Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-10 / 19. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 május 10. ben Ulrich jegyző, a polgári iskola igazgatója Hanoi Béla, az izr. hitközség, izr. nőegylét, ipartestület, ópitőmunkások, tűzoltó egylet, végül az Apponyi grófi család mindegyik tagja. A Himnusz elóneklése után díszei vonulás következett. József főherceg előtt a honvédzenekar indulójára feszes tartásban ellépett a diszszakasz, a vitézek vitéz Tóth Márton vezetése alatt, a hőgyészi hadviseltek százada, melyet Ulrich jegyző vezetett, kinek pompás „Hindenburgos“ diszmenete a civil ruha dacára feltűnt. Kedvesek voltak az egyformán öltözött polgári iskolai fiuk kis fapuskával, A menetet a dr. Baumgartner József parancsroksága alatt elvonu'ó tűzoltó ság fejezte be. Megható volt a hadviseltek disz- menetében egy unokáját vezető nagyapa, aki alig tudott lépést tartani a zenekar diktálta élénk ütemmel. Délben diszebéd volt a kastély kínai termében. A főhelyen a fenség ült, jobbján idősb, balján ifjabb Apponyi grófnéval. A kegyelmes asszony mellett vitéz Balassa altábornagy, a hercegnő mellett Maxon tábornok vegyesdandárparancsnok ült. Azután következett jobbra Berta százndoslelkész. A főherceggel szem hen a házigazda foglalt helyett, tőli jobbra Algya szárnysegéd, Reiol Oszkár főszolgabíró, a Vitézi Székké pitány, balra dr. Éri Márton alispán, dr. Takács Károly uradalmi orvos és igy tovább a többi vendégek, összesen 24 személy. Az ételsor a következő volt: húsleves, vese- pecsenye mártásban, borjucomb vegyes salátával, spárga, torták, Döry-sajt, befőtt. A pecsenyénél az alispán köszöntötte fel a Kormányzót, több beszéd nem volt. Ebéd után a társaság Düzsra haj tatott, ahol kisebb keretek közt ugyanolyan ünnepség zaj'ott le. Gróf Apponyi Károly itt németül beszűlt; a programm befejezése után a község a tanácsteremben uzsonát adott az előkelőségeknek. Duzsról József főherceg autón egyenesen visszament Budapestre és Gyönkig magával vitte Reich Oszkár főszolgabírót is. A többiek kocsin visszatértek Hőgyészre és az idegenek a különböző vonatokkal haza utaztak. A nap szép emléke a hőgyészi közönségnek és egyszersmind ékes bizonyitéka annak, hogy kitűnő szellem uralkodik a községben, melynek vezetése kiváló kezekben van és az eredményes munka kifejtését nagy ban támogatja a néppel valóban együttérző földesúri család, ami szociális szempontból megbecsülhetetlen jelenség. Purt Adolf jubileuma. Negyven évet töltött el a közigazgatás nehéz szolgálatában és ez alatt az idő alatt három községet vezetett a békés és fokozatos fejlődés útjára. Vagyonokat jelentő közintézményeket létesített, erőket csoportosított, amely egyesek javára vagyoni gyarapodásokat eredményezett és maga a negyven évből nem gyűjtött sem földet, sem házat, sem egyéb anyagiakat, csak hivatali felsőbbségeinek becsülését, községe lakóinak tiszteletét, kartársainak és ismerőseinek szeretetét. Ezen erkölcsi tőkék kamatait tette esedékessé a hála ób elismerés őszintesége e hó 4-én, amikor Bátaszék képviselőtestületének kezdeményezésére a vármegye, a különféle jegyzői intézmények, a tisztelők és ismerősök, Bátaszék összes lakóinak képviselői összegyűltek, hogy a negyven évi becsületes és fáradhatatlan munkásság előtt meghajtsák az elismerés lobogóját. Meghatóan meleg és őszinte volt ez az ünnep, büszke lehet reá a ju biláns, de azok is, akik kezdeményezték, mert Purt Adolf megbecsülő ünneplésével önmagukat becsülték meg, értelmük magaslatáról, érzelmük felemelkedettségéről tettek tanúságot. Valóban áll az, amit az ünnepelt fia mondott a közebéden, hogy egy munkás élet lemenő napját aranyoz ták meg, de gyönyörűen domboro dott ki az ünnepségből az is, hogy még ma is érdemes becsülettel lelke Bedéssel dolgozni, mert bármennyire megtéptek is bennünket erkölcsileg a háború és forradalmak, azért nem veszett ki még belőlünk az érdemeknek tisztelete és becsülése. Purt Adolfnak, a falu valódi jegyzőjének ünnepléséből mi is ki akarjuk venni részünket és azt úgy véljük leghelyesebben teljesíteni, hogy hűen megírjuk mindazt, ami történt. Merítsenek abból messze vidékek példát, a kartársak és a köz munkásai pedig biztató reményt, hogy ők is elmondhassák büszkén és boldogan egykor, mint Purt Adolf mondotta vasárnap: „Érdemes volt élnem és dolgoznom,* Az ünnepség következőleg folyt le. Szerenád. Szombaton este 9 órakor a báta- széki dalárda és zenekar szerenádot adott Purt Adolfnak. A község apraja nagyja ott volt, nem a kíváncsiság vitte oda őket, hanem az ünnepelt iránti tisztelet és szeretet. A szép ének- és zeneszámok után dr. Schmidt Géza, a dalárda elnöke, a következő szép beszéddel üdvözölte a jubilánst: Meghatóan szép ünnep előestjén hangzik most itt fel a dal, hogy egy zenekedvelő egyesület a dal szárnyaival emelkedjék fel ahhoz a férfiúhoz, aki hosszú munkás életének egy ritka szép állomásához érhetett el. Amig szeretett Főjegyző ur eljutott ehhez a szép ünnepnaphoz, nagy utat kellett megtennie s ez az ut nem rózsák között vezetett békés ligetekben, hanem sok helyütt göröngyös, tövises volt s nemcsak madárdal, hanem sokszor hollók károgása is hallatszott. Csak olyan férfi, aki minden időben meg tudja őrizni a lelkiismeret tisztaságát, aki meg tudja találni az élet igazi harmóniáját, csak az nem riad vissza az ilyen nehéz utón, hanem megy előre tántorithatatlanul kitűzött célja felé. Egy ^zép elmélkedésben olvastam az életről, hogy az nemcsak gyönyörűség s mosoly, hanem erő, köd és vihar is; öröm is, kötelesség is; bátorság, erő és küzdelem, de gyermekség, tisztaság, alázat s bensőség is 1 Négy évtized szép emlékei, tettei, alkotásai tanúskodnak, hogy szeretett Főjegyző ur ezeket egy összhangba tudta olvasztani, ezzel illeszkedett be a világba és segítségével diadalmaskodva a disszonanciákon, fel tudott emelkedni a kötelességek magaslataira, de le tudott szállni az áldozat mélységeihez is mindenkor. Ezen a szép jubiláns estén — azt hiszem — mindnyájunknál a lélek húrjai egy egységes alaphang szerint hangolódtak fel, hogy kifejezésre juttassák azt az őszinte tiszteletet, amely csaknem egy emberöltő becsületes, derék munkását illeti. De szólaljon meg még egy másik hang is, egy szívből jövő óhaj is, hogy szeretett Főjegyző ur mutassa még tovább is az élet útvesztőiben az igazi örvényt évtizedes tapasztalatokból leszűrt életbölcseséggel s adjon erre a további hivatásra erőt a mai napon megnyilatkozó megértés, ragaszkodás és szereteti Purt Adolf megilletődve köszönte meg a meglepetést. Hangoztatta, hogy ő is, mint a dal és zene művelői, az összhangot kereste mindig az életben és a kötelességteljesités intézkedéseit nem a rendeletik száraz ridegségével vitte a közigazgatás bonyolult gépe zetébe, hanem tompitotta azt a megértéssel és meggyőzéssel. Ennek az összhangkeresésnek köszönheti nehéz pályáján elért eredményeket, ezért kedves neki ez a váratlan, meglepe- tésszerü üdvözlés élete egy szép napjának előestéjén. Az üdvözlőket rövid időre vendégül látta otthonában a jubiláns. Jubileum. Vasárnap reggel ünnepi díszbe öltözötten siettek-a vidékről összegyűltek, Bátaszék képviselőtestülete, a hivatalok és az egyesületek képviselői az általános ipartestület helyiségébe, ahol a diszgyülés megtartandó volt. Tíz órára teljesen megtelt a szép és hatalmas terem. Ott láttuk a vidékiek közül a vármegye képviseletében Szévald Oszkár főjegyzőt, Szongott Edvin főszolgabírót, Polgár, Babits és Horváth jegyzőket, az országos jegyzői egyesület részéről Varga Károlyt, a jegyzői árvaházegyesület részéről Brogli József igazgatót, dr. őrffy Imre nemzetgyűlési képviselőt, Bajó Pál ny. főszolgabírót, Vendl István polgármestert, dr. Leopold Kornélt, dr. Zsigmond Ferencet, továbbá a jegyzői kar igen sok tagját Illés Gyu'a egyesü eti alelnök vezetésével, Alsó nyék, Báta, Decs, őcsény és Sárpilis elöljáróságának képviselőit (Alsónána érthetetlen módon nem volt hivatalosan képviselve). Díszközgyűlés. A díszközgyűlésen Szongott Edvin ifőszolgabiró elnökölt, aki a jegyző könyvnek vezetésére Spehár Adorján községi jegyzőt, a jegyzőkönyv hitelesítésére Hradek Károly és Hermann Bálint képviselőtestületi tagokat kérte fel. A díszközgyűlés megnyitása előtt elnök inditványozta, hogy a díszközgyűlésre a jubiláns főjegyzőt és családját egy bizottság hívja meg. A bi zottság tagjaiul javaslatba hozta Pongrácz Ltjos vezetése mellett Mi- chéli János és Thász Lőrinc képviselőtestületi tagokat. A bizottság eljárt tisztében, midőn Purt Adolf és családja megjelenik a közgyűlés termében lelkes éljenzéssel fogadják őket, melynek megszűntével az elnöklő főszolgabíró a következő szavakkal nyitotta meg a közgyűlést: Igaz örömmel van szerencsém üdvözölni a közöttünk nagyrabecsült családjával együtt megjelent községi főjegyző urat, a díszközgyűlés alkalmából egybehívott képviselőtestület tisztelt tagjait, vármegyei Alispán ur Öméltósága helyett a vármegyei tisztikar élén megjelent vármegyei főjegyző ur őnagysá- gát, a járás volt főszolgabiráját, az Országos Jegyzői Egyesület kiküldöttjét, a Jegyzői Árvaház képviselőjét, a hatóságokat és testületeket, munkatársakat, jóbarátokat, ismerősöket, az egész ünneplő közönséget, kik jelenlétükkel nemcsak az ünnepély külső fényét emelik, de együtt érzésükről is kifejezést adnak, midőn egy hosszú hivatali pályafutás érdemekben gazdag munkásának 40 éves jegyzői működése alkalmából az elismerés és hála szavait kívánják- tolmácsolni. Az isteni gondviselés segítsége engedte megérnünk a mai ünnepséget, épen ezért indítványozom, jelenjünk meg testületileg az O szent házéban a segítségért hálát adni és további áldásáért könyörögni. Erre az egész ŰDnepi közönség a rém. kath. templomba vonult, ahol hálaadó miss volt. Hálaadó istentisztelet után a templomból visszatérve, Szongott Edvin főszolgabíró újból megnyitotta az Ülést a következő beszéddel: Tekintetes Képviselőtestület 1 Mélyen tisztelt ünneplő közönség I A szeretet és hála az igaz elismerés őszinte hangja külsőleg is díszes formában és ünnepélyes keretek között kíván ma megnyilatkozni, a községi közigazgatás gondterhes munkájában, Isten segítségével immár 40 esztendőt eltöltött Purt Adolfnak, Bátaszék nagyközség főjegyzőjének tanúbizonyságot téve arról, hogr a valódi érdem, a mély ragaszkodás és általános tisztelet hamisítatlan érzését önként kiváltja, hogy felelősségteljes hosszas működése nem múlik el nyomtalanul azok lelkében és emlékezetében, kik négy évtizedes hivatali munkásságnak tanúi és osztályosai voltak, kik a közérdek és jogos magánérdek szolgálatában ritka kötelességérzésekkel kifejtett buzgó és önzetlen, éppen ezért eredményes munkáját figyelemmel kisérték. Egy emberöltőnek minden küzdelme és harca egy felelősségteljes pályafutás minden eredménye; öröme és fáradozása jubilál a mai napon Purt Adolf személyében, ki hitben és lélekben erősen, testben frissen lépi át 40 esztendős közéleti működés küszöbét azzal a felemelő lelki tudattal, hogy azt a helyet, amelyet az isteni gondviselés számára kijelölt, nemcsak az emberi törvények rideg rendelkezéseinek megfelelőleg, de betöltötte egész egyéniségének összes kiválóságaival akként, hogy a reá bízott lakosság erkölcsi és anyagi érdekeiért időt és fáradságot, utánjárást és áldozatot nem kímélve, minden tudását, egész lényét nemzetének és hazájának szolgálatába állította. A közigazgatási tudományok régi nagy művelője a közigazgatás szerveit a nemzeti élet szerzeteseinek nevezi, kik a világi közélet céljainak szolgálatára fogadalmat tesznek, magukat különös engedelmességre és hűségre kötelezik, s javadalmaikat csakis társadalmi állásuknak megfelelő létfentartási eszköznek, nem főcélnak, nem nyerészkedési formának tekintik. A közhivatalnoki viszony természetét találóbban jellemezni nem lehet. Itt látjuk az elméleti tudás tanítását a gyakorlatban megvalósítva Purt Adolf közhivatalnoki működésében, ki 4 évtizeden keresztül szolgálja polgártársainak javát és boldogulását, szolgálja hűséggel, engedelmességgel, anyagi érdek nélkül, minden időben, még idegen megszállás alatt is, magas korral, meghur- colás, örökös rettegés és életveszedelmek közepette, nehéz, de értékes hivatását betölti nemes érzésekben gazdag lelkének egész melegével, támogatója a szegénynek, tanácsadója a hozzáfordulóknak, érzi és tudja, hogy egy község egész lakossága tőle vár ügyes- bajos dolgaiban útmutatást, segítséget, sőt vigaszt, tőle várja kulturális, gazdasági és szociális szükségleteinek kielégítésében a segítséget. Tekintetes Képviselőtestületi Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Egy köztisztviselőre, különösen egy autonom testületben működő funkciónáriusra a legnagyobb kitüntetés a közönség ragaszkodása és szeretete. Ezt az elismerést, ragaszkodást és bizalmat, mint hivatali működésének értékes eredményét és jutalmát fogadja az igen tisztelt főjegyző ur mindazok részéről szívesen, kik meleg szívvel és őszinte érzéssel felkeresik a mai napon és felidézve az emlékeket hálájukról és igaz tiszteletükről biztosítják. Olyan gazdag forrás ez, amelyhez további működésében mindig bizalommal fordulhat, amelyben minden időben támogatást találhat s amelyre ha hivatali pályafutásának végén vissza fog tekinteni, a jól végzett munka boldog tudásával mondhatja: Jó harcot harcoltam, a futást elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetül-eltétetik nekem az igazság koronája, melyet meg fog adni az Ur, az igaz biró. Szévald Oszkár vármegyei főjegyző Tolna vármegye nevében a következő heszédben köszöntötte a jubilánst : Tisztelt Díszközgyűlés 1 Ünnepet ülünk ma, az önzetlen, érdemes és hazafias érzésekben gazdag munka ünnepét. Itt áll előttünk 40 évi küzdelemteljes, becsületes munka után, mint a legfontosabb községi ügykör nagytudásu, tág látkörü, tapasztalatokban bővelkedő betöltője, a köz- tisztviselő osztály legnagyobb teherviselője, Bátaszék község nagytekintélyű főjegyzője, a vármegyei jegyzői egyletnek hosszú évek óta érdemes elnöke tek. Purt Adolf ur t. barátom. Hosszú és nehéz volt az ut idáig, mert ez az ut nem mindig rózsákkal, hanem igen sokszor tövisekkel, sárral és küzdelemmel volt tele szórva. És az előre törekvőknek ezen utón nemcsak rögök, de igen sokszor csaknem le- küzdhetetlen akadályok is állják útját. MAPTHER CYPLA togmfllerme SZEKSZflBD. Szekszörd-szöilú mellett. Telefon: 107
