Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-22 / 38. szám
V. évfolyam. Ára 300 korosa. SzekszArd, 1023 szeptember 22 38. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG mKBSZTtm POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. 'Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 300 korona. Előfizetési díj egy évnegyedre 3000 korona. I Előfizetni csak egy negyedévre lehet. Utólagos fizetés esetére a kiadó- hivatal fentartja magénak a jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfizetési árakat számíthassa fel. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1500 korona. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milliméter soronként 250 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések 400 korona. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyllttér soronként 1500 koronába kerül. i • J Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Földéhsis és a földreform. Szekszárd város földjeit adták ki bérbe a napokban. Az árverésen a magyar ember földéhsége hihetetlen árakra verte a bérletet. A bérbeadó jól járt, de önkéntelenül felmerül a kérdés itt is, mint a földbirtokreform sok-sok vonatkozásaiban, hogy azok kezébe került-e a föld, akiknek arra a legnagyobb szükségük van. Nem ismerjük az árverezők névsorát, de úgy véljük, hogy a földnélküli nincstelenek aligha mentek és mehettek oly bérletekbe, ahol 4—4* * 1/a méter- mázsa búzát kell október 1 én egész évre kifizetni, ezek a földek csak 25—40 holdas gazdák kezébe kerülhettek, akik gazdasági berendezésükkel és meglevő terménykészletükkel könnyen elárverezhették a földet azok elől, akiknek csak a háborúból esetleg megmaradt két kezük és velük- született munkaszeretetük van meg. Gazdaságokban járván, alkalmam volt földbirtokosokkal, gazdasági szakértőkkel és gazdasági munkásokkal beszélgetni a földosztásról. A gazda lehet elfogult, amikor sajnálja elveendő földjét, de a gazdaság^ szakértők és gazdasági cselédek véleményét nem lehet egyoldalúnak mondani. Az első a termelés szempontjából, a második szociális szempont ból nem lelkesedik a földbirtokre formért, mondjuk a földosztásért. A legtökéletesebb mivelés mellett sem lehet kis parcellákból kihozni azt, amit közepes jó gazdálkodással nagyobb birtokon elérni lehet. Hogy kerüljön jobb helyzetbe az a gazdasági CBeléd, akinek biztos évi konvenciója, feles földje, állattenyésztése van, ha majd a reform réVén 2, esetleg 3 hold földhöz jut, amelynek megmiveléséhez sem ekével, sem igá val, sem szekérrel, de még vetőmaggal sem rendelkezik. Számitgattuk, hogy mennyibe is kerülne a mai föld ára, a gép, állat Btb. beszerzések mellett a legkisebb földhöz szükséges beruházás. Szédítő összeg jött ki. Mi következik ebből? Vágy az, begy a földre jogosultak nem vehetik At a nekik jutó földet, vagy ha átveszik, zsellérjei lesznek a 15—20 holdas gazdáknak, akik vagy felesbe veszik ki földjeiket, vagy súlyos munkaellenszolgálmányok ellenébe kölcsönzik nekik az igát, a vetőmagot stbit. Nálunk a földreformot is egyes oldalokon politikai eszköznek használják. A magukat fajvédőknek nevezők a földreform kezdésének kiélezésével akarták nagyratörő kis céljaikat elérni. Ebből a kérdésből ki kell kapcsolni a politikát, mert ez nem politikum, hanem az ország életkérdése. Ezt nem frázisokkal, haA Tolnamegyei Gazdasági Egyesület a múlt hóban elhatározta, hogy a gazdasági kérdések iránti érdeklődés felkeltése céljából egyes gazdaságokba tanulmányi kirándulásokat rendez. Az első ilyen tanulmányi kirándulás f. hé. 15-én volt, amikor is a gazdák és más érdeklődők egy kisebb csoportja báró Jeszenszky András és István urak meghívására Kölesdre utazott és ott megtekintette megyénk ezen két ambiciózus gazdájának jól felszerelt modern gazdaságát. Amint ezeket a gazdaságokat szemléltem és hallgattam a fiatal gazdák szakszerű magyarázatát, — megerősítve láttam egyik megyebeli képviselőnknek, aki künn járt Dániában — azon mondá sát, hogy a Dunántúl gazdái semmivel sem állanak mögötte gazdálkodás szempontjából a dán gazdának, ami pedig a többtermelést illeti, abban a Dánia szerencsés kiimájáé az érdem, nem a gazdáé. A tanulmányúton báró Fiátb Tibor, a g. e. elnöke, ifj. Leopold Lajos, a g. e. aielnöke, dr. Pestby Pál, a nemzetgyűlés alelnöke, gróf Crouy, Kne fély Ödön, Cretie nyug. alezredes, Stockinger János és fia, Komlóéi Já nos, Groisz Ottó földmives iskolai igazgató, Jobn Sándor g. e. titkár és Schneider JánoB szerkesztő vettek részt. A kirándulók egy része vonaton ment a kölesd-tengelic-i állomásra, ahol báró Jeszenszky Andor fogadta és kölesdi birtokára kocsizott velük, hol villáareggelin látta őket. A villás- reggeli után a rövid idő alatt országos birüvé vált, legmodernebbül berendezett vajgyárát mutatta be a szives házigazda, amelyet nagy érdeklődés sei szemléltek meg és hallgatták érdekes magyarázatait. Csodálato san sokat ölel fel ez az aránylag kis gazdaság, de úgy láttuk, hogy a vajgyár az, amelybe legtöbb ambícióját fekteti az agilis gazda. A hatalmas, tisztán csak üzletileg vezetett tejüzemekkel szemben bámulatos kitartással harcol Jeszenszky Andor báré, széles körből hordatja össze a tejet. A folyó óv augusztus végéig 526.457 liter tejet dolgozott fel 54 millió koroua értékben 17.213 klgr. vajjá, még pedig a gyakran gyenge tej anyag dacára oly kitűnővé, hogy Budapesten a legjobb márka a Jeszenszky vaj. A vajgyár megszemlélése után nagyszerű sertéstenyészetét mutatta be. Mintaszerű tisztaság uralkodott a jól berendezett telepen, gyönyörű példányai voltak láthatók a yorkshierek nek, mangalicáknak és a két faj keverékének. Jeszenszky sertéstenyészete, amelynek állománya 647 darab, folytatása a Blascsok-féle kajdacsi hírneves tenyésztésnek és a folyó évben Budapesten tartott tenyészállatvásáron első dijat nyert kanjával és II. dijat kocájával. Stoklei ekével való szántás, valamint a csikótelep megszemlélése után a sporikörökben igen jól ismert istállót tekintették meg a kirándulók. A kiváló tenyészetben igen sok első dijat nyert versenyló van. így a Csókos és Dada félvéramerikaiak, amelyek a folyó évben a szombat hely—kőszegi 18 kilométeres versenyen 35 perc 40 másodperccel vitték el az első dijat és a szombat- helyi ügetőversenyen szintén első dijat nyertek ; Ella és Szeles félvérek, amelyek a pécsi ügetőversenyen és Shimmy, amely a pécsi női dijugra táson vitték .el az első dijat. A belterjesen kezelt gazdaságon igen modern, autógénhegesztésre is berendezett kovácsmüheiy és bognárműbeíy is van, amely a legkényesebb igényeket is kielégítő hintókat állít elő. A sokszor meglepő és érdekes üzemek megtekintése után a szives házigazda és neje magyaros vendég- szeretettel ebéden látták a tanulmányozókat, amely alkalommal báró Fiátb Tibor gazdasági egyesületi el-* nők mondott az egyesület és a jelenlévők nevében köszönetét a háziaknak a vendéglátásért, a kezdeményező lépésért és a bemutatott tanulságos dolgokért. Ebéd után a társaság Jeszenszky István br. 1200 hcldas gazdaságára kocsizott át, ahol először az öntözőtelepet tekintette meg, amelynek működése általános tetszést váltott ki. Hogy mennyiben rentábilis e készülékkel való öntözés, még nincs eldöntve, a fiatal báró csak ez évben kísérletezik vele először, a burgonyaBzüret pedig most van csak folyamatban. Az ara tas után vetett bab és kaszálás utáni csaVarnádé meglepő fejlődést mutat. A Fordsonokkel való szántás elragadta a szemlélőket. Igen érdekes, hogy a nagy és kiváló tehenészeten kívül a gazdaságban kitünően berendezett kováes- és bogDármübelyek is vannak, ahol eladásra gazdasági széké reket és hintókat állítanak elő, továbbá agyagárat és cementcserepet is gyártanak a gazdaságban, amelyet saját árammal világit a tulajdonos. Az istállók modern berendezése is feltűnést keltő volt. Az esti szürkületig tartó tanulmányozás után a gyönyörű parkban levő kastélyában ozsonna-vaesorára látta a figyelmes házigazda a kirándulókat, akik egy tanulságos nap emlékével utaztak el a Jeszenszky bárók birtokáról. * Az első kísérlet tehát megtörtént. Nem voltak sokan, akik részt vettek, de a kísérlet tanulságaiból arra lehet következtetni, hogy az érdeklődők száma nem csökkenni, hanem szaporodni fog, reméljük, hogy a gazdaságok versenyezni fognak, hogy bemutathassák gazdálkodási fejlettségüket és ezzel a megyei gazdasági egyesület életébe uj vérkeringés indul meg, a gazdák egymásra találnak Méltán elismerés illeti meg Je szenszky bárókat, hogy modern be rendezésű belterjes gazdaságuk be mutatásával a felvetett eszme meg valósításához ügybuzgalmukkal pél dát mutattak. A Szekszárdi önkéntes Tűzoltó Egyesület ötvenéves Jubileuma. Bár a múlt század közepe felé az ország majd minden városában megalakították a tűzoltó szervezeteket: Szekszárd ezen a téren is jóval a többi városok mögött kullogott. Pedig itt ugyancsak szükség lett volna tűzoltóságra, mert hiszen közismert, hogy a város milyen tűzveszélyes módon épült. Volt ugyan a városnak úgynevezett tűzi kasszája, amelyből egyes helyeken vizes kádakat állítottak fel és kezdetleges tűzoltási eszközöket szereztek be, rendszeres tűzoltásról azonban szó sem volt. Boda Vilmos, Szekszárdnak két évtizeden keresztül volt képviselője volt a kezdeményezője és több mint negyven esztendőn át volt a vezetője a megyessékbely tűzoltóságának. Néhai Boda Vilmos (akkor még szekszárdi járásbiró) az 1873. évi szeptember hó 14-ére alakuló gyűlést hivott össze, amelyen megbizták őt, valamint Schwarzkopf Józsefet, Grósz Ferencet, Dubovszky Gyulát, Fábián Ferencet, Mehrwerth Józsefet, Molnár Józsefet és Fejős Imrét az alapszabályok elkészítésével, valamint a szervezés munkájával. A megalakulás. December hó 21-ón volt a forrná lis alakuló gyüléB és ez alkalommal 86 működő taggal megalakult a „Szekszárdi önkéntes Tornász és Tűzoltó Egylet*1. Elnök Georgevich Pál lett, alelnök Eilmann Miklós, titkár Thaly Dezső, pénztárnok Hayt Gábor és ügyész a ma is élő Oszoly Károly. Az uj . testület főparancsnokává Boda Vilmost választották, alparancsnokává Dubovszky Gyulát és Ujfalussy Lászlót, jegyzőjévé Bognár Albertet, szertárnokává pedig Fejős Károlyt. A fejlődés. Az egyesület az 1873. évtől az 1883. évig terjedő időben a szervezők és a tagok nagy energiájával úgyszólván a maga erejéből szerezte meg a felszereléséhez szükséges anyagi eszközöket, sőt tüzoitózenekart is alakított. Az 1881. évben volt a zászlószentelő ünnepélye, amely egybeesett Garay János szülőházának emnem a legbölcsebb mérséklettel lehlet és csak úgy megoldani, bogy a több- termelés elmaradása ne okozzon meg- I I rázkódtatást és ne csináljon ebben az országban még több koldus sze- 1 gényt, mint amennyi már van. S. Gazdasági tanulmányút.
