Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-08-16 / 33. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 augusztus 16. © © © ei © © © © © © © © © © © © © © © Iskolai tankönyvek fl©©aaaaa0ia©a<a<aa©e^gKgK?i©aBeig^p0cn©gna©aa©©©ea©©a©a©©©©aBQa a i _ 1 ■ ' — .............. 1 © © • © © ■■■■ g a © © © © © © © © © © © © © © © © 0 I és mindennemű iskolai taneszközök leg­előnyösebb beszerzési forrása a Molnár-féle nyomdai részv.-társ. könyv- és papirkereskedése Szekszárd Kaszinébazér-épUlet. — Telefon 37 és 11 0 ©©©©©©©aaaea©©0i©©ei©©ai3iBi©gi©©©g)i©©0i©©©©©©©a©a©©QB©B©©©©©E) kész, az izraelita hitközség nevében dr. Rubinstein Mátyás főrabbi, a Ref. Nőegylet élén Sárossy Károlyné polg. iskolai igazgatónő tisztelgett. Ezen egyházi jellegű küldöttségek után Jankó Ágoston főispán és a vármegye tisztviselőkara élén dr. Éri Márton alispán üdvözölte a ki­váló főpapot, aki mindenik .üdvöz­lésre találó és átgondolt köszönettel válaszolt. A beiktatás. A beiktatási ünnepség 9 óra után néhány perccel kezdődött. A zöld lombokkal feldíszített templom zsu- folásig megtelt a hívők Betegével, egyházi és világi hatóságok küldött­ségeivel. Kátay Endre esperes kormány­főtanácsos imádsága és bibliaolva­sása után az uj lelkésszel együtt az Urasztala elé állva dr. Ravasz László püspök tartotta meg lelkeket megragadó és felemelő, ragyogó stí­lusú beiktató beszédjét a János ev. 10. része nehány versének alapján. A püspök beszéde. A lelkipásztor terheiről és örömei­ről szólott. A lelkipásztort — úgy­mond — a mi felfogásaink szerint — akár a jót, akár a rosszat — Dem a gyülekezet választja, hanem Isten. A jót azért, hogy általa jutal­mat és áldáBt adjon, a rosszat, hogy megpróbáljon és büntessen egy nem­zedéket. Hiszi, hogy Isten most ál­dást adott a gyülekezetnek. A lelki­pásztor hivatásáról, kötelességeiről szól, melyeknek végzésében példa­képe a jó Pásztor : a Jézus Krisztus. Minden lélekről számot kell adnia, éppen ezért nagyobb a felelőssége és szigorúbb a megítélése, mint más­nak, de nagyobb az öröme is, mert általa hangzik a lelkek felé Isten üzenete. Megható allocutio kereté­ben adja át az uj lelkésznek a tem­plom kulcsát, a keresztelési és ur- vácsorai kelyheket s végül a Bibliát, majd kezét fejére téve megáldotta s kézfogással * és csókkal köszöntötte. A paptársak áldása. Az esperes és a beiktatáson jelen volt lelkészek névszerint: Szakács Imre mórágyi, Csikesz Sándor kis- csányi lelkész és egyet, tanár, Sző- nyi József medinai, Mészöly Győző faddi, Joó András nagydorogi, Pán- czél Imre kölesdi, Jánosi György váraljai, Arany Dénes decsi, Kiss Dániel sárbogárdi, Dömötör Endre dunaszentgyörgyi, Csekey Sándor, Komlósy Ernő, Kardos Lajos, Zeke Gyula budapesti lelkészek egymás­után egy-egy bibliai mondással és kézrátétellel megáldották az uj lel­készt. Ezután ének következett, majd Tóth Lajos lelkész mondotta el be­köszöntő beszédét. Pál apóstól ko- rinthusi első levele 4. részének 1—4. verse alapján. Tóth Lajos beköszöntője. — Amint ezen a helyeD megállók — mondotta többek között— érzem, hogy titok vagyok előttetek. Nem tudjátok, ki vagyok és mit hoztam. De ti. is titkok vagytok én előttem, mert nem tudom, mit vártok tőlem, mik az igényeitek velem szemben. Hogy mi leszek a számotokra, az attól függ, minek tekintetek engem. Csalódnak bennem azok, akik azt várják tőlem, hogy emberek, vagy pár­tok szolgálatába állok. Úgy tekint­sen mindenki, mint Krisztus szolgá­ját ős Isten titkának sáfárját. A szolgálatról és sáfárságról szól, mely­nek két eleme van : a prófétaság és pásztorkodás. Beszél a lelkipásztor szolgálatának megitéítetéséről, mely nem emberektől s nem is önmagától jön, hanem Istentől s őrzi, hogy en­nek az Ítéletnek súlya alatt össze kellene törnie, ha nem sugározna gyarló és sötét emberi orcája mellett Krisztus kiengesztelő sugárzó isten­orcája. Beszéde után imádságában áldást kér az országra, ennek veze­tőire, a városra, felekezetekre, a gyü­lekezet mindenrendü tagjára. Az isteni tisztelet befejezése előtt Cseri István presbiter énekelte el nagy hatással „Dicsőit Téged nagy égi Teremtő" kezdetű fohászt. Tisztelgések az uj papnál. A beiktatási ünnepség után az egyház tanácstermében üdvözlő kül­döttségeket fogadott az nj lelkipász­tor. Először özv. Udvardy Sándorné óvónő vezetésével az apró óvódás gyermeksereg vonult eléje s egy szép kis üdvözlő vers kíséretében virágbokrétákkal halmozták el. A presbitérium tisztelgése után az is­kolás gyermekek mondottak meg­hatóan kedves és lendületes kö­szöntőt, majd az evangélikus egy­ház küldöttsége élén Németh Gyula lelkész, az izraelita hitközség kül­döttsége élén dr. Rubinstein Mátyás főrabbi üdvözölte. A csendőrség és katonaság nevében Szathmáry József ezredes, a Ref. 'yNőegylet * nevében Sárossy Károlyné mondottak meleg üdvözlő szavakat. A Magyar Asszo­nyok Nemzeti Szövetségének és az Egyesült SzekBzárd-Tolnamegyei Nő­egyletnek a tagjai zárták be a tisz­telgő küldöttségek rendjét. Tóth Lajos lelkész minden egyes küldöttségnek meleg és találó sza­vakkal köszönte meg a tolmácsolt jó kívánságokat ős Isten áldását kérte működésűkre. Ezalatt Ravasz püspök a város hinlóján látogatásokat tett. Bankett. Az ünnepség befejeztével a Szek­szárdi Kaszinóban közebéd volt, ame­lyen háromszázan vettek részt. A szekszárdi asszonyok ugyancsak ki­teltek magúkért, nemcsak az otthon sütött fehér kenyér és torták voltak kitűnőek, hanem a kaszinó vendég­lősének konyháján elkészített leves, pörkölt fánk és szárnyas sültek is. A magyar ruhás szép leánykák pedig oly gyorsan hordották fel a sok jót és oly szeretetreméltóan kínálták, hogy bizony ezután a közebéd után nem kellett senkinek sem újból ebér delni. Az egyes borkereskedők és borosgazdák pincéjéből felvonultatott borok 6em váltak a szekszárdi borok szégyenére. — Az első felköszöntőt Jankó Ágoston főispán mondotta, aki lelkes beszédben a kormányzót él­tette. A beszédet a jelenlevők állva hallgatták végig. Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnöke dr. Ravasz László püspököt éltette, akinek igen sok ér­deme közül kettőt akar csak ezúttal kiemelni. Az egyik, hogy dr. Ravasz László a felekezeti egyetértésnek leg­lelkesebb szószólója és gyakorlója, a másik, hogy Szekszárd nj papja az ő nevelése, az ő körében szívta ma­gába azokat a magasztos ideálokat, amelyek elengedhetetlenek egy jó papnál. — Bereczky Lajos hosszabb beszédben köszöntötte Tóth Lajos lelkészt. Dr. Ravasz László szólalt fel ez után. Nagyobb jót senki sem tehet, mint aki igazi papot nevel és küld. Mesteri szavakkal festette meg, hogy milyennek kellene lennie az igazi, az ideális papnak. Olyannak többek kö­zött, különösen most, aki a mai nagy éjszakából is fényt és a reménység derűjét tudja sugározni. Reményű, hogy olyan lelkipásztort hagy a szek­szárdi eklézsiának vissza, aki minden erejét és tehetségét arra fordítja, hogy gyarló emberi képességeivel igyekszik a papi ideált megközelíteni. Áldást kér az uj pap további működésére és azt kívánja neki, hogy oly ered­ményes munkát fejtsen ki, mint elődje, Gödé Lajos. Az ország gazdasági és lelki ereje elválaszthatatlan szoros kapcsolatban van, azért a hitélet fej­lődéséből, a nemzet lelkiéletének tisz­tulásából, ennek a legázolt országnak gazdásági és lelki feltámadását várja. Örömmel tölti el, hogy a keresztény felekezetek illusztris képviselői jelen vannak, az ő összefogó munkájuk sikerére emeli poharát. A jelenlevők lelkesen megéljenezték a püspököt, aki pár perc múlva Benedek Sándor­ral, Jankó Ágoston főispánnal és Bőd nár Istvánnal eltávozott, mert a dél utáni vonattal Budapestre utazott. Tóth Lajos szólalt még fel. Reflek­tálva a püspök és Bereczky felköszön­tőjére, kifejtette, hogy amikor Szek­szárd földjére lépett, átérezte azt a nagy felelősséget és édes terhet, amely uj állásában reá háramlik. Kéri egy­házközségének támogatását, ő min­dent el fog követni, hogy feladatai­nak megfelelhessen. Hálás köszönetét mond a nem remélt szép fogadtatásért és felemelő ünnepségért. — A férfias őszinteséggel elmondott beszéd élénk tetszést váltott ki a jelenlevőkből. A közebéd négy órakor ért véget és ezzel befejeződött a beiktatás üq. népségé. Adja az Isten, hogy e szép ünnep­ségen elhangzott szívből eredő szavak szivekhez találjanak, békesség, meg­értés, szeretet legyen a szekszárdi gyülekezetben és ebből menthessen erőt az iíja pap az Istenért és a Ha­záért végzendő nemes munkájához. Dióim ítéletidő Szekszdrdoo. Ismeretes, hogy a szekszárdi szőlő­hegyekből nyíló Sédek zápor esetén rövid idő alatt óriási tömegű vizet kénytelenek levezetni, mert a hegy­gerincek alakulatától megszabott víz­gyűjtő területük igen nagy. Ez a viz nagyon gyorsan kerül a Sédnek a városon keresztül vonuló legna­gyobb medrébe, hisz a szőlőmivelős alatt álló, szabályos barázdákkal el­látott hegyoldalak maguk is gyor­sabban vezetik a csapadékot, mint az erdős, bokros, füves területek. Ez az oka annak, hogy egy egy ki- adősabb zápor első negyedórájában máris zuhatagokban törtet az isza­pos esővíz a Dana felé. A gyors rohanásu víznek az első akadálya a saját medre, a vasúti ál­lomás előtt elterülő majdnem derék­szögű kanyarodó, amelyet alig 3—400 méternyire nyomon követ egy másik törés, közvetlen a gemecci úti vas­úti átjáró mellett. Ez a két hirtelen kanyarodó — eltekintve attól, hogy Szekszárd városnak legszebb és leg­értékesebb területét helyrehozhatat­lanul elcsúfította — örök veszedelme a város alsó részének, mert a városi hatóság bármilyen eber és gondos munkája mellett is vizáradást okoz­hat. # Milyen kár, hogy Szekszárdnak 2—3 évtized előtt való vezetősége nem volt eléggé előrelátó és nem ve­zettette a Séd medrét nyílegyenesen a vasúti töltesnek, azon a hídon ke­resztül, amelyet a vasútépítő mérnö­kök jó eleve azért építettek, mert azt gondolták, hogy egy város bel­területét csakis megfontoltan lehet szabályozni és beépíteni. Azon a vonalon nagy sugaru ívvel, enyhe töréssel úgy el lehetett volna ezt a szeszélyes vízfolyást vezetni, hogy sokkal olcsóbb fentartás mellett is kevesebb veszélyt rejtene magában, mint most. Időközben a Séd ésszerű medré­nek a helyen egy egész kis város­rész épült és most már csak arra kellene törekedni, hogy a viz veszély a legkisebbre szorittassék. Ennek első és fő kelléke, hogy ez a he­gyekről rengeteg iszapot hordó me­der tiszta, olyan mély és olyan Bzé- les legyen, hogy a legkedvezőtlenebb számítás szerint előfordulható víz­tömeget is levezethesse anélkül, hogy az ár kicsapjon, vagy áttörje a partot.- Hogy merre van a hiba azt nem kutatjuk, csupán csak azt regisztrál­juk, hogy csak egy hete, hogy Szek­szárd lakosságát a harangkongatás és a sziréna tülkölése figyelmeztette az árvíz veszedelemre: máris újabb vizkataaztrófáróí kell olvasóinknak beszámolnunk. Ez alkalommal is a Séd, Szekszárd nyári réme, okozta a bajt, amely méreteiben még nagyobb, következményeiben sokkal súlyosabb volt, mint a múlt hétfői áradás.­Az idő egész vasárnap borongós MAUTNER GYULA fosműterme SZEKSZÁRD,’ Szekszárif-szállú mellett. Telefon: 107----------------------------------------------------------------------------------------------------------- ----------------rrmir-1 -n-----------r-------------[Tm-T—■■IIIIUMI !■ II« — i— Me leg otthont csak úgy biztosíthat magának a télre, ha tüzelőjét már most beszerzi. Prima slavón bükkhasáb és elsőrendű porosz szén legnagyobb és leg­kisebb tételekben, a napi áraknál jóval olcsóbban, állandóan kapható a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeténél Szekszárdon. — Telefon: 111. 509

Next

/
Thumbnails
Contents