Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-07-05 / 27. szám

1924 julius 5.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

„FimiRT

I

I

a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaság Tolnavármegyei Kirendeltsége Szekszárd. Telefon: 20. sz. Távirati cim: Futura. Vesz és elad mezőgazdasági termékeket és szállít rézgálicot stb.

(32)

I

■

I

a magyar irodalomból és a történe lemből, de évtizedes munkásságából egy negyed századot, már mint bar mine éves újságíró, nyitott Bzemmel figyeltem. Ezek a megfigyelések a legnagyobb tiszteletet érlelték meg bennem tanügyi működése iránt, ame lyet igy ismervén, meg tudtam mindig érteni azt a rajongó szeretetet, amellyel tanítványai évtizedek hosszú során át viseltettek a „Lujzanéni“, az „Igazgatónőm“ iránt.

Ideális leikével, igazi magyar asz- szony lelkesedésével és a gyermekek iránti végtelen Bzeretetével nevelte Tolnavármegye több évtizedes leány nemzedékét úgy, hogy belőlük lelkes, finom lelkű magyar asszony, hűséges hitves és gondos anya lett. Mérhetetlen azok száma, akik hálával és meleg szeretettel gondolnak reá vissza és hiszem, hogy megdobban a szivük és könnyes lesz a szemük, amikor az ő finom lelkét visszatükröző, szeretetteljes búcsúszavait olvassák.

És én, aki, mint kis polgárista láttam és figyeltem az ő boldog ifjúságát és annak legszebb óráit, amikor mint az események krónikása a legmélyebb elismeréssel adózom tanárnői érdemeinek, a visszaemlékezések hatása alatt meleg ragaszkodással azt kívánom és ebben is azt hiszem sok ezren értenek velem együtt, hogy az utolsó évek erŐB megpróbáltatásaiban megkínzott lelke találjon a sok munka után most a pihenésben és az emlékezésben megnyugvást és vigaszt. Tudom, hogy a hálás szülők és tanítványok ezreinek szeretető kiséri hosszú, érdemes tanügyi szolgálata után a pihenésbe. Ez a minden elismerésnél vagy kitüntetésnél sokkal többet érő őszinte vonzalom, aranyozza meg hosszú éve ken keresztül most megkezdett uj életét.

Búcsúszóm.

Most, midőn 40 évi tanári működésem után, amelyből 38 évet, mint ennek az iskolának az igazgatója töltöttem el, nyugalomba vonulok, vé gezetül hadd mondják itt e helyen egy utolsó „Isten hozzádu-ot az én mostani és volt régebbi kedves kar* társaimnak, akik engem hosszú igazgatói működésem alatt minden ténykedésemben annyi buzgalommal, olyan odaadással támogattak, továbbá az én felettes hatóságaimnak, akik közül soha senki egész működési időm alatt nekem egyetlen szomorú pillanatot nem szerzett, Szekszárd város közönségének, a szülőknek, akik olyan megértő figyelemmel voltak mindig irántam és az én jelenlegi és volt kedves tanítványaimnak, akiknek mindenike nekem olyan közel áll a szivemhez, mint a saját gyermekeim ; akik nekem annyi gyönyö rüséget szereztek, hogy a velük való foglalkozás nekem nem fáradság, de valódi élvezet volt; akiknek a körében mindig felüdültem s akik nekem a sorstól rám mért csapások terhének elviselését is megkönnyítették.

Midőn itt tőlük búcsúzom, hadd véssem még egyszer a szivükbe a költőnek ezeket a szavait, amelyeket tőlem nem egyszer hallhattak:

»Hogy mi a nőnek igaz hivatása,

Hogy mi a fény, mely ösvényén vezet,

E hivatásnak nincs a földön mása,

E tiszta, égi fény: a szeretet.«

Szeressék az Istent, mert istenfélelem, vallásosság nélkül egy igazi nő nem is létezhetik. Szeressék oda adással ezt a mi drága, földre tiport édes hazánkat, amelynek a történelmére 38 esztendőn át tanítottam Szekszárd leányait s igyekeztem mind nyájának úgy a leikébe oltani a szeretetet, az imádatot az édes haza iránt, hogy annak a hasznáért oda adóan dolgozni s azért a legnagyobb áldozatot hozni panasz nélkül képesek legyenek. Szeressék forrón, ál dozatos szeretettel családjuk minden tagját, az értük való fáradozásban ne legyen semmi munka sok, semmi áldozat nagy. Szeressék embertársaikat, a saját hasznukat, előnyüket ne keressék soha a mások kárával, ne ártsanak senkinek soha: s ha igy tesznek, ha eszerint élnek, akkor bizonyosan boldogok lesznek az életben.

Hogy pedig az én kedves tanítványaim mind nagyon boldogok le gyének s az édes hazának mind hü leányai s a társadalomnak hasznos tagjai legyenek s hogy a mi ked vés iskolánk mindig jobban virágozzék és fejlődjék: igaz szivemből kívánom 1

Szekszárd, 1294 junius 27.

Kovácsáé Nagy Lujza

igazgató.

HÍREK.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország.

Lapunk előfizetési árát a magas munkabérek, papírárak és postai kézbesítési költségek miatt kénytelenek vagyunk folyó évi julius hó I étől negyedévi 20.000 koronára felemelni. Felkérjük Igen tisztelt előfizetőinket, hogy júliustól október l-ig járó előfizetési dij fejében 20.000 koronát, portóköltség fejében 2000 koronát összesen 22.000 koronát lapunk mai számához csatolt postabefizetési lap felhasználásával mielőbb beküldeni szíveskedjenek.

— A gyönki uj járásbirósági épület ünnepélyes felavatása julius hó 13 án lesz és a programmed a rendezőbizottság a következőkép állította össze: Dr. Pesthy Pál igazságügy- miniszter, dr. ZsabokrszkyIstván államtitkárral 11 órakor kocsin érkezik Uzdról és a főszolgabirói lakba száll. Innen yal2 kor küldöttség hívja az uj járásbirósági épületbe, melynek feldiszitett emeleti várócsarnokában időközben összegyülekeztek a hatóságok, hivatalok, testületek, intézetek és egyesületeknek a rendezőbizottság által meghívott kiküldöttei. Itt Vár- konyi Imre főjegyző üdvözli röviden a minisztert és megköszöni Deki, hogy mint a kerület képviselője ily díszes középületet szerzett a községnek. — Utána a járásbíróság elnöke, dr. Kővágó Sándor tart beszédet, melyben megemlékezik Gyönk község áldozatkészségéről, hogy az épület számára ingyen telket adott és megköszöni az állam képviselőjének, hogy ily szép otthonhoz juttatták a bíróságot. A miniszter válasza után Huszár Sándor ref. lelkész az Isten áldását kéri az uj hajlékra. Azután az ünnepeltek és ünneplők a kaszinóba vonulnak, melynek kistermében 1 órakor szűk körű ebéd lesz. 3 órakor a Tolnavármegye

közgyűlési terme mintájára berende zett nagyteremben a képviselőtestület a főszolgabíró elnöklete alatt nyilvános diszközgyülést tart, melynek keretében átnyújtják dr. Pesthy Pálnak a díszpolgári oklevelet. Ezután Székely János gimnáziumi igazgató ünnepi beszédet mond, a miniszter felel éB ezzel az ünnepély véget ér.

— Ezüst menyegző. Mirth László, a szekszárdi kir. járásbíróság elnöke, múlt hó 28-án ünnepelte házasságának negyedszázados évfordulóját nejével, Vargha Margittal, amely alkalommal a barátok és ismerősök közül igen sokan üdvözölték őket.

— Esküvő. Eri Emil, a szekszárdi Garay János főgimnázium tanára, dr. Eri Márton alispán és neje Angster Aranka fia, f. hó 2-án délután esküdött örök hűséget a zuglói Páduai szent Antal plébániatemplomban Drégely Kingának, Drégely Dezső polgári iskolai igazgató és neje Puskássy Erzsébet leányának Budapesten.

— A br. Eötvös Önképzőkör ünnepélye. Múlt hó 28-án d. u. 6 órakor volt Szekszárdon a Garay János főgimnázium br. Eötvös József önképzőkörnek műsoros ünnepélye. Az ünnepélyt az intézet énekkara a Himnusz éneklésével nyitottn meg, amely után lapunk vezércikkéül kö zölt nagyhatású beszédet mondotta dr. Stolpa József igazságügyi min.

o. tan. Arany J.: „Éjféli párbaj“-át Berze Nagy János szavalta igen jól. Dr. Kunczer Jenő Polgár Manci ki séretével három klasszikus darabot játszott hegedűn kitűnő technikával. Arany J.: „Koldus ének“ ét Szilassy Kálmán szavalta. Ezután Éri István olvasta fel „A tragikum Harsányi Kálmán Ellákjában“ című esztétikai tanulmányát, amely értékes dolog volt, de egy ünnepély keretében kissé hosszú. Az intézeti énekkar Népdal egyvelegje után Wallacher György Gyulai Pál „Pókainé“ ját szavalta mély átérzéssel. A Shakespeare: Coriolanusából szavaltak .egy rész letet igen jó előadással Fejős Károly és Hoff Aurél. A nívós ünnepély a Szózat hangjaival ért véget.

— Tízéves találkozó. A szekszárdi m. kir. áll. főgimnáziumban 1914 júniusában érettségi vizsgálatot tett tanulók közül Babay Béla (Szekszárd), Bergmann László (Budapest), Erdős Árpád (Kalocsa), Eri László (Budapest), Fleischer Sándor (Pécs- várad), Horváth Tibor (Fájsz), Koszorús Sándor (Budapest), Mayer László (Bátaszék), dr. Nádor István (Budapest), Seiner Jenő (Budapest), dr. Stern Árpád (Budapest), Treer Móric (Budapest) jelentek meg folyó évi junius hó 29-én az intézetben, ahonnan meglátogatván volt tanárai kát, a temetőbe mentek Wigand János igazgató, Bartal Kornél és Földes László tanárok sírjaihoz. Majd a

VIII. osztály tantermében Schwirián József tanáruk jelenlétében felújítót ták évtizedes emlékeiket. Délben a Kaszinóban diszebéd volt, amelyen dr. Reach Aurél igazgató a tizév előtt érettségit tett növendékeket üdvö zölte az intézet nevében. Majd Treer Móric hálával adózott annak az ÍBko Iának, amelyben ismereteiknek szí lárd alapot adtak. Babay Béla az akkori VIII. osztály poéta lelkű ta nulója lendületes beszédben emlékezett meg az elhunyt, hősi halált halt és távollevő tanulótárBakról, igazgatóról és tanárokról. Eri László a ta nári kar és a tanulótársak családtagjaira, dr. Nádor István az összetartásra ürítette poharáé. Dr. Rubin- Btein Mátyás két felszólalásában a vallásosság és a vallási megértés szükségességét hirdette. A tízéves találkozó résztvevői egy millió koHáztartási, cséplőgépek és más Qzemi célokra kiválóan alkalmas, csaknem tiszta tőlgyhulladék (parkettdarabok) kflzvetlenSl Szlavónia parkettgyárból, bármely állomásra azonnal szállítható, olssibb mint a hasábfa. Rendelést felvesz Fábián Mátyás mérnök Szekszárdon, BezerédJ István-utca 4. az. Telefon 53.

rónánál nagyobb összeget gyűjtöttek s adtak át dr. Reach Aurél igazgatónak, hogy ebből a véleménye sie- rint legalkalmasabb intézeti óéira fordítsa. Majd az a felfogás alakult ki, hogy a Wigand János alapítvány tőkéje egésaittessék ki ebből az adományból. A találkozót & év múltán megismétlik. *

— Elkészült a hősi halottak név^' SOra. Szekszárd város tanácsa a hősök emlékoszlopára vésendő hősi halottak névsorát elkészítette s az a város közigazgatási tanácsnokának engedélyével a városi őrmesternél megtekinthető.

x Mezőgazdasági Kereskedelmi r.-t felkéri mindazokat, akik részvényeiket felülbélyegzésre még be nem mutatták, szíveskedjenek azt mielőbb megtenni, mert később csak a nyomtatási költség térítés ellenében lesz a felülbélyegzés eszközölhető.

— A Gazdaszövetség Dunaszent- györgyön junius 22 én alakult meg. Az alakuló közgyűlésre leutaztak dr. VancBÓ Gyula, az Országos Gazda- szövetség aligazgatója és Mildenber- ger István, az első keresztény biztosító intézet igazgatója. Pakson a dunaszentgyörgyi gazdálkodók fogatai várták a budapesti vendégeket, kiket Ferenczy Károly dunaszent- györgyi gazdálkodó üdvözölt. A polgárság a budapesti vendégek tiszteletére junius 21-én a polgári olvasókörben ismerkedési estélyt rendezett, melyen a polgárság nagy számban vett részt. A társasvacsora első szónoka Kátai Endre dunaszent- györgyi ref. espereB volt. A vendégeket üdvözölve, vázolta a Gazda- szövetség megalakulásának a polgárság érdekében is szükséges voltát. Utána dr. Vancsó Gyula emelkedett szólásra. Beszédében ismertette a Gazdaszövetségek múltját, fejlődését, vázolta céljait és előnyeit, rámutatott annak a szükségességére, hogy a gazdálkodók, kik az államfentartó elemeknek legalább 60 százalékát teszik ki, szövetkezetekbe tömörülve, szervezkedjenek. Nagyhatású beszéde után Mildenberger igazgató köszönte meg a polgárok nejeinek és leányainak a vacsoránál való közreműködését és segédkezését. Végül Huber Ferenc, a keresztény biztosító intézet tolnamegyei szervező titkára köszöntötte fel Ferenczy Károly gazdálkodót, ki minden igyekezetét latba vetette, hogy a Gazdaszövetség léte-, sülhessen. Másnap volt az alakuló közgyűlés ugyancsak a polgári olvasókör udvarán, a polgárság igen nagy és élénk érdeklődése mellett. —- A közgyűlést dr. Vancsó Gyula nyitotta meg és megnyitója végeztével felkérte Jó Gyulát az alakuló gyűlés elnöki teendőinek az ellátására, mig a jegyzőkönyvet Szabó Gyula vezette. Az elnök az alapszabályok ismertetése után felhívta a jelenlevőket a tisztikar megválasztására. Az alakuló gyűlés egyhangú felkiáltással a kö vetkezőket választotta be a tisztikarba : elnök: Jó Dömötör Gyula, alelnök: Ferenczy Károly, jegyző: