Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-02-10 / 6. szám
V. évfolyam. Ara 20 korona. Szekszárdi 1923 február 10. 6. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKÁI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és IÖ2. Egyes szám ára: 20 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 200 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési-dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. hirdette en 69 iTiöz Hirdetések érát: A legkisebb hirdette dija 50 korona. A műimét er széles hasábon olllmétsr soronként le korona.- Vállalati, Koz • gyllésl stb. hirdetések 20 korona. Állást keresőknek 80 százalék enged* mény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, családi hir, valamint a nyíl ttár soronként 100 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, .hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Pártszervézkedés. A Nemzeti Polgári Párt kedd esti lakomáján gróf Bethlen István miniszterelnök egy hatalmas beszédet mondott. Ez a beszéd nemcsak azt állapítja meg, hogy a külpolitikai események a magyar pártokat is közelebb hozták egymáshoz, aminek csak mindenki örülhet, aki nem ellensége ennek az összezúzott nemzetnek, de leszögezte az egységes párt alapesz móit is. Demokratikus korszakban élünk, — mondja — minden kormányzat tehát reá szorul, hogy ne csak egyes hatalmasok, hanem tömegek álljanak háta mögött, hogy az ország érdekében eredményeket jelentő munkát tudjon végezni. Az egységes párt a falu népére, a kis- gázdatársadaíomra építette fel* szervezetét, a földdel biró és a földben a hazához mindenkor hűségesen ragaszkodó, szélsőségektől és nemzetközi eszméktől ment polgári társa dalomra. Ámde a pártnak ez az agrár jellege nem jelenti azt, hogy az egységes párt egyoldalú gazdasági politikát követ, hamis beáliitás az, hogy ennek a pártnak hatása és nyomása alatt a kormány kereskedelem és iparellenes politikát követ. Szeretik azok, akik az ellenzék táborához tartoznak, a kormány adózási, behozatali és kjyiteli és főként deviza politikáját olybá feltüntetni, hogy ez csak agrár érdekeket tekint, tönkre teszi a kereskedelmet és megbénítja az ipart. Igaz, hogy az iparra és kereskedelemre nehéz adók és terhek szakadnak, de nem veszi e ki az adózás kellemetlenségeiből bőségesen részét'az agrár társadalom is? Az országra a vesztett háború és a forradalmak irtózatos terheket hoztak, ez alól nem vonhatja ki magát sem a biztos alapot nyújtó föld és házbirtokos, de az sem, akinek látható vagyona és jövedelme nincs. A nagy -megrázkódtatás önálló vámterülethez juttatott bennünket, pénzünk vásárló képességének hanyatlása önálló nagy és kisipari berendezkedésre kény szerit bennünket és a kormány vámpolitikájában erősen kidombo rodva látjuk ennek a keletkező és erősödő iparnak hathatós támogatását. A legutóbbi választások készület- lenül találták polgári pártjainkat. Nem voltak kellőleg megszervezve, a rosszindulatú ellenzéki szólamok szembe állították egymással a föld- nélküli napszámost, a keresztény irányzatot nem a legjobb szemmel néző kereskedőt, nagy- és kisipar munkásait és igen Bök helyen legerősebb munkával és az intelligens osztály becsületes kitartásával lehetett esak az egységes párt zászlaját győzelemhez juttatni, jfédd esti beszédje á miniszterelnöknek a legtisztább programm- nyujtás volt, ebből megérthette mindenki, hogy az egységespárt nem osztályokra akarja bontani ennek a kis országnak népét, hanem az ország építés nagy munkájában egyesíteni. Ez az a programm, amelynek alapján meg kell indítani a falutól kezdve felfelé ennek a pártnak a szervezését, hogy ne csak szomszédaink fegyver- zörgetése egyesítsen bennünket ideig- óráig egy táborban, hanem a külpolitikai veszélyek nélkül is egyek legyünk abban a nagy munkában, amelyre nemzetünk gazdasági talpra- állitásában és régi határaink fegyver nélküli visszaszerzésében oly nagy és elengeMhetetlen szükségünk van. Az országos párt felülről, a főispánok utján akarja az egész országban az egységéspártot megszervezni. Mi ezt a taktikát nem tartjuk helyesnek. Hogy valamely épület szilárd legyen, hogy az az időjárás viszon tagságaival dacolhasson, ahhoz elsősorban az szükséges, hogy az alapja legyen jól lerakva. Mi úgy véljük helyesnek a párt- szervezkedést, amint az a szekszárdi kerületben már megindult. Meg kell teremteni a faluk szervezeteit, ebből kell kiépíteni a kerületi, a megyei és végül az országos .szervezetet. Ez a szervezkedés meggyőződésen épül fel, párthüségben izmosodik meg és nincs kitéve annak, hogy ott lanyhul el, ahol a legjobban kell és ahonnan erejét merítheti, a faluból. A miniszterelnök hatalmas beszédje kiinduló alapot képezhet, Bátaszék és Alsónyék megmutatták példáját és irányát az egységespárt szervezkedésének, kövessék pé dájukat megyénk többi községei mielőbb, mert erre a szervezkedésre az ország nagy érdekeinek van szüksége, nem pedig, , mint sok képviselő tekinti, . . . csak I a képviselőválasztásokkor. S. Az alsónyéki pártalakulás. Dr. Őrffy Imre kincstári főtanácsos, nemzetgyűlési képviselő folyó hó 4*én d. e. 8 órai vonattal érkezett a háta széki állomásra, ahol az alsónyéki elöljáróság és polgári olvasó kör tisztikara fogadták. Itt Pap János községi pénztárnok üdvözölte nehány szóval, majd gyalog (kocsiközlekedés a nagy sár miatt lehetetlen lévén 1!) átsétáltak Alsónyékre, ahol a° nép szerű képviselőt Pap János községi pénztárnok látta kedves vendégül. 10 érakor a társaság az Istentiszteleten vett részt. A népgyűlós. Istentisztelet után a községház udvarán tartotta meg a Keresztény kisgazda, Föidmives- és Polgári párt alakuló közgyűlését, melyet Tóth P. István korelnök nyitott meg. Elsősorban is a nemzetgyűlési képviselőt kérte fel a párt programmjánák is mertetésére, mire dr. Őrffy Imre nagyhatású beszédben .ecsetelte a célt, mely a pártalakulást országszerte szükségessé tette. Rövid vonásokban megemlékezett a politikai viszonyokról és hangsúlyozta, miért szükséges a társadalmi rétegeknek közös táborba tömörülni a nemzetet újraépítő munkára. Megemlékezett a földreform végrehajtásáról és arról, hogy az arra érdemes polgárok igényeinek kielégítése meg fog történni, mert hisz országos cél, egy erős kisgazda társadalom kiépítése. Örömmel állapította meg, hogy az akónyéki választók megértették a kor intő szavát és az egymásközti ellentétek kiküszöbölésével közös táborba tömörülnek, nemcsak politikai célok elérésére, de a helyi érdekek hathatós védelmére is. Beszédét a nagyszámú hallgatóság meleg ovációban részesítette. Utána Tóth P. István korelnök felkérte a párttagokat a párt tiszti- kárának megválasztására. Ä választás egyhangú felkiáltással a következő eredménnyel végződött: A pártszervezet. Ügy vezető elnök: Pap János. Tisz teletbeli elnökök: Bogár István, Tóth P. István, id. Asztalos Péter. Társelnökök : G. Korsós János, L. Kovács János. Alelnökök : Dózsapál János, Császár István, Illés Mihály, Bajnok István id.,. Bötöa István. Jegyző: Asztalos István. Pénztáros: ifj. Sz. Csapai János. Gazda: Z3Íkó Mihály. Választmány: Kis P. János, Á. Zsikó János, SáDta József, Szűcs János, Nagy Károly, Katona János, Kovács Pál, Fajszi János, K. Dózsa János, Tóth J. István, Nádi Péter, Makai János Sz.f ifj. Tóth Péter, Kiss István, Renkecz István, Budai Tamás, K. Pap János, Bötös János, Ozsvald István, Bartus István, Szabó Antal, Szabó Péter, Baranyai János, Petróczki István, ifj. Döme János, id: N. Tóth Mihály, id. N. Kováes István és Kéri Ferenc párttagok. Az üdvözlések. A választás megejtése után Pap János ügyvezető-elnök igen szép beszédben köszönte meg a párttagok bizalmát s Ígérte, hogy miként eddig, ezután is a pártnak él és annak vezetését odaadó lelkesedéssel fogja irányítani, mihez kéri a párttagok további bizalmát és a nemzetgyűlési képviselő résztvevő munkásságát. Utána Szűcs János párttag üdvözölte dr. őrffy Imre képviselőt és keresetlen szavakban kérte az isteni gondviselést, hogy képviselői munkássága hasznára, elősegitője legyen Csonkamagyar ország újjáépítésének. £>r. őrffy Imre köszönő szávai után elnök a népgyülést bezárta. A bátaszéki vendégek. Népgyülés után a képviseld a nagy- | számban megjelent bátaszéki párttagok tisztelgését fogadta. Bátaszék- ről Pongrácz Lajos, Mayer Nándor, Schenkengel László, Mayer Ignácz községi biró, Mihéli Mihály, Kleisz- ner Gyula tanár, Schvarcz Miklós, Mayer Márton, Kolbert a Kath. Kör elnöke és még számosán voltak jelen. A közebéd. Délben, a Zsikó-féle vendéglőben 60 terítékes bankett volt. Az első íelköszöntőt Pap Jáno3 pártelnök mondotta a legelső magyar emberre, Horthy Miklós kormányzóra. A hallgatóság lelkesen éltette, a gyönyörű felköszöntő végeztével. Mező László jegyző dr. Őrffy Imre képviselőt köszöntötte, kérvén őr, hogy a falu népével tartson fenn szoros összeköttetést, keresse fel minél többször faluit, mert csak igy szerezheti meg azt a közvetlen benyomást és tapasztalatot, melynek képviselői működésében nagy hasznát kell hogy vegye, mert itt őszinte szeretetet talál. Üdvözölte a szomssé dós bátaszéki párttagokat is, kérve őket a szoros összmüködésre. Őrffy Imre válaszolt ezután a felköszöntőkre és ismertette a politikai helyzetet uraló bel- és külpolitikai kérdéseket. Összetartásra, kitartó munkára hiv fel minden magyart, mert a magyar kormány mai vezére gróf Bethlen István az ő hatalmas hazaszeretetével csak a helyes irányban vezethet bennünket. Ebéd után a képviselő L, Kovács János községi bírónál, Zsikó Mihály- nál, Tóth P. István párttagoknál, majd az Olvasókörben tett látogatást és az esti vonattal visszatért Szék* szárdra. A szehszárúi Kaszinó Köz- syaiése. Folyó hó 4 én tartotta rendes évi közgyűlését a Szekszárdi Kaszinó, Tolnavármegye ezen legrégibb kultúrintézménye, dr. Kramolin Gyula korelnök vezetésével. Az ülés szokottnál zajosabb volt, a tagdíjemelés kérdése két táborra osztotta a tagokat és amint értesültünk ezen ügyből valamint egyes nyughatatlankodók- nak a választás kapcsán tanúsított maguktartása miatt többen a választmányi tagságról lemondottak, dr. őrffy Gyula pedig az igazgatói állásra történt megválasztást nem fogadta el. Reméljük, hogy ezen kellemetlen epizód dacára a Kaszinó higgadt elemei megtalálják a helyes utat a kibontakozásra és ezzel figyelmeztetik kellő komolysággal azokat is, akik minden egyes alkalommal személyes ambíciójukat és személyi animozitá- sukat fölébe helyezik a közügy elfogulatlan szolgálatának. Az ülés megnyitása után Tóth Henrik igazgató felolvasta az 1922. évről szóló jelentését, kegyelettel emlékezett meg a Kaszinó elhunyt tagjairól és az elismerés hangján Holuk
