Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-22 / 51. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1923 december 22. Ne fájjon a szived! Értem szemrehányást Soh se tégy magadnak, Kínzó fájdalmamból Ejrózsák fakadnak . .. Lelkem búé panasza Sok szép bánatvirág, Kelyhük mohón issza Szemeim harmatát . . . Ne fájjon miattam Szived, ne zokogjon, Kacagj, dalolj, nevess, Szemed mosolyogjon . . . Ne hidd el.. . ne érezd ... Ó ne tudd meg soha. . . . .. Hogy még most is szeret A.más menyasszonyai . . . Man ka. Onnepl gondolatok. Ismét eljött a kereszténység leg' magasztosabb ünnepe, hogy misztikus varázsával megértést, szeretetet árasz szón erre a bűnben, gyűlöletben, nyomorban vonaglé világra. Kilenc és fél éve, hogy elindult hóditó útjára a gyűlölet, a bosszú- állás ördöge; nyomában tengernyi könny, szenvedés, gyász, szomorú ság, felbecsülhetetlen kulturális és anyagi érték elhamvasztása s az egyes nemzetek közt tán még mélységesebb a gyűlölet, az egymás meg semmisitésére irányuló törekvés, mint volt valaha. A feldúlt emberi lelkek pedig nem találnak nyugvópontot. Itt jár közóttünk még ma is az a láthatatlan szörnyeteg s kíméletlenül belegázol napi életünkbe, hogy romboló munkájával örökre megmételyezze, örök gyűlöletre kényszeritse a teremtés koronáját: az embert. Karácsony estéjén kigyulnak a megritkult karácsonyfák apró gyer- tyácskái, melyeknek fényénél ártatlan öröm tölti el a kicsiny gyermekszíveket s a parányi lángocskák fényében révedező tekintettel néhány pillanatra tán az öregek is elfelejtik a jelen sivárságát. Az Úr hajlékában pedig búg az orgona áhítatra ragadó hangja s felcsendül -az ének: „Dicsőség mennyben az Istenünk, békesség földön az embernek lö . .. * A háború és az utána következő időszak példátlanul álló vagyoni el tolódásokat hozott létre. Máról holnapra milliókkal gazdagodtak azok, akiknek békebeli összes vagyona nem tett ki ezer koronát. Az egykor polgári jólétben élő középosztály tönkrement s nyomorba jutott, le- 4 rongyolódott az alsóbb néposztály is. Néhány ezer ember a háború vérzivatarából és az ezt követő idők labilis, zűrzavaros gazdasági helyzetének kihasználásából pár év, sőt néhány hónap leforgása alatt tekintélyes vagyont szerzett, ezzel szemben ma milliók nyomorognak, éheznek, fáznak. Egyik oldalon a munka nélkül szerzett vagyon révén tobzódó jólét, másik oldalon a kétségbeejtő nyomor. A becsületes munka helyét elfoglalta a spekuláció, a munkanélküli vagyonszerzés, a máról holnapra való meggazdagodás utáni törtetés. A munka, a termelés megakad, a gyárak gépei megállnak, mert a kapzsi, telhetetlen tőke a börzére özönlik, hogy ott pár hét leforgása alatt nagyobb profitra tegyen szert, mint amennyit az ipari termelés egy évi verejtékes munkával produkálni ké pes. A drágaság lavinaszerűen emelkedik s mig az uj gazdagok fenékig dúskálnak az élet javaiban, mind nehezebbé, problematikusabbá válik a munkájuk után élő létének biztosítása. Közben a legfelsőbb fórumtól le felé minden hivatalos tényező a több- termelésről, az ország ^újjáépítéséről, konszolidációról és más, az elmúlt évek folyamán igen megkopott jelszavakról beszél, amelyekre könyörtelenül rácáfol az idő, mert napról- napra mind mélyebbre sülyedünk... * Történelmi igazság, hogy az emberiség a legnagyobb kataklizmák idején, mikor az Örvény szélén állott s a megsemmisülés szelét érezte maga fölött elsuhanni, a legnagyobb köny- nyelmüséggel dobta oda magát vala mely átkos szenvedélynek. A nagy megrázkódtatások után az ember ösztön8zerüen keresi az alkalmat, hogy feldúlt lelkiállapotát valamivel kiegyensúlyozza. Ez alól a törvényszerűség alól korunk sem képez kivételt. A dőzsölés, a divat, a tánc szenvedélye ej- I tette hatalmába az embereket a háború után. Ez utóbbi nemcsak a vén Európát söpörte végig, de át terjedt az újvilágra is, ahol szintén akadtak emberek, akik félholtra táncolták magukat. Annyi ragyogó ékszert, drága prémet, divatos ruhát sohasem hordtak hölgyeink, — tisztelet a kevés ki vételnek, — mint ma, az inBég és nyomor e szomorú napjaikan. S a divat Őrületes hajszolásának ez a lázas szenvedélye nem kímélte meg még a legalsóbb, legszegényebb nép osztály gyermekeit sem. A legújabb divat után készült kosztümök, felöltők, télikabátok többféle változatban, csaknem minden ruhához más-más színű cipő s hogy az öltözködés teljesen stilszerü legyen, minden cipőhöz azonos színű harisnyában mutogatják hölgyeink formás bokáikat. S történik mindez ma, amikor egy valamirevaló ruhakeime métere 100.000, egy pár cipő ára 150.000, egy pár jobb női harisnya ára pedig csekély 50—60.000 korona. Miből, honnan telik ez a békebeli viszonyokat meg- csufoló fényűzés? S mig hölgyeink ily vétkes köny- nyelmüséggel pompáznak, addig az apa, a férj homlokát sötét gondok redői lepik el az élet szinte elviselhetetlen terhei alatt. Mi fog gátat szabni ennek a vétkes szenvedélynek ? Vagy egy uj Sodorna és Gomorrhának kell elkövet keznie, hogy az emberiség megtisztuljon és önmagára eszméljen? . . . Alpha. KÖZGAZDASÁG. Nezőgazdasági Hitelszövetkezet. Lapunk műit számában megemlékeztünk arról, hOgy«Kaposváron megalakult a Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet. Arról értesültünk, hogy mig más megyékből igen tömegesen vettek részt a megalakult szövetkezetben a 100 holdon felüli gazdák, addig megyénkben ezen igen fontos és a mezőgazdaság hitelszükségletének kielégítése céljából alakult nagyjelentőségű intézmény iránt nagyon csekély érdeklődés tanúsíttatott. Úgy véljük, hogy gazdáink nincsenek kellőleg tájékoztatva eme Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezetek céljairól, azért szükségesnek tartjuk az Országos Központi Hitel- szövetkezetnek, az Országos Mező- ‘ gazdasági kamarának és az Alsó- Dunántúli Mezőgazdasági Kamarának I e tárgyban a magyar gazdaközönség- I hez intézett felhívását leközölni: Nem szorul tüzetesebb indokolásra, hogy a mezőgazdasági hitel kérdése a magyar gazdasági élet jövőjének szempontjából elsőrangú nemzeti üggyé lett s különösen a legújabb idők pénzügyi válságai között a megoldásra váró problémák között a legelső helyen szerepel. Hiszen széles körben ismeretes, hogy a háború és az azt követő esztendők milyen válság elé sodorták a mezőgazdaságot. Gazdáink a háború alatti kötött gazdálkodás, majd a belső forrongások és a román megszállás következtében a szó szoros értelmében lerongyolódtak. A düledező épületek, tönkrement anyagok, eszközök, mind javításra, pótlásra szorultak. A legtöbb gazdánál pedig nem áll, de annyi viszontagságos esztendő után már nem is állhat ily befektetésekhez tőke rendelkezésre, mely tőke pedig minden termelésnek alaptényezője s melyre jelenleg kétszeresen is szükségünk volna. Kétszeresen azért, mert ma nemcsak a gazdálkodás régi nívójának visszaállításáról, vagyis pótlásokról, javításokról van szó, hanem olyan újabb és nagyobb arányú befektetésekről, melyekkel mezőgazdálkodásunkat az intenzivitás lehető legnagyobb fokára emeljük, arra a fokra, ahol sikeresen megvalósíthatnék ama nagy reményeket, melyeket hazánk talpraállitása érdekében mező- gazdasági termelésünkhöz füzünk. Azonban az ehhez hiányzó tőkét mai szerencsétlen helyzetünkben még hitellel sem tudjuk pótolni. E helyzet tarthatatlansága elérkezett végpontjához. Azt a segítséget, amelyet a gazdaközönség máshonnan várt, önmagának kell előteremteni. Mert ma talán még súlyosabb helyzetben van, mint a múlt század 60—70-es éveiben, amikor a jobbágyság felszabadulását követő nagy gazdasági átalakulásban szintén csak egy kivezető utat látott maga előtt: az önmagán való segítést! Napjainkban tagadhatatlanul fokozottabban érdeke úgy a gazdaközönségnek, mint hazánknak az, hogy a mezőgazdaság hitelszervezete kiépüljön. A kisebb gazdák aránylag is kisebb hiteligényeit a már meglévő s fokozottabb támogatásban részesülendő községi hitelszövetkezetek ki fogják tudni elégíteni, azonban a nagyobb gazdaságoknak külön hitelszervre van szükségük. Nem is kételkedünk abban, hogy a gazdák saját érdeke és hazájuk sorsa iránti jobb belátása meg fogja ezt teremteni. Eme célból alakultak meg a mezőgazdasági kamarák székhelyén a 100 holdon felüli birtokosokok és bérlők bevonásával a „Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet“ ek, melyek pénzügyi keretét a gazdaközönség egyenkint 100.000 koronás üzletrészeiből álló alaptőke képezi, amihez az immár biztosított államiés jegyintézeti támogatás is járulni fog, A Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezetije való belépés ügyében mindennemű felvilágosítással készségesen szolgál a Szekszárdi Népbank, ugyanott s belépési szándék is bejelenthető és üzletrészek jegyezhetők. — A földadó fejében fizetendő búza értékének újabb megállapítása. A pénzügyminiszter rendeletet adott adott ki, amely szarint 1924 január elsejétől március 31ig a földadóban fizetendő búzát, kilogrammonként 1000 koronával lehet megváltani. A gyümölcsfák töli védelme. A különféle kártevők által okozott károk hazánk gyümölcstermését igen nagy mértékben veszélyeztetik. Alma . és körte termésünk körülbelül 80— 90°/o a férges s ezért export tekintetében számításba sem jöhet. Elsőrendű érdekünk, hogy a mesterséges beavatkozással gyümölcstermelésünk megmentését, illetve annak prima export gyümölcsösé való feljavítását elősegítsük; mert csak így tudjuk értákesiteni azt a milliárdokat érő termést, mely jelenleg a férgesedés következtében teljesen értéktelenné váiik. Külföldön teljesen el. van már terjedve a növényvédekezőszerek alkalmazása, amelyek legtöbb esetben biztos eredményre vezetnek. Azonban az eredmény elérésére szükséges, hogy a védekezést az egész országban egységesen vigyék keresztül, mert az eredmény teljesen illuzori- ussá válik, ha a védekezést végrehajtó gazda ki van tőve annak, hogy a szomszédos elhanyagolt kertből átjutó kártékony rovarok és gomba j fertőzések termését tönkre teszik. Ha eredményesen akarunk védekezni, úgy már most ősszel el kell kezdenünk azt. A védekezés Ősszel főkép kéregépolással és permetezéssel történik. Ha a fák törzsét zuzmóktól' és mohoktól megtisztítjuk a felese repesedett, repedezett kérget lekaparjuk, úgy a kártékony rovarok áttelelő alakjai nem tudoak télire bennük meghúzódni. A tul&jdonké- peni pusztítást azonban ebémiai anyagokkal hajtjuk végre s erre a célra, a legjobb irtószer a jóminőségü gyü- möicsfakarbolineum. A m. kir. rovartani állomás előírása a gyümölcsfa- karbolineummal való permetezést következőképen írja elő: a fák törzsét fakaparóval jól levakarjuk, azután féregkefével átkeféljük, hogy a különböző tetvek emeletes telepei meglazulva, a karbolineum féregölő ha> tása mindenütt jól érvényesülhessen. A permetezést 10—20e/oos gyü- mölcsfa-karbolineummal végezzük. (100 liter vízbe 10—20 kg.) Az érzékenyebb csonthéjasoknál ajánlatosabb bigabb 10°/o‘os keveréket használni. A permetezés ideje őszi lomb- hullástól a tavaszi rügyíakadásig terjed. Arra nagyon kell vigyázni, hogy a permetezéskor zöld levélzet, vagy fakadó rügy ne legyen a fán, mert a gyümölcsfa-karholiueum ezeket leperzseli. A permetezést évente egyszer, vagy legalább kátóvenkint egyszer meg kell ismételni, fagyos időben nem szabad permetezői. Legjobb a kora őszi, vagy tél végi mnnka, mert ilyenkor a rovarok sokkal érzékenyebbek mindenféle irtószer iránt, mint a téli dermetség idején. Á permetezésre bármely jobbrendszerü permetező alkalmas, permetezést a korona csúcsán kell kezdeni s gondosan kell arra vigyázni, hogy minden galy, ág és a törzs jól meg legyen a folyadékkal fürösztve. A magasabb ágakat esetleg létrával vagy hosszú gummicsővel közelítsük meg. A közeli karókat, úgyszintén a kerítések szomszédos részeit is áztassuk meg alaposan a folyadékkal, mert a telelő kártevők egy része esetleg télire idehuzódik. A gyümölcsfa-karbolineum nemcsak mint rovarpusztitószer elsőrangú, hírem nagy mértékben kedvez a fa fejlődésének is és elősegíti az uj héj megújulását. A háború előtt majdnem kizárólag külföldi gyárak foglalkoztak előállításával, újabban azonban már itthon is készítenek a külföldi gyártmányokkal teljesen egyenértékű gyümölcsfa- karbolineumot, amelynek jóságát tudományos intézményeink szakvéleményei is bizonyítják. Azonban ne higy- jük azt, hogy a gyümölcsfa-karbolineum az a csodaszer, amely megvédi a- gyümölcsfákat mindenféle betegségtől, mert ezzel a különféle gombabetegségek ellen nem tudunk védekezni, azt se higyjük, hogy az ezzel való permetezés a fák kéregtisztitá- sát, lekefélését pótolja. A gyümölcsfa- karbolineum feltétlenül nélkülözhetetlen szer minden okszerűen kezelt gyümölcsösben, azonban bámulatra méltó eredményt csakis a többi óvintézkedésekkel együtt érhetünk el vele. S ha ezeket is végrehajtjuk, akkor látni fogjuk, hogy a fák gondozására fordított munka sokszorosan megtérül bő és hibátlan gyümölcstermésünk értékesítésénél. Szerkesztői üzenetek. Nagymamának: Unokája beküldött versében van gondolat és verselési érzék is, azonban lapunkban még nem közölhetők Írásai. Csak dolgozzék tovább kitartással, meg lesz munkájának gyümölcse és Nagymamájának öröme. Addig is szeresse jó Nagymamáját, a szeretet teszi emberré az embert. Hazám, örülünk, hogy hűséges olvasóink közé tartozik, versét azonban nem közölhetjük. Dr. M. F. Hercegfalva. Hálás köszönet értékes küldeményeiért.
