Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-11-29 / 48. szám
Ara 2000 korona. VI. évfolyam. Szekszárdi 1924 november 29 48. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona Előfizetési díj egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Hirdessek árai: A legkisebb hirdetés dija 10000 koron*. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 101Ó korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések IZOOkor. — Állást keresőknek 80 Százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzést bír, caa- Iá dl bír, valamint a nyllttér soronként 8000 koronába karát. amikor a" Bibliotheca Apponyiana t a nemzet közkincsévé tette. Az egész nemzet hálával tekint a tolnamegyei kis falu kastélya felé, ahol szellemileg és testileg friss és munkában fáradhatatlan főur folytatja szorgalmasan azt a munkát, amelyet 15 éves korában megkezdett. Mi, akik szerencsések vagyunk várrne gyénk nagy fiaként tisztelhetni, büszkeséggel párosult mélységes tisztelet* tel tekintünk fel reá és fohászunk száll a Mindenhatóhoz, tartsa meg Ót nemzetünk dicsőségére még soká és adjon elárvult nemzetünknek több oly nemzetséget, mint az Apponyi, amelyből egy Apponyi Albert és egy Apponyi Sándor sarjadzoit ki. S. * Apponyi Sándor gróf lengyeli nagybirtokos valóságos belső titkos tanácsos, királyi tárnokmester ez év január 19 én töltötte be élete nyolcvanadik évét. Eredetileg atyja, Ap ponyi Rudolf gróf párisi és később londoni nagykövet mellett a diplomá ciai pályán működött, atyja halála után a diplomáciai pályát otthagyta és teljes idejét könyvgyüjtő szenvedélyének kielégítésére és történelmi tanulmányokkal való foglalkozásának Bzeutrlte. Nagy műveltsége, kiváltságos vagyoni helyzete, Nyugat nagy városaiban való hosszas tartózkodása lehetővé tették, hogy a magyar vonatkozású régi könyveket feltalálja, megszerezze és azokból mintaszerű ób óriási értékű több ezer kötetes könyvtárt teremtsen hosszú évtizedek alatt. Már az 1882. évi országos könyvkiállitáson nagy feltűnést keltett kiállitott könyveivel. Gr. Apponyi Sándor könyvtárában van a legrégibb rólunk szóló külföldi hirlapközlemény (1474-ből). A mohácsi vészről, Bécs ostromáról, »Szigetvár elestérŐl, Fran- gepán Nádasdy összeesküvésről, Thököly és Rákóczi szabadságharcáról írott és nyomtatott emlékek e könyvtárban találhatók fel. Könyvtáráról a tudós gróf 1900 bau két kötetes katalógust adott ki. Ebből megállapíthatóvá vált, hogy ez a könyvtár a leg-, teljesebb bungaricum gyűjtemény és mesés értéket képvisel. Ezt a könyvtárt f. évi szeptember hé 15-én kelt rendelkezésével halála esetére a Nemzeti Muzeum Orsz. Széchenyi-könyvtárának adományozta és ezzel lehetővé tette, hogy ez a nagyértékü gyűjtemény, amely óriási értékű forrásmunkákat tartalmaz, egységesen álljon a kutatók és könyvkultúra művelőinek rendelkezésére. A könyvtárt haláláig a nemes főur saját őrizetében tartja lengyeli kastélyában. Szakértők szerint a könyvtárnak mai értéke 30 milliárd pspirkorona. A gyűjtemény Apponyi Sándor gróf Magyar Könyvtára —. Bibliotheca Hungarica Apponyiana címen minden más gyűjteménytől elkülönítve fog a Széchenyi-könyvtár ban kezeltetni. A hatalmas adományról Klebelsberg Kunó gróf vallás és közoktatásügyi miniszter törvényja- . vaslatott készíttetett, amely indoko- • lásában ünnepélyesen a nemzet hálá I ját deklarálja gr. Apponyi SándornakToMrmesye pátriárkája. A Széchenyiek, Grassalkovich herceg és József nádor, a magyar nemzet nagy mecénásainak száma eggyel szaporodott. A magyar főurak egyike ismét tanúbizonyságot tett az egész világ előtt, hogy a születést és vagyont nem előjognak tekinti csupán, hanem kötelezettségnek is : szolgálni a nemzet általános kultnrérdekeit. A lengyeli zászlósornak nem ez az első megnyilatkozása a magyar kulturér- dekek támogatásában. A Magyar Nemzeti Muzeum és Tolnavármegye Múzeuma, — mely utóbbi létesülését elsősorban az ő áldozatkész adományának köszönheti, — évtizedek óta érezték nemes gesztusai nagy erkölcsi és anyagi értékét, a magyar tudományos élet pedig büszkeséggel tekintett mindenkor Apponyi Sándor gróf felé, aki mint bibliofil elsőrangú nevet vívott ki Európa tudósai között is. A magyar Corpus Jurisba vonul be a közeli napokban Apponyi Sándor gróf, aki 65 évi munkájának megbecsülhetetlen értékű gyümölcsét, lengyeli könyvtárát, halála esetére a Nemzeti Muzeum Széchenyi-könyv- tárának adományozta. Oly jelentősége van e nemes főúri gesztusnak, hogy a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter indíttatva érezte magát, hogy külön törvénybe foglalja és ezzel adja át a nagyértékü adó mányt »hálás emlékezetül és példaadásul az utókornak». Jön a Mikulás! Kezdődik a bőkezű szent Miklós nak, a gyermekek kedves Mikulás bácsijának névünnepe. Sokan nem ismerik a nevéhez fűződő népszokások eredetét, mások téves alakban állítják őt a gyermekek elé. Ezek számára szolgáljon Útbaigazításul e kis ismertetés és az alábbi jelenet. Szent Miklós a kisázsiai kicsiny Lycia tartomány Myra nevű fővárosának püspöke volt. Már kicsiny korától kezdve sok tanujelét adta ké 8Őbbi jámborságának, erényeinek, főleg jótékonyságának. Midőn szülei meghaltak, még mint ifjú, vagyonát a. szegények között osztotta ki. Ezen időben történt, hogy szülővárosának, Patarának egyik polgára ínségre jutva, már afelől gondolkozott, hogy mivel bárom felserdült leányát férjhez adni nem tudja, őket áruba fogja bocsátani. Mikor Miklós erről értesült, éjjel az ablakon át annyi pénzt dobott a házba, amennyire egy leány nak férjhez adásához szükség volt. Minthogy ugyanezt mégegyszer, sőt harmadszor is megtette, ezzel mind a három leánynak tisztességes férj- bezmenetelét biztosította. Szent Miklós áldásos életének ezen jellemző epizódja az eredete azon kedves szokásnak, hogy névünnepe előestéjén a gyermekek cipőit az ablakba teszik, melyben reggel megtalálják a Mikulás bácsi ajándékát. Széchenyi Ferenc oly időben ala pitotta meg a Nemzeti Múzeumot, a mikor a bécsi udvar elnémetesitő tö rekvése következtében attól lehetett tartani, hogy eldobván nyelvet, csendesen elalszik a magyar nemzet. Apponyi Sándor gróf akkor adja világhírű könyvtárát , a magyar kultúra templomának, amikor Trianon igaz- talanságától legázoltan, szétdarabolva áll az ezeréves ország, amikor a magyar nép kezéből kicsavarták a védő fegyvert és gazdaságilag gúzsba kötöttek bennünket. Egy fegyverünk maradt meg csupán : kulturföiényünk, ezzel vívjuk meg a jövő harcait. Széchenyi öntudatra ébresztette a szunnyadó nemzetet, áldozatkészségre BécBben lebzselő főurainkat és a nemzeti kultúra magas ívelésben kezdett kibontakozni. Gazdaságilag megbénított országunk kulturoltárára gróf Apponyi Sándor hat évtizedet meghaladó kitartó munkával, magas műveltséggel párosult kiváló tudással összegyűjtött kincseit tette le. Fakadjon a nyolcvan éves tudós főurnak eme hatalmas adományából pezs dűlő kulturélet, hogy annak szug- gesztiv erejével szellemben és érzésben ösBze tudjuk tartani elszakított véreinket, de szolgáljon eme fejedelmi ajándék például, biztatásul azoknak is, akik történelmi neveket, hatalmas vagyonokat örököltek és ezzel olyan kötelességeket is, mint amilyennek ez évi szeptember 15-én I kelt rendelkezésével Apponyi Sándor | gróf oly magasztosan tett eleget, Ez a szokás kifejezése sz. Miklós egyik szép erényének, a jótékonykodó, örömet okozó szeretetnek. Nem egyeztethető azonban össze a fentiekkel és igy a keresztény felfogással az, bogy a Miklóst )némely helyen ördög alakjában14 állítják a gyermekek elé. Az igazi Mikulásnak pÜEpök alakban kell megjelennie, az ördög legfeljebb az ó kiséretében lehet, olyan féleképen, mint az az alábbi jelenetben előfordul. SZEMÉLYEK: MIKLÓS: (Hosszú, fehér ruhában, püspöksüveggel, "palásttal, püspök- bottal, hosszú fehér szakállal és bajusszal.) ANGYAL: (Kezében kosárkával, melyben az ajándékok vannak.) ÖRDÖG : (Hátán puttonnyal, vagy zsákkal, kezében lánccal és virgácsokkal.) (Mind a hárman együtt bemennek a szobába, ahol a gyermekek vannak. Középen áll Miklós,' jobbján az angyal, balról — kissé hátra — az ördög.) MIKLÓS: Dicsértessék a Jézus Krisztus! ANGYAL (Kezeit áldásra kiterjesztve.): Békesség e háznak és min den lakójának ! ÖRDÖG (A virgácsokat suhogtatva.): A rossz gyerekeknek meg I bot! MIKLÓS: 0n vagyok a Miklós bácsi, ma van az én névnapom, azért eljöttem megnézni a gyerekeket és megtudni, hogy-hogyan viselik ma gukat. Aki jé, az kap az angyaltól ajándékot, aki pedig rossz, azt az ördög elviszi a Miklós országába és ott jó gyereket faragunk belőle. ÖRDÖG: Igen, ebben a puttonyban viszem el! MIKLÓS :sHát édes anyjuk, ho- ' gyan viselik magukat a gyerekek ? kozni, azt a jó Isten sem szereti, hanem az ördögök. ÖRDÖG : Igen, mi szeretjük azért elvisszük a pokolba. MIKLÓS: No tud.«-, imádkozni ? MIKLÓS: Mit tudsz imádkozni ? MIKLÓS: De én azt szeretném ám hallani is. Mondd el hát 1 MIKLÓS: Aki jó az ajándékot érdemel. ANGYAL: Olyant, amilyen ebben a kosárban van! MIKLÓS: Aki pádig rossz, az veszőt kap. ÖRDÖG: Ilyen suhogósat e, én tőlem! MIKLÓS: Hát engedelmeskedni tudnak-e a gyerekek ? Szót fogadnak-e ? MIKLÓS: Aki nem engedelmeskedik az édesapjának, édesanyjának, az nem érdemli meg édesapjától, édes anyjától a kenyeret, ruhát, meleg szobát, azt ki kell tenni este az utcára, a hidegbe. ÖRDÖG: Ormán aztán majd én elviszem. MIKLÓS: Hát szeretnek-e a gye- I rekek imádkozni ? MIKLÓS: Aki nem szeret imád- | fin MIKLÓS: No te derék vagy, azért most kapsz ajándékot. ÖRDÖG: Ohó, csakhogy én abba nem egyezem bele, mert ez a gyerek az enyém, ez ide való az én puttonyomba. Hiszen a múltkor is nekem fogadott szót, mikor nem engedelmeskedett a mamájának és este imádság nélkül feküdt le. ANGYAL: Nem úgy van! Ez a gyermek a mienk. Én Bokszor láttam, amint este az ágyban imádkozott édesapjáért, édesanyjáért, meg azt is láttam, milyen szívesen segített anyuskájának a konyhában. , . _ _ fiam MIKLÓS: S ugy-e kis |eáDyom ezután mindig igy teszel ? MIKLÓS: No akkor takarodj innen sátán, neked semmi közöd ehhez a gyermekhez; ő a mienk. Azért adj csak neki ajándékot angyalkám. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi tészét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.
