Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-06-07 / 23. szám

6

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

— A tamási ellenferratfalom vértanúinak emlékünnepe. As 1919. évi

június elseje a sok szomorú nap közül is a legssomorubb napja Tolt Tamásinak. As elszigetelten kitört ellen- forradalmat elnyomták a vörös uralom pribékjei és a község főterén 7 jó hazafi szenvedett vértanú halált a nemseti gondolatért. A szomorú esemény öt éves évfordulóját szép emlékünnepély keretében"ülték meg a tamásiak, megemlékezvén arról, ami akkor és azután történt. Az ünnepély elsején délelőtt 11 órakor a község egéss lakosságának a részvételével folyt le. Az ünnepi szónoklatot Tarján Jenő mérnök tartotta, aki nagyhatású beszédben utalt a múlt tanulságaira.

— Sokan nem kaptak már a m. kir. OBztálysorsjáték I. osztályára sorsjegyet. A most junius 17-én kezdődő

II. 'osztályára is nagyon kevés az eladható sorsjegy, miért is ajánlatos sürgősen rendelni bármely elárusítónál. A legnagyobb nyeremény szerencsés esetben egy milliárd korona.

— Madarak és fák napja Pálfin. Tornaversennyel egybekapcsolt ünnepély keretében folyt le a madarak és fák napjának megünneplése május 24-én. A r. katb., ref. és ev. népiskolák növendékei a tantestületek által előre megállapított programm szerint vették ki részüket az ünneplésből : szavalataikkal és énekszámaik' kai. Reggel — istentisztelet hallgatása után — 7 órakor hazafias dalok éneklése mellett vonultak ki a növendékek az erdőbe, ott hosszabb pihenő után a „Magyar Hiszekegy“ éneklésével kezdődött meg az ünnepély. Az alkalmi beszédet Gyurgyev János r. katb. tanitó mondotta, mely után a szavalatok és énekszámok egész sorozata következett. Az ünnepély záróbeszédét Szamosi Ferenc r. k. tanitó tartotta, melynek végeztével a Hym- nuet énekelték. A tartalmas, hosszú műsor után, melynek összeállításán mindegyik felekezeti iskola tanítója fáradhatatlan szorgalommal dolgozott, ebéd következett. A szegényebb sorsú gyermekek számára Vaszary Kálmán helybeli plébános adott ebédet. Délután tornaverseny volt, amelyen ju- ta]omdijakul a pálfai fogyasztási szövetkezet által adományozott 100.000 K-t meghaladó taneszközök osztattak ki. Alkonyat felé vig énekszó mellett vonult haza a növendéksereg, lelkűkben egy kedves nap emlékeit zárva.

— A részeges férj vége. Schilling János nagyszékelyi lakos sokat ré- szegeskedett és kegyetlenül bánt a családjával. Legutóbb egy este is részegen ment haza és meg akarta verni a feleségét, aki gyermekeivel a kertbe menekült, A férj bement a házba és folyton nyitogatta a kertre néző ablakot, figyelve, hogy jön-e már a családja. Az asszony éjfélig várt és akkor egy kapát vett a kezébe, a házba indult, hogy legyen mivel védekeznie, ha az ura ismét reá rontana. A lépések neszére Schilling kijött a szobából és a sötétben verekedni kezdtek. Az elkeseredett asszony kapával úgy fejbeverte a részeg embert, hogy az reggelre meghalt. A csendőrség a férjgyilkos asz- szonyt letartóztatta.

— A harangalap javára a junius 1-én megismételt ezinelőadás alkal mával falulfizettek: Többen 1000— 1000, Halmy Lajoené 10.000, Wolf Józsefné 15.000, Fekete FereDcné 50.000, özv. dr. Pápéné 6000, Mechtl Ilona, Nordmeyerné, özv. Ferdinánd Józsefné 5000—5000 koronát. Mindazoknak hálás köszönetét mond a Belvárosi rk. Leányiskola Tantestülete, akik lehetővé tették nemes célunk megindulását. Eddig, a kiadásunk fedezésén felül 21/* millió koronát tudtunk elhelyezni gyümölcsözőig. Adja Isten, hogy mielőbb gyűljön östBze az az összeg, amely lehetővé fogja tenni, hogy Szekssárd szive: tornyának harangja megszólaljon s hirdessen Istennek dicsősó get, embernek békességet.

— Tavaszi ünnepély. A dunaföldvári áll. s. köss. polgári leányiskola május hó 25 én és 29 én délután 5 órakor az Egyanlősági Kör helyiségeiben a Danapart befásitássnak javára Tavasz-ünnepélyt rendezett. Élő szőr Menykei Mária II. o. növ. adta elő szép, csengő hangon Tompa M. „Terepélyes nagy fau c. költeményét, utána az énekkar Istvánffy—Hazs- I lihszky: Nemzeti indulóját énekelte, |

majd a IV. oszt. növendékek Móra Istvánnak: „A levél“ c. 2 felvoná- 8os kis színdarabját adták elő s temperamentumos játékukkal kitűntek: Németby Ágnes, Ringbauer Margit és Simálcsik Zsófi. Az énnekkar Beleznay: „Suhog a szél“, „Sárgadinnye levele“ kezdetű dalok éneklése után Sashegyi Erzsébet II. o.

n. adta elő kiváló intelligenciával Farkas' Imre: „Tanulni kell“ cimü monológját. Szünet után Erney— Poldini: „A tavasz érkezése“ c. daljátéka következett, bájosan fölállított képben, megfelelő jelmezekben, táncokkal. Szóló énekével különösen kitűnt Kristofics Margit IV. o. n., mint tavasz és Csöngedy Magda III.

o. n , mint rózBa. Végül Haan Erzsébet II. o. n. olyan kedvesen adta elő Báthory G.: „A nyári erdő“ c. költeményét, mint egy valóságos kis erdei tündér. Az ünnepélyt az énekkar fejezte be Beethoven: „Dicsőt Téged nagy égi Teremtő“ kezdetű himnuszával. Az énekkar minden egyes száma olyan tiszta, csengő és jól színezett volt, hogy a legnagyobb elismerés illeti Nyirő Amália tanárnőt fáradtságot nem ismerő buzgalmáért. A táncokat Juhász Ferenc táncmester taritotla be. Tiszta jövedelem 3,335.000 korona volt.

x A vén bakancsos.és fia, a huszár — a Világ-moziban.

— Felemelték a villanyáram diját. Szekszird város tanácsa, tekintettel arra, hogy a nyersanyagok árai és szállítási költségei nagymértékben megdrágultak, f. évi junius hó 1-től kezdődőleg a villamos áram egységárait a következőkben állapította meg: árammérő szerint magánvilágitási és motorikus célokra kilowattonkint 10 ezer K, általányban: gyertyafény havonként január—december hóra 1700 K, február—november hóra 1650 K, március—-október hóra 1550 K, április—szeptember hóra 1350 K, május—augusztus hóra 1200 K, junius és julus hóra 1200 K, minimális díj = havi 2 kilowatt éra 20.000 K. Árammérő kölcsöndija havonként 5000 K. Egyben kimondta a tanács, hogy mindazon fogyasztók, akik berendezéseiket lekapcsoltatják, csak azon

De az egészségesek asztalához is hadd járuljak — des sortként egy megjegyzéssel I A legjobb konyha is kárunkra lehet (még mér- sékletesen élvezve és egészséges embernek is) ha as emésztés munkáját valami megzavarja. Már pedig pbysiologiai tény, hogy rossz kedélyhaDgulat, bosszúság, izgalom a gyomornedvek elvá'asztását s a gyomor működését hátrányosan befolyásolja. Az asztal, az étkezés idejének nyugalmas, derűs, megelégedett kedélyállapotát biztosítani s e felett őrködni tehát az asztal királynőjének, a háziasszonynak kötelessége; ezzel koronázza meg áldásos, conservativ munkáját. Pedig mily sokan és hányszor vétenek e fontos szabály ellen ? 1 Nincs fonákabb dolog, mint a családi bossznságokat, kellemetlenkedéseket, gondokat, veszekedéseket, más izgató themékat az asztali együttlét idejére tartani fenn és kedves meglepetésként étkezés közben szedegetni elő. Könnyed, vidám, szellemes csevegés, deiült hangulat ’valóságos fűszere és megeokszorozója az asztal örömeinek s a táplálék jobb kihasználásának a biztosítója; ellenben iz galom, veszekedés vagy üzleti ügyek, tőzsdei árfolyamok tanulmányozása, Btb. nagyon rossz „Garnierung“, mely könnyen azt eredményezheti, hogy meg a könnyű „hab-kooh“ is megfekszi a gyomrot, vagy emésztetlenül száguld végig a keleken 1

Csak keveset és inkább csak általánosságokat hoztam fel a tudnivalókból, melyek a konyhát az egész ségügygyel összekapcsolják; de azt hiszem, e kevés is elég annak meggyőző bizonyítására, hogy a konyhának minden tekintetben helyes vezetése mily sokféle és sokoldalú ismeretet, mennyi éleslátást, mennyi éber körültekintést és — mindent összegezve — mily nem megvetendő fokú intelligenciát íb igényel?! Kétségkívül sokkal több, nagyobb és átfogóbb intelligenciát, nagyobb önállóságot és szellemi rugékonyságot, mint amennyi az irodákban való egyoldalú rubrikázá- sok , iktatások-, gépies másolómunka-, vagy diétáit levelek lekopogtatásához szükséges !

S kérdem már most, hány lelkiismeretes háziasszony dicsekedhetik olyan cseléd, olyan szakácsnővel, akinek intelligenciájára ezen töménytelen kérdés com- p 1 exu má t férje, gyermekei, családja teBti jólétének, egészségének minden veszélyeztetése nélkül, jó lélekkel, nyugodtan rábízni merészelné ? Rábízni nem egyes részleteiben, hanem annak egészében, a gondos irányító vezetés és szigorú | ellenőrzés minden gyakorlása nélkül, I a vezetés egész felelősségének I a cselédre hárításával?

Én megértem és méltánylom a női I törekvéseket, a magasabb ambiciókat is; de kénytelen vagyok szembeszállni a felületes felfogással, mintha a „1 o s von der Küchel“, az „el a konyhától!" mozgalom feltétlenül a nő culturemelke dósét jelentené ! ? Mert m i a cul- tura ? A tudományos meghatározás szerint: „az ember szellemi élete és testi jólétünk fejlődése és nemesítése." Már ped g tag a d o m, hogy beérke zett levelek lajstromozása vagy a másolás butitó, mechanikus munkája magasa b b szellemi életet jelentene, mint a jó háziasszony ezerféle ismeretet igénylő munkaköre; a családanya pedig, aki helyes főző művészetével az ifjú nemzedék egészsége felett őrködik, eokkal töb bet és értékesebbet tesz az emberiségért, mint az a nő, aki életadó, üde szépségét a kezelőirodák tintafoltos oltárán áldozza fel és boldogító bájait poros akták és kopott Íróasztalok törlőrongyául használja ! A ceruza és irodai vonalzó sokszor bunkósbot, amelylyel épen a való életet és a jövőt verik agyon ; a főzőkanál ellenben bűvös varázsvessző, mely életet ad, életet, egészséget védelmez és a jövőt, nem utolsó sorban a magyar jövőt épiti fel. Tartsanak ki tehát a höl- I gyek e bűvös varázsvessző mellett I és eugenetikái hiyatottságuk egész isteni erejével támogassák annak nem- ze'fenntartó, conservafiv, újraépítő I munkáját 1

________1924 junius 7,

I esetben kapcsolhatók vissza, ha a | mindenkori hónapra esedékes mini- 1 mátis dijat visszamenőleg megtérítik,

• ez azonban legfeljebb csak 6 hónapra | terjedhet.

— Agyon akarta verni az anyját. IQ. Német István kistengelici lakos együtt lakott a szüleivel, akik a vágyónak felét ráíratták. A fiú és a felesége azonban olyau rosszul és gorombán bántak az öregekkel, hogy azok a birtokrészt vissza akarták perelni. Ifj. Német emiatt többször fenyegetődzött, hogy megöli a szüleit. Egy alkalommal emiatt megint veszekedni kezdtek, mire id. Német Istvánná sz. Varga Lídia kijelentette a fiának, hogy nem adja be a pert, ha ifj. Német István elválik a feleségétől. A fiatal asszony e feltétel hallatára azonnal sarkon fordult ég kijelentette, hogy visszamegy a saját szüleihez. A fin erre a- jelenetre iszonyú haragra lobbant és egy vasvillával teljes erejéből úgy fejbevágta az édesanyját, hogy az öregasszony életveszedelmes sérüléseket szenvedett. A brutális fin ellen, aki most á szekszárdi kir. ügyészség foglya, megindult az eljárás.

— A Magyar Olympiai Bizottság felhívása. A Magyar Olympiai Bizottság elnöke, gróf Audrássy Géza a következő felhívást intézte a magyar társadalomhoz: A Magyar Olympiai Bizottság megkisérli, hogy a magyar társadalom áldozatkészségéből lehetővé tegye a magyar sport reprezentánsainak az idei évi junius és julius havában Páriában rendezendő Olympiászon való résztvételét. Minden igaz magyar ember — politikai, társadalmi Ó3 felekezeti tekintet nélkül — kell, bogy átérezze azt,

> hogy szomorú magunkrahagyatott- ságunkban mekkora nemzeti érdek, hogy Csonkamagyarország sportifju- sága a többi szerencsésebb nemzetek versenyében méltóképen képviselve legyen, tanúságot téve létezésünkről, élni akarásunkról és tudásunkról. Az állam a maga háromszázmilliós adományával megtett mindent, amit a mai pénzügyi helyzetében megtehetett. Azonban ez az összeg csak egy i kis részét képezi ama kétmilliárd magyar koronányi összegnek, amire versenyzőink kiküldetésére okvetlen szükség van. A Magyar Olympiai Bizottság a hátra levő összeget hazafias érzéssel a magyar társadalomtól kéri. Ebből a célból Budapesten a

M. Kir. Operabázban és a Városi Színházban művészi és sportelőadá- sokat rendez, hogy azok jövedelméből lehetővé tegyék a szükséges ősz szeg megteremtését. Arra kéri tehát a magyar társadalom minden egyes tagját, hogy nemes áldozatkészségük teljes erejevel tegyék lehetővé, hogy ezen nemes és nemzeti életünkre messze kiható célt elérjük. E végből kéri a magyar társadalmat, hogy ezen cé'ra adományait az Olympiai Bizottság számlájára a Postatakarékpénztárhoz beküldeni kegyeskedjék

— Vízügyi szemle verekedéssel. Doszpod József és-Cseh István harci lakosok már régóta haragos viszonyban voltak egymással, amit csak fokozott az a körülmény, hogy Doszpod József a szőlőjében a vízlefolyás irányát megváltoztatta, amely által a legutóbbi felhőszakadás alkalmával Cseh István szőlőjében jelentékeny károkat szenvedett. Helyszíni szemlét kértek tehát, amelyre a községi, elöljáróság tagjai megjelentek, hogy a perlekedők közö.t igazságot adjanak. A tárgyalás alatt Doszpod János a vita htvében Cseh Istvánt földre teperte és ösEzerngdosta. A megsérült embert, aki igen súlyos, belső vérzéseket szenvedett, a szekszárdi kórházba szállították.