Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-11-01 / 44. szám
1924 november 1. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG vetkező élőképben Polgár István, Horváth Margit, dr. Horváth Árpád) Tutsni Pál, dr. Baranyi Lajos, dr. Ottinger László, Éry Baba, Janosits Böske, Haypál Boriska, Eördögh Rózsi, Gaskó Márta, Albersz Bébi, Székely Baba, Blázsik Piroska, Hock Bella és Káldy Ilus szerepeltek. Az illnszlris szerzőt a függöny legördü- lése után a lámpák elé bivta a közönség és melegen ünnepelte. A szép és hazafias darab nyomtatásban is megjelent és 6000 koronáért kapható az összes szekszárdi könyvkereskedésekben és ujságelárusitó he lyeken. A gyönyörű estély a magyar „Hi szekegy“ eléneklósével végződött. A közönség lelkében felejthetetlen impressziókat hagyott hátra a Budai Dalárda éneke, amelynek a kellő méltatására csak a legnagyobb zenekritikusok volnának hivatottak. A zenés ébresztő. Vasárnap kora reggel hangos zeneszóval járta he a pécsi honvéd zenekar Saekszárdra érkezett különítménye a várost, hirdetve a nap ün népi jelentőségét. A város apraja- nagyja korán kelt és sürü sorokban hullámzott a fellobogózott utcákon. Kiváncsi arcok nézték a kocsin érkező vendégeket, a vasúton jöttek bevonulását és a délceg katonákat. Nemzeti szinü pántlikás fehérruhás leányok mindenfelé vitték a sok vi rágot a gyülekező helyekre és a város minden részéből cserkészek siettek a megyeháza felé, hogy segédkezzenek a rend fentartásában. A Bóla-téren és a megyeháza előtt hatalmas tömeg szemlélt, a küldöttségek és a katonaság felvonulását. Az ünnepélyre ugyanis Szekszárdra érkezett a tolnai huszárosztály egy lovas szakasza Hatos Jenő őrnagy, állomásparancsnokkal, Stépán György és Sóváry Zénó századosokkal és Bacsák Miklós hadnaggyal, valamint a tüzérosztály egy gyalog szakasza Kéry Kálmán főhadnagy vezetésével. A katonák egymás mellett, a városháza és a Munkácsy-utca közt lévő vonalon állottak fel, hogy végig hallgassák a tábori misét, amelynek oltára a belvárosi templom főbejáratában volt elhelyezve. A hadviseltek három hatalmas, a városházától a templomparkig érő szakaszban állottak fel dr. őrffy Gyula vármegyei tiszti főügyész, v. népfelkelő százados parancsnoksága alatt. A templom bejáratától jobbra és balra a különféle hivatalok és testületek helyezkedtek el, várva a notabilitások érkezésére. József kir. herceg érkezése. • A királyi herceg érkezése kilenc órára volt jelezve. Vendl István polgármester a tanács és a képviselő- testület egy részével az újvárosi róm. kath. templom előtt várta a fenséges vendéget. Ugyanitt állottak fel a lovas bandéristák is. Kilenc óra után néhány perccel érkezett meg az autó, amelyet maga a főherceg vezetett, kiséretében volt Pintér huszárszázados, szárnysegéd. Az érkező fenséges vendéget a küldöttség, a bandéristák, valamint a fogadtatásra|összegyült nagyszámú lakosság lelkesen megéljenezte. Vendl István üdvözölte a város lakossága nevében József főherceget, aki kezet szorítván a polgármesterrel válaszában kijelentette, hogy midőn hős bajtársai emlépünnepólyére jön, szive parancsát követi. Mindig nagyra becsülte e város katonáinak a háború vér zivatarában tanúsított vitézségét és jöttével nagyrabecsüléséről és kegyeletéről kívánt tanúbizonyságot tenni. A közvetlen, mélyen megható és lelkesen fogadott válasz után két kis hadiárva (egy fiú és leány) virágcsokrot nyújtott át, már az első pillanatban népszerűvé vált fenséges urnák, aki azután a négyes fogatra ült át a város polgármesterével és a bandéristák sorfala között, a küldött- rág tagjaitól kisérve a lakosság sürü és lelkes é'jenzése között a vármegye- házára hajtatott. A megyeházán. Garay tér felöl egyre erősbödő éljenzés jelezte a fenség érkezését. A megyeháza körül felállított cserkészek és fehérruhás leányok virágokkal halmozták el a négylovas hintót, amely bekanyarodott a vármegyeháza udvarára és a lépcsőház üvegajtaja előtt állott meg. József kir. herceg Vendl István polgármestertől és Pintér huszárszázados szárnysegédtől kísérve belépett az impozáns lépcsőház előcsarnokába, ahol a megye tisztviselőinek az élén dr. Éri Márton alispán ezekkel a szavakkal üdvözölte: Az alispán üdvözlő beszéde. Királyi Fenség! Tolna vármegye közönsége és tisztikara nevében üdvözlöm Fenségedet abból az alkalomból, hogy Szekszárd város közönsége által a világháborúban elesett hősök emlékére rendezett ünnepség fényét és jelentőségét magas megje lenésével emelni méltóztatott. £ vármegyeház ódon s a kegyeletes ősi hagyományok patinájával burkolt falai között töltse idejét kellemesen s kívánom, hogy az isteni Gondviselés Királyi Fenségedet nagyrabecsült családjával együtt árassza el minden jóval. Isten hozta, Isten éltesse! A fenség kezet fogott az alispán nal, megköszönte az üdvözlést, mire az alispán bemutatta neki a vármegye vezető tisztviselőit, akik sorában ott volt László Aladár kir. műszaki tanácsos, a kir. herceg kedvelt harctéri mérnöktisztje is. Az előcsarnok főispáni lépcsője előtt a diszmagyarba öltözött Jankó Ágoston főispán üdvözölte a fenséget, akit a lépcső első fordulójánál a főispánná fogadott. József kir. herceg ezután a főispán lakására ment, ahol megreggelizett, majd elbeszélgetett a reggelire meghívott vendégekkel. A tábori mise megkezdése előtt a felállott csapatok üdvözölték Ludvig Viktor ezredes, pécsi dandárparancsnokot, majd megkezdődött a Virág Ferenc apátplébános kormány főtanácsos által tartott istenitisztelet, amelyen részben a Budai Dalárda énekelt, részben pedig a pécsi honvédzenekar különítménye játszott Várhaimy Oszkár főhadnagykarmester vezénylete alatt. Az oltár előtt ülőhelyek voltak a notabilitások számára. A fenséges ur részére imazsámolyt is tettek a széke elé és ő az egész mise alatt buzgón imád kozva térdepelt. A Fenség a hadviseltekhez ment a mise után. Dr. őrffy Gyula, mint a hadviseltek parancsnoka, jelentette a vitéz tábornagynak, hogy kivonult 376 hadviselt. A kir. herceg a következő szavakkal válaszolt a jelentésre: „Mindig örülök, ha hadviselt egyénekkel találkozom. Megsokszorozza az örömömet, hogy ez alkalommal ily nagyszámú katonabajtársamat láthatom, akik valamennyien részt vettek azokban a véres tusákban, amelyekben a reánk kényszeritett háború folyamán öregbítették a magyar ka a tona örök dicsőségét. Isten áldja meg mindnyájukat.tf Majd megkérdezte dr. Őrffytől, hogy melyik ezredben szolgált és hogy melyik ezredből valók a kivonult hadviseltek. Levonulás a szoborhoz. A vármegyeház kertjét látogatta meg ezután a kir. herceg, dr. Pesthy Pál igazságügyminiBZter, Jankó főispán, dr. Éry alispán és dr. örffy Imre kiséretében és ott megvárta, amig a tábori mise közönségének a zöme elvonul a szoborhoz. Majd a kíséretével együtt ő is beállt a menetbe és a megyeháztól lement a leleplezés színhelyére, a sétakertbe. * Ä menet a Béla térről a katona zene hangjai mellett a legnagyobb rendben vonult le a sétakertbe, amelynek környező utait egészen ellepte az ünneplő közönség. A reálgimnázium, a pénzügyi palota és a selyemgyár ablakait hamarosan ellepték a tanárok és tisztviselők családtagjai, sőt a selyemgyár raktárépületének a lapos födele is megtelt emberekkel, akik e magasabb helyekről kényei mesén végignézhették a megható és lélekemelő Bzoboravatás lefolyását. A szoboravatás. Minden egyesület, testület és hivatal elfoglalta a maga helyét, mire az előkelőségektől kisérve a sétakertbe ért ö Fensége, akit a szobor előtt felállított és Scheleznik szekszárdi kárpitos által készített nemes stilü díszsátorba vezettek. Vele együtt foglalt ott helyet Ludvig Viktor ez redes, a kormányzó képviselője, dr. Pesthy Pál igazságügyi miniszter, Jankó Ágoston főispán, dr. Éri Már ion alispán, dr. őrffy Imre kincstári főtanácsos, nemzetgyűlési képviselő, Vendl István polgármester, br. Schell József, Pintér huszárszázados, a fenség segédtisztje, továbbá a diszma- gyaros öltözetű következő törvény- hatósági bizottsági tagok : dr. Fehér Lőrinc, báró Fiáth Tibor, Bartal Aurél, Gőzsy Tibor, Csapó Dániel és Madi Kovács Dénes.. Mikor a díszsátor előkelőségei elhelyezkedtek, leröpültek a fejekről a kalapok és a Budai Dalárda halotti csendben, szívhez szóló hitvallásként énekelte a Magyar Hiszekegyet. Az ének után Vendl István polgármester kilépett a sátorból és pár szóval felkérte József királyi herceget, hogy adja meg az engedélyt a szobor leleplezésére. A fenséges ur erre a következő szavakkal áldozott a hősök emlékének : A királyi herceg beszéde. Amikor megkondultak a vészharangok és lángba borult az egész világ, énekelve jöttek, büszkén, felemelt fővel, hogy életüket adják zálogba hazánk biztonságáért ők, az én szeretett bajtársaim. Jöttek a nagy csatanapok, Sabác s a többi, meg se nevezhető nevű diadalok, hisz olyan sok volt, ahol mindenütt magyarok s köztük a szekszárdi fiuk voltak azok, akik dicsőséget arattak. Keserves időkben, kétségbeesett küzdelmekben ők voltak hadseregünk gerince, akikre én, az ő volt vezérök mindenkor büszkeséggel gondolok vissza. Ez a szobor a rajta levő 414 névvel jelképe a magyar hősiességnek és jelképezze azt az egy- I seget, amelyben küzdöttünk. A | 414 hős neve legyen a büszkesége azoknak, akik ugyanezt a nevet viselik és oltsák e büszkeséget gyermekeikbe, hogy lelkűk nemzedékről nemzedékre éljen. Mert ha igy lesz, akkor fel fog virulni Magyarország. Hős nemzet nem halhat meg, csak újra nagy és dicső lehet ! Szeretett hadviselt bajtársaim, az ö lelkűk töltsön el benneteket, az ö vérük csörgedezzen bennetek, igyekezzürk olyanok lenni a nagy feladatban, szegény hazánk újjáépítésében, mint ők voltak. Most, amikor a lepel lehull a szoborról, én, mint volt hadvezérük, mély tisztelettel köszöntőm hős bajtársainkat, akiknek emléke örökké fog élni nemcsak ez érc-szoborban, de minden magyar ember szivében is. Segítsen Isten bennünket, hogy megérjük szegény hazánk fel- virágozását és a magyar nép boldogulását!“ A kir. herceg hatásos szavai után a polgármester lefejtette az emlékmű leplét és ott állott a gyönyörű szobor a maga komor pompájában a talapzat 4 oldalán Bodnár István kö vetkező verseivel: — Elől, a homlokzaton. — Az örökélet: érc, kő, nem te vagy, Idő, eső, hó elporlasztanak, Jövő s tűnő sok nemzedék során Örökre csak a; Nemzet él csupán S ti, akik érte — éltet adtatok, ■Őbenne vagytok — halhatatlanok! — Jobboldalon. — Senki nem tölt be szebben földi célt, Mint ki — holtával: hazájának — élt! — Baloldalon. — Voltatok, vagytok smindörökre — [lesztek: Bús tarlónkon, óh, gazdag keresztek, Akik mint: új é 1 e t m a g elperegtek ... — A hátulsó homlokzaton. — Dal s nóta közt vitt virágos vonat, Könny kisért akkor s most is könny foga d. Magyar, ha itt megállsz e szent helyen, Szivedben könny, dal és virág legyen. Berta Lajos százados lelkész beszéde. Berta Lajos, a pécsi vegyesdandár róm. kath. Bzázados-lelkésze lépett ezután a dobogóra és a következő avató beszédet mondotta: Mélyen tisztelt ünneplő közönség 1 Letiport, halálra szánt országunk kezd felemelkedni aléltságából és a társadalmi tevékenység megnyilvánulásai mindig jobban és jobban mutatják a magyarságnak Isten segítségével való élni akarását. A nép mindinkább eszmélni kezd, magába száll és szerte óhazában egyre emelkednek a hősökről való szent emlékezés kövei, a hősök emlékszobrai. Mikor itt, e gyönyörű szobor előtt állok, hogy mint az Isten szolgája megáldjam azt, eszembe jutnak az Ur szavai, aki imigyen szólt: »Naggyá teszem ezt a népet, mert szent kövek élnek falvai közt I« Kedves Magyar Testvéreim 1 Az Ur eme Bzavai nagy katasztrófánk után nekünk is szólnak és minket is biztatnak, mert egyre több és több a hősök emléke, az emléke zés szent köve hazánkban. Ez a nekünk szóló isteni ígéret biztatás, amelyben bízhatunk, amelyre építhetünk és amely kell, hogy egéBz valónkat áthassa. Bizodalmunk kell, hogy legyen az isteni ígéretben, amely Ugyanúgy, mint ahogy a mártírok vérével naggyá tette a keresztényll
