Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-08-02 / 31. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 augusztus 2. TÓTH JABOS « 4 órái ét éluxerétz Szekszárd, Kaszinó-bazár. Elvállalok minden, a szakmába vágó munkát, átalakításokat és javításokat, pontosan, jutányos árakon. Állandóan raktáron tartok mindennemű ékszereket, zseb- és ingaórákat. mely 22 községben 223 esetben fordáit elő 9 halálozással. Előfordult továbbá a hasihagymáz 20 községben 32 esetben 3 halálozással, a vOrheny 11 községben 24 esetben 1. halálozással, a roncsoló toroklob 14 községben 21 esetben 2 halálozással, a ftlltőmirigylob 8 községben 19 esetben halálozás nélkül, a vérhas 4 községben ugyanannyi esetben, háláló-* zás nélkül és a gyermekágyi láz 2 községben ugyanannyi esetben 1 halálozással. Nagyobb számmal fordult elő ezen betegségek közül a kanyaró Bátaszéken 111 esetben 1 halálozás» sál és a hökhurut Nagydorogon 97 esetben 1 halálozással és Csibrákon 37 esetben 1 halálozással. A szekszárdi Ferenc közkórházban a második évnegyedben' 1047 beteg ápoltatott, kik közül 476 a belgyógyászati, 365 a sebészeti, 193 az elmebeteg és 13 az elkülönítő osztályon gyógykezeltetett. A kórházban 6 orvos, 5 férfi és 31 nőápoló, az utóbbiak közt 25 irgalmas nővér, 4 férfi és 1 nőtisztviselő, 5 férfi és 6 nőcseléd volt alkalmazva. A vármegye állategészségügye általában eléggé kedvező volt. A lép- fene elleni hathatósabb védekezés szempontjából elrendelt védőojtáaok a veszélyeztetett községben végrehajtattak és a veszteség csekélyebb volt. Dörypatlan községben megállapított ragadós száj- és körömfájás elterjedését az alkalmazott erélyes intézkedésekkel sikerült meggátolni, a zárlat rövid időn belül feloldatolt és április hó 10-ike óta a vármegye vészmenteB. A hivatalból jelentendő ragadós állati betegségek következőleg voltak elterjedve : Lépfene : 30 község, 39 udvar. Veszettség: 17 község, 17 udvar. Rühkór: 12 köz ség, 20 udvar. Sertésorbánc: 8 község, 17 udvar. Sertésvész: 12 köz- i ség, 16 udvar. A tavaszi állatössze- | irás eredménye igen kedvező, ameny- j nyiben folyó évben 2767 darab ló, 11964 darab szarvaBtnarha, 31358 I darab juh és 18273 darab sertéssel j több volt, mint 1923-ban. I A vármegye mezőgazdasági viszonyai kedvezőtlenek, mert amilyen szépen indultak a terméskilátások, később annyira leromlottak. A búzában sok kárt tett a rozsda, majd a Ha elegáns ruhát akar viselni, siessen SAPSZKY ANDOR uridivatszabóhoz, hol a legfinomabb angol szövetekből szolid árakkal készülnek a legdivatosabb öltönyök és raglanfelöltők. SZEKSZÁRD, Kossuth Lajos-utca 3. Ugyanitt egy fiú tanoncnak felvétetik. Reánk virradt már a várva-várt «szanálás» De csak a «pénzügyér» lehet érte hálás; Maga az ország egy lecsúszott Hidalgó — Az útja keserves, meredek, kanyargó. Szomorúan züllünk, züllünk minden téren: Régi rongyainkban sétálunk kevélyen, Ebédünk főzelék, a vacsoránk túró, Szakács helyett jó egy szoknyás tészta-gyúró; De sokszor még ez sincs s tányérodra merhetsz Olyan kotyvalékot, mit magad kevergetsz! A magyar közélet nagy versenypályája A régi j o c k e y-ket — hej 1 — hiába várja; Hogyha itt-ott egy-egy lovas talán szebben És reátermetten ül is a nyeregben, A legtöbbje gyatra s a versenyek sorját Csak gyenge istálló-fiuk lovagolják. Azonban egy gebén — neve «Conjunctura» — Jól ül ezen másod-rendű garnitúra! Bőven terem ilyen és mind, annyi-ahány, Valamennyi fenn van most az uborkafán; A többi — a java — az «beteg, ügyetlen» S lenn a földön tesped; nincs közte sebeden Se más, ki akarná feljebb segíteni: Tiltják a «szanálás» szigorú isteni, Akik fenn trónolnak — tán vagy tizenhármán — A «takarékosság» auto-garage-jában. Hej — Takarékosság! Anyja sok, sok jónak, A Te szent neved most az a csempész csónak, Mely ártatlan képpel, de mégis orozva A sok gondot, bajt a határon behozza. E csónakon szállít (elég olcsó áron) B listás lelkeket a pénzügyi C h á r o n. (Közben fogával az aranygarast rágva) A koplaló, sötét nyugdíj-alvilágba; Sőt azt is szeretné, hogy — azon esetre, Ha a szegényekre netán szemet vetne A vizi úton a tengeri betegség — A járásorvost is közéjök ültessékI? Óh Takarékosság! A Te szent neveddel Takaródzik mindig — ezt sose feledd el — A tehetetlenség, mely dugdossa pénzét, (S keze közt az mégis haszon nélkül mén szét) S mely ú j- a t alkotni, teremteni meddő S mire egy arany sok, arra jut ott kettő. Csak egy jelszót hallunk: a «Takarékosság» E panaceától gyógyul meg az ország! Ezért rongyos minden, ezért nincsen semmi, Ezért kell sokaknak már nyugdíjba menni; Ezért kerül csődbe művészet, tudomány, Kórház; ezért főz le maholnap — a Román. Takarékosság és pénz kell az országnak A nagy adó-gondok rajtunk azért rágnak; A nagy adó miatt mi sem lehet olcsó, Se’ ruha, se’ cipő, se’ liszt, se’ cukor, só. A feltornyosuló árhullámok sodra Külföldi pártokra vet — szabadságodra S fuldoklásod után szóhoz jutva a szád Onnét köszöntőd az édes, drága Hazát! nagy forróság következtében a búza szeme megszorult. Eapásnövények közül a tengeri ezideig kiváló, burgonya, répa, i bab sfb. igen jó. A földreform a dombóvári, tamásii, Simont or nyai járásokban ítélettel jóformán teljesen be van fejezve, a duna- földvári és központi járásokban inkább kényszerkisbérietek vannak; ítélet kevés van, a tárgyalások folyamatban vannak. A rendes utfentartási munkák elvégeztettek, de a gyakori felhősza- kadásszerü esők a tatarozási munkákat sok helyen ismételten tönkre ' tették. Egyes útszakaszok ismételten eliszapoltattak, a régebbi téglamfc- tárgyakon sok helyen tetemes károk vannak. A folyamatban volt útépítéseknél csak a kőanyag van leszállítva, beépítése csak a legutóbbi hetekben volt megkezdhető. A közoktatási tisztviselői létszám apasztásával kapcsolatosan két állami óvónő, 14 állami tanító, 1 izr. elemi isk. tanítónő, 1 polg. isk. igazgató és 1 polg. isk. tanár szabályszerű végelbánás alá vonatván, a f. év június hó végével szabadságoltatott. Az iskolák beléletében úgy a nevelési, mint a tanitási eredményt illetőleg a javulás észlelhető. Lényeges kifogás sehol sem merült fel. A falusi ismeretterjesztő előadások a vármegye 19 községében tartattak. Az előadások száma 263 volt, amelyeken összesen 23727 hallgató vett részt. Két községben öt ismeretterjesztő tanfolyam és egy községben analfabéta tanfolyam tartatott. Végül még megemlékezik az alis- páni jelentés arról a veszteségről, mely idősb Haypál Sándor, volt nyugalmazott árvaszéki helyettes elnök és Vitkovits Ferenc szakcsi róm. kath. lelkész elhalálozásával vármegyei közéletünket érte. Emléküket a | vármegye kegyelettel megőrzi. hidegvérüket. Potiorek tehetetlen szemlélője volt a szörnyű percnek. Ekkor se jutott eszébe, hogy mit kellene tenni, mint később a szerb háborúban, a kolubarai gyászos kudarcnál. Gróf Harrach ezután visszaugrott a lépcsőre a a konakba, mely közel volt, dirigálta az autót. A szemben levő Miljaeska hidján kellett átmenniök. Amint leért a hídról az autó, a főhercegnő előrebukott Potiorekre. — Felséged rosszul van ? — kérdezte tőle. Chotek már nem felelt, mire a tábornagy az ülésre visszahelyezte. Ahogy beértek a konak udvarára és kinyitották a kocsi ajta-<; ját, látták a nagy vértócsát a főhercegnő alatt. Mindketten halottak voltak már. Először a főhercegnőt vitték a palota egy földszinti termébe s a díványra helyezték. Utána az urát, ki szörnyen hörgött. Kigombolták blúzát, mely tele volt vérrel. Orvos gyorsan akadt, de csak a halált konstatálhatta.' A boncolás megállapította, hogy a golyó az asszonynál a hasi, a férfinél a nyaki ttteret vitte keresztül s azonnal szivszélhüdést okozott. Qhotek' sebcsatornájában 16 szál szőrt is találtak, mit a golyó az autó párnás oldalából kiszakítva vitt be a testbe. A gyilkosság 11 előtt tiz perccel történt, de a lakosság csak délben tudta meg, hogy meghaltak, mert ekkor jelent meg a városházán két fekete zászló. Egy fél óra múlva már a „Bosnische Post“ cimü újság külön kiadásban közölte, nagy, vastag betűs, kétsoros hírben, hogy a főhercegi pár ellen merényletet követtek el, s mindketten meghaltak. Délután már több újság hozta a gyilkosság részleteit, fokozva a gyűlöletet a szerb lakosság ellen. Másnap délután 6-kor volt a temetés. A konakból a felső pályaudvarra vitték őket, külön-külön gyászkocsin, rengeteg koszorúval, a már beérkezett helyőrség sorfala s a lakosság zokogása közt. Hercegovinán s a dal- máciai tengerparton át szállították őket Triesztbe s onnan Bécsbe. Még aznap este 7-kor láttam a gyilkosokat, amint bekötött fejjel, kézzel vitték őket a rendőrségről a katonai börtönbe. Külön-külön kocsiban ülve rendőrök között, cinikusan röhögtek a közönségre. — A lakosság dühe délután már nem ismert határt a szerbek ellen. Először a szerb egyesületben törtek-zúztak össze mindent, a zongorát, a bútorokat az emeletről ledobálták. Azután a szerb korcsmákra, boltokra, üzletekre került a sor. Összezúztak mindent a merénylők szüleinél is, kik jóval előbb megszöktek. Este 10-kor az „Európa“-szálló éttermében voltunk. Ez volt a legelső hotel, melynek tulajdonosa szintén szerb ember volt, a Ferenc József renddel kitüntetve. (Ezt a háza előtt az utcán találták meg délután,, mert a tulajdonosa a szerbek üldözését látva, eldobta magától.) önála is összetörtek mindent. Az éttermekbe is bejött a tömeg. Az ott lévő osztrák és cseh tisztek hanyat-homlok menekültek. Egy volt köztük, kinek helyén volt a szive és az esze ; ez megint gróf Harrach volt, a trónörökös szárnysegéde, ki harmadmagával vacsorázott egy asztalnál. Leakasztotta a fogason levő kardját, ütötte, vágta a csőcseléket, mire visszavonultak. És volt az egyedüli férfi aznap a trónörökös környezetében, — a megsebesült Merizzit kivéve — ki bátran, elszántan, önfeláldozóan viselkedett. Később az orosz harctéren esett el. Gróf Merizzi pár hét múlva felgyógyult,* s kezdetben a szérbek ellen küzdött Harraeh gróffal együtt. Merizzit a trónörököstől kapott-cigarettatárca mentette meg egyszer a szerb golyótól, később az olasz harctéren mégis bombától kellett elpusztulnia. Másnap, Péter és Pál napján, délután 3 órakor beérkezvén a katonaság, Potiorek is elég bátor volt kihirdetni a statáriumot. A katonaság dob- és trombitaszóval az uteákon és tereken összehívta a lakosságot s egy kapitány lóháton ülve felolvasta a statáriális rendeletet. Ott lenn már mindenki háborút jósolt. Ennek előrevetett sötét árnyéka nehezedett lel- kemre, mikor julius 6-án, dolgaim végeztével vonatra ültem és hazajöttem. Diamant ékszerész üzlete előtt, hol a gyilkosság történt, (magyar zsidó volt), még a háború alatt egy emléket állítottak fel örökmécsessel a trónörököspár halála emlékére. Ezt a szerbek, az összeomlás után átalakították a gyilkosok számára, megfelelő feliratokkal és reliefekkel. A merénylőket nem lehetett halálra Ítélni, mert még egyik sem volt 20 éves. Életfogytig tartó fogságot kaptak és a börtönök megszokott betegségében — tüdőbajban haltak meg Csehország egyik fegyházában. A háború után a szerbek tetemeiket hazaszállították, nagy fénnyel, parádéval temették el őket b egyben mindkettőt a szentek közé iktatták. Persze a szerb szentek közé... ahova nemsokára talán Petár kerül, az Obrenovicsok gyilkosa is, | ahol már több orgyilkos is van. MAUTIiER GYULA fogműícrme SZEKSZÁROrszetozdrd-HáMmellett. Telelőn: 107 Nyári vers.
