Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-11-15 / 46. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 november 15. Ha elegáns ruhát akar viselni, siessen SAPSZKY ANDOR uridivatszabóhoz, hol a legfinomabb angol szövetekből szolid árakkal készQlnek a legdivatosabb öltönyök és raglanfelőltők. SZEKSZÁRD, Kossuth Lajos-utca 3. Ugyanitt egy fiú tanoncnak felvétetik. tapssal tüntettek mellette. A délelőtti ünnepség Heverdle Margit, a kecskeméti polgári leányiskola tanárnője által ezen alkalomra irt és megzenésített „Hullanak a fokról az őszi levelek* című gyönyörű, megkapó és finom zenéjü dalával fejeződött be, amelyet az intézet növendékei adtak elő Klieber Gizella precíz és kiváló betanításában nagyon szépen. Az ünnepség után a teremben levők az ünnepeltet elhalmozták szeretetekkel és jókivánataikkal. A református iskola nevében Rácz Gyula rektor- tanitó is ekkor üdvözölte. Délutáni ünnepség. Háromnegyed 5 órára teljesen megtelt a Szekszáril Szálló nagyterme, amely rég nem fogadott be ennyi ünneplőt falai közé. Az ünnepség Eördögh Zoltánné szereplésével kezdődött, aki „Egy asz szony“ cimti ez alkalomra irt kedves hangú költeményét olvasta fel, mély hatást keltve. Lelkesen megtapsolták. Kenézy Tibor II. o. gimn. t. édesanyja zongorakiBéreto mellett Rameau: Gavotte-ját, Hubay Poeme Hongrois Vl-ját adta elő hegedűn oly bátran, oly preciz teknikával, hogy mindenkit elragadott. Sok reményre jogosít szereplése. Lelkesen megtapsolták a kis művészt és édesanyját. Polgár Margit, akit nemcsak Szekszárd, de a megye közönsége is jól ismer és akinek játékát általánosan kedvelik és sokra értékelik, mesés teknikával Raff: Valse Caprice és Brahms: Valae-jét adta elő. Hatalmas tapssal tüntettek mellette. Horváth Mária Káldi Ilonka finom zongorajátéka mellett a Totca operából énekelt egy áriát. Hatalmas hanganyaggal rendelkezik és azt oly iBkolázottan ke zelte, hogy a műkedvelők részére egy kissé nehéz ária kényesebb részeit is tökéletesen oldotta meg. Szűnni nem akaró taps kisérte see replóaüket. Pajor Gyuláné, akit a reformátusok által évekkel ezelőtt rendezett hangverseny óta nem hallottunk, Chopin Etűdjét és Bach G-moll Prelude jétjátszotta Mindkét darab nehézségeit brilliáns tékniká- val oldotta meg és finom játékával méltán kiérdemelte a közönség leikos tapsait. Wächter Károly cim- balomkiséret mellett szebbnél szebb magyar nótákat játszott az ő diszkrét finomságával. Nemcsak az ünnepelt nek, de sok sok szép asszonynak sze mében felgyöngyözött az érzés a megkapó magyar nóták hangjára. Úgy sírt, úgy zokogott az a hegedű, mintha á szívnek ezen az ünnepén a magyar bánat, a magyar keserűség ób a magyar bzív minden érzését elakarná sírni. Szépek voltak a klasszikus darabok, de a délutáni és az egész ünnepségbe legjobban be- illeszkedő szám Wächter Károly gyö oyörü hegedüjátéka volt. Szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a hallgatóig a művészi számba menő hegedű- játékot. Wächter Károly gyönyörű muzsikája után az intézet volt és jelenlegi növendékei „Nász a lepkekirály udvarában“ egy felvonásos bájos daljátékot adták elő, amelyhez a zon- gorakiséretet bravúrosan Polgár Mar© © © © © © © © © © © © © © Telefon: 120 SZABÓ JÁNOS mérnöki indája ▼ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 'ILLAMOS és IPARTELEPEK műszaki ellenőrzése RenfábiÜtási számítások. Villamos , telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizű csapoló- és öntözőberendezések. Épületek, beton- és vasbeton-szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. Építési anyagok, szén, gáz és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádió*telefonok szállítása. Y! © © © © © 0 © © © © © © © © git szolgáltatta, a kart pedig Klieber Gizella énektanárnő vezette, akinek igen nagy érdemei vannak az énekszámok betanításában. Meglepő szép volt az a kép, amely a gyönyörűen feldíszített színpadról a nézőközönség e'é táru't A szinpompa és a játék égy arát megkapó volt, az éneklés pedig szép összbangzatos Gaskó Márta, Köp canik Mária és Benau Teréz társaikkal együtt játékukkal és énekszámaik egyaránt gyönyör ködtették a nézőket. Nagy érdeme Fejős Emma és Lőrinczy Teréz to- vábbképzős tanárnőknek, bogy az ízléses és csinos papirruhák a szülőknek semmibe sem kerültek, mert a különféle ruhákat a két tanárnő tervezte és a sok hasznosat tanító továbbképzőben a növendékek maguk megvarrtak. A szárnyak, amelyek igen szépek voltak, Wallacher György festői érzékét és készségét dicsérik. A táncokat, amelyek igen sikkesek voltak, Bracker Károly táncmester nagy szakértelemmel tanította be. Az ünnepség rendezésében igen sokat fáradtak a cserkészek Haypál Benő parancsnokukkal, nekik köszönhető, hogy a nagy tumultus dacára kifogástalan rend volt. A közönség alig tudott betelni a daljáték bájosságával, egy jelenetét meg is kellett ismételni. A rendező, akinek az egész ünnepély rendezésében is igen nagy érdemei vannak, minden igyekezete dacára sem tudott elbújni a közönség óváciéja elöl, Bá- lintné Lőrinczy Ida méltán reá is szolgált arra, ezen ünnepséggel is megmutatta, hogy fogékony lelkű tanítványa és méltó tanitótársa Ko- váosné Nagy Lujzának, akinek mi itt ünnepélyének referádája végén őszinte érzéssel kívánjuk, bogy legyen még soká példányképe a nő- nevelőknek és soká emlékezhessék boldogan vissza erre a vasárnapi szines és meleg, szeretetböl fakadó ünn- p*égre. Matádi Szolid István emlékünnep Szekszárdim. Vasárnap délelőtt 11 órakor kegyelete« ünnepély színhelye volt a szekszárdi városháza nagyterme, ahol a Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete áldozott a nemrégiben oly tragikus körülmények közt elhalt diBzelnöke Nagyatádi Szabó István volt föld- mivaléaügyi miniszter emlékének. Az ülésen Nagy Lajos Ferenc elnökölt és Főglein titkár mondott megható bevezető szavakat Nagyatádi Szabó István haláláról, indítványozva, hogy az. egyt sülét intézzen réezvétiratot az elhunyt nagy férfiú özvegyéhez. Ez az indítvány elfogadtatván, Főglein titkár felkérte dr. örffy Imre nemzetgyűlési képviselőt, hogy mondja el emlékbeszédét Nagyatádiról. — Holnap lesz egy hete, — igy kezdte dr. Orffy — hogy Somogy vármegye egy kicsiny községében országos gyász közepette adtuk át az anyaföldnek a jelenkor legnagyobb magyar földmivesének hamvait. Nem lehet azt előadni, azt látni kellett, mily nagy volt a sz.v legmélyéből fakadó fájdalom, amely e nagy embert a sírjába kisórte. Mert Nagyatádi Szabó István tisztelete nemcsak a magyar földmives nép, hanem minden magyar ember szivébe befészkelőtiött. Az ő önzetlen egyénisége, az ő hazafias jelleme tisztán áll országvilág előtt és mikor lepattannak róla a rágalom és a gyanúsítás nyilai, az egész magyarság színe java gyászol, mert hisz alig van valaki, aki az ő megüresedett helyét be tudná töl teni. Az osztálypolitika és osztály- gjüölség felélesztésével vádolták őt, aki évekig dolgozott a magyar in telligencia mellett. Hogy a magyar földmivest, a saját fajtáját jobban szerette az ország társadalmának egyéb rétegénél, az egész természe tes és nem is csodálható. Az ő lelki nagyságának egyéb jele, hogy tekintélyes politikai állását vagyonszerzésre nem használta fel. Könnyen gyűjthetett volna hatalmas vagyont, azonban neki halálakor sem volt többje egy fillérrel sem, mint amit ő tisztesseges és fáradságos föd mivelő munkával összekaparaszott. Lelkének egyik leghatalmasabb vonása, bogy aki egyszer melléje állott, azt soha cserben nem hagyta és azért, mert mellette állott, mindig megvédelmezte. Arra, amit ő mondott, vagy ígért, épiteni lehetett, mert ő a szavát mindig megtartotta, szószegést sohasem követett el. A saját fajtájának, a fold népének szerete- téről tanúskodik ez a többször hangoztatott nyilatkozata is; „ Vádoljanak bár engem hiúsággal, a hatalomhoz való ragaszko dás vágyával, én még sem megyek ellenzékbe, mert én csak úgy segíthetek a magam fajtájának, ha a kormányon maradok.“ És igaza is voit. Mert ha körül nézünk, nem látunk egy kalyibát sem, amely ellenzékiséggel épült volna. Nagyatádi Szabó István tűrte a kálváriát, tűrte a gyanúsításokat, hogy megalapozhassa a kisgazda társadalom anyagi és számbeli megerősödését. Lérakta e megerősödés fundamentumait, a magyar földreform kérdés törvényes alapjait, a melyen tovább lehet a föld népének boldogságát épiteni. És ezt meg is fogjuk épiteni. Azt mondják, hogy a legnagyobb magyarok az 1848-as jobbágyfetsza hadi ók voltak. Hozzájuk hasonló Nagyatádi is, mert ő az elmúlt évtizedek legnagyobb jótevője volt a magyar néppel szemben, hisz törvényével a felszabadított jobbágyot földhöz juttatta. A megboldogult megmutatta, hogy mikepen kell a hazát szeretni. Tarol állott tőle az osztály- gyűlölködés, amelyet belemagyaráz«- tak az ő fajtaszeretetébe. Ennél a TÓTH János b aii órát és ékszerész Szekszárd, Kaszinó-bazár. Elvállalok minden, a szakmába vágó munkát, átalakításokat és javításokat, pontosan, jutányos árakon. Állandóan raktáron tartok mindennemű ékszereket, zseb- és ingaórákat. fajtaszereteténél azonban sokkal na' gyobb volt az ő kristálytiszta hazaszeretete, amely minden tettének irányitója volt. Örülök annak, — úgymond dr. órffy —' hogy Szekszárd nem késett Nagyatádi ünneplésével és a legelsők között rója le a kegyelet adóját az elhunyt vezér előtt, aki sokszor töprengett azon, hogy mi az oka a ma gyár földmivesosztály széthúzásának. Az egyetértés hiányát fájdalommal állapította meg a nagy politikus, akinek leghőbb vágya az volt, hogy bár találna önmagára a magyar főid népe és öntudatos egységével tenné naggyá e szegény kicsiny hazát. Hozza meg az ő tanításaiban és em lékében való elmerülés azt az egységet, amely nélkül a földmivesosz- tály és a haza nagysága el sem képzelhető. MegiÜetodéasel fogadták dr. örffy beszédét, majd elhatározták, hogy a következő szövegű részvétiratot intézik a volt földnfivelésügyi miniszter özvegyéhez: „A Szekszárdi Kisgazdák Egge sülete 192b. évi november hó 9 én taitott díszközgyűlésén mély kegyelettel és szeretettel emlékezett még elhunyt diszelnökéről, nagyatádi Szabó István ny. foldmive- lésügyi miniszterről. Amikor halhatatlan érdemeit jegyzőkönyvébe iktatta, elhatárolta azt is, hogy kegyelete kifejezéséül fentieket az elhunyt özvegyéhez írásban is el jultatja.u A gyűlés bevégezte után dr. örffy fogadta a szekszárdi téli gazdasági iskolát végzett ifjakat, akik egyesületbe akarnak tömörülni éa kérték, hogy erre vonatkozó alapszabálytervezetük jóváhagyása érdekében a minisztériumban szükséges lépéseket tegye meg. A képviselő ezt a legnagyobb készséggel megígérte, sőt arra is vállalkozott, hogy az alapszabály tervezetet átnézni és ha szükségét látja, azt a gyakorlati élet követelményeinek megfelelően át is dolgozza. Magyar ItitosaióK a száműzöl! királyi csalidnál Nemrégiben érkezett vissza Spanyol országból Pöndör János, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank tisztviselője, aki rásztvett a Budapesti Urak Kongregációja által rendezett zarándoklaton, felkeresve Lourdest, Lequeitiót, a királyi család száműze- tési helyét és Limpiászt, a hires spanyolországi bucsujáróhelyet. A kongregáció Szűz Mariás magyar zászlót vitt a limpiászi templom számára — Lequeitióba, hogy Zita királynét felkérje a sászióaayaság elfogadására. A zászlóvivő zarándoklat zászlótartója Pöndör János volt, aki az érdekes útról a következőket mondotta : Az október 14-én indult zarándoklat lelki vezére : P. Alaker István Jézustársasági atya, világi vezetői Rnffy Pál ny. államtitkár ós Pfeiffer Gyula földmivelésügyi miniszteri tanácsos voltak. A társaság Trieszten, Venezián, Milánón, Génuán, Marséi! len, Toulouse-n át 18-án érkezett LourMAUTNER GYULA fogmfitenne S 1 EKSZARD, SzeKszdrd-szfillómellett. Telefon: 107
