Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-10-25 / 43. szám
Ara 2000 korona. VI. évfolyam. Szekszárdi 1924 október 25 43. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési díj egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés dija 10000 korona. A hirdetés egy 40 milliméter széles hasábon mllltmétersoronként 1030 korona. KözgyBlást. részvénytársasági stb. hirdetések IZOOkor. — Állási keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett raklámhlr, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyllttár soronként 8000 koronába kerQl. Azok, akik talán nincsenek meg elégedve a belpolitika terén eddig megtett haladással, elsősorban arra gondoljanak, hogy annak a két kér désnek a megoldása, amelyet gróf Bethlen elsősorban tűzött maga elé, múlhatatlanul szükséges előfeltétele az ország belpolitikájában történendő minden jelentősebb változásnak. A ritmus, amellyel e kérdések megoldásán dolgozhatunk, nem választhatunk szabadon, hiszen a gazdasági helyzet alaknlasa oly döntően folyik be a magyar élet minden fázisába, hogy a józan ész tanácsa szerint is a kisebb jelentőségű kérdéseket mind- azideig kötelességünk kevesebb figyelemre méltatni, amig egy gazdaságilag megerősödött, a külföld előtt régi presztízsét visszanyert Magyarország nem nyújt biztosítékot arra,*hogy a tervbe vett reformok a legalkalmasabb időben és legalkalmasabb módon fognak megvalósulni. József királyi herceg o szekszárdi hősök emlékszobrának o leleplezésen. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban,*) Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Bethlen politikája. A kormányelnök politikáját az utóbbi időben több oldalról birálták. Jászberényben a magyar politikai élet egyik legnagyobb alakja gróf Apponyi Albert foglalkozott a magyar közállapotok kérdésével s a hig gadt Ugrón Gábor is egyik legutóbbi vezércikkében megkockáztatta azt az állítást, hogy a kormányelnök politikája ingatag alapon áll. Ezekkel szemben érdekes rámutatni az egyik nagy fővárosi napilap nyilatkoztára, amely közéletünk egyik kiválóságé nak nézeteit mondja el e kérdésekről, aki jelenleg aktive nem vesz részt a politikában, de az egyes jelenségek szorgalmas megfigyelője. Elsősorban arra mutat rá, hogy gróf Apponyi, aki ezideig a legtiszteletreméltóbb ellenzéki álláspontot képviselte, jászberényi beszédében anDak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy bár ezt az álláspontot továbbra is fenntartja, mégis tartóz kodni fog a napi politika, pontosabban a belpolitika harcaiba való bele vegyüléstöl. Ezt az nj állásfoglalást Apponyi komoly szavakkal okolja meg. Szerinte közéletünk ma oly fontos problémák megoldásának kényszere előtt áll, hogy e cél érdekében összes rendelkezésre álló erőinket egyesíteni kell s félretéve minden párttekintetet, minden világnézeti kti lönbséget, együttes mnnkával kell dolgozni a helyzet javitásán. Gróf Apponyi Albertot külföldi tapasztalatai arról győzték meg, hogy azok az apró guerilla harcok, amelyek oly jellemzőek belpolitikai küzdelmeinkre, nagy mértékben megnehezítik annak a célnak a megvalósítását, amelyet gróf Bethlen maga elé tűzött. E -cél kettős irányban ágazik el. Egyrészt a magyar gazdasági élet rekonstrukciója irányában, másrészt azon külpolitikai izoláltság megszüntetésének irányában, amely ezideig oly súlyosan neheze dett Magyarországra. A két kérdés fontossága mindenekfelett való 8 el kell ismernünk, hogy ami ezeket illeti, a kormányelnök minden ingadozás nélkül tör megvalósításuk felé. Remélhetjük, hogy az a politika, amely e két vezérlő gondolatban oly szilárd és céltudatos, kétségtelenül módját fogja tudni ejteni, hogy a belpolitika kérdéseiben is ugyanazokat az erényeket mutassa fel, mint a külpolitika e két fontos kérdésében. Tagadhatatlan, hogy a miniszterelnök kormányra lépése óta a sajátosan belpolitikai kérdésekben is jelentékeny haladást tettünk s egy egész világ választ el a konszolidá ciót tekintve a mostani és azoktól az állapotoktól, amelyeket Bethlen kormányra lépése kezdetén talált az országban. A város sétakertjében már áll Orbán szobrászművész gyönyörű emlékműve és a talapzat négy nagy márvány- tábláján sürü arany betűsorok hirdetik, milyen dnsan aratott a halál a szekszárdi vitézek soraiban. A szobrot lepel takarja és környékét szorgos kezek díszítik, hogy a vasárnapi impozáns ünnepségnek necsak a belső tartalma, bauern a külső kerete is méltó legyen azokhoz, akik mindenüket feláldozták a hazáért. Az ünnepély, mint már előző számunkban megírtuk, szombat este kezdődik a Szekszárd Szálló nagytermében tartandó estéllyel, amelyen a világhíres Budai Dalárda is részt- vesz. A dalárda tagjai a szombat déli vonattal érkeznek Szekszárdra, ahol a pályaudvaron a polgármesterrel az élükön, a városi tanács tagjai fogadják őket, mig a Szekszárdi Dalárda ugyanott dallal köszönti a város vendégeit. A dalárok a vasútállomásról a Garay szoborhoz vonulnak, ahol hazafias dalt énekelnek, majd a cserkészek kalauzolása mellett szállásukra mennek. Az esti vonattal érkezik Ludwig Viktor ezredes pácsi dandárparancs nők, a Kormányzó képviselője, akit Purt Lajos és Hoffer 'Lajos altaná- CBoaok, Berta Lajos százados-lelkész, vitéz Bakay Szilárd és Párdy Zoltán századosok, mint a pécsi vegyesdan- dár képviselői kisérnek. Velük együtt érkezik a pécsi honvédzenekar is. A kormányzó és a vegyesdandár képviselőit a vasútállomáson a polgár- mester és a tanács tagjai fogadják. Ludwig ezredes a vasútállomásról a város kocsiján a vármegyeházára hajtat, ahol dr. Eri Márton alispán vendége lesz, Dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter, mint a kormány képviselője szombaton este Budapest felől, a bajai vonattal érkezik Szekszárdra és itt vejéhez, dr. Treer főorvoshoz száll. Másnap az ő vezetésével fognak tisztelegni a szekszárdi tűzoltók József kir. herceg előtt, aki az Országos Tüzoltószövetség főparancsnoka. Pontban 9 órakor kezdődik a Szék- azárd Szálló nagytermében az estély, amelyen az addig megérkezett vidéki vendégek, a kormányzó képvi- I selőjével az élüköD mind meg fog- | nak jelenni Hogy a művészi ének és zeneszámokat a későn érkezők ne zavarhassák, a terem ajtaját 9 óra 4 perckor bezárják. Azért tanácsos, hogy mindenki idejében ott legyen. Másnap, vasárnap reggel zenésébresztő lesz és a fiatalságból toborzott lovaBbandérinm a vásártéren fog gyülekezni. Onnan vonulnak azután az újvárosi templom elé, ahol meg várják a 8 éra körül Tolna felöl autón érkező József királyi herceget, akit Álgya Papp Sándor altábornagy kísér. A királyi herceg fehér- és magyarrubás leányok sorfala közt vonul a vármegyeházára, amelynek kapujában dr. Éri Márton alispán, a lépcsöházban pedig Jankó Ágoston főispán fogja üdvözölni. A királyi herceg megérkezése után a főispánnál megreggelizik, majd fél 10 órakor kíséretével együtt átmegy a Béla-tórre, hogy részt vegyen a tábori misén, amelyet Berta Lajos szá zados-ielkész fog mondani. Ugyan akkor a zsidótemplomban is lesz istenitisztelet. A tábori misén testületileg vesznek részt a szekszárdi hadviseltek, akiket dr. Orffy Gyula vár- megyei tiszti főügyész fog vezetni és a hadiözvegyek és hadiárvák, akik a megyeház udvarában gyülekeznek. Tolnáról a huszárosztály egy lovasszakaszt, a tüzérosztály egy gyalog szakaszt küld kürtösökkel az ünnepélyre Szekszárdra. A huszárok téli tábori díszben lesznek tollas kucsmával, a tüzérek pedig szinte tábori díszben, de sisakkal. A mise után a közönség levonul a sétakertbe, ahol megtartják a leleplezést. a lapunkban már közölt programm szerint. A leleplezés után 250 teritékü közebéd lesz a Szekszárd Szálló nagytermében, ahol a főherceg is megjelenik. Az ebédhez a jobbnál jobb borokat Szekszárd legkiválóbb bortermelői termésük legjavából aján dékozták. A városi tanács ezúton értesíti a hősi halottak hozzátartozóit, hogy eddig 414 hősnek a neve van az emlékműre felvésve. Mivel még mindig jelentenek be njabb . és újabb neveket, ezeket csak a leleplezés után lesz módjában a városnak a márvány- táblákba vésetniés csakis akkor, ha az adatok valóságáról meggyőződik. Vitái Ferenc kitüntetése. Magyarország kormányzója f. bó 11-én kelt elhatározásával Virág Ferenc Szekszárd-belvárosi apát plébánosnak a közélet terén kifejtett érdemes tevékenysége elismeréséül a m. kir. kormányfőtanácsosi címet adományozta. A legfelsőbb kegy eme megnyilatkozása nemcsak a vármegyében, de annak határain túl is igaz örömet váltott ki sokak lelkében, akik ismerik Virág Ferencnek a szerénység jegyében három évtizedet meghaladó idő óta folytatott áldásos működését. — 1869 augusztus 22-én született Bony- hádon németajkú szülőktől, s már kora ifjúságában megnyilatkozott nála a magyar nyelv iránti törhetetlen ra gaezkodás. Középiskolai tanulmányainak befejezése után az egyházi pá lyára lépett s 1892-ben pappá szenteltetett. ő volt az első hittanára a Szekszárdon 1896-ban megnyílt főgimnázium növendékeinek. A rokonszenves ifjú lelkész rövid itt tartózkodása alatt a közönség osztatlan szeretetét érdemelte ki. Szekszárdról Pécsre került s ott a székesegyház karkápláni tisztét nyerte el. Kiváló képességei révén ritka szép lendülettel emelkedik pályáján. 1901-ben lelki vezére a kisebb papnevelő intézetnek, egy év múlva püspöke a theologusok nevelését s a tanítóképző növendékeinek hitoktatását bízza reá. A papnevelő intézetben a pedagógiát s az általa bevezetett szociológiát adja elő. Az egyházmegyei lelkészkedő papságnak egyharmada az ő tanítványai Borából való. Mint lelkes tan- ügy barát részt vesz tanítói gyűléseken, amelyek napirendjén szerepeinek előadásai, magas szárnyalása, tartal- mae értekezései mindenkor mély nyomokat hagytak hallgatósága lelkében. Fáradhatatlan sokoldalú lelkészi munkálkodásának jutalmául 1907-ben pápai káplánná, 190ß-beu egyház- megyei cenzorrá neveztetik ki. 1912- ben Paksra kerül plébánosnak, 1915- ben a dunafőldvári kerületi esperesi tisztet, a még ugyanezep évben a pápai titkos kamarásságot nyeri el. 1922 ben a Szekszárd-belvárosi plébániát, 1923-ban pedig a koronzói apáti cimet kapja meg. Lelkészi hivatása mellett örömmel áldozza idejét 8 bocsátja munkásságál a társadalom szolgálatára. 1898 ban elnöke lesz a pécsi legényegyletnek, amelyet ismeretterjesztő előadások tartása, szak- tanfolyamok szervezése, ünnepélyek rendezése revén nj életre hivott, az egylet fellendülése nevéhez Ifüződik. Kiváló szervező és irányitó képessége a legényegyletek általános egyház- megyei elnöki tisztébe emelik. Gondoskodása kiterjedt az ipari pályára készülő ifjúság szakszerű nevelésére is. 1907-ben inas-otthont létesít s azt 1912-ig vezeti, egy uj iparos generációt nevelt Pécs városának. A világháború a paksi plébánosi székben találja s e súlyos időkben igazi atyja ób istápolója lesz a szegényeknek s gyámolitásra szorulóknak. —- Virág
