Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-10-04 / 40. szám
Ara 2000 korosa. • VI. évfolyam. ___________________ Szekszárd, 1924 október 4 40. szám. üP É KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ' Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 10000 korona. A hirdetés egy óO milliméter széles hasébon mllllmétersoronként 1030 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések 1200kor. — Állést keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, cseléd! hír, valamint a nytlttér soronként 8000 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. | Október 6 Évtizedeken keresztül a kegyelet fájdalmas érzésével zarándokoltunk e napon Arad városába, bogy a magyar szabadságharc vértana hősei emlékének áldozzunk. Ma, a triannoni igaztalan ítélettel porba sújtott, nemcsak kincseitől, de kegyhelyeitől is megfosztott nemzet visszamaradottjai égő szemekkel nézünk a távol ködén keresztül Arad felé, azok a testvéreink pedig, akiket az oláh zsarnokság béklyói szoritanak, néma ajakkal, könytelen szemmel viszik e napon is az igát. Nekik már minden nap egyformán gyászos és lesújtó. A végzet könyvébe úgy látszik az van bele írva, hogy a magyar nemzetnek több legyen a gyásza, a szenvedése, mint az öröme. Alig alapozta meg az első király bölcsesége az uj hazát, vallásháborúk, trónvillongások állították egymással szembe a magyar testvéreket. Azután jött a tatár dulás, Mohácsnál eltemetődött a magyar szabadság, mert hol a török, hol a német lett az ur az országban. Csak egy maradt mindig Bzolga: a magyar. A török uralom megdőlt ugyan, de hiába hullott a kurucok vére, hiába döngették Bécs kapuját, az osztrák jármot nem sikerült le rázni. A negyvennyolcas szabadság- harc volt az utolsó eredménytelen kisérlet. A sok győzelem, a diadalmas szép napok a világosi fegyverletételhez vezettek és a végső tragédia október 6-án játszódott le. Jöttek aztán nyugodtabb napok. A király és a nemzet kibékültek, de október hatodikénak bitófáit mégsem tudták az évtizedek elfeledtetni, a nemzet emlékezetéből kitörölni. Ez az emlékezés vitte a szerencsétlen világháború után a nemzetet az 1918. év szomorú emlékű őszirózsás forradalmához. Négyszáz évnek vágya teljesedett. Szabad lett a nemzet. Diadaltól volt hangos a csoda szép főváros és a nagy mámorban elfeledkeztek a vérnélküli győzelem kis vezérei az ország védelméről. Kitárták a kapukat az ellenség előtt, zeneszóval jött Erdélybe az oláh, a felvidékre a cseh és itthon, a csőcselék, a Bzökött katonák, a csatornák lakói lettek az urak. Szomorú szabadság, fájdalmas győ zelem! Megtépett hittel, csüggedt lélekkel, verejtékes homlokkal járjuk a Kálváriát és lelkűnkből mintha hiányozna az a szent tűz, amely egy ezredév küzdelmében sem hagyott elveszni bennünket és amely oly fenségesen lobogott azok szivében, akik életükkel pecsételték meg október hatodikén a magyar szabadság és a magyar haza szeretőiét. Azt mondják, hogy nem veszhet el egy nemzet, ha él benne a haza- szeretet érzése és ha vannak fiai, akik a vértanuk emlékezetéből erőt tudnak meríteni hosszú és kitartó küzdelemre. De vájjon a mi anyagiak után rohanó népünkből nem aludt-e ki a hazaszeretet utolsó lángocskája is? Mi ma is csak tépni, ölni, gya lázni tudjuk egymást, nekünk leg- nagyobb ellenségünk íb jobb barátunk, mint öatestvéreink. Soha ilyen szomorúan nem virradt reánk még október hatodika, soha nem volt oly ! kétségbeejtően sötét a jövőnk. Arad várának árkában pihenő Bzent vértanuk jertek, jertek közénk! A Ti vérelek hullásának emléke váltson meg a velünk született magyar átoktól ! Lobogjon fel szivünkben újból az egymás ób a hazaszeretet érzése, mert elveszünk örökre. Örök sötétség borul reánk, gyász lesz minden óránk, minden napunk és nem lesz aki kegyelettel emlékezzék október hatodikén, mert nem lesz már magyar a földön, csak egy szétzüllött, rabszolga járomban sínylődő embertömeg. . S. Dr. Őrffy Imre az igazságtalan adók ellen. A fővárosi lapok mind beszámoltak a nemzetgyűlés újjáépítő bizottságának legutóbbi ülésén képviselőnknek az igazságtalan és aránytalan adók ügyében tartott beszédéről s arról az indítványáról, amelyet ezeknek a bajoknak lehető kiküszöbölése érdekében tett. Mint örömmel értesülünk, dr. őrffy Imre érvelése élénk visszhangra talált a szanálási bizottságban s még fontosabb, hogy maga a pénzügyminiszter is kénytelen volt ezek előtt az érvek előtt meghajolni, aminek dr. őrffy indítványa elfogadásával beszédes tanuje- lét adta. őrffy indítványának lényege, hogy t. i. az adófelszólamláBÍ bizottságok tárgyalása előtt azokban a községekben, ahol utólag az aránytalanságod nagyobb mérvűek, pénzügyigazgató- sági kiküldöttek utján ezek az aránytalanságok ezentúl megszüntethetők lesznek, — élénk örömöt okozott országszerte az adózók körében. Eddig u. i. kivetés után ilyen utólagos korrekciót csak maga a pénzügyminiszter rendelhetett el, ami nemcsak ritka, hanem nehézkes eljárás volt. Természetesen ezzel kap csolatban figyelmeztetni kell mindenkit, hogy alaptalan kérésekkel a pénzügyigazgatóságokat ezután sem lesz szabad zaklatni és hogy az elrendelendő felülvizsgálatok alkalmával meghallgatott helyi érdekeltségek nemcsak erkölcsi, de anyagi felelősséggel is tartoznak bemondásaikért. A lolnnBőrmeíyel Testnevelési Bizottság alakuló ülése szeptember 30-án délután 4 órakor volt a vármegyeház kistermében. A testnevelésről szóló 1921. évi Lili. te. végrehajtása tárgyában kiadott vallás- és közoktatásügyi minisztériumi rendelet 14. § a értelmében megalkotott bizottságnak hivatalból tagjai: dr. Éri Márton alispán, aki egyúttal az elnöki tisztet is betölti, dr. Drágíts Imre törvényhatósági tiszti főorvos, kir. egészségügyi főtanácsos, dr. ReBch Aurél a szekszárdi áll. Garay János reálgimnázium igazgatója, Bárdos Adám kir. tanfelügyelő, Jacquemot Miksa fő- tanácsnok, megyei testnevelési felügyelő, Reich Oszkár gyöoki, Söröss József tamásii, Becht Ödön paksi, dr. Hagymássy Zoltán bonyhádi, Ke- nézy László dombóvári, Szongott Edvin központi járási főszolgabirák, Vendl István polgármester; a törvényhatóság kebeléből választott tagok : Dőry László ny. ezredes Kis dörög, Wéber János gazd. főtanácsos, földbirtokos Paks, Szévald Ősz kár vm. főjegyző, Virág Ferenc apát- plébánoB, dr. őrffy Gyula vm. t. főügyész és Polgár István vm. aljegyző, továbbá Jankó Ágoston vármegyei főispán előtérjesztésére az Országos Testnevelési Tanács elnöke által kinevezett tagok: Fördős Mihály ny. vm, másodjegyző, Kenézy Endre kir. ,• pénzügyigazgató helyettes, vitéz Tihanyi Szilárd megyei vitézi székkapitány, dr. Haksch Ferenc kir. ügyész, László Aladár kir. műszaki tanácsos és Haypál Benő testnevelési tanár. Elnöklő, dr. Éri Márton alispán megnyitó beszédében rámutatott a bizottság fontos feladatára s kéri a tagok odaadó támogatását s közreműködését a nemzet jövőjére kiható, nagyjelentőségű ügyben. Majd felkérte Polgár István vármegyei aljegyző, bizottsági tagot, hogy ismertesse a testnevelésről bzóIó törvényt, a hozzá készült végrehajtási utasítást s főként a vármegyei testnevelési bizottság hatáskörét. Ennek megtörténte után elnök megbízásából beszámol a bizottságnak a mai ülés előtti ténykedéséről. Elnök a vármegyei testnevelési alapot tekintélyes jövedelemhez juttatta a ma latságok engedélyezését kérelmezőktől szedett dijak után. A megyei közgyűlés a jövő évi költségvetés keretében 10 ezer aranykorona körüli össeeget szavazott meg a testnevelési alap javára. A vármegyei testnevelési bizottság rendezte folyó évi junius 8 án és 9-én a dombóvári középiskolai tornaversenyt, amelynek fényes erkölcsi és anyagi sikerét ki kell emelni. Ujdombóvár és Ódombóvár közönsége, az Esterházy uradalom és bérlői élükön a versenyt rendező bizottság elnökével Dömötör Mihály kir. gazdasági tanácsossal és Kenézy László járási főszolgabiróval gondoskodtak a vármegye minden részéből összesereglett tornásztanulók fogadásáról ób elhelyezéséről. A tavaszi közgyűlésre előterjesztett alis- páni időszaki jelentés megemlékezett a vendéglátó községek érdemeiről s köszönettel adózott az ifjúság ügyének lelkes felkarolásáért. A Vármegyei Testnevelési Bizottság pedig első ülésezése alkalmával nem mulaszthatta el, hogy köszönetének ne adjon kifejezést a verseny szellemi, anyagi és szakügyeinek példás intézéséért dr. Reach Aurél reálgimnáziumi igazgatónak, Éri Emil reálgimnáziumi és Haypál Benő testnevelési tanároknak időt és fáradságot nem kímélő munkásságukért. A bizottság munkaprogrammjának megállapításánál Jacquemot Miksa főtanácsnok, vármegyei testnevelési felügyelő adta elő jelentését. Majd dr. HagymáBsy Zoltán, dr. őrffy Gyula, Kenézy Endre, Bárdos Adám felszólalásai után az alispáni zárszó után véget ért a bizottság első ülése. Tolna vármegye rendkívüli közgyűlése. Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága múlt hó 30-án délelőtt 10 órakor tartotta Jankó Ágoston főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlését. A közgyűlésen a törvényhatósági bizottság tagjai igen csekély számban jelentek meg. A közigazgatási bízott ság féléves jelentésének meghallgatása után a közgyűlés a paksi állampénztár területére illetékes adófelszó- lamlási bizottságot Kossinszky Viktor kereskedő és Szentpétery Lajos gazdatiszt tagokkal egészítette ki és a nyugdíj bizottság rendes tagjaiul Virág Ferencet, Leopold Kornél drt, Part Adolfot, póttagjaiul Schneider Gábort, Zsigmond Ferenc drt és Szeghy Sán dort választotta meg. A vármegye háztartási alap 1925. évi költségelőirányzatát báró Schell József indítványának elfogadásával megállapították. Greiíenstein István uzdborjádi és Bódy László jegyző, továbbá Kusinszky József községi írnok nyugdíjazását kimondották, valamint elhatározták néhai Illés Gyula dombóvári főjegyző özvegyének nyugdíjban való részesítését. Egyes vár- megyék körleveleit és megkereséseit tudomásai vették. Megállapították a hivatalos lap előfizetési árát és a szerkesztői tiszteletdijat évi 400 aranykoronára emelték fel. Egyes segélyezések és szabadságok megadása utáa elfogadták a vármegyei háztartási alap 1923. évi zárszámadását és le tárgyaltak közel 240 képviselőtestü leti határozatot. A községi és kör- orvosok díjazását felemelték, a vásári helypénzeket aranykoronában állapították meg. Néhány oklevél kihirdetése és községi számadások és költség. I vetések letárgyalása után fél 12 óra I kor a rendkívüli közgyűlés vágat ért.