Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-29 / 52. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1923 december 29. „FIITDRfl" I ■ I V. a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaság T olna- vármegyei Kirendeltsége Szekszárd. Telefon: 20. sz. Távirati cim: Futura. Vesz és elad mezőgazdasági termékeket és szállít rézgálicot stb. I ■ I J Első nagyobb életjelt a Falu Szövetség nyáron rendezett kiállításán adott magáról. A kiállításon a Move nőcsoport egy nagy termet egészen be töltő hatalmas anyaggal keltett feltűnést. Ugyancsak a nyár folyamán, augusztus 19 én résztvett a hölgytábor a Baross Szövetség pécsi árumintavásárán, ahol az igazán n«gy erkölcsi sikeren kívül nagy anyagi siker is jutott osztályrészéül, mert közel fél millió korona értékű s»ját tervezésű sárközi babáit va'ósag- gal szétkapkodták. A pécsi kiáilitás eredményezte, hogy november hóban felszólítást kapott a szövetség egy budapesti iparművészeti szalontól, nagyszámú sárközi baba szállításira. A Szekszárdon gyártott sárközi bábák hire a budapesti Országos Kaszinóba ie eljutott és a Kaszinó felkérte a Háziipari Szövetséget, venne részt készítményeivel a Kaszinó karácsonyi vásárján. A f. hó 16-tól 23 ig tartó vásáron a babák a legmagasabb körök érdeklődéséi is felkeltették és mind egy szálig elfogytak. E kiállítások oly ismertté tették hölgyeink munkáját, hogy a karácsonyi idényre garmadaszámra érkeztek ide a megrendelések, (többek közt még Kertész Tódortól, a főváros legelőkelőbb játékkereskedőjétől is) amelyek nagy részének az idő rövidsége miatt eleget sem lehetett tenni. Örömmel közöljük, hogy a Szövetség az anyagi nehézségeken is túl van, mert egy, a munkát értékelni tudó emberbarát módot adott a hölgyeknek arra, hogy fáradozásuk révén több milliós forgótőkéhez juthassanak. Most tehát nincs ^ mn.ww - ii «I ■ ^ Hetipénzeíet jó kamatozásra, tetjes garancia mellett elfogad a „Szekszárdi Népbank" Szekszárd. semmi akadálya annak, hogy a dolgozni akaró hölgyek munkát kapjanak a Move Szekszárdi Nőcsoportjánál. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Téli felhők. Az égre nézek. Küldeném a Vágyat Távol feléd, — de útja bús, fakó. Fekete felhők úsznak, mint a bánat, És szomorúan húll a hó. Mi lett belőlünk I És mi lett a nyárból, Melyhez csodásabb nem volt fogható 1 Szivünkben most remények romja gyászol S künn szomorúan húll a hó. Szép honi tájak ellenség kezében, Mi elszakadva egymástól egészen, Dús álmaink helyén koldus való. Szivem s hazám, — óh, melyik seb égőbb? Az égre nézek s nem küld semmi fénylőt. Húll, szomorúan húll a hó. Szamolányi Gyula. — Előfizetőinknek, olvasóinknak és munkatársainknak boldog njévet kivánnnk. — Nyolcvan gyermek felruházása. Vendl István szekszárdi polgármester gyermekfelruházási akciója következtében karácsony szombatján negyven szegény napszánios szülő gyermeke kapott téli cipőt, vagy meleg ruhácskára szövetet. Ugyancsak négy ven nagyon szegény iskolás gyermeket fog a po'girmesier Szilveszter napján cipővel és kész gyermekruhával ellátni. Ezen akció lebonyolítását dr. órffy Imre nemzetgy. képviselő 1 millió korona, Uj testvérek 200 000 K, Tippman Béla 100.000 K és Gauzer I Ádam kereskedő 10.000 K pénzado | mánya teszi lehetővé. A helybeli ke! reskedők közül Pirnitzer József és Fiai, Seiner Lipót, Zucker József, Glanlz Miksa, Weisz József, Bondy Lipót és Mutschenbacher Lajos szekszárdi kereskedők értékes ruhaadományokkal, a „Perfekta“ cipőüzem, Ötvös Lajos, Szigeti József, Schnitzer Oszkár, Güntz Sándor és Molnár Bernát kereskedők kész cipőkkel és cipőanyagokkal járultak hozzá az akció sikeréhez. Több szekszárdi szabó- és cipészipsros az anyagok egy részének díjtalan feldolgozását magára vállalta. Az adományokon felüli összeget, amely mintegy 3 millió koronát tesz ki, a város háztartása viseli. — Az árvák karácsonyára. Huszth Aladár nagymanyoki bányaigazgató a karácsonyi ünnepek előtt meleghangú levél kíséretében 1,000 000 koronát küldött dr. Eri Márton alispánnak azzal a kéréssel, hogy azt a ‘vármegye területén tetszése szerint fordítsa főleg .hadiárvák karácsonyi segélyezésére. Az alispáo a milliós adományt a mostoha viszonyok közt működő szekszárdi br. Augusz árva háznak juttatta, ahol valláskülönbség nélkül jelenleg is 20 árvagyermeket, köztük 18 hadiárvát gondoznak. Ezeknek az árváknak karácsonyi estjét tette melegebbé a nemeslelkü emberbarát adománya. Bárcsak minél több Huszth Aladár élne vármegyénk földjén, akiknek lelkét a .betlehemi jászol mellől kisugárzó szeretet az anyagias határok fölé emelve, hasonló nemes cselekedetekre sugal- laná. — Uj gazdasági főtanácsos. A kormányzó Gyérey Richárd ozorai föld- birtokost m. kir. gazdasági főtanácsossá nevezte ki. Ezen kitüntetés bi-onyára osztatlan helyesléssel fog találkozni, mert Gyérey 1 legszebb, legmagyarabb mezőgazdasági ág, a T ♦ A A T ♦ A ♦ 7 Evek óta köziemért, hogy a legdivatosabb szabású férfiruhákat a legkényesebb igényeknek is megfelelő módon készit: SÍPSZÓ AflDOR férfi szabó Szekszárd, Kossuth L-u. 1021. ez. Arany oklevéllel kitüntetve az 1907. évi pécsi országos kiállításon. T ♦ A ▼ A ♦ T ♦ A nagy gondosságot és sok érzéket kívánó lótenyésztés terén országos, sőt európai hírnévnek örvend. Nemcsak a saját ménesét tette három évtized munkájával a Dunántúl egyik neve zetességóvé, melynek hírét szétvitták az országba az „Ozora“ nevű apamének, hanem újabban a tamási járásban a kisgazdák lótenyésztésének is hatalmas lendületet adott, mint a félvér lótenyésztő egylet alapitója és elnöke. De bérlete és saját birtoka más téren is valóságos mintagazda ság, mely a külföldiek tanulmány útjainak is rendes stációja. Újabb érdemei közé tartozik a legmodernebb magnemesités meghonosítása. A kormányzó kegye ezúttal valóban igen érdemes egyént ért. — Sikerült vadászat, özv. Fónagy Józsefné a minap kétnapos vadászatot rendezett gógai erdei területén, amelyen résztvattek : Jankó Ágoston főispán, Szévald Oszkár főjegyző, Órffy Gyula vm. főügyész, Haypái Sándor árvaszáki elnök, Szathmáry Lajos, Havranek János őrnagy, báró Born Gyula, dr. Tarajossy Sándor, Gullner Gyula, Ánta!ffy Sándor, dr. Martin József, Révay Miklós és-Fó-? nagy Józsefné. Teritekre került 19 őz, ß0 nyúl, 40 fácánkakas és 14 szalonka. Óriási feltűnést keltett a kiváló vadászok között, hogy Jankó Ágoston főispán kétszeri duplázásra négy darab őzet lőtt. A vadászatot mindkét napon igen kedélyes vadász- lakoma fejezte be a gyönyörű fekvésű vadászkastélyban, ahol melegen ünnepelték a háziasszonyt és a szerencsés főispánt. végül maguk is áldozataivá lettek hősi vállalkozásaiknak, maga a technikai készség megmaradt a béke számára, s engedje Isten, hogy az egy kori harci eszköz a népek közti érintkezésnek legyen a szó gája ! ... Olvasom, hogy Linder György, volt országos képviselő, a nemzeti pártnak tagja, „közéletünknek egyik legérdekesebb alakja“, hosszas szenvedés után meghalt. A lapok szépben elp*rentálták. Elmondták róla, hogy „egyszerű falusi jegyzőből emelkedett a képviselői széke“. Én pedig elgondolom, hogy akkor még merész ivü emelkedést jelentett, ha valaki jegyzőből lett képviselő. — S azóta ? Istenem, azóta sok olyan képviselőnk van, akinek az „egyszerű falusi jegy ző“ Íróasztaláig kellene emelkednie, ha tudoa; akinek rövidlátása a korlátoltsággal, hevessége a szeleburdi- gággal határos — oly időben, mikor az országnak merő Széchjnyi Istvánokra volna szüksége. És mi lett azóta Linder György fiából, Bélából! . . . Olvasom, hogy II. Vilmos német esászár ezidén (1907) a szó kottnál is nagyobb pompát fejtett ki a kiéli fiottagyakorlatokon. A németek maguk is belátják, hogy a császárnak igaza volt, amikor mondhatnám az állását kötötte a flottajavaslathoz. A „Gondel-Vili“, ahogy őt a berlini néphumor elnevezte, ez aika lommal Jules Cambont, a francia nagykövetet és Sir Jelücoet, az angol admiralitás lordját latja vendégeiül a „Kieler Woche“ fényes napjaiban. Leírhatatlan volt az a tomboló lel kesedés, mellyel az egyébként oly higgodt németség sz ő hőn szeretett uralkodóját fogadta stb. . . Azóta az oly higgadt német nép elkergette hőn szeretett uralkodóját, de azóta vissza is sírja már azokat az időket, amikor az imperator et rex intézte sorsát — ezerszer jobban, mint mostani ^sírásói. .... Olvasom, hogy a magyar országgyűlés Justh-pártja igazán a hajánál fogva ráncigalja elő ás önálló bank kérdését, mely se nem időszerű, se nem célszerű, hisz egy nagy birodalomnak, egy európai nagyhatalomnak egységes pénzügye mindig erősebb a kis államokénál, pedig Magyar- ország egymagában szinte kis államnak nevezhető* Magyarország egymagában . .. ó, bár megvolna egymagában ! Bár ne volna ily csonka, ily árva! Most v-n önálló bankunk, van ÖDáiló bankónk, csak a szegény haza roskadozik . . . . . . Olvasom, hogy Zágrábban egy szövevényes hazaárulás)' pört tárgyalnak. A vádlottak élén a Pribicsevics testvérek állnak, a vádat Accurtí Milán főügyész maga képviseli. Azóta a hazaárulók már gyilkossággal is beszennyezték aljas kezüket, egy egész tengerét I vérnek és nyomorúságnak zúdították Európára, most ők lettek úrrá — de ki tudja, meddig ? ... Olvasom, hogy 1902 julius hó 19-én a komáromi 12. gyalogezrednek Bilekben levő zászlóalja rekkenő hőségben gyakorlatozott a vizetlen völgykatlanban. A halál angyala megauhogatta szárnyát a szegény ma gyár fiuk fölött; itt is kidől egy, amott is; aki ivott a pocsolyából, tífuszba esik ; de Grünzweig ezredes nem ismer kíméletet, a menetelés to vább tart, a halottak elmaradnak ... Azóta . .. Azóta a magyar katona végigjárta a ravaruszkai síkságot, keresztül gázolta az arangyalováci véres sártengert, főikúszott a Lov- csenre, derékon fölül állt a rokitnói mocsarakban, dolinát ásott Asiagó- nál, megfagyott a Kárpátokban — a Grünzweigok pedig megkapták a hadi- ékitményes L’pót rendet. . . . Olvastam, hogy nincs többé vérbaj. Ehrlich német orvos és japán asszisztense, Háta doktor föltalálták a salvarsant, a vérbaj nak csalhatatlan orvosságát. És hallom, amint az újságírók berkeiben megszólal a sé- ferkürt: Ehr-ich az emberiség legnagyobb jótevője . . . Azóta Ehrlich leszállt arról a szoborról, melyre időnap előtt állították, a salvarsanból lett neosalvarsan, mely többek közt súlyos malária eseteiben igen szép eredményeket tud fölmutatni, a vérbaj ellenben megmaradt annak, ami az előtt volt: az emberiség egyik legnagyobb átkának, legfenyegetőbb veszedelmének, melyet nem utólagos malaszttal, hanem az erkölcsi életnek előzetes emelésével kell és lehet csak gyógyítani. Még sokáig folytathatnám ezt a halászatot; de az egyes esetekből eddig is két nagy igazság kristályosodik ki, a szórványos üvegszemecs- kék egy szép kaleidoszkópban egyesülnek: minden tévedésünk, minden csalódásunk, minden meddő küzkö- désünk mégis csak előbbre vszi az emberi haladást és jó, hogy sohasem látjuk előre a jövőt, nem ismerjük a végét annak az útnak, mélyre ló* pünk, mert ha ismernők, tán ne# küzdenénk célunkért. Pedig sokszor, tán legtöbbször nem a cél a szép, hanem a küzdelem * célért. Azért csendül ki az Etúbér tragédiája is e szavakban : Mondottam, ember, küzdj és bizvá bízzál. I M 0LMAR - Ruhákat vegyileg fest, tiszti! • Szekszárd, I