Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-29 / 39. szám
1923. szeptember 29. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Különleges beton- és vasbetonépltkezést, terv és költségvetés készítését vállalja, mészhomoktétlfit, cementcserepet, lé Süt, cementet, botODgömbvasat, faragott fát, palát vagentótelbeil Is szállít Haldekker János oki. minik, vállalkozó irodája. Szekszárd Séd-utca. Telefon 121. leié gazdasági eredményét kell bin- tositani. Végül a kormányzó üdvöz letét tolmácsolta, akinek a képviseletében megjelent és aki épugy szereti a jó magyar lovat, mint a tolnamegyei gazdák és úgy Bnereti a derék magyar embereket, hogy még apók sem szerethetik jobban saját magükat. A beszéd batáta. A kormányzó és a miniszter zajos éljepzése után az elnök felkérte a minisztert, hogy a vándorgyűlésen megjelent gazdák hódolatát tolmácsolja a kormányzónak. Ezután a ló- dijazás eredményét hirdették ki és a vándorgyűlés bezárása után a kocsiverseny megtartására került a sor. Kpcai- ás lovaglóverseny. Hét kisgazda vett részt fogatával a kocsiversenyen, akik közül a 7 km.-es utat legrövidebb id$ alatt, 15 perc alatt Kelemeh György szakályi kisgazda tette meg. A sikversany a vasutmenti mezén folyt le, ahol a nyereg nélkül lovagló Ékes József szakályi gazdaftu érkezett be alsónak. Este társasvacsora volt a tolnatamási kaszinóban, amelyen azonban a miniszter már nem vehetett, részt, mert vissza kellett Budapestre utaznia. A sütvényi ménes megtekintése. Másnap a vándorgyűlésen jelen volt társasig a közeiben lévő sütvényi ólleHÚ angol telivér és félvér ménest nézte meg és örömmel állapította meg, hogy ott értékes munka folyik, amelynek rövidesen jelentős hasznát fogja látni az onnan kikerülő állami mének révén az országos köztenyésztés is. A szakályi és majsai kirándulás. Azonkívül megtekintette még a társaság a szakályi legelőn az ottani kisgazda ménest, amely szintén minden tekintetben teljes elismerést aratott. Végül megszemlélte a társaság a majsai gazdaságot is, ahol különösen a nagyszabású tehenészet, emmen- táli sajtgyár és az annak hulladékait értékesítő hussertéstenyésztés váltottak ki nagy érdeklődést. Az elutazás. Av vándo.rgyül ésen résztvevő gazdák a hétfő délutáni gyorsvonattal utaztak haza, teljes elismeréssel adózva az elért szép eredményekért Gyérey Richárd szövetkezeti elnöknek, Horváth Jeiiő szövetkezeti igazgatónak és Sörös József járási főszolgabírónak ajkik a rendezés és, szervezés nehéz munkáját példásan bonyolították le., A 12. pontból álló tárgysorozatot előbb az egylet választmánya tárgyalta le s igy minden ügy már kész javaslattal került a közgyűlés elé. A közgyűlést d. e. 10 órakor Purt Adolf bátaszéki főjegyző, egy jeti elnök tartalmas beszéddel nyitotta meg, melynek spráu örömmel üdvözölte a nagyszámmal megjelent egyleti tagokat, köszönettel adózott Dunaföldvár község közönsége és vezetőségének szives vendégszereteté ért, a mély tisztelet hangján emlékezett meg a gyűlésen megjelenésben hivatalos teendői miatt gátolt dr. Éri Márton vármegyei alispánról, a községi jegyzők igaz barátja és őszinte jóakarójáról, kinek a közgyűléshez szóló üdvözletét is egyben tolmácsolta. Meleg szeretettel üdvözölte dr. Koncz János csepeli főjegyzőt, az országos központi jegyzőegylet elnökét, ki fáradságot nem ismerve, valóságos apostoli munkát végez az egyetemes jegyző érdekek minél sikeresebb megvalósításáért: Megemlékezett a vármegyei jegyző- egylet mai napon immár 40 éves múltjáról s annak kapcsán érdekes tanúságot vont le magvas előadással az egylet lefolyt 40 óv alatti élete és annak eredményeiről. Végre a kari egyetértésre és a közszellem javítása s megerősítésére meggyőző érveléssel és kartársi szeretettel buzdítva, a közgyűlést megnyitotta. A tárgysorozat első és legkiemelkedőbb pontja az alábbi részletes, gondos és magas színvonalú elnöki jelentés volt, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott, egész terjedelmében jegyzőkönyvébe vétetni rendeli. Tisztelt Közgyűlés I Ha az ember figyelemmel kiséri a mai közélet és az abban uralkodó közszellem megnyilvánulását és összehasonlítást tesz e között és a községi jegyzői állás feladata, a jegyzői hivatás között, önkéntelenül és egész természetszerűen előtérbe nyomul és tisztázást kíván az az egyszerű kérdés, hogy milyen a községi jegyző helyzete angyagi, jogi és erkölcsi tekintetben ? Nagyon fontos és lényeges kérdés ez, mert ennek rendezett- I sági foka mutatja egyúttal a jegyzői hivatás I magassági fokát is, vagyis azt, hogy a j jegyzői kar milyen fajsullyal és milyen ér- | tékü szolgálatképességgel bir s amilyen ez, olyan az ország közigazgatása, az ország közállapota. Nézzük tehát, hogy milyen a közsági jegyző helyzete anyagi, jogi és erkölcsi tekintetben) Hozzá nem ártők is be nem ayatottak azt hirdetik uton-utiálen, hogy a községi jegyzők nem ismerik az élet gondjait, jövedelmük megbecsülhetetlen, állami segélyre nem szorulnak, de ha mégis jár nekik, hónapokig várhatnak annak kiutalváuyozásá- val, nem baj az, ha az időközi valutaromlás következtében a korona vásárló ereje veszít is 25, 30, 50°/Orot. És tényleg igy is van. Mióta a községi jegyzők állami segélyben részesülnek, a miniszteriara nem tartotta érdemesnek és szükségesnek intézkedni az iránt, hogy a községi jegyzők is, akik p. o. gondoskodunk az állami adók összeírásáról, kivetéséről, előírásáról és behajtásáról, ugyanakkor kapják meg állami segélyüket,, amikor megkapják az állatai, vármegyei sib. alkalmazottak. Egy kis jóindulattal elintézhető volna ez a kérdés, de többszöri ígéret dacára, még sincs kilátás kérelmünk tejesítésére. Pedig a községi jegyzőnek is, mint kultur- embemek, teljes mértékben jogos igénye van tisztességes megélhetésre, amely nemt- csak a szükebb értelemben vett kényé rgan- doktól mentesíti őt, hanem lehetőséget nyújt arra is, hogy gyermekeinek olyan nevelést és tanítást adhasson;. amely őket önálló kenyérkeresetre képesíti. Ezt a célt tekintve, — a mostani életviszonyok között — a falun élő jegyzőnek, mint családapának óriási ne* hézségekkel kell megküzdenie. A középosztály jelentékeny részének visszamaradásáról: leromlásáról, elcsenevészesedé- séről van sző és ez forog kockán, ha a jegyző családja anyagi eszközök hiányában nem tud1 családi, társadalmi és kulturális feladatának; hivatásának eleget tenni. Az állam- p, o. ahelyett, hogy mindenesét kedvezményben részesítené, családjától megvonja még a kedvezményes vasúti jegyet'is, Hogy ez által is a községi jegyző .családi életét nagy arányban megdrágítsa és megnehezítse. Csoda-e, ha a községi jegyző a megélhetés gondjainak nehéz súlya alatt megfeledkezik a jegyzői hivatás követelményeiről, lazább lelkiismeretességgel kezeli jegyzői kötelességeit. A pénzszomj, a vagyonosodási vágy hatalmába keríti és rabjává teszi őt is, minden idejét és gondolatát leköti immár az a kérdés, hogy hol és hogyan lehet munka nélkül, rövid idő alatt, sok pénzt keresni, sokat, nagyon sokat, amely ő neki is, családjának is könnyű, gondmentes, kényelemmel, élvezettel telt életet biztosit. Múltkor találkoztam Pécsett, egy nyugdíjban levő volt tolnamegyei jegyzővel, aki sírva panaszkodott nekem, hegy nyomora oly nagy, hogy már többször foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. Ez a lelkiismeretes, becsületes, munkás jegyzőnek az anyagi helyzete, A Tolnami Takarék és Hitelbank tőkeemelése. — Alaptőke 360 millió, kimutatott tartalékok 250 millió, — Vármegyei íesyzö-esylet gyűlése. Tolna vármegye községi és körjegyzőinek egylete folyó hó. 12-én tartjotta meg Dunaföidváron, a községház nagytermében évi rendes s egyben 40 éves jubiláris közgyűlését, melyen a vármegye 8:3 községe és 13 körjegyzőségéből, mintegy 60 egyleti tag vett részt, dacára azon nehézségeknek, melyeket különösen a vármegye távolabb fekvő községeiben lakó egyleti tagoknak, a mostoha közlekedési viszonyok folytán leküzdeni keflett. Ezen szokatlanul nagy érdeklődés jó részben Niefergall Nándor Dunaföldvár községi főjegyző személye iránti nagyrabecsülésnek és őszinte kartársi, szeu- retetnek számítható be. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgatótanácsa, igazgatósága és felügyelőbizottsága f. hó 28-á.nSzéchc- ayi Domonkos gróf elnöklésével tartott ülésén, elhatározta, hogy a társaság alaptőkéjét 120.000 darab nj. rá«*» vény kibocsájtisáva.L 360,000.000 koronára emeli fel olyképen, hogy a kibocsájtandó részvényekből 60.000 darabot a régi részvényeseknek 1 :1 arányában ajánl fel 3500 korona kedvezményes árban, mig a további 60.000 darabot egy, az ország gazdasági és pénzügyi világában legelőnyösebben ismert és legelőkelőbb fővárosi tőkecsoport, amelynek élén asziéi Herzog Mór Lipót báró, nagybirtokos és nagyiparos áll, veszi át, dara- bonkint6000 koronás árban. Egyide jüleg a társaság részvényei az eddigi 400 kor. névértékpől a felpénzek- bői 2000 korona névértékre emeltetnek fel, minélfogva az intézet alaptőkéje (180.000 drb 2000 kor. n. é.) 360,000.000 korona lesz, mig a kimutatott tartalékok meghaladják a 260 milliá koronát. Atz: intézet, valamint a vele szorosabb érdekközösségben álló, társaságok és ipari vállalatok (BátaBzéb- Sárközi Takarék és Hitelbank Rt., Molnár féle nyomdai rt., Mezőgazdasági-Kereskedelmi r. t., Máza-Szászvári Hengermalom és Téglagyár Rt, Dunántúli Egyesített Hengermalmok és Ipari Rt.) nagyarányú fejlődése teszik szükségessé az alaptőke és tartalékok ilyen nagymérvű gyarapítását. E tárgyban okt. hó 8-ra tűzetett ki a közgyűlés. Az uj részvények már az 1923. évre is bírnak osztaiék- jogosnltsággal és a kibocsájtással felmerülő költségeket az intézet viseli. Lássuk, milyen a községi jegyző helyzete jogi tekintetben ? Három szóval jellemezhető a községi jegyző jogi helzzete. Kötelesség, függelem és engedelmesség, vagyis egy szóval kifejezve; parancs. A törvénykönyv, a hatóságok, a község, a helyivezetők csak kötelességgel halmozzák el a jegyzőt, aki annak a tudatában, hogy ellenkező esetben a következő pillanatban családjával együtt kenyérvesztett lehet, dolgozik mindennap reggeltől estig, sokszor az éjjelt is nappallá téve, dolgozik csak azért, hogy legyen meg neki a mindennapi száraz darab kenyere. logot a jegyző nem ismer és dacára annak, hogy több mint 4 évtized óta minden alkalommal kérte szellemi és erkölesi nívójának, a jegyzöképzés és nevelés színvonalának az emelését, kérte, hogy öt is bevegye a törvényhozás ai alkotmány sáncai közé, erre mindig érdemetleínnek és megbízhatatlannak találtatott. De számtalan fontosabbnál fontosabb állami, községi, társadalmi és szociális teendők és feladatok ellátására és teljesítésére mindig alkalmasnak és megbízhatónak bizonyait. Úgy látszik, hogy a jegyzőnek ezen jognélkülisége szükséges és nélkülözhetetlen magasabb állami szempontból A jegyző eme jogfosztottságának következménye, hogy a jegyzői kar a közigazgatási status egyik fokozatába sem tudott beolvadni, hanem magára hagyatva, megmaradt külön csoportnak — alárendeltsége kínos érzetének társaságában. Hogy milyen alárendelt helyzetben van a községi jegyzft, mutatja a legjobban a még most is érvényben Tevő fegyelmi törvénye mely a jegyzőt úgyszólván teljesen feljebbvalói szeszélyének teszi k*. Magyarország újjáépítése nehéz munkájának legnagyobb része a községek vezetőire háramlik. Hogy ez a munka' Sikerüljön, a községi jegyzőt megalázó; bizonytalan, kaotikus helyzetéből ki kell emelni és állásának, hivatásának megfelelő jogokkal kell ellátni, mert csak igy írható több eredmény munkájától. A jegyzői állás magában véve nem ad sem súlyt, sem tekintélyt, mert' csak ott van súly és tekintély, ahol jog van: Amilyen a jegyző, olyan1 a tekintélye. Ez tehát tisztin egyéni dolog: De hogyan lehet megszerezni ezt a súlyt és tekintélyt > Soha meg nem álló, nem lankadó, következetes, lelkiismeretes, pártatlan és önzetlen, a közjót szolgáló munka1 és kifogástalan, mocsoktalan magánélet általi Ilyen nagy erkölcsi’értékek árán lehet aztán megszerezni a nép bizalmát. Nagyon drága és nehezen megszerezhető kincs* ez. A jegyző külső tekintélyét emelhetik külső befolyások is, de ezekről legjobb nem is beszélni, mert csak érdekből állanak és igy sem nem tartósak, sem- nem megbízhatók. Tehát a jegyző erkölcsi helyzete is nagyon bizonytalan és nagyon esetleges. Mindezekből csak az következik, bogy a községi jegyző anyagi, jogi és erkölcsi helyzetén azért, hogy feladatának jobban megfelelhessen, okvetlenül változtatni kell. Amint tudjuk, dolgoznak is már ezen, a közigazgatás reformja címe alatt, de hogy ezen változtatás mit hoz nekünk, azt mély homály és titok fedi. Attól félek, hogy a közigazgatás reformja azt az ideális célt, amely a hivatásos jegyző szeme előtt lebeg, amelynek testet adni törekvésének legfőbb vágya, nem fogja megvalósítani, hanem ellenkezőleg egészen más célt tűzött ki magának. Ezt az eredményt kell megállapítanunk a mai napon, szeptember 12-én, amikor ezelőtt 40 évvel történt a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének megalakítása. Rózsás reményekkel indultunk el az egyleti élet utján, és számtalan keserű csalódással és tapasztalattal gazdagodva, tekinthetünk vissza egyleti életünk 40 éves múltjára. mindig csak mások érdekében alkalmi szolgálatra lettünk kihasználva és abban a naiv reményben, hogy ezzel a magunk'érdekét is elő tudjuk mozdítani, mindig szolgálatra készen álltunk. Ritka esetben részesült szolgálatunk őszinte elismerésben, meggyőződés szerinti megbecsülésben. És há kutatjuk annak okát, helyzetünk rendezettr lenségében és bizonytalanságában megtalálhatjuk. Ezen változtatni kell és ha ez egészséges irányban történik, akkor lehet számítani a jegyző helyzetének javulására anyagi, jogi, erkölcsi és társadalmi tekintetében. Hogy ez a cél vezeti-e az illetékes köröket, a közel jövő fogja megmutatni. Adja Isten, hogy csalódjunk aggódó feltevésünkben. Ezután áttérve helyi érdekű és vonatkozású esetek regisztrálására, olyan jelenségről kell jelentést tennem, amelyek egyréssít épületesek és felemelők, másrészt pedig a legnagyobb szomorúságra adnak komoly okot. Az első kategóriába sorolom azokat a járásokat, ahol a kartársi szellem egészséges, üde, friss és tevékeny, emellett, azt lehet HRBTHER GYULA mmtam SZEKSZÁRD, SzcKszórd-szállő mellett. Telefon: 1071 ^_j! jlll^——l^WT—m -------------------------------------------------------------------rg-r-rn— Hrnmimnmim minrTimv—vm ni—pi ■ ■iw-iMimno *
