Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-09-06 / 36. szám

Ara 2000 korona. VI. évfolyam Szekszárdi 1924 szeptember 6. 36. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. —.Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. EISflzetést csak Julius 1-lg fogadunk el. Utólagos fizetés esetére a kiadó­hivatal fentartja magának a Jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfi­zetést árakat számíthassa fel. Szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árat takarékkoronákban: A legkisebb hirdetés dija 10000, A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 1203. Közgyű­lési részvénytársasági stb. hirdetések 1800. — Állást keresőknek 50 száza­lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámbír, eljegyzést hír, cse­léd! hír, valamint a nyllttér soronként 8000 koronába kerUl. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A magvetők.* Csonka-Magyarország népének, il­letve a magyar nemzetnek egyik leg­nagyobb kincse: termékeny talaja, televény jó termő földje. Ez képezi leendő Nagymagyarország legfőbb pillérét és ha mi is megtesszük kö­telességünket, úgy mint ez a jó „hu­musz“, jövőnk miatt nem kell két­ségbe esnünk. Van azonban a magyar nemzetnek még egy másik nagy kincse is, né­pének hiszékeny, termékenységre könnyen hajló lelke. Nincs olyan mag, mely ki ne csí­rázna ebben a meleg lélekben s a magvető adózzon érte, ha tiszta búza helyett konkolyt hintett belé. Lelkűnknek könnyenhivősógéről mi nem tehetünk. Minket az Isten ilyen­nek teremtett, másmilyenek tehát nem is lehetünk. De a magvetők, a magvetők 1 Akiknek megadatott, hogy a magyar nép lelkének termékeny talajába hintsék a magot, azokra há­rul az a nagy feladat, hogy tiszta mag kerüljön a lelkekbe. Isten és ember előtt ők a felelősek minde­gekért. Ha visszatekintünk ezer éves múl­túnkon, látjuk, hogy nemzetünk ve­zéralakjai, a nép lelkének magvetői ha jó példával jártak elő, szóval és tettel, ha tiszta magot hintettek a lelkekbe, a magyar nemzet nagy volt erkölcsben és tekintélyben. Sajnos, az utóbbi évtizedek mag­vetői, bár sokan voltak, talán az is volt a baj, nagyon sok ocsut hintet­tek el a nép leikébe. A hány tette, annyiféle zsákból merítette. Egyik a művészet szatyrából, másik a sajtó végnélküli ponyvájából szórta, ve­tette. Voltak, kik a tudomány ékes paripáján, mások a nemzetköziség sánta csikaján szántották az ugart, írtak, szónokoltak. Titokban és nyíl­tan keresték ennek a jó magyar nép­nek a termékenységre könnyen hajló hiszékeny lelkét, de nem magáért a népért, hanem a saját énjükért ^. Ezek a jó lelkek persze, bogyón- fogadták, mint ahogy ma is befo­gadják az elvetett magot, melynek terméséért ma is ököllel törülhetjük a szemünket. Nem nézték sem a ma­got, sem a magvetőt és ma sem né­zik, hanem kitátják a lelkűket s va­kon mennek fejjel még a falnak is. Magvetők voltak, vannak és lesz­nek is. És ha valaha, úgy most ked­vez nekik a szerencse, mert nyomo- ruságUDk és számtalan bajunk miatt telítve van a szivünk keserűséggel. Ezt ők tudják b vannak, kik erre építik a jövőjüket, mert ilyenkor minden, még a legsötétebb szándék A kisgrid* társ* dalom egy jéian gondolkoznia, értelmes tagjától Tettük e sorokat, készséggé' adunk okot gondolatainak helyet lapunkban, tán az 0 sza­vát Jobban megértik azok, akik Iáikét mladlg oly kOnnyen aag tudták rontani azok a rossz magvetó k. iránt is fogékony az ember lelke. Szükebb látókörüknél fogva nem láthatnak bele közéletünk mélysé­geibe, meggondolatlanul elhis9zük|még Drézdi urnák is, hogy minden ba­junk és nyomorúságunk egyetlen kut- forrása a Bethlen kormány, nem pe­dig a vesztett háború, az azt követő forradalmak, • a trianoni béke és a mostani rossz termő év. Mint ahogy a pusztító jégviltar után nem tudjuk, hogy kit okoljunk a pusztításért, a hideg légréteget- e, mely jéggé fagyasztotta a különben áldást hozó esőcseppeket, vagy a tengert, mely kipárolgásával elősegí­tette a felhő, képződését, úgy a való­ságban azt sem állapíthatjuk meg biztosan, hogy mi minden okozza nyomorúságunkat. Egy bizonyos, hogy a magunk bűnéből sok származik és még sem okulunk, hanem hamis bál­ványok után futkosunk ahelyett, hogy magunkba szállván megfognánk egy­más kezét, segítenénk, nem pedig letipornánk egymást. Az előbb Drózdi ur neve csúszott a toliam hegyére, ak.i szintén egy a i magvetők közül. Lapja, melyben az igét hirdeti, a Magyar Ugar, melyet uton-utonfólen úgy szórnak most, mint a szól a polyvát. Ehhez egyéb­ként semmi közünk ; ki-ki úgy rekla- mirozza magát, ahogy jónak gon­dolja. Hanem az igéhez, amit hirdet, lapjának a tartalmához már van hoz­zászólásunk. Drózdi ur a Magyar Ugarban, mint a földmivelő nép ba­rátja, fehér tógában jön. Zászlót bont, pártot alakit s szinte olvadozik az irántunk érzett nagy szeretettől. Si­ránkozik a földbirtokreformtörvény igazságtalan, nehézkes keresztülvitele fölött, (talán igaza lehet) de ugyan­akkor ki is gúnyolja a fö dbirtok- reformtörvény fölszinre vetőjét, egyik megteremtőjét, a magyar parasztve­zér alakját, nagyatádi Szabó Istvánt, így tett a sátán is az első ember­párral. Hízelgőit nekik, okosságot ígért, de nyomban zsarnoknak minő- sitette a Bölcsesség- kntforrását, a miért megtiltotta ama fa gyümöl­csének élvezetét ... 0 is szítja az elégedetlenséget, ami pedig úgy is nagy. Nem gondolja, hogy ezzel a pa­píron annyira szeretett szegény nép­nek többet árt, mint használ ? De ezen kívül bizelgő szavakkal mintegy be akarja lopni az emberbe a vallástalanság mérgét. Olvasóinak csemege gyanánt feltálalja a néger nagygyűlést s ezzel kapcsolatban a fekete Krisztusról, fekete Szűz Máriá­ról, fekete angyalokról ir, amiről azt hisszük szó sem volt a néger gyűlésen, azontúl gyatra viccet mond a szent gyónással összefüggésben s mindezekkel talán nevettetni akart, de tényleg a katholikus vallásunk­ból, annak kimagasló alakjaiból és vallásunk gyakorlatából gúnyt űz. I Mindezekből megállapíthatjuk, hogy • nem lehet barátunk az, aki -gúnyt I űz legszentebb érzelmeinkből s fel tesszük felőle, mint ahogy nem szent előtte a mi vallásunk, úgy nem szent előtte hazafias érzésünk sem. És mi­vel már csalódtunk egyik-másik mag­vetőben, akik csak kapaszkodó létrá­nak használták a paraszt vállát és amikor mar céljukat elérték, nem törődtek a föld népével. Sokat csa­lódtunk, nézzük meg ezentúl jobban a magvetőt s mielőtt kitárnánk a lelkünket, mérlegeljük az elvetendő magnak elkövetkezendő gyümölcseit is. Vigyázzunk Drózdi urra és a Magyar Ugar magvetésére, nem ké­rünk belőlük s mint hazánkat és vallásunkat szerető emberek, nem is kérhetünk ebből a konkolyhintésből. T. J. A szekszárdi katholikus nagygyűlés. Nemcsak CsonkamagyarorBzág né­pének, hanem a megszállott területek batholikusságának a figyelme is felénk fordul abból az alkalomból, hogy vasárnap és hétfőn katholikus nagy gyűlés lesz városunkban. A nagy eseményt a cseh, a román és a szerb uralom alatt levő lapok is regisztrál­ják és kiváló fontosságot tulajdoni tanak a katholikus magyar' öntudat sorozatos megmozdulásának, amely egy szebb és jobb jövő reményteljes előkészítésének a kezdetét jelenti. Gróf Zichy Gyula pécsi püspök és kalocsai érseki adminisztrátor, a két egyházmegye főpásztora maga is eljön Szebszárdra, ahová szombat este 8 óra 10 perckor vasúton érke­zik dr. Ákos Ferenc szentszéki jegyző kíséretében. Bár a kivaló egyház­fejedelem közismert szerénysége mel­lőzni szeretne minden diazes fogad­tatást, Szekszárd lakossága mégis impozáns külsőségek között fogja üdvözölni a város falai közé érkező püspököt, aki másnap reggel fényes papi segédlettel maga fogja intonálni a Veni Sanctet, amely megnyitója a katholikus nagygyűlés programmsoro zatának. A dr, Seicz József, Virág Ferenc és dr. Zsigmond Ferenc vezetése alatt működő előkészítő bizottság felkérte a nagygyűlésen való megjelenésre dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspö­köt is, aki azonban legnagyobb saj­nálatára nem jöhet el közénk, mert ugyanakkor Szegeden van hasonlóan fontos egyházi funkciója. Lapunk múlt számában közöltük már a nagy­gyűlés programraját, amely annyiban fog változást szenvedni, hogy a né­met szentbeBzéd tartására ide érkezik dr. Lépőid Antal esztergomi praelá- tus kanonok, primási irodaigazgató, a kiváló hitszónok, aki itt egyúttal az esztergomi főkáptalant is fogja képviselni. Vele együtt jön dr. Wol­kenberg Alajos pápai kamarás, egye­temi tanár, a budapesti tudomány- egyetem hitszónoka, aki a szakoBZ tályok egyikében fog beszédet tar­tani. Azonkívül — a programmtól eltérőleg — nemcsak a belvárosi r. kath. templomban lesz ünnepi mise, hanem a templom előtt levő Szent Háromság szobornál is azok számára, akiket a szentegyház korlátolt befo­gadó képessége miatt benn elhelyezni nem lebet. • Az állandó permanenciában levő j előkészítő bizottság már eddig is j óriási munkát végzett. Az albizott- I ságok mindenre kiterjedő figyelem mel jártak el dolgaik végzésében és eddig már a vidékről érkező 5000 ember tömeges elszállásolásáról és 140 kocsi elhelyezéséről gondoskod­tak. A fogadó bizottságok minden egyes vonatnál várni fogják az ér­kező vendégeket, akiket lakásukra fognak kalauzolni. Az egyes bizottságok egyébként a következőképen alakultak meg : A fogadó bizottság vezetője Mór- vay László és a bizottságnak rendel« kezesére állanak a Molnár József tanár parancsnoksága alatt álló cser­készek. A bizottság tagjai: dr. Ze- lenka Gyula, dr. Skuitéty Antal, Szűcs Ferenc, Steiner Mátyás Esz- terbauer, Ggray János, Hauszknecht János Klézii, Dorogi Mihály, Neiner József, Horváth Gyula, Raffay Sándor. A tömeges elszállásoló bizottság vezetője Neiner József, tagjai: Tak­sonyi János, Csatt János, Szőr István, Vesztergombi József, Nikitits Antal, Ferger István Lendvai, Búzás Fe­renc Takács, Csuka Ferenc, Takler Vencel. Epitő és díszítő bizottság veze­tője Dicenty László, tagjai: Schelez- nik Győző, Thc’sz Lőrinc, Wallacher László, Haudinger Gyula, Haha Béla, Czéb János Dorogi, ifj. Pollermann József, Laskó Károly, Steiner Lőrinc, Vass Márton, Pöndör János, Baka István Pollermann. Eleimező bizottság vezetője Egry Béla, tagjai: Hitter Győző, Stochel Géza, ifj. Czéh István, Horváth Jó­zsef Schilling, Róth Lajos, Orbán István Takács. A kocsiszerző bizottság vezetője Uj János, tagjai az elszállásoló bizott- ság tagjai, továbbá Pollermann József, Fret János Takler, Szegedi József. A lampionos menetet rendező bizottság vezetője Szabó János, tag­jai : Tóth Pál, Tóth Gyula, Mut- scbenbacber Alajos. Az ünoepély zenei részének ren­dezésére dr. Kansz járásbirót kérték fel. Ideérkezik ugyanis a bátaszéki tűzoltó zenekar, a bonyhádi fúvós zenekar, továbbá az esztergom-tábori fianevelő intézet 45 tagú zenekara, amelyek az isteni tiszteletek zenéjét szolgáltatják, részt fognak venni a Remete-kápolnához való felvonulás­ban és az eucharisztikus kőrmenetben. Az eucharisztikus körmenet, amely­nek az elmúlt urnapi körmenethez hasonló pontos rendezését külön bi­zottság vállalta magára, a belvárosi plébánia templomból fog kiindulni és a Garay-téren át a kórház felé ha-

Next

/
Thumbnails
Contents