Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-01 / 48. szám
2 TOLNAMEGYEí ÚJSÁG W23 december 1. nyoknak, fiatal hitveseknek könny- záporában. A távolban ágyuk dörögtek, trombiták harsogtak, vágtató lovak patái dübörögtek. Csattogott a fokos, viharzott a hurrá. Sohasem fogom elfelejteni azt a dalt és azt a látomást. Mert igaz volt mind a kettő. Ilyenek voltak a magyar katonák. Hosszú időt töltöttem köztük. Bizony ságot tehetek róluk. Tudtak óvatosak és vakmerők lenni. Bírták a for- róságot és a fagyot, a fáradságot és az álmatlanságot. Mosolyogva állták a legborzasztóbb pergőtüzet és tud tak ontani ércfalakat megdöntő go lyózáport. A magyar katonáknak ezekből a sokszínű erényeiből állott elő az a csodálatos magyar hősiesség, amelyet ha az elfogultság köde el- oszlik, évszázadok múlva is bámulni fog a világ. Ilyenek voltatok ti is, őcsényi hő sök. így estetek el, dalolva, a látó mások cáezején. Megvan-e bennünk még mindig ez a hősiesség? Végigfut-e ereinkben valami nyugalmat űző hideg és va lami arcot megszépítő forróság, mikor vitézeinkre gondolunk? Az ő példájukra ebiednek e bennünk szent elhatározások: Hazám, ha kell, életemet, véremet áldozom érted. Legyek én magam fekete gyász, csak neked legyenek fehér álmaid. Legyek én fehér halott, csak te neked le-. gyen piros hajnalod. Te hősi emlék, te páncélos vitéz, ki busán tekintesz kelet felé, mintha e hősökkel együtt a távoli Erdélyt siratnád, beszélj nekünk sokat, nagyon sokat a magyar hősiességről! Még nagyon élénken emlé&szem egy temetésre. A háború alatt történt. Szekszárdon a kórházban meghalt egy katona. Nem ismertük. Az arcát nem is láttuk. Csak azt tudtuk róla, hogy szülei messze élnek, a temetésre nem jöhetnek el; és azt, hogy magyar volt. S mikor eljött a temetés ' ideje, a városnak minden utcájáról szinte özönlöttek az emberek, hogy utolsó istenhozzádot mondjanak neki. Senki halottja volt, és mindnyájunk halottja lett. Elhagyatva halt meg, mint egy koldus és virág- erdő alatt pihent, mint egy királyfi. Tudtuk, hogy a távolban egy édes anyának és egy édes apának fáj a szive, s a mi szivünk is fájt. Messze hü szemekből könnyek hullanak, s a mi szemünket is elborította a könny. Ez csak egy eset. Gondoljunk arra, hogy mennyire egyek voltunk másban is 1 Mindenben ! A magyar szív fájdalmára magyar fájdalom, örömére magyar öröm volt a Visszhang. Ez tett bennünket képesekké arra, hogy a ránk zúduló csapásokat oly sokáig birni tudtuk, s mikor vesztettünk, akkor is mi voltunk a győzők. Istenem, úgy hangzik ez minékünk most, mint valami távolból idecsapódó mese, amelyet fülünkbe , suttognak melegnezésü öreg dajkák, s amely után olyan jól esik elaludni. Megvan-e köziünk most ez az egyetértés ? Most, mikor legárvábbak vagyunk a világon, testvéreknek érezzük e mi egymást ? Mikor bennünket mindenki gyűlöl, szeretjük-e mi egymást ? Nem válaszolok erre. Nagyon szomorú lenne a válasz. Te beszélj «lékünk, te búsuló vitéz, a magyar egyetértésről ! Azt mondottam, hogy ez a szobor beszél. Hozzá teszem, hogy csak akkor beszél, ha mi akarjuk, hogy beszél- . jen. Ha mi érzéo nélkül, szivielen szívvel 1 -«yüuiv el uiojleíte, akkoi' elhallgat D jaj nekünk 1. Akkor a magyar hegedű összetört, a magyar lélek meghalt! Szánthatunk, vethetünk azután is, gyúlhat a szivünk szerelemre, felcsaphat ajkunkon azután is a dal, de mint magyarok, halottak leszünk. Temető lesz a hazánk, sírbolt a házunk, kalapunk bokrétája halotti koszorú, szerelmes nótánk sirató ének, s mi magunk önmagunknak üregesszemü árnyékai. Ha lesüt földünkre a nap, idegen lesz az is, fájó lesz az is. Olyan, mint mikor Istennek egy szánakozó mosolya bevillan egy szomorú, elátkozott világba. Csak, ha úgy nézünk rá, mint egy köztünk lévő rendűiét len ígéretre, vágyaink őrére, akkor beszél. De akkor szavától ragyogóbbak lesznek ezek az aranyos betűk, kigyulnak a hegyek, a távoli erdők, a szivek, az arcok és eljön hozzánk, győzelmesen, mint a hajnal, mint a kikelet, a régi szép, szabad, nagy, boldog Magyarország! A felemelő beszéd után a dalárda a „Nyugosznak ők a hősfiak“ szövegű dalt énekelte. Szilágyi Ilonka szavalta el Gödé Lajos „ócséoyi hősi emlék- szobornlá“ c. gyönyörű versét, mély átérzéssel és csokrot helyezett el az emlék talpazatára. Szilágyi Béla, a szoborbizottság elnöke, az egész ünnepség fáradhatatlan rendezője adta át ezután lelkes szavakban a község vezetőségének a ■ hősök szobrát megőrzésre. Kiss Gergely főjegyző vette át az emlékművet Ó3 ígérte, hogy gondozni fogják a szobrot, hogy hirdesse soká a magyar dicsőséget. Az ünnepség végén az egész közönség a Szózatot énekelte, majd 1 órakor a református olvasókörben közebéd volt, ahol Jankó Ágoston főispán mondott lelkes felköszöntőt a Kormányzóra. A rendezőség intézkedése folytán több felköszöntő nem volt, a dalárda énekelt néhány kiválóan betanult dalt. Elismeréssel kell e helyen megemlékezni a dalarda szerepléséről és arról a készültségről, amelynek az ünnepélyen több ízben tanú- jelét adta. Ugybuzgó karnagyuknak, Nagy Lászlónak legszebb dicsérete volt a dalárda bemutatkozása. A vonat indulásával asztalbontás következett, mert többen azzal utaztak el. $ Van tehát csonka országunk területén egy újabb emlék, amely az érzések nemes megnyilatkozásából emeltetett, azért, hogy emlékeztessen ifjat és öreget a hősökre és a mai kietlen, anyagias, önző korban arra, ami oda van a szobor a lápjára vésve örök figyelmeztetésül: „Mindent a Hazáért!“ hírek. Eli, Eli .. . Tövissel tépi lelkemet a bánat. Csípős csalánból van a köntösöm. Gyötör az élet, hogy jobban se fájhat. Sebeimet könnyekkel öntözöm. Judások csókja égeti az ajkam És vesztemet kiáltja a kakas. Panaszomat nem hallani a zajban S az ég oly messze, a menny oly magas í Nehéz terhével vállamon keresztem; A Golgotára szememet meresztem, De kínjaim kiröhögik a latrok. — Ruháimon már osztozni akartok? 0, várjatok, amig betelne percem, — Én Istenem, miért hagytál el engem ?! Szamolányi Gyula. — Kérelem. Azon hátralékos előfizetőinket, akik felszólító lapot kapnak, tisztelettel felkérjük, hogy megjelölt hátralékaikat sürgősen be küldeni szíveskedjenek, nehogy a lap további küldését be kelljen szüntet nünk. Hazafias üdvözlettel a kiadóhivatal. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Péterffy István I. o. számvevőségi főtanácsost, a szekszárdi pénz* ügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnökét ugyancsak főnöki minőségben szolgálati érdekből áthelyezte Szombathelyre. Bár örülünk a miniszter megtisztelő bizalmának, amely PéterfFyt egy nagyobb hivatal élére állítja, mégis sajnáljuk,- hogy elveszítjük őt, akinek rövid két évi szekszárdi munkásságát az 1921. és 1922. évi tavaszi törvényhatósági közgyűlés és a pár hónapja megtartott hivatalvizsgálat után a pénzügyminiszter is dicsérő elismeréssel méltányolta. Erdélyből Szekszárdra menekülve, itt a háborús idők alatt elmaradt munkák óriási tömege várta s ő ezeket tisztikarával vállvetve, időt és fáradságot nem kiméivé, feldolgozta. A nagy közönséggel szem ben előzékeny, a tisztikar iránt megértő jó.karatu főnököt sokak jóki- vánság* kíséri uj Alomáshelyére. — Doktorrá avatás. IQ Mikula Dezső átmeneti állománybeli tüzér- hadnagyot, Mikula Dezső szekszárdi polgári iskolai tanár fiát folyó évi november 21-én a pécsi „Erzsébet“ Tudományegyetemen a jogtudományok doktorává avatták; — A szekszárdi Hősök Emlékszobra. 1 Megirtuk annakidején, hogy a fezékszárdi városi tanács Orbán szobrászművész „Bajtársak“ elnevezésű szobormüvét kötötte le abból a célból, hogy e hatalmas alkotást bronzba öntve a Szent István-téren állítsa fel A városi tanács a szobor öntésére vonatkozó ajánlatokat a gyáraktól már beszerezte s a képviselő- testület legközelebbi közgyűlésén fognak az ajánlatok felett dönteni. Remélhető, hogy igy a Hősök Emlék- szobra már tavasszal a város leg- dis/esebb helyén örök időkre hir dejfni fogja a város hősi halottjainak db lék ét . t — Uj városi kislakások Szekszár* j f dón. Vendl István szekszárdi polgár- mester legutóbb tárgyalást folytatott a népjóléti minisztériumban egy újabb kislakásépitési akció ügyében. A tárgyalás eredményeképen a város ígéretet kapott, hogy építkezés esetén, a kormány az építési költségek 60 százalékát előnyös kamatozású kölcsönnel biztosítja. A városi tanács e kér déssel komolyan foglalkozik s a képviselőtestület hozzájárulása esetén a kislakások építését a kora tavasszal megkezdi, hogy* a Szekszárdon.immár tűrhetetlenné vált lakásínséget megszüntesse. — Dr. Treer főorvos előadása a tuberkulózisról. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének Szekszárdi Csoportja a városháza nagytermében folyó hó 7-én este 6 .órakor imeret- terjesztő előadást tart. Az előadás tárgya: A tuberkulózisról. Előadó : dr. Treer István kórházi főorvos. Az előadást minden érdeklődő belépődíj nélkül meghallgathatja. — Adomány. Hoffmann Sándorné szül. Tolnay Julia Amerikából 20000 koronát küldött a szekszárdi Óvoda- Egyesületnek, amely jótékonyságáért hatás köszönetét mond az egyesület Elnöksége. — A csendörség és rendőrség elhelyezése. Szekszárd városban rég. óta mego dásra váró kérdés volt » cseodőrsóg és rendőrség végleges helyezése. Tudvalevőleg a cseodőrség magánlakásban és iskolában van rendeltetésének meg nem felelően elhelyezve, miáltal az iskoláztatás ügye is eddig a csendőrség általi le foglalt iskolaépületben súlyos hátrányt szenvedett. Az államreodőrség pedig a városházán a szó legszorosabb értelmében lehetetlen helyzetben van. Egy-égy kisebb szobában 6—8 tisztviselő dolgozik. Ezen állapotok megszüntetése végett dr. Éri Márton al ispán, Vendl István polgármester és Havranek János esendői őrnagy múlt hó 22 én a belügyminiszter előtt részletesen feltárták a helyzetet s kérték, hogy a csendőrség és rend őrség végleges elh lyezásét a kormány bázvótellel, vagy uj ép tkezés- sel tegye lehetővé. A belügyminiszter erre vonatkpzólag Ígéretet tett s kijelentette, hogy már a napokban kiküld egy bizottságot a helyzet alapos tanulmányozására, amelynek jelentése után fog véglegesen a- kérdésben dönteni. — Eljegyzés. Várady János vár aljai főjegyző leányát, Jolánkát eljegyezte Wink Henrik oki. jegyző Váraljáról. (Minden külön értesítés helyett.) Krammer Friduska Baja és Budai Sándor Szekszárd e hó 25 én tartották eljegyzésüket (Minden külön értesítés helyett.) — Képviselőtestületi tagválasztás. A paksi községi képviselőtestületi tagok megválasztása e hó 21 én volt. Megválasztattak: Vitéz Bojtos Fe renc, Blott György, Paczoiai László, Reach Gyula, Molnár János, Hauz- man József, Feil Ferenc Treszt, Girst Mihály, Feil Ferenc Kern és Boch Ferenc. A választás kellő ko moiysággal és egyes kerületekben heves és erős érdeklődéssel folyt le. A választók különösen kitüntették a háborúban vitézül helyt áüó és nemrég vitézzé avatott Bőjtös Ferencet, aki az összes kerületekbeh jelöltek között a legtöbb szavazatot nyerte. — Dr. Lichtenberg Andor orvosi rendelőjét és iakását Széchenyi-utca 146. bzám alá (Obernig-féle ház) helyezte. — Jótékonycélu szinielőadások. Kínetty Lajos színigazgató társulata folyó évi december hó 3-án este a Szekszárd Szálló nagytermében a Szociális Misszió Társulat megkere- sérére a budapesti Belvárosi Színház nagysikerű színművét: a „Teriké“-t adja elő rendes helyárakkal a szekszárdi szegény gyermekek felruházására. A jegyek értékesítését a Szociális Misszió szekszárdi szervezete magára vallalta s azok az - előadás előtti két napon Sárossy Károlyné polg. isk. igazgató nejénél (polg. fiú iskola) kaphatók. December hó 5-én, szerdán este Géezy István „Komédiások“ című színmüvét adják az Országos Szinészegyestilet javára. Ebben a darabban lép fel először Szekszárdon mint vendég Bartos Ernő budapesti bonvivant színész. Mindkét jótékonycélu szinielőadásra felhívjuk a város közönségének figyelmét. — Elitéit utcai csavargók. A m. kir. államrendőrség szekszárdi kapitánysága Csatt József, Lovak János, Vörös István, Matheisz György és Gundrusz Béla szekszárdi foglalkozás nélküli egyéneket közveszélyes csavargásért egyenként 8 napi elzárásra ítélte. Hi A vegyileg fest, tisztit»Szekszárd, Kossuth Lajos-utca. Telefon szám: 26.
