Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-07-19 / 29. szám

1924 julius 19.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

3

„FUTÓRA“

E

■

I

a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaság Tolna- vármegyei Kirendeltsége Szekszárd. Telefon: 20. sz. Távirati cim: Futur a. Vesz és elad mezőgazdasági termékeket és szállít rézgálicot stb

(32)

1

■

I

mezőgazdasági termelés fokozására gyakorolna jótékony hatást.

Remélhető, hogy Szekszárd város és környékének közönsége felismeri ennek a tervnek nagy horderejét és minden áldozatot meg fog hozni, hogy az mielőbb megvalósulás stádiumában lépjen.

HÍREK.

Csonka Magyarország nem ország, Egósz Magyarország — mennyország.

Magyar bánat.

A lelkem Kárpát ormain Megpihenő saskeselyü ;

Vijjogva tépi szivemet,

Mely fájdalomtól keserű.

Lelkem sötét varjúcsapat Az Alföld szürke téréin;

A károgásuk: vád, panasz,

A szárnyuk: csüggedéseim.

A lelkem alkony a Tiszán,

Mint bánatom, oly hallgatag;

S tűnődik, mig a mélybe néz.

Mi benne több: a könny ? a hab ?

Szamolányi Gyula.

— Dr. Leopold Kornél kormmy- főlanácsosi kitüntetése. A kormányzó ur Őfőméltósága folyó hó ő án kelt magas elhatározásával dr. Leopold Kornál ügyvédnek, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatójának közhasznú, érdemes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi cimet adományozta. Elég a száraz életrajzi adatok egyszerű felsorolása is annak kiemelésére, hogy arra rászolgált^

autón. A postapalota előtt a hosnyák kadettiskoía növendékei állottak fel tisztjeik vezetése alatt. Kedves látványt nyújtottak a piros fezes, fehér kesztyűs, komoly képű bosnyák fiuk. Meg is tetszettek a főhercegi párnak, megállították autójukat, szívesen beszélgetve velük és parancsnokukkal.

A menet tovább robogott a Mii- jacska partján még, körülbelül 3 kilométer hosszan, kitűzött céljukhoz, a városházára, hol az ünnepé lyes fogadásra már együtt volt a városi tanács. Elől ment a rendőrség autója a rendőrkapitánnyal és detek- tivfőnökke), utána a városé a polgár- mesterrel, ezután következett a főhercegi pár, majd a hadsegédek, vé gül a katonaság gépkocsija zárta be a menetet.

Az ünnepi hangulatot, a lelkes zsiviózást mi sem zavarta eddig. Kedvesen köszöngettek vissza a kö zönségnek mindketten. Chotek arca az örömtől sugárzott.

Tán egy kilométer választotta el céljuktól, mikor a parton, mely egyúttal a város nyári korzója is, Cabri- novics nevű diák a mellénye alól előhúzta a frankkávés skatulya nagyságú elrejtett bombát, a patak kőpartjához ütve annak gyujtészögét s a trónörököspár autójába dobta. (Folyt, köv.)

érdemes közéleti férfiút ért a felsőbb helyről jött kitüntetés. Da Leopold Kornél a középiskoláit Pécsett, egye- | térni tanulmányait Budapesten és | Óráéban végezte. Ügyvédi irodáját szülővárosában, Szekszárdoc nyitotta meg és ugyanakkor megalapította „Tolnavármegye0 cim alatt a vármegye első politikai lapját. Húsz évig volt szerkesztője e lapnak, amely a Tisza féle szabadelvű irányzat szókimondó, de mindenféle szélsőségtől ment orgánuma volt. Amikor lapja a „Közérdek“ kel fuzionált és „Tolnavármegye és a Közérdek“ cim alatt jelent meg, főszerkesztője lett annak mindaddig, mig a kommunisták a lap megjelenését be nem tiltották. A vármegyének 1894 óta tb. tiszti főügyésze. Ugyanez évben választotta a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank is ügyészévé. A Tolnamegyei Taka rék és Hitelbanknak aztán 1904 ben igazgatója, később vezérigazgatóhelyettese, 1911 januárjában pedig vezérigazgatója lett. Ettől az időtől kezdve felhagyott az ügyvédkedéssel és teljes munkaerejét intézete megerősítésére és fejlesztésére fordította. A közgazdasági téren kifejtett agilis működésével nemcsak intézetét emelte a Dunántúl egyik legnagyobb pénz intézetévé, hanem megyénk több nagy iparvállalata alapításában is igen jelentékeny részt vett. A Molnár-féle nyomdai müintézet, a Bátaszék— Sárközi Takarék és Hitelbank, a Máza—Szászvári Hengermalom és Téglagyár, a Dunántúli Egyesített Hengermalmok és Ipari rt., — ame lyeknek elnöke, — életre keltésüket nagyban neki köszönhetik. A Bartina tövében épített Tisztviselőtelep meg teremthetéséhez a ma mesébe illő, de akkor is páratlanul olcsó kö’csön alakjában az ő intézete nyújtotta az anyagi eszközt. Jelentékeny része van a Mezőgazdasági-Kereskedelmi rt. alapításában is, amelynek alelnöke és igazgatója. Közgazdasági tudását a főváros is elismerte, több előkelő intézet beválasztotta igazgatóságába. A Pénzintézeti Központ már 1916-ban igazgatósági taggá választotta s a Pénzintézetek Országos Egyesülésének is igazgatósági tagja. A háború alatt, 1916. évben közhasznú szolgálataiért a Ferencz József-rend lovagja lett, 1918. évben pedig udvari tanácsossá való kinevezése érdekében tétetett előterjesztés, amelynek megtörténtét a Károlyi forradalom akadályozta meg. Mostani kineveztetése megyeszerte általános megelégedést váltott ki, a közgazdasággal foglal kozók között pedig őszinte örömet, mert abban nemcsak dr. Leopold Kornél elvitathatatlan érdemeinek elismerését, de megyénk pénzügyi, kereskedelmi és ipari életében kifej tett eredményes munkának legfelsőbb helyről jövő megbecsülését is látja mindenki.

— Püspöklátogatás. Medina községben folyó hó 16 án délelőtt látogatta meg dr. Zubkovies György budai gör. kel. szerb püspök az ottani gör. kel. szerb egyházat és meg tartotta a szokásos egyházi vizsgálatot. Az egykerendszer és a nagymérvű kivándorlás folytán megfogyatkozott szerbek nagy ünnepséggel fo gadták az egyházfőt, kit a község határán Kálmán Endre községi főj jegyző, a gör. kel. temploiü előtt pedig Szongott Edvin főszolgabíró fogadott. A püspök a délutáni vonattal utazott vissza székhelyére befejezve a megyénkbeii egyházközségei látogatását.

— Lelkószválasztás. A felsőnyéki ref. egyház juoius 29-én Laki Sándor budapesti vaiiástanárt hívta meg egy hangulag lelkipásztorául.

Or. Steiner U|os I

1 * véd e hó 15 én »

hetvenegy éves korában visszaadta I nemes lelkét teremtőjének és a város | közönségének impozáns, mély részvétével helyezték örök nyugalomra a szekszárdi alsóvárosi római katho- likus temetőben. A megboldogult egy már-már elmúlt kor: a megalkuvást nem tűrő igazságosság és becsületesség, a szigorú vallásosság és haza- szeretet korának volt csaknem utolsó szekszárdi képviselője, aki közel ötvenéves közéleti működése alatt megszerezte nemcsak szülővárosa, hanem vármegyéje lakosságának is legteljesebb tiszteletét és nagyrabecsülését Példás keresztényi életet élő buzgó katholikus volt. Bár erre fényes képességei méltán predesztinálták volna, — nem a politikai érvényesülés vá gyától, hanem lelke sugallatától indíttatva vallotta magát törhetetlen kereszténynek már akkor is, amikor ez még nem volt konjunktúra. Kitűnő kéBzültségü ügyvéd volt, akiben az ötletesség és széleskörű jogi tudás szerencsésen párosult a kiválóan meggyőző szónoki tehetséggel és pompás beszélő orgánummal. Mint a vármegye legelső kriminálistájának bűnügyi védelmei mindig szenzációszámba men • tek és a város intelligens közönsége szinte törte magát, hogy védőbeszédeit meghallgathassa. Az ügyvéd- kedést nem vagyonszerző foglalkp- zásnak, hanem a szó legnemesebb értelmében vett ethikai hivatásnak tekintette és sohasém adott jogi tanácsot olyan félnek, akinek perbeli céljaihoz erkölcsi kétség férhetett. Külön ügyvédi honoráriumot nem kötött ki és ha a pernyertes fél meg akarta ajándékozni, mindig visszautasította a bíróság által megítélt tiszteletdijon felüli összeget. Keres ménye nagyrészét a sors csapásaitól sújtott szerencsétlenek segélyezésére fordította és ajtaja mindig nyitva volt a nyomor előtt. Vagyont nem szerzett és hosszú betegség után szegényen halt meg, mert a háborús gazdasági krízis szüleitől örökölt va gyonát is felemésztette. Dr. Steiner Lajos előkelő szekszárdi kereskedő családból származott. A pécsi főgimnáziumot elvégezve jogot hallgatott és a budapesti tudományegyetemen megszerezte a doktorátust. Az ügyvédi vizsga letétele után Szekszárdon telepedett meg és hamarosan egyike lett a vármegye legkeresettebb ügyvédjeinek. Élénk részt vett a város társadalmi és kulturmozgalmaiban és éveken keresztül számos feltűnést keltő cikket irt a vármegye legelső politikai újságjába, a negyvennyolcas párti Tolnamegyei Közlönybe. Vezérszerepet vitt a katholikus hitéletben, ügyésze volt a Katholikus Népszövetségnek és nagy buzgóságot fejtett ki úgy a karitativ munkában, mint a szekszárdi Katholikus Kör megalapításában. Egyik alapító és lelkes működő tagja volt az egykor oly híres szekszárdi dalárdának és a mostani dalárda csak magát tisztelte meg, mikor végtisztességtételónek áhítatát gyönyörű bucsuénekével emelte. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának, a városi képviselő testületnek és közel négy évtizeden keresztül igazgatója vo’t a Szekszárdi Takarékpénztárnak. Az elhunytat fiai: Steiner Kálmán pécsi honvédőrnagy és Steiner Boda László szekszárdi takarékpénztári főkönyvelő, nővére: özv. Kram mer Jánosné sz. Steiner Anna é3 fivére: Steiner Károly városi tisztviselő gyászolják.

— Rendkívüli közgyűlés. A szekszárdi Polgári Olvasókör folyó hó 27-én, vasárnap délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart.

OLCSÓ TŰZIFA

Háztartási, cséplőgépek és más Qzemi célokra kiválóan alkalmas, csaknem tiszta tölgyhulladék (parkettdarabok) közvetlenül szlavóniai parkettgyárból, bármely állomásra azonnal szállítható, olcsóbb mint a hasábfa. Rendelést felvesz Fábián Mátyás mérnök Szekszárdon, Bezerédj István-utca 4. sz. Telefon 53.

— A polgármester szabadságon. Vendl István szekszárdi polgármester folyó hó 16-ával egy hónapi szabadságra ment. Távollétében dr. Hús Lajos v. főjegyző helyettesíti.

— A munkabér megállapító bizott Ság elnöke. Szekszárd város gazdasági munkabér megáliapitó bizottság legutóbbi ülésén dr. Cs. Papp Jenő

v. közig, tanácsnokot elnöknek, Tóth

; Pál v. főszámvevőt helyettes elnöknek megválasztotta. A választást a m. kir. földmivelésügyi miniszter megerősítette.

— Menhelyi gyermekek elhelyezése. A m. kir. pécsi állami gyermekmen- hely értesítette a várost tanácsot, hogy az intézet kötelékéből ezidő- Bzerint tizenöt 5—7 éves korú fiu- és leánygyermeket tudna jelentkező nevelőszülőkhöz elhelyezni. E gyermekek azonnal szállíthatók, jelentkezők Szekszárdról Pécsre és vissza vasúti jegyet kapnak s igy a gyermekek leszállítása külön költségbe nem kerül. Azok, akik hajlandók ily korú árva, elhagyott gyermeket az

i államilag megállapított járandóság mellett gondozásba venni, szándékukat mielőbb jelentsék be Kréth Sarolta szekszárdi telepfelUgyelőnél az anya és csecsemő intézetnél.

— Esküvő. Vitéz Filep József százados, a Tolna vármegye vitézi székének széktartója folyó hó 15-én 11 órakor a szekszárd belvárosi r. kath. templomban házasságot kötött Hámory Él Iával. Az esketési szertartást, amelyen nagy és előkelő közönség jelent meg, Györkő Ferenc nyug. hátai plébános végezte.

— Megemlékezés Id. Bernrieder JÓZ8efről. A közigazgatási bizottság folyó havi ülésén elnöklő dr. Éri Márton alispán abból az alkalomból, hogy id. Bernrieder József a közélet terén kifejtett érdemes ' működéséért a m. kir. kormányfőtanácsosi cimet kapta, indítványozta, hogy a bizottság a magas kitüntetés felett érzett örömének jókivánatai kíséretében a kitüntetetthez intézendő levélben adjon kifejezést. A bizottság az indítványt egyhangúlag nagy lelkesedéssel elfogadta.

— Az Ébredő Magyarok Egyesülete

paksi csoportja e hó 6 áo tartotta rendes évi tisztújító közgyűlését, melyen a központot Lenkei Lehel képviselte : Megválasztattak : diszelnök : Lenkei Lehel; alelnökök : Ignáczi Dozső és Reach Gyula; főtitkár: Belezuay Géza ; titkár: Török Gyula; ellenőrök : Obermayer Géza és Alt- zo!t Ede; pénztáros: Dvorzsák Aladár; ügyész: dr. Hidegh József; jegyzők : Rescb István és Knoll Béla. Végül 20, tagú választmányt. A közgyűlés az összes megválasztottak me leg ünneplésével ért végett.

— Megsértette a rendőrt. Szászi Rozi szekszárdi kofát a m. kir. állam rendőrség kapitánysága 180.000 ko róna pénzbüntetésre ítélte, mert a piacon megengedett idő előtt vásárolt és a szolgálati kötelességét teljesítő rendőrt durván megsértette. Az ítéletben terhelt megnyugodott.