Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-11-08 / 45. szám

Vi. évfolyam. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKA* ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szekszárd, 1924 november 8 45. szám. Szerkesztőség és kiadéhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés dija 10000 korom. A hirdetés egy M milliméter széles baséboo mllltmétersoroekéet 1030 korona. Közgyűlési, részvénytársasági stb. hirdetések IZOOkor. — Alléét keresőknek SO százé* lék engedmény. A hírrovatban elhelyezeti reklámhír, eljegyzési hír, ete. lédl bír, valamint a nyíl ttér soronként 8000 koronába kerül. | Nagyatádi Szabó István. | A magyar föld őserejéből nőtt ki, h°gy az egyszerű kis somogyi falu kunyhójából, a magyar nemzetgyű­lés díszes palotájába, mint a közjogi méltóságok egyik legkiválóbb állá­sában lévő vonuljon be. Pályafutása csodás. Egyénisége igen sokak által rajongásig szeretett, de voltak, akik nem jó szemmel néz­ték az eke szarvától a miniszteri bár­sonyszékbe került férfiút. Értelmi­sége magasan kiemelte őt kisgazda társai közűi és higgadt bölcsességé vei, szavai határozottságával és azon szívós kitartásával, amellyel a ma­gyar földmivelő nép érdekeit a poli­tikai élet porondján védte, méltán emelték őt a kisgazda társadalom vezéri polcára. Bár energikusan védte és ragasz­kodott a földmivelő nép gazdasági ér­dekeit előre vivő eszméihez, azért a magyar földből magába szivott tiszta hazafias érzések sohasem ragadták át a demagógiába és osztályának, a kisgazda társadalomnak szeretető soha sem vitte őt az osztálygyülölet terére. Pályája kezdetén, a népszerűsége fénykorában, a legnehezebb időkben és az ország ügyeiben való nyoma­tékos beleszólása óráiban is minden­kor átérezte és bátran hirdette is, hogy a magyar parasztságnak együtt kell dolgoznia a magyar inteligen ciával, mert ez a nemzetnek fontos, nagy érdeke. Lehet, hogy ezt a józan felfogást és meggyőződést ellenfelei alakosko­dásnak, a bársonyszékért való elv­feladásnak tüntették fel, de most, amikor tragikus halála őt és szerep­lését a higgadt elbírálás és az igaz­ságos kritika elé állítják, akkor po­litikai és társadalmi különbség nél­kül minden elfogulatlan szemlélőnek meg kell állapítania, hogy ő minden viszonylatban becsületes magyar ér­zéssel, társadalmi osztályának rajongó szeretetével futotta meg mesés emel­kedésű politikai pályáját. Az utóbbi időben kettős irányban csúnya politikai harc folyt személye körül. Mig egyrészt a kormány min­dén ténykedését a gyűlölet szem­üvegén átnéző ellenzék az ő vezér- gégét arra akarta felhasználni, hogy az egységes pártot megbontsák és kormányt buktassanak, addig más részt, tán ugyanabból a forrásból eredőleg legdrágább kincsétől, becsü­letétől akarták megfosztani egy szeny nyes és régóta húzódó per állandó felszínen tartásával. Hirtelen jött halála lehetetlenné tette, hogy ezen előbb említett per­ben ellene elhangzott perfid vádakat teljes erővel megcáfolhassa, de mi, akik elfogulatlanul vizsgáltuk és vizsgáljuk,politikai szereplését, tarto­zunk az ő emlékének azzal, hogy ez alkalommal leszögezzük azt a I tényt, hogy az ő egyéni és politikai becsületét teljesen érintetlennek hit­tük és hisszük az ellene megindított hajszában. Lehet, hogy az ő magyar becsű letességéből folyó jóhiszeműségével visszaéltek az ő környezetében lévők és környezetéhez tartozók, de az ő puritán egyszerűsége mentesítette őt attól, hogy vagyoni érdekből egy pillanatra is letért volna a becsüle tesség útjáról. Ez a felfogás nyilatkozott meg koporsója mellett, nemcsak miniszter- társai, politikai barátai, de az egész nemzetgyűlés és az ország közvéle­ménye részéről. Nincs hatalma és szava a halott­nak, de mégis minden védelemnél hatalmasabban cáfolták meg a perfid vádakat Bethlen István kormány­elnöknek és a nemzetgyűlés alelnö­Ezideig mindössze két falka van ósonka országnnkban: az egyik Fé>bon, az ottani földesurak tul&jdo nában, másik a Tolnán állomásozó 3/II. huszárosztály tisztikaráé. A tolnai tiszteknek már a múlt évben is volt számottevő falkájuk, ez évben azonban igen értékes és becses szál­lítmánnyal gyarapodván, az ország első falkája lett. Május hóban érkez­tek meg az Angliából importált álla tok Tolnára és e szállítmánnyal — Goebla ur jóvoltából, aki Kreghczy Waldemár huszárfőhadnagy Angliá­ban élő nagybátyja — Kregbczy fő­hadnagy ajándékozta meg a tisztikart. Londonban, W. Oppen szállítócég­nél adattak fel és a budapesti Transitó cég közvetítésével Franciaországon, Belgiumon^ Németországon keresztül Paesauig, onnan Bécsen át a D. D. S. G. gőzösén utaztak Fadd—Tolnáig, ahova a huszártisztikar lóháton ki­vonult a becses állatok ünnepélyes átvételére. A kutyák kényelmes, három ablakkal ellátott házaikból ki- szállásolva, gyalogosan folytatták Út­jukat a laktanyába. Azóta hunds- mannjük, Hatos Jenő. őrnagy veze­tése mellett folytak az elővadászatok, azaz trainingek, melyek alatt kitűnt, hogy az anyag elsőrangú. Az akkli­matizálódás alatt csupán a szem­pillájukat hullatták el az importált állatok és egyes esetekben könnyen gyógyuló szemgyulladás volt rajtuk észlelhető. Ennek okát a szakvéle­mények az itteni hőségben és poros talajban látják, mivel a Skóciából származó, a nedves talajhoz és ködös időhöz szokott nemes állatoknak ez szokatlan. Már a trainingek alatt elsőrangúan bevált falkával, mely 10 drb -angol pedigrees kutyából és 7 kének parentáló szavai és az a ha­talmas lendületű beszéd, amelyel a ház elnöke búcsúztatta a nemzet­gyűlés és igy az egész ország színe előtt nagyatádi Szabó Istvánt. Erdőcsokonya szülöttje ember volt és igy ő Bein volt hibáktól mentes. Ámde erényei magasan túlszárnyal fák azokat. Az az eszme, amelynek harcosává szegődött forradalmak érái­ban és utána, nagy politikai befo­lyást és súlyt kölcsönöztek neki. ő ezen hatalomtól nem ragadtatta el magát. Megmaradt puritán egyszerű ségében és sohasem élt vissza a sors kegye és egyéniségében rejlő kiváló tulajdonságok utján neki osz­tályrészül jutott kiváltságával. Min­den utógondolat nélkül, abban a szent meggyőződésben, hogy nemze­tének szolgálatot tesz azzal, rendít­hetetlenül kitartott eszméi mellett. Ez a kitartás tette őt megbe­csültté és tiszteletben állóvá minister- társai, politikai barátai és a magyar nép előtt mig élt és az ezekből fa­kadó kegyelet érzése emelte őt az egész nemzet halottjai sorába. drb Komáromból származó, igen jól sikerült angol—tnagyar keresztezésü, sajátnevelésü kutyából áll, október elsején megkezdődtek az érdekes és sportszempontból igen értékes vadá­szatok. Azóta minden hét szerdáján és szombatján folytak is. Részt vet tek a következők: Master: Berzsenyi István huszárezredes. Hundsmann: Hatos Jenő huszárőrnagy. Gentle­men n Wipp: Kreghczy Waldemar huszárfőhadnagy. — Lóháton toltak : gróf Schafsgotsch Emil, báró Schell József, báró Fiáth Tibor, báró Je­szenszky József, báró Jeszenszky Andor és neje, Balogh Aladár hnszár- alezredes, Saly huszárőrnagy Buda­pestről, Török András ttizérőrnagy és neje, Fördős Géza huszárőrnagy, babocsai Farkas Lipót huszárőrnagy, Visolyi Anna, Fribhe Alice és Ida urhölgyek, Schwarcz Miklós huszár- százados és neje, Stepan György huszárszázados és neje, Arz Gusztáv tüzérszázados, Babies Gyula huszár- százados, Sóváry Zénó huszárszáza­dos, Gyéréi Zoltán, Bezerédj István, Bernrieder József birtokosok, Jálics Kálmán buszárfőhadgy, Majorkovita Ervin huszárfőhadnagy, Adám Zoltán huszárfőhadnagy Pécsről, Gebhard N. tüzéríőhadnagy, Molnár N. tüzérfő­hadnagy, Kéri Kálmán tüzérfőhad­nagy, Bartalis Kálmán huszárfőhad- •Platthy N, huszárhadnagy, Racsók N. huszárhadnagy, Facsar József huszár- hadnagy. 1— Kocsin voltak: Gőzsy Tibor és neje, {?chaffgotsch grófnők. A falkavadásztársaság e hó 5-én tartotta a nagy érdeklődéssel elő­készített Hubertus-versenyt. Az im­pozáns fied 64 lovasból állott. Meet a faddi kompnál 11 órakor, Hallali a faddi réten 1 órakor volt. A pihenő után volt a helyszínen a díjkiosztás, majd 7 órakor 78 személy részvéte­lével diner a Tolnai Polgári Kaszinó­ban. A versenyben Master: Ber­zsenyi huszárezredes, Hundsmann : Hatos buBzárőrnagy, Gentlemann Whippe: Kreghczy huszárfőhadnagy, Whippe: Belovits tisztb. voltak. A versenyeredmények a következők: I. Telivérek versenye. 1. Bacsák buszárbdgy,, Csernabora lován. 2. Kreghczy huszárfőhdgy., Berzsenyi ezredes Nnn-mehr lován. 3. Knefély földbirtokos, Futs lován. II. Huszár­altisztek versenye: 1. Nagy I. tiszth. (Andalító.) 2. Czanda tiszth. (Agár.) III. Tüzéraltisztek versenye: 1. Vitek I. tűzmester. 2. Teisler I. tiszth. IV. Hölgyek versenye: 1. Visolyi Mária, Miss Piff lován. 2. Frihhe Ida, Goldika lován. 3. Br. Jeszenszky Andorné, Drink lován. 4. Stépán Györgyné, Patkó Pista lován. 5. Schwarcz Miklóané, Alpár lován. 6. Török Andrásné, Boldizsár lován. 7. «Bóbics Éva, Csinos lován. Lovagoltak még: Fribhe Emmi, Fribhe Alice és br. Dörymi. V. Huszár- tüzér leqény ség versenye: 1. Száva jarórv. (Angyal). 2. Stefán (Alfonz). 3. Zrínyi járőrv. (Alacska). VI. Fél­vérek versenye: 1. Babits százados (Akolhát). 2. Sóváry szdos (Contra). 3. Kreghczy főhdgy. (Albértakna). Futottak összesen buszonbatan. Szekszárd város őszi köz­gyűlésé. Szekszárd város képviselőtestülete folyó évi november hó 3-án délután 4 órakor tartotta Vendl István pol­gármester elnöklete alatt rendes őszi közgyűlését. A rövid elnöki meg­nyitó után Virág Ferenc apátplébá­nos, m. kir. kormány főtanácsos napi­rend előtt szólalt fel és meleg sza­vakkal köszönte meg Vendl István polgármesternek a szobor létesítése és a folyó évi október hó 26 án tar­tott emlékünnep impozáns rendezé­sében kifejtett önzetlen és fáradságot nem ismerő munkáját. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel jegyzőkönyvi köszönetét mondott Vendl polgármes-. temek. Megszüntetik a szekszárdi felsőkereskedelmi iskolát. Általános megütközést keltett a képviselőtestület körében, bogy a val­lás- és közoktatásügyi minisztérium 55.256/1924. VI. számú rendeletével kimondotta a felsőkereskedelmi iskola fokozatos megszüntetését. A minisz­teri leirat az iskola beszüntetésének indokául egyrészt azt hozta fel, hogy az állam nem tudott megfelelő szak­tanárokról gondoskodni, másrészt a város sem teljesítette vállalt kötele­zettségi it, holott köztudomású, hogy a város az intézet létesítése és fenn­tartása érdekében mindenkor messze­menő erkölcsi és anyagi áldozatot hozott. A képviselőtestület eihatá- I rozta, hogy feliratot intéz a minisz­Falkavadászatok és Hubertus Tolnán.

Next

/
Thumbnails
Contents