Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-07-12 / 28. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 julius 12. TÓTH JÁNOS ór&i <Éi tluicrtu >»» v' Szekszárd, Kaszinó-bazár. Elvállalok minden, a szakmába vágó munkát, átalakításokat és javításokat, pontosan, jutányos árakon. Állandóan raktáron* tartok mindennemű ékszereket, zseb- és ingaórákat. Befőtfes fives, porcellán és képkeret kapható. Belasits István Szekszárd, Garay-tér, Schulz féle ház. Ha elegáns ruhát akar viselni, siessen SAPSZKY ANDOR uridivatszabóhoz, hol a legfinomabb angol szövetekből szolid árakkal készülnek a legdivatosabb öltönyök és raglanfelöltök. SZEKSZÁRD, Kossuth Lajos-utca 3. Ugyanitt egy fiú tanoncnak felvétetik. Első Tolnamegyei Mérleggyár, Gépjavító 1 ság^ Vállalat litte Testvérek Szekszárd. Telefon: 91. Mindennemű mérlegek gyártása és szakszerű a javítása, hitelesítve. — Villanyvilágitási S és erőátviteli berendezések készítése. Gazdasági gépek javítása. Villamossági szakQzlet a Kaszinó-bazárban. Mindennemű vftlamossdgl anyag és égők raktára. _ egyetemen hallgatta a bölcsészeti ós a theologiai tudományokat. Külföldi tartózkodása alatt tökéletesen -elsajátította a német, angol és francia nyelveket. Hazaérkezése után Cegléden, Zomborban, majd Dombévárt lelkészkedett, utóbbi időben a budapesti kalvintéri templomban káplán- kodott, ahol ngy egyházi, mintTtár- Badalmi szereplése folytán általános szeretetet vívott ki magának. Hisszük, hogy e szeretet Szekszárdion is nemcsak hívői, hanem az egész város lakossága részéről ki fogja érdemelni. Mint a közügyek pártatlan szószólói, arra kérjük a kisebbségben maradt pártot ós annak derék vezetőit, hogy ne hagyjon lelkűkben nyomokat párjuk és jelöltjük kisebbségben maradása, fogadják szeretettel a megválasztott uj lelkészt, juttassák mun kájukkal egyházuk érdekében kifejtendő törekvéseit sikerhez. A győztes párt részéről ppdig joggal várjuk, hogy tisztelettel adózzanak a kisebbségben maradt párt elvbüsóge iránt, mert ők is minden tekintetben érdemes, helyét jól megálló jelölt érdekében. küzdöttek. Legyen béke és egyetértő szeretet ismét a szekszárdi református gyülekezetben, mint volt a választás előtt. A középiskolai felvételi vizsgálatok a nemzetgyűlésen. A nemzetgyűlés nyári szünete «lőtt az ellenzék részéről szóvá akarták tenni a középiskolákban a tanév vígén megtartott I. osztályú felvételi vizsgálatok kérdését is. A lapok rövid kommünikéiből nem lehetett megállapítani, bogy a felvételi vizsgálatok kérdését mi tette aktuálissá vagy mi okból vetette fel az ellenzék. Kérdést intéztünk tehát e tárgylőtt lett volna (Nem telt bele egy óra, az is volt.) A szárnysegéd künn, a perronon állt már s ahogy megállt a vonat, egy két szót váltott a künn váró tábornaggyal, aztán visz szament a kocsiba, gazdájának jelentette a megérkezést, mire ő is leszállt s bementek a kaszárnyába. Barátommal tovább siettem. A Marienhofnál, ahol az nt kétfelé ága zik, elváltam tőle. ó tovább ment a Miljacska folyó melletti útvonalon, amerre a menet tartott, fel a városházára, én meg a Csemalnsa-ntcán, hol már villamost is kaptam, a székesegyház melletti lakásomra siettem, hogy ünneplőbe vágva maga mat, mielőtt a dómba érhessek. Egynegyed 11 et mutatott a toronyóra, hogy a térre leértem. A TeD^umra meghívottak uto'só csoportjai érkeztek meg. A rendőrkordonon igazolványommal bejmva, elhelyezkedtem a templomban, hol már a hatóságok, az ország s a város notabilitásai atb., asszonyaikkal együtt feszült érdeklődéssel várták a trónörököspár bevonulását. Fel 11 előtt pár perccel az érsek fényes papi ornátnsban, nagyszámú segédlettel az előcsarnokba vonult a főhercegi pár fogadására. (Folyt, köv.) ban dr. Reach Aurél szekszárdi áll. főgimnázium kiváló igazgatójához, akitől a következő felvilágosításokat nyertük: — Nem szeret a napi politikával kapcsolatos aktuális tanügyi kérdésekről nyilatkozni. Ehhez nincs joga, mert a felelős miniszter feladata a felmerülő vitás ügyekben a nagy- közönséget vagy a nemzetgyűlést tájékoztatni. — Mi történt az első felvételi vizsgálatokon Bndapasten vagy másutt, arról értesülései nincsenek. — A maga részéről már 1912 ben, a pozsonyi tankerület igazgatóinak komáromi értekezletén tartott előadásában a középiskolába lépő tanulók selectioja mellett foglalt állást. Ennek a kiválasztásnak két útját jelölte meg: minden tanaié járjon egy évig előkészítő osztályba vagy köteleztessék felvételi vizsgálat letételére. Egyéni véleménye az, hogy a felvételi vizsgálatok intézménye a középiskolai oktatásügynek javára van. — A szekszárdi áll. főgimnáziumban jnlins hé végén 27 tanuló jelentkezett felvételi vizsgálatra. Két őcsényi tanuló kivételével a többi mind megfelelt. A két gyenge tanuló vizsgálatát fel kellett függeszteni és őszre kellett halasztani, mert kiderült, hogy osztatlan népiskolába jártak, ahol a tanító, aki történetesen az egyik tanuló atyja, még a saját fiát sem készíthette elő a szó kásos kivánalmaknak megfelelően. A rideg, megértés nélküli visszautasítástól ajánlatos tartózkodni, mert a közönség körében bizalmatlanságot vált ki. Azt lehet tapasztalni, hogy az értelmileg fejletlen vagy elhanyagolt gyermek szülője be sem várvva a bizottság Ítéletét, belátja, hogy a fiának az elemi iskola IV. osztályát ismételnie kell. Sikerül vitás eredmé nyéknél a szülőt rábeszélés nélkül is meggyőzni arról, hogy gyermeke még nem való a középiskolába. — Evvel kapcsolatban sokszor vádat kovácsolnak az elemi iskolai tanítóság ellen. Ezek a vádak felette igazságtalanok. Az elemi iskolák tanulmányi színvonala évről-évre emelkedik. A tanév végén megtartott felvételi vizsgálatok alkalmával is megállapítást nyert, hogy az elemi iskolák derék munkát végeznek. Panaszra a középiskolai tanároknak általában okuk nem lehet. A hivatottak ezzel az elégtétellel a könnyelműen ítélkezőkkel szemben tartoznak a komoly munkát végző tanítóságnak. A hibás általánosításoktól különben is, különösen ezen a téren, óvakodni kell, mert nagy erkölcsi károknak lehet előidézője. — A felvételi vizsgálatokat előszeretettel a politikai kérdések forgatagába dobják bele. Itt Szekszár- don a felvételi vizsgálatok ügye tisz tán tanügyi feladat. És arra is kellene törekednie minden felelős tényezőnek, hogy a politikai hullámok az iskolák kapuin be ne hatolhassanak. Valószínű, hogy a nemzetgyűlés szünetelőtti utolsó ülésén is politikai nézőpontból akartak hozzászólni ehhez a — legalább itt — legsajátosabban tanári lelkiismeretre tartozó ügyhöz. Tolnamegyeiek látogatása Károly király családjánál A hős osztrák hadak évekkel ezelőtt börtönbe vetették és hónapokon keresztül sanyargatták Tóth János plébánost, aki lelkes magyar fanatizmussal, szóval és tollal küzdött Nyu- gatmagyarországnak Ausztriához való csatolása ellen. Később — csere utján —■ szabadon bocsájtották az igénytelen magyar papot, aki Sopronba költözött át és napilapot alapítva igyekszik ébren tartani a lelkekben a magyarságnak az elszakított területre való jogát. Tóth János nemrégiben zarándoksereget vezetett Lour- desbe, Szűz Máriának világhírű kegy- helyére és a louidesi magyar zarándokok közül huszonkettővel Lequei- tiéba ntazott, hogy bemutathassa hódolatát Károly király árván maradt családjának. A lequaitiói zarándokokhoz csatlakozott a vármegye központi járásában, Sióagárdon lakó Barsi József gazdálkodó is, aki feleségével, Páli Annával együtt látogatta meg a szám űzött özvegy királynét és a királyi gyermekeket. A társaság május 17 ón indult el Budapestről és Trieszten, Venezián keresztül ért Padovába, szent Antal sírjához. Padovábói Milanóba mentek, majd Genován átutazva a francia Riviéra gyöngyét: Nizzát tekintették meg. Innen Marseille, Tarascone és Tours érintésével1, jutottak Lourdesbe, a Boldogságos Szűz kegyhelyére. — Lourdesből a spanyolországi Limpiasba mentek, ahol áhítattal szemlélték Krisztus csodalatos vérző fejét. Biarritzon és San-Sebastiánon át május 23-án este érkeztek Lequei- tióba, ahol a kis magyar csapatot Sólymos beDcéstanár, a kis Ottó magyar nevelője várta a vasúti állomáson. Másnap reggel szállásukról valamennyien átvonultak az Atlanti óceán partján fekvő kastély kápolnájába, ahol a királyi családdal és kíséretével együtt hallgatták meg Tóíh plé bános ünnepi miséjét, amely alatt „Boldogasszony Anyánk“ és egyéb régi magyar egyházi énekekkel emelték az istenitiszteiet áhítatát. Mise végén pedig elénekelték a magyar Hymnuszt. Az istenitiszteiet után — mint a királyi család vendégei — a kastély ebédlőjébe mentek, ahol választékos reggelivel várták Őket. Az étkezésnél jelen volt Mária Terézia főhercegnő, a megboldogult Károly király anyja, aki a magyar zarándokok kiszolgálásánál állandóan segédkezett. A reggeli után a kastély nagytermében fogadta a hódoló küldöttséget Zita királyné gyermekei jelenlétében. Meghatott csöndben várakoztak a messze idegenbe elzarándokolt magyarok a királyi árvákra. Mikor azonban kinyílt az ajtó és anyjával, meg testvéreivel együtt belépett a kis Ottó: az egész terem megremegett a felharsanó éljentől.' Zita királyné egyenként bemutat- tatta magának a hódoló küldöttség tagjait, akikkel tolmács utján társai- gott Ottó azonban mnd enni vei magyarul, még pedig olyan tőrül metszett, pompás magyarsággal beszélgetett az illetők személyére vonatkozó dolgokról, mintha nem is Spanyolországban, hanem szinmagyar vidéken 'nevelkedett volna. Barsifól és a feleségétől, akik a vármegye, különösen pedig a központi járás és Sióagárd lakosságának az üdvözlő hódolatát tolmácsolták, megkérdezte, hogy hová valók, mi a foglalkozásuk, mekkora a birtokuk, van-e sok jószáguk. Elmondta nekik, hogy sokat tanult Tolna vármegyéről, lakosságának előrehaladt gazdasági kultúrájáról és arról, hogy a vármegye férfiai évszázadokon keresztül milyen kitűnő katonák voltak.Végül a figyelmüket megköszönve, arra kérte őket, hogy adják át üdvözletét a vármegye, és szükebb hazájuk, aj központi járás és Siéagárd község lakosságának. Közel tiz percig beszélgetett Barsi- ékkai a kedves, korához képest rendkívül fejlett és társalgásával mindenkit elbájoló királyi gyermek. Majdnem két *óra hosszat tartott a ki- Hallgatás és a huszonkét magyar bensőséges bucsnzás után fájó és felejthetetlen emlékekkel távozott a kastélyból. Még aznap, ugyancsak a királyi család kíséretében megtekintették Lequeitio nevezetességeit. Másnap réggel utazott el a kis társaság az Atlanti óceán partjáról Spanyol, Francia és Olaszországon keresztül Rómába, hogy megtekintse az Örök város nevezetességeit is. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Gyászol a kis szalón. Gyász van a kék szalónszobán, Pálmája bús,* zaja kihalt, Lágy, finom kéz a zongorán Nem játszik több tavaszi dalt. Elhallgatott bohó beszéd, Víg tánc, viráglánc is lejárt: . Szent Péter fogta noteszét — Beírt egy édes kisleányt. S fölment a mennyországba 5, Kap angyaloknál zongorát, Kis kék szalont, hoj égi pálma nő. Dalát ott játssza most tovább S csillagfüzérrel homlokán Lejt táncot örök tavaszok honán. Szamolányi Gyula. — Személyi hir. Eszterhay Jenő, a földmiveiésügyi minisztérium h. államtitkára, az országos selyemtenyésztési felügyelőség miniszteri meghatalmazottja e-héten Szekszárdon tartózkodott és a felügyelőség fontosabb ügyeiben intézkedett. Jankó Ágoston főispán hivatalos ügyben f. hó 8 án Budapestre utazott. — Uj kormányfőtan ácsos. Kormányzó Ur őfómehósága f. évi június hó 26 án kelt magas elhatározásával a vármegyei társadalom kiválón érdemű osztatlan tisztelet és megbecsülésnek örvendő tagjának, id. HAUTNER GYULA fosmOterme SZEKSZÁRD; Szekszűrd-sztilló mellett Telefon: 10?
