Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-11-15 / 46. szám
Ara 2000 korona. VI. évfolyam. Szekszárd, 1924 november 15 46. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési díj egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség , 2000 korona. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 10000 korona. A hirdetés 10 M milliméter széles hasábos mllllmétersoronként IfóO korona. KOigyBléd részvénytársasági stb. hirdetések IZOOkor. — Állást keresőknek 50 százé*, Iák engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, el]egyzésl hír, családi hír, valamint a nyllttár soronként 8000 koronába kerül. Kegyyen évi munka után pihenni tért a szekszárdi polgári leányiskola igazgatója. Ezt az alkalmat ragadták meg a volt növendékek és az intézet jelenlegi tanulói, hogy tanúságot tegyenek egy hosszú, eredményes és lelkes munkásság mélységes megbecsüléséről és kitárják szivüket az előtt, aki szivükbe, lelkűkbe oly sok nemes érzést és gondolatot csepegtetett. Kern hivatalos ünnepség volt ez a múlt vasárnapi, nem úgy gondolták ki hizelkedésből; a szeretet Ezülte, a hála tette ünnepélyessé és az érzések őszinte feltörése feledhetetlenné az ünnepelt és az ünneplők részére. Ha nem ismertük volna Kovács Dá- vidnét, ha hosszú tanügyi munkás »ágának nagyrésze nem folyt volna le szemeink előtt, csak az üdvözlésekre adott válaszát hallottuk volna, akkor ebből az egy beszédből is meg tudtuk, meg kellett volna tudnunk állapítani, hogy erre a közvetlen, meleg ünneplésre méltán rászolgált. Oly szeretet nyilvánul meg növendékei iránt e szavaiban, amelyek minden elismerésnél jobban igazolják, hogy negyven éven keresztül valóban tanítójuk, szellemük megvilágositója, fejlesztője, szivük, lelkűk nemesitője veit, anya helyett anya, aki nem szigorral, nem büntetéssel, hanem szivükre hatva nevelt és tanított. Igazi tanitó volt, aki nem vitte soha magával a szürke, a köznapi élet disszonáns hangjait és a sors megpróbáltatásait az iskola falai közé. Bárhogy vérzett a szive, és a keserűség bármennyire marcangolta lelkét, mi kor növendékei között megjelent, akkor ő nem érzett egyebet, mint a kötelességet, felvértezni tanítványai lelkét, szivét a magyar nő küzdelmére, bevésni agysejtjeikbe az irodalom és a magyar történelem kapcsán a haza fogalmát, a magyar kötelességeket, a letörhetetlen magyar szellemet és szivükbe az Isten, a haza és emberszeretet örök, nemes tüzét. Ezért emelkedik ö ki társai közül, ezért volt oly őszinte és szeretetteljes a vasárnapi ünnep, amelynek lefolyását a következőkben adjuk. Délelőtti ünnepség. Reggel fél kilenc órakor hálaadó misével kezdődött az ünnepség. A mise előtt Virág Ferenc apátplébános, kormány főtanácsos gyönyörű szent- beszédben foglalkozott a jó tanítóval és nagy vonásokban ecsetelte Kovács Dávidnénak, az ünnepeltnek szere- tetből eredő, szeretetet fakasztó működését. A mise alatt a Cecilia dalkör énekelt és MirthLászlóné Wächter Károly hegedükisérete melleit Ave Máriát énekelt szép szopránjával. Leleplezési ünnepély. Mise után a Szekszárd Szálló nagytermében gyűltek össze az ünnepelt tisztelői, a hatóságok képviselői, a messze vidékekről is az ünnepélyre Szekszárdra utazó volt tanítványok és az intézet jelenlegi növendékei. Midőn Kovácsáé és családja a zsn tolásig megtelt terembe lépett, lelkes taps zúgott fel, a terem közepén álló növendékek pedig virágot szórtak elébe. Amint a meleg fogadtatás tapsai megszűntek, a Szekszárdi Dalkör a Hiszekegygyei nyitotta meg az ünnepséget. Az imaazerü dal után Vendl István polgármester lépett az emelvényre és elmondotta nagy hatást keltő megnyitó beszédét, meghajtván az elismerés, a hála és a szeretet zászlaját a 40 éves nehéz és eredményes munka előtt, amelynek, mint minden paedagogiai munkának oly sok akadályt kellett legyőzni. A közönség lelkesen ünnepelte a megnyitó beszéd elhangzásával Kovács Dávidnét, majd megkezdődött az ünnepség hivatalos része az üdvözlések. Jankó Ágoston főispán a kormány nevében beszélt közvetlenül, melegen. A magyar nőkön fordul meg ennek a csonka országnak a jövője, ezért jelentős a mai nap, amikor a nőnevelés egy lelkes apostolának 40 éves fáradhatatlan működés után való nyugalomba vonulását ünnepük. Dr. örffy Imre nemzetgyűlés« kép? viselő is részt kért ebből az ünnep bői, amely az egész város, sőt az egész megye ünnepe. Az ünnepelt az észmüvelés mellett a szív érzésének fejlesztésére fordított nagy goa- dot, ezért veszik ma annyian sze- retetükkel körül. Bárdos János kir. tanfelügyelő a tanügyi hatóság nevében üdvözölte az ünnepeltet és átnyújtotta neki a vallás- és közoktatásügyi miniszter elismerő okiratát. Száváid Oszkár főjegyző Tolna vármegye közönsége, Bálintné Lő rincsy Ida a polgári leányiskola, Halász Gézáné volt tanártársai, dr. Resch Aurél a szekszárdi főgimnázium, Sirossy Károly a polgári fiú iskola, Horváth Ignác a kath. nép iskolák, dr. Rubinstein Mátyás az izraelita iskolák nevében üdvözölték lendületes beszédben, végül özv. dr. Herczegh Gyuláné a Szekszárd Tol namegyei Nőegylet elnökének Csapó Dánielnének üdvözlő levelét olvasta fel. Arcképleleplezós. Az üdvözlések után a dalárda énekelt, majd az ünnepség legmegka póbb része, az arcképleleplezés következett. Szévald Oszkárné, aki az ünnep Bég rendezésében is igen tevékeny részt vett, a volt tanítványok nevében a következő megható és megkapó beszédet mondotta el igazi bziÓ noki lendü'ettel: Nagyságos Igazgatónő I Szeretve tisztelt Lujza néni I Mi, a volt tanítványaid jelenünk meg itt előtted, hogy mindnyájunk által nagyrabecsQlt és szeretett személyed iránt táplált érzelmeinknek kifejezést adjunk abból az alkalomból, amikor életednek egy jelentős fordulópontjához értél, midőn áldásos munkássággal töltött tanárnői pályádat elhagyod. Mély meghatottsággal állunk meg a fordulópontnál, midőn visszatekintünk a nemes munkában, a tanuló leányi'juság javára eltöltött évek hosszú sorára. Munkásságodnak kezdete egybeesik a magyar kultúra fokozatos fejlődésének, a magasba lendülés dicsőséges ragyogásának korszakával, amely korszak az emberiség reményét és jövendőjét: az ifjúságot állította a cél középpontjába. Az ifjúság testi és lelki gondozását, tanítását, nevelését. Ez a korszak adott a nőnevelés terén is föláldozó munkásokat, nevelőket, kiknek nagyszerű gárdájában ott vagy Te is! Működésednek minden egyes napja, minden egyes órája izzik, lángol a haza iránti hűségtől, mély vallásosságtól és tanítványaid iránti szeretettől, mely szeretet a szeretetnek mindama változata volt, melyen az emberi társadalom szolidaritáaa és eszmei tartalma felépül és nyugszik. Mindezen jeles tulajdonok, csak az ideális pedagógusnak szent hitvallása I És ettől a szellemtől áthatva fáradozol végig 1 Rajongásod a szerencsétlen haza iránt sem szűnik meg s midőn oltárán egyik legdrágább' kincsedet áldozod fel s gyászbaborultan, halálosan sebzett szívvel, de a spártai anyák s a históriai nagy magyar asszonyok mintájára — kikről oly szépen és hévvel magyaráztál a felejthetetlen történelem órákon — ritka lelkierővel és kitartással küzdesz tovább, akkor is, midőn porba sújtott hazánk sorsa felett a lelkeket csüg- gedés fogja el! Boldognak érzem magam és büszke vagyok reá, hogy én szólhatok társnőim nevében, de fáj a szivem, hogy nem vagyok képes érzelmeinket úgy kifejezésre juttatni amint én azt szeretném és nem tudom élénkebb színekkel ecsetelni azokat az elévülhetetlen érdemeket, melyeket azzal szereztél,, hogy évtizedeken át törekedtél széles tudásodat, a kötelességérzetedet, kiváló jó modorodat és ritka tapintatosságodat — idealizmusodat, az eszmében való hitet és poézist tanítványaidra átruházni; nemes szivednek jóságát leikeinkbe átültetni és lángoló hazaszeretetedtől indíttatva belőlünk jó honleányokat nevelni, tudva, hogy az ifjúság a jövő záloga, a legdrágább magyar érték I — s Hogy a nők. a magyar anyák és hitvesek kezébe van letéve a nemzet sorsa. Nekünk nemcsak mint tanárnő, hanem mint minden szép és nemes, hazafias, kulturális és szociális mozgalom lelke, nem ritkán irányitója és vezetője — és mint családanya is fényes példát szolgáltattál I Megmutattad nekünk, milyen munkakedvvel lehet dolgozni, hogy lehet a munkát szeretni és hogy mennyire lehet a munka sikerének örvendeni I Megmutattad, mint kell erős lélekkel és panasz nélkül tűrni a sors legnagyobb csapásait, melyek anyai szivedet a legkeményebb próbára tették! Tanításod követésre méltó I Példád mindig tündöklő csillagunk lesz! Mindezekért, mi, volt tanítványaid, nem adhatunk egyebet, mint lelkednek gazdag kincsesházába tesszük le legdrágább ajándékul : a szivünket I A hálás tanítványok szivét! A szeretettől áthatott szivünk dobbanását ; annak dobogását érezzük e csendben s a sóhajokban, melyek a meghatott lelkek mélyéből felszakadoznak. Letesszük a mi szivből jövő hálánkat és őszinte ragaszkodásunkat, melynek, hogy elő jelét szolgáltassuk, átadjuk az iskolának jóságos arcod képmását. Átadjuk a képet, amelyen hivatásodnak örök derűje mosolyog s öntudatodnak büszkesége, de szerénysége ég! A képet, mely mint a régi magyar női erények és kiváló tulajdonok emlékeztetője foglalja el mindenkor az őrhelyet, melyet négy évtizeden át magad töltöttél be. Igen, 40 hosszú esztendeig voltál ennek az iskolának hivatottságoddal fellendítője, tőképen pedig végteleu nemes, tiszta, derűs, önfeláldozó szereteteddel odaadó gondozója, és amire alig van példa, 38 évig voltál igazgatója 1 Ilyen 40 esztendőt ünnepelnek meg ma itt a társadalom hivatott őrei: a nagyközönség, a kartársak, a szülők, de főkép a hálás tanítványok. Benned becsülik meg a tudást, a munkát és jóságot I Ezen a szép napon mindez a Te nevedbe van egybefoglalva I Ez az ünnep, ünnepe ma sok csonka- magyarországi, főképen tolnamegyei és szekszárdi családi tűzhelynek, melyeken a szeretet oltártüze ég és fénye áldást sugároz nevedre 1 ... Te édes Lujza néni, bennünket régen a szivedbe zártál, tőled nincs mit kérnünk, s nekünk, kiknek fogékony gyermekkorunkban szive előtted megnyílt s mindenkor nyitva less — nincs mit ígérnünk. A jó Istentől kérjük, hogy tartson meg továbbra is a lélek tisztaságának vidámságában, mely eddigi szép és harmonikus életednek is alapja volt. Áldásával kísérjen és segítsen egy hosszú, békés életen át, hogy boldogan lásd: jó magvető voltál I S amit oly lelkesen csepegtetni sziveinkbe: a szeretetet, ezt az Isten hitből jövő s egyedüli ujraalkotó hatalmat lásd tanítványaid buzgóságában hazánk újjáépítésénél s kérjük a Mindenhatói, hegy megérhead imádott hazád régi dicsőségét és nagyságát. Kérem az iskola jelenlegi igen tisztelt Igazgatóját, vegye át e képet s intézkedjék, hogy az a későt generációk számára megőriztesséK és pedig olyan kegyelettel, mint amilyen igaz szeretet, lelkesedés, hála és ragaszkodás szerezte azt meg az intézetnek I A nagy hatást keltő beszéd alatt a virágokkal szépen feldíszített színpadon magyar és fehérrnhás növendékektől körül vett arcképeiről lehullott a lepel és Miklósi Ödön festőművész kiváló művészetével megörökítve ott áll az ünneplő közönség előtt Kovács Dávidné arcának h4 mása, a képről is angározva lelkét, szivének jóságát. A festőművész nevéhez méltót alkotott mindkét képével. A polgári leányiskola nevében TheÍ8zea János igazgató vette át az olajfestésü képet és fogadalmat tett, hogy a képet megőrzik és az ünnepelt 40 éves lelkes tevékenységét buzdító példányképnek fogják mindenkor tekinteni Báró Rudnyánszky Anna az intézet volt magántanulója megkapó érzéssel szavalta el Bodnár Istvánnak ez alkalomra irt, lapunk más helyén kö?ö't s/.ep ódáját. A jéfeni égi növendékek nevében Eördógh Rózsiké ügyes és kedvesen előadott beszédben üdvözölte az „igazgatónőéit“ a második festmény (pasz- tell-kép) átadása alkalmából, amely az ünnepelt megajándékozására készült. Az üdvözlésekre megbatottan és hosszan válaszolt az ünnepelt azzal a kedves, rntinirozott szónoki készséggel, amellyel mindig elragadta hallgatóit. Megköszönte az Ünnepel- tetest, de ebben a fényes Ünnepségben is méltó maradt negyven éves munkájához, tanítványainak meleg szeretete lángolt ki szavaiból és végezetül is tanácsokkal látta el őket, hogy ne feledkezzenek cl soha a magyar nőknek most különösen annyira fontos hivatásáról és kötelességeiről. Közvetlen szívből fakadó és szívhez bzóIó válaszával magaval ragadta az ünneplőket, akik percekig lelkei Negyven év után. Kovács Dávidné ünneplése.
