Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-06-07 / 23. szám

Ara 1500 Korona.

VI. évfolyam.

___________a Szekszárd, 1924 junius 7. . 23. szám.

TO

LNAMEGYEI ÚJSÁG

KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 1500 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 10000 korona.

Előfizetést csak Julius 1-ig fogadunk el. Utólagos fizetés esetére a kiadóhivatal fen tartja magénak a Jogot, hogy. a fizetés napján érvényesei«!- _________zetésl árakat számíthassa fel.

Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS.

A lap megjelenik minden szombaton.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai takarékkoronékban: A legkisebb hirdetés dija 10000. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 1200. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések 1800. — Állást keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, családi bír, valamint a nyllttér soronként 8000 koronába kerül.

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában,

Amen.

Pünkösd.

Krisztus követői vezér nélkül állottak. Félelem és kislelküség fogta el őket, a Mester tanításait nem merték nyíltan hirdetni és a poroszlók elől bújva, * titokban gyűltek csak Össze a tanitványok. Elküldé tehát Isten a Szentjeiket, hogy a miért fiát feláldozta, az emberek megvál tásának nagy müvét befejezze. Megerősítse a tanítványokat és azoknak tanítványait hitükben, hogy azt bátran hirdetni merjék, hogy ne rettegjék a földi hatalmakat, ne féljék a halált, mert mindenek hatalma megdől az Ő hatalma előtt és az érte való halálból az örökélet boldogsága fakad.

És a tanitványok befogadták lel kükbe ar Ur küldöttét, elszállt lelkűkből a félelem, ajkuk az ige hir detésére nyílott, vezér lett mindenik és a kereszténység fenségesen nagy eszméi úrrá lettek a világon.

Ingadozó hittel, kislelkü félelemmel, elcsüggedve, a földi hatalmak előtt meghunyászkodva állunk a nagy katasztrófák után. Szomjuhozza lel künk a vezért, aki megtanítana bennünket hirdetni bátran igazságunkat, a magyar igazságot, aki felvillanyozná lelkünk, hogy a csüggedés helyét a bizakodó reménység hassa |

át és az egymás tépése helyett a közös nagy munkára fogna össze kezünk.

A sors csapásai, a magunk bűnei, ezeréves múltúnk legkétségbeesettebb napjaihoz vezettek bennünket. A ránk kényszeritett háborúban véreink száz ezreit áldoztuk az eszméért, a haza védelme éB szeretető szent gondola táért. Keresztény elődeinknek lelkét megerősítő, mindenek felett uralkodó hatalmasság, Istenünk, ismételd meg a pünkösdi közel kétezer éves csodát. Engedd, hogy lelkünk megfürödhes

A Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Turul-szövetsége, valamint a Székely Egyetemi és Főiskolai H ill gatók Egyesülete azzal a közös ké retemmel fordult az ország hatóságaihoz, hogy hassanak oda, miszerint a magyar társadalom nyaraltatási akciójukat támogassa.

Szükségtelen tüzetesen fejtegetni a körülményeket, melyek a jelzett diák- egyesületeknek kérelmét a legnagyobb mértékben indokolják. Mindenki előtt közvetlenül is ismeretes az a szivet facsaró nyomor, amely főiskoláink hallgatói jelentős részének a mostoha viszonyok következtében osztályrészül jutott. A középosztály és különösen a tisztviselők képtelenek arra, hogy fiaikat főiskolai tanulmányaik folyta

sók a Te nagy kegyelmed utján a hitnek vizében. Reménység nyiljon a csüggedés helyén, közös munka fakadjon a mai tétlenség bűnös gyáva ságiból és az önszeretet, Baját hitvány életünk féltéséből, az egymás szere- tetének, embertársaink szenvedéseinek megértése, azok boldogságáért áldozatot hozni képes felülemelkedés, szent érzései virágozzanak ki.

Jövel Szentlélek, hogy a golgothai sötétségből legyen nekünk, letiport magyaroknak is, újra virágfakasztó örömteljes piros pünkösdünk. S

táea alatt kielégítően támogassák. A Bzegécy szülők a magas tandijat, lakbért és ellátási költségeket fedezni képtelenek. A hallgatók kétharmada tömegl&kásokban összezsúfol tan él, s a fiatal fejlődő szervezet részére szükséges táplálék minimumával kell beérnie. Ily áldatlan viszonyok között, ha át is vergődik valahogy az ínséges éveken és sikerrel végzi be tanulmányait, mégis tönkreteszi egészségét, idegeit, aláássa munkaerejét és elrontja fiatalságának legszebb éveit.

Ennek a sors viszontagságaival küzködő, agyoncsigázott ifjúságnak, mely leginkább hordozója a szellemi haladásnak és zászlóvivője a hazafias mozgalmaknak, a támogatásáról van szó. A Legnagyobb figyelmet és méltánylást érdemli a magyar egyetemi és főiskolai hallgatók képviselőinek fentebb vázolt kérelme. Feltétlen kívánatos úgy emberi, mint nemzeti szempontból, hogy a sok nélkülözéssel tanulmányaikat folytató magyar diákok legalább a nyári szünidő alatt bizonyos nyugalomhoz és pihenéshez jussanak, hogy testi és lelki erőikben gyarapodva, megújult buzgalommal láthassanak a jövő tanévben tanulmányaikhoz ; hogy felfrissültön és acélos hittel állják a további nehéz létbarcot.

A szegény diákok nyári üdülése egyrészt közvetlenül a vakáció alatt ingyenes nyaraltatás felajánlása által biztositbaija; de elősegíthető a cél a szegény diákoknak megfelelő szellemi vagy testi munkára való alkalmaztatása utján is. A főispán ur által szorgalmazott nyaraltató akció Tolna vármegye területén ezideig, sajnos, esekély eredménnyel járt. Pedig de sokan volnának abban a helyzetben, hogy rövid időre szállást és ellátást nyújtsanak egy vagy két szegény fiúnak l Eltekintve a jóleső érzéstől, melyet a jótétemény maga vált ki az ember szivéből, még hozzá a családi élet megszokottságát enyhíti és a szellemiek iránt való érdeklődést is fokozza egy jónevelésü, intelligens és törekvő főiskolai hallgatónak a család körében való jelenléte.

Nem hisszük, hogy kihalt volna a részvét és jóindulat az emberek szivéből. Kell, hogy érezze mindenki,

Tegyük lehetővé a szegény sorsú főiskolai hallgatók nyári üdülését!

A konyha.*

Múltkor a főzőmüvészet történetét és a konyha kulturjelentőségét tárgyalván, végül arra kértem a hölgyeket, ne hagyják cserben a konyhát és indokolásul a hatalmat csillogtattam meg előttük, mely a konyha erejében rejlik. Utaltam a német közmondásra is, mely szerint „die Liebe geht durch den Magen“ azaz: a szerelem útja a gyomron át vezet!

Ma először is újból hangsúlyozni szeretném, hogy a főzésben fekvő terhes áldozat nagyságát mi férfiak teljesen felfogjuk és sohasem tudjuk eléggé meghálálni; de egyben meg nyugtatni is szeretném a konyhától idegenkedőket, hogy midőn — röviden — „főzésről“ vagy „konyháról“ beszélek, nem a durva munkát értem alatta, hanem a konyha, a főzés szellemi irányítását, az utasítások megadását, a h o z- záértő vezetést, az esetleges személyzet munkájának szakértő ellenőrzését. Mindezt azonban csak a tapasztalat és g y a korlat adhatja meg oly mérvben, hogy az asszony tekintélyét a cseléd előtt biztosítsa, a főzéssel való be* összefoglaló, eredeti kivonat dr. K r a- molin Gyula a Szekszárd-Tol- namegyei Nőegylet folyó évi április 30-iki kulturdélutánján tartott szabad előadásából.

hatóbb foglalkozás ezért elkerülhetetlen. Ismét csak odajutok tehát, hogy a hölgyeket a konyha melleit való kitartásra kérjem, azonban a kérésemet ma mással akarom indokolni :a főzés egészségügyi horde fejével! Ezenfelül munkatársul szeretném megnyerni a hölgyeket az orvosok egész- s égügyi tevékenysége számára 1 Mi orvosok ugyanis egészség- ügyi feladataink óriási tömegével szemben még mindig kevesen va gyünk; nem lehetünk mindig éB mindenütt ott, ahol egészségügyi szempontokat érvényesíteni kell és ha hivatalos vizsgálatokra megjelenünk, görbe szemmel is néznek reánk. Ellenben a hölgyek sok sok ezren vannak és mindenhol megfordulnak, ahol — drága pénzünkön — a be tegségét árulják s őket szívesen is látják, mert ők a bevásárlók, ők hozzák a pénzt, az üzleti hasznot.

Midőn tehát a háziasszony beszerző kőrútjára indul, nagyon kívánatos, hogy necsak a bevásárló szatyrot és pénzt vigyen magával, hanem bizonyos egészségügyi ismereteket is, melyek kritikussá éB vá logatósabbá teszik. Mosolygó, kedves arccal olyan észrevételeket és megjegyzéseket tehet, melyek alkalmasok lehetnek a kapzsi lelkiismeretlenség megszégyenítése, kitanitása és megnövelésére. A hölgyek kipró

bált diplomáciai ügyessége és tapintatának Bókkal több egészségügyi sikere lehet, mint a mi nagyképü hivatalos megrovásainknak és büntetéseinknek. Az ő értékes szövetsé güket óhajtanám tehát megszerezni az egészségügyi közérdek számára 1

De nézzük a konyhavezetés egész- ségügyi fontosságát.

Egy kis adomát olvastam valahol]:

IV. Henrik francia királynak egy kor, vadászat alkalmával, egy 96 éves parasztot vezettek eléje, aki még teljesen jó erőben volt. Midőn a király csodálkozva szólt környezetéhez, hogy „No urak, ilyen öregek mi n e m leszünk 1“ — az öreg igy felelt: „Igen, mert nektek nagyuraknak cselédek, szakácsok főznek; nekem azonban mindig a feleségem főzött!“ —- És ebben mély igazság rejlik. As anya, a feleség, a háziasszony nemcsak az ős kori matriarchátus idején voh a család sorsának irányítója; ennek élete és egészsége ma is az ő kezében van. Az apa csak megkeresi az élet anyagi eszközeit, de azok egészségszolgáló, helyes felhasználása az anya feladata. Maga a természet jelölte ki a nő konzervatív szerepét a társadalomban, a családban, midőn a szoptatást, gyermeke táplálását biológiai kötelességül rótia reá. Ám eugenetikái szerepe nem merül ki azzal, hogy megszülte gyermekét s hogy a legelső időben táplálja azt. Hiábavaló ezen áldozata, ha belenyugszik, hogy annak eredményét utóbb a cselédek lerontsák. Mit ér a szeretet, amely még csak beletörődik a szoptatásba (főleg, ha ez az orvosok prédikációi folytán divatossá is válik), de amely — amint gyermeke már szaladgálni kezd — a buta vagy legalább is közönyös érzésvilágu cselédekre bízza gyermeke táplálékának az elkészítését ? 1 Ne adjuk ki a konyha irányítását kezünkből és ne érjük be a szakácsnő, a főzőlány műveltségével annak megítélésében, hogy gyermekünk és családunk java, testi épsége és egészsége mit igényel? A konyha arcbőrrontó, kézdurvitó hatása, a szépségromlás veszélye óvatos,, körültekintő, fegyelmezett munkával nagyon lefokozható. Nem akarjuk a férfiboldogság egyik fő tényezőjét, a női szépséget falánk gyomrunknak feláldozni, mert Sgazat adunk Finot-nak, hogy „a nő a faj szépségének is hivatott őre“ ; de midőn a hölgyek a szépség és egészség védelme címén kerülik a konyhát és részben e célzattal egyoldalú szellemi életre vetik magukat, megfeledkeznek F i n o t másik mondásáról, mely szerint „a magas kultúra egyáltalában nem jelent mindig esztétikai szépséget és a túl ságba vitt szellemi munka-