Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-29 / 39. szám
4 1923 szeptember 29. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG mondani annyira katonailag fegyelmezett, annyira egymást megérts, hogy az egy szív, egy lélek, egy akarat megnyilvánulásában jut kifejezésre. Ez a kari szellem, az egyleti élet éltető eleme, annak mintaképe. De viszont vannak olyan járások, amelyekben az a példás kari szellem életre hivandó és tettre buzdítandó volna, hogy az egylet céljának megfelelő működést folytathasson. Még egy harmadik fajtája is van a jegyzői egyletnek, ahol a viszálykodás, a meg nem értés, a széthúzás rossz szelleme kezd rombolni és pusztítani. Kérve-kérem kartálsaimat, ne forgácsolják szét az Összetartásban rejlő erőt, sem a hiúságnak, sem a bosszúnak, • sem a rut önzésnek, a félelemnek ne legyenek rabjává és ez által ne bontsák meg az összetartást, az egyetértést, ne dúlják fel azt az egységet, amely megadja nekünk azt az erőt, tiszteletet és tekintélyt, amely kevésre eddig szert tudtunk tenni. Kedves kartársaim, gondoljátok meg azt és ha van köztetek nézeteltérés, félreértés, ha van köztetek megbántás, hozzátok helyre mindezt férfias, jellemes jóakarattal, de ne dolgozzatok egymás ellen tisztátalan, mérgezett eszközökkel, mert ezekkel élni, tiltja a becsület. Örömmel és büszkeséggel meg kell emlékeznem azokról a kedves kartársainkról, akik a folyó évben töltötték be 40., 42. és 50. ssolgálati évüket, mely évfordulók mind a három helyen kiemelkedtek a hétköznapiság szürkeségéből és egyhangúságából, ünneppé, megható, emelkedett és tanulságos ünneppé avatta azokat a község, a járás, a széleskörű társadalom minden rétegének osztatlan, őszinte és benső részvételével. A község őszinte és hamisítatlan tiszteletének, nagyrabecsülésének, szeretetének, elismerésének és hálájának magától értetődő, közvetlen, természetes megnyilatkozása voltak ezek a jubileumok. És éppen a néplélek eme közvetlen megnyilatkozása tette a jubileumokat bensőkké, tartalmasokká és értékesekké. Egybeolvadt jegyző és község a kölcsönös szeretetben, megértésben, hálaérzetben. Aki a jegyzőség rögös és tövises pályáján ilyen eredményhez tud jutni, az megszerezte a nép adta koronás aranyérdem- keresztet. Ezzel a jelvénnyel feldíszítve látom lelki szemeim előtt Cholnoky Lajos, Bereczk István és Ványek Béla kedves kartársainkat. Arra kérem a tisztelt közgyűlést, hogy felállva hajtsuk meg előttük a vármegyei jegyzői egylet elismerésének zászlóját, biztosítsuk őket arról, hogy mi szeretettel, nagyrabecsüléssel, örömmel és büszkeséggel tekintünk reájuk és arra kérjük a Mindenhatót, hogy testi, lelki erőben még sokáig tartsa meg őket kedves családjuknak, községüknek, a közszolgálatnak és nekünk. A jegyző szegényes anyagi helyzete ál- i falában, de különösen azért, mert az ember sorsát kifürkészhetetlen titok fedi és ki vagyunk téve annak, hogy kenyérkereső családapák kimúlnak az élők sorából idő előtt és anélkül, hogy hátrahagyott családjuk megélhetését biztositó vagyonnal bírnának, kötelességünkké teszi a jegyző özvegyek és árvákról való gondoskodást. Ez pedig csak együttes erővel lehetséges. Miért is kötelessége mindenkinek ezen a téren megtenni mindent, amit lehet. Különösen figyelmébe ajánlom itt a t. közgyűlésnek és minden egyes jegyzőnek az orsz. jegyzőárvaház gazgatósága által indított buzagyüjtési akciót, mely szerint minden jegyzőségből legalább 1 mm. búza beszállítandó a jegyzőárvaház javára. Tekintettel arra, hogy ezt az adományt minden egyes jegyzőség egy kis törődömség mellett könnyűszerrel leadhatja, arra számitok, hogy Tolnavármegye jegyzői tudni fogják, hogy a jegyzői árvaháznak, a jegyzőárváknak és jegyzőözvegyeknek mivel tartoznak és ezen kötelezettségüknek eleget is fognak tenni, amire e helyről is felkérem őket. A jegyzőárva háznak egy másik akciója a Keresk. Rt. alaptőkéjének felemelése. Tudni kell azt, hogy ez a Kereskedelmi Rt. fedezi tiszta jövedelméből az árvaház összes adminisztrációs költségeit; tekintve, hogy ezek a folyton fokozódó drágaság következtében szintén folyton emelkednek, hogy a Rt. élet- és versenyképessége lépést tarthasson a napról-napra emelkedő drágasággal, tőkeemeléssel erősíteni kell a Rt. alapját, hogy Mimi borokul i|l IÉp esejtl égj rág hortfőRaf kölcsönöz o MezSoazdssőgf—Kereskettelml Rt. Szekszárd. Ugyan itt yj éi teliül iififsE eladók. nagyobb tőke felett rendelkezvén, feladatának és céljának is meg tudjon felelni. Arra kérem a kedves kartársaimat, hogy mindenki legalább 10.000 korona értékű részvényt jegyezni szíveskedjék. Szomorú tény, hogy a várm. egyleti tagok — kevés kivétellel — nem teljesítik a tagsági díj fizetését, minek következtében sem a vármegyei, sem az országos jegyzői egyleti pénztárban nincs egyetlen fillér sem. Ez az állapot kikerülhetetlenül összeomláshoz vezet A jegyzői karnak ezen anyagi erőtlensége okozza nagyrészt harcunk eredménytelenségét és a mostoha bánásmódot, amelyben felülről részünk van. A tagsági díjon kivül a vármegye egyes községeinél, a »Községi Közlöny« előfizetési dija címén is 128812 kor. hátralék áll fenn és tekintve, hogy minden vármegyénél a mienkhez hasonló az állapot, ennek eredménye az, hogy a »Községi Közlöny« nem jelenhetik majd meg, végelgyengülésben megszűnik, a központi vezetőség kezéből a saját hadserege üti ki a leghatalmasabb fegyverét és mégis mi panaszkodunk és mi okozzuk a vezetőséget eredménytelen működéséért. Pénz nélkül háborút nem lehet viselni. Miután pedig a saját érdekünk épen most szükségessé teszi a legnagyobb erő és energia kifejtést, ami anyagi eszköz hiányában el sem képzelhető, határozzuk el egy akarattal, hogy a központi vezetőségnek a szükséges anyagi eszközt rendelkezésére bocsájtjuk. E célból kötelezzük magunkat, hogy: 1. A „Községi Közlöny“ hátralékos elő« fizetési dijat, valamint a lap uj évig leendő fenntartásához községenként, illetve lappéldányonként mig szükséges, 6000 korona pótdijat azonnal, de legkésőbb szeptember hó végéig a lap kiadóhivatalának beküldjük. 2. Minden önálló hatáskörű jegyző: 5000 koronát, minden segedjegyző : 2500 koronát, „rendelkezési alap“ létesítése céljára október havi fizetéséből a központi vezetőségének rendelkezésére bocsát. 3. A hátralékos tagsági, valamint propaganda dijat is azonnal befizeti, szóval a vármegyei és központi egylettel szemben fen- álló fizetési kötelezettségének az utolsó fillérig eleget tesz. Mindezeket a feltételeket vállaljuk szívesen, de ezek ellenében határozott kikötésünk éa kívánságunk az, hogy a központi vezetőség is kövessen el mindent, arcpiritó, szégyenletes helyzetünkből való kiemelés, a mostoha és sérelmes bánásmód megváltoztatása érdekében. Az elnöki jelentés az m részéért? melyben Bereck István simontorny&l főjegyző 40 éves, Ványek Béla kurdV főjegyző 42 éves és Cholnoky Lajos ozorai főjegyző 50 éves szolgálati jubileumáról történt kedves megem lekezés és szeretetteljes üdvözlés, Cholnoky Lajos mondott a közgyii lésen hálás szavakkal köszönetét.. Ugyancsak az elnöki jelentés tárgyalása alkalmával dr. Konez János orsz. jegyző-egyleti elnök, a jelen siralmas helyzet és a kevés jóv&i biztató közelebbi jövő szomorú ki látásaira utalva, a jegyző-egyletek éa az egyes jegyzők jövőbeni működésére nézve adott bölcs tanácsokat és jó irányítással útbaigazításokat. Az egylet 40 éveB jubileumával kapcsolatosan Illés Gyula indítványára elhatároztatott a még ma is élő alapítók és pedig : Purth Adolf, Bereczk István, Cholnoky Lajos, Ludvigh Jó zsef és Ványek Béla érdemeinek jegyzőkönyvileg leendő megörökitése és az országos jegyző árvahásnál 200.000 koronás alapítvány létesítés®. Az egyleti és központi járulékok gyors és biztos beszadhotése céljából, a Takács Gyula egyesületi jegyző által szerkesztett nyilatkozat kötelező aláírása fogadtatott el. Az egyesület 1922. évi számadása megvizsgálás végett kiadatott a szám- vizsgáié bizottságnak. A költség- előirányzat elfogadtatván, az egyleti tagdíj 1923. évre 5000, illetőleg 2500 koronában állapíttatott meg. A jegyző magánmunkálati dijakról szóló jelentés tudomásul vétetett. Az országos jegyző árvaház érdekében az egyleti tagok 10—10 ezer korona értékű részvényjegyzésre és községenként legalább egy métermázsa búza árának beszolgáltatására felhivattak. Az országos központi jegyző-egylet közgyűlésére Pnrth Adolf1 egyleti elnök, Takács Gyula egyl. főjegyző, Cholnoky Lajos, Niefergall Nándor, Bereczk István és Illés Gyula járási jrgyző-egyleti elnökeik küldettek ki. Bertics Pál indítványára elfogad tatott a foiradalom és a kommun I alatt kirabolt községi jegyzők kár t&lanitására vonatkozó előterjesztés. Steib Mihály, indítványára a 6300— M. E. 1923. sz. rendelet alapján elő terjesztés tétetik, a községi alkalma zottaknak "hadipótlékban részesítése iránt. A tagul jelentkezők felvétettek. Elfogadtatott Ludvigh József indítványa is, mely szerint a nyugdíjazott állapotban levő egyleti tagok csak fél tagdíj fizetésére kötelezhetők. Végre Várkonyi Imre által előterjesztett elnökségi javaslatra, dr. Konez János orsz. központi jegyző-egyleti elnök, egyhangú határozattal, a vármegyei jegyző egylet tb. tagjává választatott meg, ki meghatottan mondott köszönetét a közgyűlésnek, a reá nézve meglepetésszerűen jött kedves figyelem és kitüntetésért. Ezekután az általános tisztujitás következett Cholnoky Lajos ozorai fő jegyző korelnöksége alatt. Az egyesüMeghívó. A Tolnáméi?®! Takarék és Hifelkank részoénytérsasés Szekszárdim, 1923. évi október hó 8-án d. u. 4 órakor, az intézet helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. részvényesek, az alapszabályok 17. és 19. szakaszaira való hivatkozással, tisztelettel meghivatnak. • Tárgysorozat: !• A jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes megválasztása, 2. Igazgatósági javaslat a társaság alaptőkéjének 360,000.000 koronára való felemelése tárgyában. 3. Az alapszabályok 3, 5, 6, 7, 14, 17, 23, 24, 25, 26, 27, 29, 36, 41, 45, 60,61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 80. és 89. § ainak módosítása. 4 Az igazgatótanácsba 3, az igazgatóságba 2 és a felügyelő- bizottságba 1 uj tagnak választása. ' Szekszárd, 1923. évi szeptember hó 28. Gróf Apponyl Géza s. k., elnök. ~ nmr itt— nno mm mi I let elnökévé újból egyhangúlag és lelkes éljenzéssel Purth Adolf báta- 1 széki főjegyző, alelnökkó : Illés Gyula j dombóvári, főjegyzővé: Takács Gyula dunaszentgyörgyi, jegyzővé: Muth Henrich nagyszékelyi és pénztárnokká: Hegedűs Mátyás pincehelyi főjegyzők választattak meg. Megválasztotta ezenkívül a közgyűlés járásonként 3—3 képviselővel az összesen 18 tagból álló választmányt és a 3 tagú számvizsgáié bizottságot is, mely után az összes megválasztottak nevében, Purth Adolf egyleti elnök mondott köszönetét a bizalomért b a közgyűlést d. u. 1 érakor bezárta. A közgyűlés befejezése után Kocsi Imre dunaparti vendéglőjében társas balebéd volt, melyen a nagyszámú egyleti tagokon kivül a helybeli intelligencia számos tagja, így dr. Kővágó Péter plébános, dr. Kastell Ernó, 'A dunaföldvári rendőrkapitányság vezetője, Mondada József v. százados, ny. főmérnök stb. és Bodor István községi első biró is részt vett. A felköszöntők sorit a házigazda tisztét betöltő Niefergall Nándor főjegyző nyitotta meg, meleg szeretettel köszöntván a Dunaföldváron megjelent egyleti tagokat, a helyi társadalom részt vevőit és dr. Konez János orsz. jegyzőegyleti elnököt, dr. Kővágó Péter plébános a községek egyházi és politikai vezetőségeinek, a lelkészek és községi jegyzők harmonikus működésének szükségességét hangoztatva, mondott igen szép és általános tetszésben részesült toasztot. — Dr. Konez János és Purth Adolf a jegyzőknek a minden szép és jóért munkáló közszellemére, Illés Gyula Nie- fergall Nándor házigazdára, Dr. Konez János a birói pálca jelentőségét érdekesen fejtegetve, Bodor István köz sági első bíróra, Bodor István a vendégekre, Bertics Pál dr. Kasteli Ernő rendőrkapitányra, dr. Kastell Ernő gondolatokban gazdag, szép felköszöntővel a községi jegyző munkáját és annak értékét méltatta, végre Niefergall Nándor a kötelességeiket híven és lelkiismeretes pontossággal teljesítő s ezért a gondozásukra bízott községekben „rossznak“ tartott és a csak ilyen ideális értelemben vett „rossz jegyzők“ egészségére tiritett poharat. HÍREK. Qsonka Magyarország asm ország, Egész Magyarország — mennyország. — Rakovszky Iván belügyminiszter SimontomyáR. Vasárnap tartja Simon- tornyán beszámolóját dr. Pesthy Pál, a gyönki kerület képviselője és a nemzetgyűlés aielnöke, akit ez útjára — több képviselővel együtt — lekisér Rakovszky Iván belügyminiszter is. A simontornyai beszámolón nagy fontosságú politikai nyilatkozatok fognak elhangzani. — Bérmálás Zombán. É hó 19 én végezte gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök Zombáu a bérmálást. A főpásztor 18 áu délután érkezett meg. Díszkapu és & híveknek teljes számú tömege fogadta. Litánia után a róm. katb. elemi iskolát látogatta meg, majd pedig fogadta a hivatalok és testületek tisztelgő küldöttségeit. —■ Este a zombai polgári dalárda Radios Gyula igazgató tanító dirigálása mellett szépen sikerült szerenáddal köszöntötte, majd Radics Gyula üdvözölte őt szép beszédben. A püspök meghatottan mondott köszönetét a nem várt ünneplésért. Másnap a több mint ezernyi bérmálandónak kiszol' gáltatta a szentséget és délután Diós' beróny felé folytatta útját.
