Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-08-16 / 33. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 augusztus 16. © © © ei © © © © © © © © © © © © © © © Iskolai tankönyvek fl©©aaaaa0ia©a<a<aa©e^gKgK?i©aBeig^p0cn©gna©aa©©©ea©©a©a©©©©aBQa a i _ 1 ■ ' — .............. 1 © © • © © ■■■■ g a © © © © © © © © © © © © © © © © 0 I és mindennemű iskolai taneszközök legelőnyösebb beszerzési forrása a Molnár-féle nyomdai részv.-társ. könyv- és papirkereskedése Szekszárd Kaszinébazér-épUlet. — Telefon 37 és 11 0 ©©©©©©©aaaea©©0i©©ei©©ai3iBi©gi©©©g)i©©0i©©©©©©©a©a©©QB©B©©©©©E) kész, az izraelita hitközség nevében dr. Rubinstein Mátyás főrabbi, a Ref. Nőegylet élén Sárossy Károlyné polg. iskolai igazgatónő tisztelgett. Ezen egyházi jellegű küldöttségek után Jankó Ágoston főispán és a vármegye tisztviselőkara élén dr. Éri Márton alispán üdvözölte a kiváló főpapot, aki mindenik .üdvözlésre találó és átgondolt köszönettel válaszolt. A beiktatás. A beiktatási ünnepség 9 óra után néhány perccel kezdődött. A zöld lombokkal feldíszített templom zsu- folásig megtelt a hívők Betegével, egyházi és világi hatóságok küldöttségeivel. Kátay Endre esperes kormányfőtanácsos imádsága és bibliaolvasása után az uj lelkésszel együtt az Urasztala elé állva dr. Ravasz László püspök tartotta meg lelkeket megragadó és felemelő, ragyogó stílusú beiktató beszédjét a János ev. 10. része nehány versének alapján. A püspök beszéde. A lelkipásztor terheiről és örömeiről szólott. A lelkipásztort — úgymond — a mi felfogásaink szerint — akár a jót, akár a rosszat — Dem a gyülekezet választja, hanem Isten. A jót azért, hogy általa jutalmat és áldáBt adjon, a rosszat, hogy megpróbáljon és büntessen egy nemzedéket. Hiszi, hogy Isten most áldást adott a gyülekezetnek. A lelkipásztor hivatásáról, kötelességeiről szól, melyeknek végzésében példaképe a jó Pásztor : a Jézus Krisztus. Minden lélekről számot kell adnia, éppen ezért nagyobb a felelőssége és szigorúbb a megítélése, mint másnak, de nagyobb az öröme is, mert általa hangzik a lelkek felé Isten üzenete. Megható allocutio keretében adja át az uj lelkésznek a templom kulcsát, a keresztelési és ur- vácsorai kelyheket s végül a Bibliát, majd kezét fejére téve megáldotta s kézfogással * és csókkal köszöntötte. A paptársak áldása. Az esperes és a beiktatáson jelen volt lelkészek névszerint: Szakács Imre mórágyi, Csikesz Sándor kis- csányi lelkész és egyet, tanár, Sző- nyi József medinai, Mészöly Győző faddi, Joó András nagydorogi, Pán- czél Imre kölesdi, Jánosi György váraljai, Arany Dénes decsi, Kiss Dániel sárbogárdi, Dömötör Endre dunaszentgyörgyi, Csekey Sándor, Komlósy Ernő, Kardos Lajos, Zeke Gyula budapesti lelkészek egymásután egy-egy bibliai mondással és kézrátétellel megáldották az uj lelkészt. Ezután ének következett, majd Tóth Lajos lelkész mondotta el beköszöntő beszédét. Pál apóstól ko- rinthusi első levele 4. részének 1—4. verse alapján. Tóth Lajos beköszöntője. — Amint ezen a helyeD megállók — mondotta többek között— érzem, hogy titok vagyok előttetek. Nem tudjátok, ki vagyok és mit hoztam. De ti. is titkok vagytok én előttem, mert nem tudom, mit vártok tőlem, mik az igényeitek velem szemben. Hogy mi leszek a számotokra, az attól függ, minek tekintetek engem. Csalódnak bennem azok, akik azt várják tőlem, hogy emberek, vagy pártok szolgálatába állok. Úgy tekintsen mindenki, mint Krisztus szolgáját ős Isten titkának sáfárját. A szolgálatról és sáfárságról szól, melynek két eleme van : a prófétaság és pásztorkodás. Beszél a lelkipásztor szolgálatának megitéítetéséről, mely nem emberektől s nem is önmagától jön, hanem Istentől s őrzi, hogy ennek az Ítéletnek súlya alatt össze kellene törnie, ha nem sugározna gyarló és sötét emberi orcája mellett Krisztus kiengesztelő sugárzó istenorcája. Beszéde után imádságában áldást kér az országra, ennek vezetőire, a városra, felekezetekre, a gyülekezet mindenrendü tagjára. Az isteni tisztelet befejezése előtt Cseri István presbiter énekelte el nagy hatással „Dicsőit Téged nagy égi Teremtő" kezdetű fohászt. Tisztelgések az uj papnál. A beiktatási ünnepség után az egyház tanácstermében üdvözlő küldöttségeket fogadott az nj lelkipásztor. Először özv. Udvardy Sándorné óvónő vezetésével az apró óvódás gyermeksereg vonult eléje s egy szép kis üdvözlő vers kíséretében virágbokrétákkal halmozták el. A presbitérium tisztelgése után az iskolás gyermekek mondottak meghatóan kedves és lendületes köszöntőt, majd az evangélikus egyház küldöttsége élén Németh Gyula lelkész, az izraelita hitközség küldöttsége élén dr. Rubinstein Mátyás főrabbi üdvözölte. A csendőrség és katonaság nevében Szathmáry József ezredes, a Ref. 'yNőegylet * nevében Sárossy Károlyné mondottak meleg üdvözlő szavakat. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének és az Egyesült SzekBzárd-Tolnamegyei Nőegyletnek a tagjai zárták be a tisztelgő küldöttségek rendjét. Tóth Lajos lelkész minden egyes küldöttségnek meleg és találó szavakkal köszönte meg a tolmácsolt jó kívánságokat ős Isten áldását kérte működésűkre. Ezalatt Ravasz püspök a város hinlóján látogatásokat tett. Bankett. Az ünnepség befejeztével a Szekszárdi Kaszinóban közebéd volt, amelyen háromszázan vettek részt. A szekszárdi asszonyok ugyancsak kiteltek magúkért, nemcsak az otthon sütött fehér kenyér és torták voltak kitűnőek, hanem a kaszinó vendéglősének konyháján elkészített leves, pörkölt fánk és szárnyas sültek is. A magyar ruhás szép leánykák pedig oly gyorsan hordották fel a sok jót és oly szeretetreméltóan kínálták, hogy bizony ezután a közebéd után nem kellett senkinek sem újból ebér delni. Az egyes borkereskedők és borosgazdák pincéjéből felvonultatott borok 6em váltak a szekszárdi borok szégyenére. — Az első felköszöntőt Jankó Ágoston főispán mondotta, aki lelkes beszédben a kormányzót éltette. A beszédet a jelenlevők állva hallgatták végig. Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnöke dr. Ravasz László püspököt éltette, akinek igen sok érdeme közül kettőt akar csak ezúttal kiemelni. Az egyik, hogy dr. Ravasz László a felekezeti egyetértésnek leglelkesebb szószólója és gyakorlója, a másik, hogy Szekszárd nj papja az ő nevelése, az ő körében szívta magába azokat a magasztos ideálokat, amelyek elengedhetetlenek egy jó papnál. — Bereczky Lajos hosszabb beszédben köszöntötte Tóth Lajos lelkészt. Dr. Ravasz László szólalt fel ez után. Nagyobb jót senki sem tehet, mint aki igazi papot nevel és küld. Mesteri szavakkal festette meg, hogy milyennek kellene lennie az igazi, az ideális papnak. Olyannak többek között, különösen most, aki a mai nagy éjszakából is fényt és a reménység derűjét tudja sugározni. Reményű, hogy olyan lelkipásztort hagy a szekszárdi eklézsiának vissza, aki minden erejét és tehetségét arra fordítja, hogy gyarló emberi képességeivel igyekszik a papi ideált megközelíteni. Áldást kér az uj pap további működésére és azt kívánja neki, hogy oly eredményes munkát fejtsen ki, mint elődje, Gödé Lajos. Az ország gazdasági és lelki ereje elválaszthatatlan szoros kapcsolatban van, azért a hitélet fejlődéséből, a nemzet lelkiéletének tisztulásából, ennek a legázolt országnak gazdásági és lelki feltámadását várja. Örömmel tölti el, hogy a keresztény felekezetek illusztris képviselői jelen vannak, az ő összefogó munkájuk sikerére emeli poharát. A jelenlevők lelkesen megéljenezték a püspököt, aki pár perc múlva Benedek Sándorral, Jankó Ágoston főispánnal és Bőd nár Istvánnal eltávozott, mert a dél utáni vonattal Budapestre utazott. Tóth Lajos szólalt még fel. Reflektálva a püspök és Bereczky felköszöntőjére, kifejtette, hogy amikor Szekszárd földjére lépett, átérezte azt a nagy felelősséget és édes terhet, amely uj állásában reá háramlik. Kéri egyházközségének támogatását, ő mindent el fog követni, hogy feladatainak megfelelhessen. Hálás köszönetét mond a nem remélt szép fogadtatásért és felemelő ünnepségért. — A férfias őszinteséggel elmondott beszéd élénk tetszést váltott ki a jelenlevőkből. A közebéd négy órakor ért véget és ezzel befejeződött a beiktatás üq. népségé. Adja az Isten, hogy e szép ünnepségen elhangzott szívből eredő szavak szivekhez találjanak, békesség, megértés, szeretet legyen a szekszárdi gyülekezetben és ebből menthessen erőt az iíja pap az Istenért és a Hazáért végzendő nemes munkájához. Dióim ítéletidő Szekszdrdoo. Ismeretes, hogy a szekszárdi szőlőhegyekből nyíló Sédek zápor esetén rövid idő alatt óriási tömegű vizet kénytelenek levezetni, mert a hegygerincek alakulatától megszabott vízgyűjtő területük igen nagy. Ez a viz nagyon gyorsan kerül a Sédnek a városon keresztül vonuló legnagyobb medrébe, hisz a szőlőmivelős alatt álló, szabályos barázdákkal ellátott hegyoldalak maguk is gyorsabban vezetik a csapadékot, mint az erdős, bokros, füves területek. Ez az oka annak, hogy egy egy ki- adősabb zápor első negyedórájában máris zuhatagokban törtet az iszapos esővíz a Dana felé. A gyors rohanásu víznek az első akadálya a saját medre, a vasúti állomás előtt elterülő majdnem derékszögű kanyarodó, amelyet alig 3—400 méternyire nyomon követ egy másik törés, közvetlen a gemecci úti vasúti átjáró mellett. Ez a két hirtelen kanyarodó — eltekintve attól, hogy Szekszárd városnak legszebb és legértékesebb területét helyrehozhatatlanul elcsúfította — örök veszedelme a város alsó részének, mert a városi hatóság bármilyen eber és gondos munkája mellett is vizáradást okozhat. # Milyen kár, hogy Szekszárdnak 2—3 évtized előtt való vezetősége nem volt eléggé előrelátó és nem vezettette a Séd medrét nyílegyenesen a vasúti töltesnek, azon a hídon keresztül, amelyet a vasútépítő mérnökök jó eleve azért építettek, mert azt gondolták, hogy egy város belterületét csakis megfontoltan lehet szabályozni és beépíteni. Azon a vonalon nagy sugaru ívvel, enyhe töréssel úgy el lehetett volna ezt a szeszélyes vízfolyást vezetni, hogy sokkal olcsóbb fentartás mellett is kevesebb veszélyt rejtene magában, mint most. Időközben a Séd ésszerű medrének a helyen egy egész kis városrész épült és most már csak arra kellene törekedni, hogy a viz veszély a legkisebbre szorittassék. Ennek első és fő kelléke, hogy ez a hegyekről rengeteg iszapot hordó meder tiszta, olyan mély és olyan Bzé- les legyen, hogy a legkedvezőtlenebb számítás szerint előfordulható víztömeget is levezethesse anélkül, hogy az ár kicsapjon, vagy áttörje a partot.- Hogy merre van a hiba azt nem kutatjuk, csupán csak azt regisztráljuk, hogy csak egy hete, hogy Szekszárd lakosságát a harangkongatás és a sziréna tülkölése figyelmeztette az árvíz veszedelemre: máris újabb vizkataaztrófáróí kell olvasóinknak beszámolnunk. Ez alkalommal is a Séd, Szekszárd nyári réme, okozta a bajt, amely méreteiben még nagyobb, következményeiben sokkal súlyosabb volt, mint a múlt hétfői áradás.Az idő egész vasárnap borongós MAUTNER GYULA fosműterme SZEKSZÁRD,’ Szekszárif-szállú mellett. Telefon: 107----------------------------------------------------------------------------------------------------------- ----------------rrmir-1 -n-----------r-------------[Tm-T—■■IIIIUMI !■ II« — i— Me leg otthont csak úgy biztosíthat magának a télre, ha tüzelőjét már most beszerzi. Prima slavón bükkhasáb és elsőrendű porosz szén legnagyobb és legkisebb tételekben, a napi áraknál jóval olcsóbban, állandóan kapható a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeténél Szekszárdon. — Telefon: 111. 509
