol a kormány felelősségre vonása és eltávolithatása alkotmány- biztosítékként van meg a nemzetgyűlés jogai között. Szekszárd város képviselőtestülete folyó bó 11-én tartotta Vendl István polgármester elnöklete alatt a városháza nagytermében rendes közgyűlését, amelyen a képviselőtestületi tagok nagy számmal jelentek meg. A rövid elnöki megnyitóbeszéd után ismertették a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a csatári elemi népiskola tárgyában kelt leiratát, a melyben a várost kötelezték e népiskola mielőbbi létesítésére. A képviselőtestület elhatározta, bogy feliratot intéz a felsőbb hatósághoz a határozat végrehajtásának felfüggesz tése iránt, mert a város jelenlegi nehéz pénzügyi viszonyai miatt egyrészt erre képtelen, másrészt az ér dekelt lakosság szegénysége miatt sem tud kötelezettségének eleget tenni. Sajnálattal vették tudomásul, hogy a kultuszminiszter a szekszárdi felsőkereskedelmi iskola beszüntetésére vonatkozó elhatározását nem változ tatta meg. A város háztartásának 1925. évi költségvetését 195.388 aranykorona szükséglettel, 155.360 aranykorona fedezettel elfogadták s a mutatkozó 40.038 aranykorona hiány fedezésére a 80.076 aranykoronát kitevő adóalap után 50 százalékos pótadó kivetését határozták el. Örömmel üdvözölte a város képviselőtestülete Dunaszentgyörgy község azon átiratát, amelyben a paks- tolnai vasútvonal kiépítéséhez a maga részéről 2 milliárd koronát szavazott meg és egyidejűleg felhívta Szekszárd városát is a vasútvonal létesi - téséhez való hozzájárulásra. A közgyűlés annak tudatában, hogy az említett vasútvonal kiépítése óriási gazdasági előnyöket fog jelenteni Szekszárd városára nézve, elismerését fejezte ki Dunaszentgyörgy község nemes törekvése, áldozatkészsége felett és a maga részéről a költségekhez való hozzájárulást is elhatározta, utasította azonban a tanácsot, bogy a város jelenlegi anyagi helyzetére való tekintettel addig is, amig a hozzájárulás mérve tekintetében határozni fog, ezt a kérdést állandóan tartsa napirenden és gondoskodjék a szükséges tőke előteremtéséről. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. — Karácsonyi számunk technikai okokból e hó 23-án, kedden, a f. hó 20-iki lapszámunkkal egyesítve fog megjelenni. Felkérjük lapunk külső munkatársait, tudósítóit és a hirdető közönséget, hogy a karácsonyi számba való közleményeket a fenti dátum figyelembe vételével minél előbb juttassák hozzánk. — Gyászistentisztelet. A limanovai csatában elhaltak lelkiüdvéért f. hó 11 én a belvárosi plébániatemplomban Virág Ferenc apátplébános gyászmisét tartott, amelyen a hatóságok, á m. kir. csendőrség, ra. kir. államrendőrség, s a tanulóifjúság is részt vettek. • — A közigazgatási bizottság Olásé. Folyó hó 10-én tartotta ülését a köz- igazgatási bizottság Jankó Ágoston főispán elnöklete alatt dr. Éri Márton, Szévald Oszkár főjegyző, Schultheisz „Rezső Béla tb. főjegyző, dr. Haypál Sándor árvaszéki elnök, dr. Örfíy Gyula t. főügyész, dr. Drágíts Imre t. főorvos, Jakab László pénzügyigazgató, Bárdos Ádám tanfelügyelő, Tóth Henrik államépitészeti hivatali főnök, Legény Oszkár gazd. felügyelő, br. Schell József, br. Fiáth Tibor, Döry László, Kátai Endre, Virág Ferenc, Wéber János és Schneider János bizottsági tagok részvételével. A bizottság elé utalt ügyek letárgya- { lása után az egyes szakelőadók tét- I ték meg időszaki jelentésüket. A plenáris ülésen kívül a gazdasági albizottság, valamint a gyámügyi küldöttség is ülésezett. Az elmúlt november hónapban a vármegye köz- egészségi állapota kevésbbó kedvező képet mutatott. Különösen a kanyaró és hasi hagymáz lépett fel nagyobb mértékben. Fertőző betegség 57 községben fordult elő 327 esetben 21 halálozással, közülük a kanyaró 9 községben 232 esetben jelentkezett 1 halálozással, a hasi bagymáz 22 községben 43 esetben 12 halálozással. Szekszárdon a kanyaró 104 esetben halálozás nélkül. Pakson 83 eset ben 1 halálozással merült fel. Hatósági felügyelet alatt állott 320 gyermek. A november hóban befolyt köztartozások kitettek aranykorona értékű adókban: 359,25467 aranykoronát, papirkorona értékű adókban: 502,215420 papirkoronát. Forgalmi adók és illetékekben 1,829.713 106 papírkor., bélyegpénzben 2,005.627.804 papirkorona folyt be. Az elmúlt havi száraz, hideg időjárás a gazdasági munkálatokat nagyban késleltette, s a vetésekre is kedvezőtlenül hatott. Az ősziek közül a korai vetésüek elég fejlettek, sok helyütt azonban foltosak, a későiek fejlődni nem tudtak. — Tanügyi hírek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovácsné Nagy Lujza szekszárdi polg. leányiskolái igazgatónőnek, Kircz István teveli, Perler Mátyás tolnai el. iskolai igazgató-tanítóknak nyugalomba vonulásuk alkalmából elismerő köszönetének adott kifejezést. Babits Angela szekszárdi polg. leányiskolái tanár a polg. fiúiskolához osztatott be. Vitéz Tihanyiná Kayos Erzsébet szekszárdi magán el. isk., Herczog Anna tolnai elemi isk. és Raksányi Margit mado- csai el. isk. tanítónők nyugdijaztat- tak. Rochi János a tolnai, Szántó Mária a martincapusztai, Zeke Lajos az alsónyéki elemi iskolához megválasztattak. Képkiállitác a vármegyeház nagytermében. Holnap, vasárnap délután 5 és fél órakor nyílik meg a’ Közművelődési Egyesület Gorag, Miklósi és Szabó Dezsö-féle képkiáílitása, a mely nagyon szépnek ígérkezik. Mint már említettük, a megnyitó beszédet dr. Éri Márton alispán, elnök mondja. Utána Jankó Ágoston főispán, diazeinök tart előadást a Művészétről. Végül Bodnár István főtitkár olvas fel a kiállító művészekről. Külön meghívók nem bocsáttatnak ki. Belépő dij sincs. A Közművelődési Egyesület szívesen lát minden érdeklődőt és művészbarátot. — Megszűnik a pécsi kerületi rendőrfőkapitányság. A kormány a szanálási programm alapján elhatározta, hogy a miskolci és pécsi kerületi rendőrfőkapitányságot megszünteti. A kormány határozata alapján a főkapitányság csak december hó 31 ig működik és január elsejével véglegesen megszűnik. A pécsi kerülethez tartozó Pécs várost, Baranya, Tolna és Somogy vármegyéket, a kormány határozata értelmében január 1-től kezdődőleg a székesfehérvári kerületi főkapitánysághoz csatolják. A hír nagy riadalmat okozott a kerületi főkapitányság tisztviselői körében. A kerületi főkapitányságnak ugyanis 65 tisztviselője van. Most arról van szó, bogy ezeknek a tisztviselőknek választaniok kell, hogy vagy nyugalomba vonulnak, vagy pedig áthelyezik őket. Az a hír is érkezett, hogy a tisztviselők közül öten B listára kerülnek. A kerületi főkapitányság likvidálása 1925 március végéig tart a hírek szerint és a tisztviselők ezen idő alatt a helyükön is maradnak. — UJ orvos. Csók Sándor dr. volt nagyszékelyi körorvos Dunaszent- györgy községben telepedett le. — Zarándoklat a római missziós kiállításra. Róma, dec. 3. (A Tolnamegyei Újság alkalmi levelezőjétől.) A karácsonykor megkezdődő Szent Évnek egyik fénypontja lesz az a missziós kiállítás, amely a Vatikán kertjében az u. n. fenyőtoboz udvarban és a vatikáni paloták egy másik udvarában felállított pavillonban lesz rendezve. Ez a kiállítás a szent Atya személyes fóvédősége alatt áll és maga ügyel, hogy a kiállítás a megnyitás napján teljesen készen legyen, hogy a zarándokok, akik megtekinteni jönnek, már kezdettől fogva mindent megláthassanak és képet alkothassanak a missziók munkájának nagyszerűségéről és azokról a végtelen tenni valókról, mely a hitterjesztés müveire még vár. A szent Atya erélyes felszólítása értelmében folyik is a lázas munka. A kiállítás 20 pavillonban négy főrészre oszlik. /Városi közgyűlés.
