Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-11-10 / 45. szám
tri 350 korosa. V. évfolyam. Szekszárdi 1923 november 10 45. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KBSEtZTtNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 350 korona. Előfizetési díj egy évnegyedre 3000 korona. Előfizetni csak egy negyedévre lehet. Utólagos fizetés esetére a kiadóhivatal fentartja magénak a Jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfizetési árakat számíthassa fel. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1500 korona. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milliméter soronként 650 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések 400 korona. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhir, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyilttér soronként 1500 koronába kerül. de azokra is, akik a kisajátított hazafiasság jelmezében, kalandor vérük tői hajtva, könnyelműen és meggon dolatlanu) zavart, felfordulást akarFolyé hó 8-án folyt le Tolnavármegye őszi közgyűlése, amelybe egy kis élénkséget a választások vittek és ez vonzott be több bizottsági tagot. Az ülést tíz órakor nyitotta meg Jankó Ágoston főispán. A hitelesítő ülés napját f. hó 12-én 11 órára tűzte ki, hitelesítőknek Bodnár Istvánt és dr. órfify Gyulát jelölte ki. A közgyűlési tárgysorozat első pontjainál, a vármegyei pótadó és katonabeszáilásolási pótadó megállapítására vonatkozó állandó választmányi javaslat egyhangúlag elfogadtatott. Az alispóni jelentés kapcsán a nyugalomba vonuló Steinfeld Béla árvaszéki elnöknek és Bajó Pál főszolgabírónak hosszas és érdemes szolgálatukért a közgyűlés elismerést és köszönetét szavazott, amelyhez a főispán a kormány képviseletében is csatlakozott. Steinfeld Béla és Bajó Pál, valamint a többi nyugdíjba vonuló nyugellátásának megállapitáaa után a választások következtek. A kijelölő bizottság tagjai lettek : Bartal Aurél, GyenÍ8 István, báró Schell József, Schneider János, Weber János és Virág Ferenc. A szavazatszedő küldöttség tagjai a viriliseknél br. Schsll József elnök, Mechwarth Ernő és ifj. Kovács-Sebestény Endre', a választottaknál Virág Ferenc elnökletével Gödé Lajos és Schneider János. A megejtett jelölések alapján árvaszéki elnökké egyhangúlag dr. Haypál Sándor, a központi járás főszolgabi rájává dr. Szongott Edvin, völgységi járási szolgabiróvá Laki Zoltán, aljegyzőkké Babits István és Horvát Árpád választattak meg. A másod- főjegyzői állásra két pályázó volt: dr. Kurz István és Morvay László. A kijelölő választmány a szolgálati időre való tekintettel első helyen dr. Kurz Istvánt, második helyen Morvay Lászlót jelölte. A megejtett névszerinti szavazásnál dr. Kurz István 77 és Morvay László 49 szavazatot nyert és igy másedfőjegyzővé dr. Kurz István választatott meg 28 szavazat- többséggel. Az újonnan választottak nevében dr. Haypál Sándor mondott Tolnavármegye közgyűlésének köszönetét a törvényhatóság bizalmáért. A vá lasztások után a megyebizottság tagjainak nagy része eltávozott, úgy, hogy a közigazgatási bizottság és a központi választmány tagjainak választásánál1 már csak 5B szavazat adatott le. A közigazgatási bizottság tagjaivá megválasztattak újból: id. Bernrieder József, báró Schell József, báró Fiáth Tibor, Wéber Jáoos és Schneider János, az elhunyt Fekete Ágoston helyébe pedig Virág Ferenc és a lemondott id. Kovács Sebestény Endre helyébe ifj. Kovács Sebestény Endre. Ezek után a terem teljesen kiürült, úgy, hogy az előadói karon kivtil alig maradt csak néhány bizottsági tag. .Az egyes bizottsági állások, valamint a rendes és pót tárgysorozat, • számban tekintélyes pontjai, teljes | egyhangúságban tárgyaltattak le. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Jegyzetek. Azt hittük, hogy egy nemzet ítélete elég ahhoz, hogy visszahúzódjanak odúikba azok, akik közvetett és közvetlen okai voltak, hogy oly könnyű 8 serrel szét lehetett darabolni ezt az országot, hogy ledőlt a trón, söpredék lett az ur és a forradalmak piszkos árjának elvonulása után legázoltan, pártokra szakgatva, kétségbeesetten keressük a kivezető utat a nyomorúság posványából. Úgy látszik azonban, hegy a bírói ítélet elodázása, felbátorítja a szomorú múlt gonoszait és a piszokban, a szennyben és gyilkosságban született gaz őszi forradalom évfordulóján kimerészkednek a villanyfényre, fényes étterem csillogó termében kiteregetik szennyes lelkűk titkos vágyait és felzendül éltetése a legnagyobb gyászmagyarnak, a de- generált Károlyi Mihály grófnak, akinek homlokára bírói ítélettel is reá sütötték már a hazaárulás soha le nem mosható bélyegét. Azt hiszik, ezek a dicstelen ób undorító napok bomlott lelkű vitézei, hogy annyira hitvány ez a magyar nemzet, hogy már elfeledte 1918 október 31-ét és gyászos következményeit, vagy annyira gyáva, hogy büntetlenül hagy arcába vágni! A vizsgálat megindult, várjuk, követeljük, hogy ez a vizsgálat ne posványosodjék el, feleljenek gyalázatos és bűnös viselkedésükért a lakoma résztvevői és szereplői, de várjuk azt is, hogy egyszer már birák elé állít tassanak mindazok, akik Károlyi Mihálynak a politikában tanítómesterei, tanácsadói és az ország rombadönté- sében cinkosai voltak. * A rendőrség politikai osztályának soha annyi dolga nem volt, mint most. Amikor az ország egy rettenetesen nehéz küzdelmet folytat, hogy irtózatos gazdasági helyzetéből kivergődjék, amikor minden komoly, lélekben és szívben, — nemcsak szájjal, — igaz magyarnak a legőszintébben munkálkodni kellene e hatalmas művön, akkor akadnak gonoszok, akik bűntett feldicsérésében verik arcul a nemzeti önérzetet és akadnak kalandorok, akik honmentő gondolatokat forgatnak agyukban s gyermekes naiv- 8águkban nem veszik észre, hogy kalandor álmaikkal, gyerekes játékukkal sziklatömegeket zúdítanak azok elé, akik minden idegszálukkal, tudásuk teljes felkészültségével le akarják rakni politikai és gazdasági életünk alapjait. Megnyugvással látjuk, hogy a kormányhatalom irányítói nem riadnak vissza erélyes intézkedéstől és egyformán lesújtanak mindazokra, akik uemzetiszinü lepelbe burkolódzva, az 1918. évek bűneit merik feldicsérni, Szent Hubertus a vadászat védő- szentje, kinek nevenapját november 3 án minden puskás- és lóvadász meg szokta ünnepelni a legszebb sport gyakorlása által. Különösen díszes keretek közt ülte meg ezt a napot a tolnai falkavadász társaság. . Már a vadászat előestéjén megélénkültek Tolna utcái a sok autótól, négyes és kettős fogattól, melyek a vadászvendégeket hozták. Minden tolnai uriháznak kijutott a beszállásolásból. A bevonulás szombaton reggel folytatódott, mert a közeli környékből ekkor érkeztek a résztvevők. A vadászok találkozója dél'elő'tt 11 órakor volt a faddi határban a Szemző féle kompnál. A gyönyörű fekvésű helyen festői képet mutattak a lovasok fehér nadrágjai, piros, kék és zöld kabátjai, a huszár és tüzér egyenruhákkal elvegyülve. Számos hölgy is volt 'a lovasok közt, az egészet pedig berámázták a nézőket | szállító pompás fogatok. A falka már túl volt a vizen és türelmetlenül csaholt, a falkavadász ruhába öltözött két huszár alig bírt velük. A vadásztársaságot a komp húszával szállította át, négyszer kellett fordulnia, mert összesen 80 lovas volt. A nézők fogatai részben már a túlsó parton voltak, másik részük a lovasok után kelt át. Azon a helyen, ahol a rókát eleresztették, egy ezüstnyárfa ág volt ietüzve, hogy a kutyákat a nyomon lehessen elbocsájtani. Végre elkövetkezett ez a pillanat és Hatos őrnagy embereivel megindította a falkát. Röviddel rá Berzsenyi ezredes vezetése alatt megindult a „mezőny“. A kopók élénk csaholással azonnal rohannak a nyomon és a róka ravasz menekülését követve szeszé lyes kanyarulatokban viszik maguk után a vadászokat, akik csakhamar szélesen elterülnek és különösen a nehezebb akadályoknál erősen szét is szóródnak. Néha egy kis pauza áll be, amikor a falka elveszti a nyomot éa elhallgat, de csakhamar a kutyák hangja és vidám kürtsió jelzi a vadászat folytatását. így folytatódik a pompás sport gyönyörű őszi napfényben, mintegy két és félóra hosszat, mig végre a paksi országút mellett sikerül a rókát megfogni és felhangzik a „Hal- lali“ kürtjei. Erre az elmaradozók is csakhamar összejönnek és megtörténik a dijak kiosztása, melyet kocsin hozott oda a vadászatot követő bíráló bizottság. A hölgyek közül az első dijat Visolyi Anna Mária nyerte el, a másodikat báró Jeszenszky Andorné, a harmadikat gróf Apponyi Antalné, a negyediket Bobics Éva (Budapest). A fólvért lovagló urak közt: 1. Farkas őrnagy, 2. Stepán főhadnagy, 3. Babies. százados. A telivérek lovasai közül: 1. Lovag Frikke (Győr), 2. Soóváry százados. A helyszínén elköltött rövid villásreggeli után a társaság autókon, kocsikon és pihent lovakon bevonult Tolnára, ahol mindenki rövid pihenő után estélyi ruhába öltözött, mert este 6 órakor a Fehérló szállodában 100 teritókü fényes estebéd várta a társaságot, melyet reggelig tartó tánc követett. Munkatársunknak a következő lovasok neveit sikerült a helyszínén feljegyezni, de a névsor az ottani mozgalmas állapotok közt a sok idegen jelenlétében természetesen nagyon hiányos maradt. A hölgyek közül lovagoltak a nyerteseken kivül: Stépán Ferencnó, báró Török Andorné, lovag Frikke Emilné (Győr), Bacsák Liesel (Jegenyés), Márffy- Mantuánó Juci (Budapest), báró Berg Miksáné (Budapest). Civil urak : Báró Biedermann Rezső, báró Fekete Aladár, Fodróczy Elemér, báró Fiátb Tibor, báró Jeszenszky Andor, báró Jeszenszky József, gróf Schaffgotsch Erich, ifj. Bernrieder József, Bezerédy István, Kneffély Ödön, Bischitz Sándor, Gyérey Zoltán, gróf Széchenyi Géza, lovag Henriquez Henrik (Lengyel), Zsilinszky István (Budapest), Gecső Sándor (Budapest), Yajkó István (Szombathely), Szabó Géya (Budapest), Barcsay József (Budapest), Nagy Barnabás (Gyönk). A tolnai huszárosztályból: Berzsenyi ezredes, Balogh alezredes, Fördős és Farkas őrnagyok, Soóváry és Babies századosok, Schvartz százados, Bartalics főhadnagy és még sokan. A tüzérosztályból: Török őrnagy, lovag Arz százados, Molnár hadnagy és még többen. A tolnai Hubertus-nap felejthetetlen marad nem csak a szerencsés résztvevőknek, hanem azoknak is, akik mint nézők szerepeltek. Mint utólag értesülünk, a vadászatot végig lovagolta Kölner ezredes, ezredparancsnok ie, aki direkt ez alkalomra jött ie Sopronból. nak okozni és a külpolitikai bonyodalmak újabb tömegét kívánják nyomorúságban és kétségbeesésben vergődő nemzetünkre zúdítani. S. Tolnavármegye őszi közgyűlése. Szent Hubertus napia Tolnán.
