Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-15 / 37. szám
2 TOLNAMEGYEI UjSAG 1923 szeptember 15. mindennapit ki« templomban, orgena- bogéi közt kérhessék a Mindenható* tói. Azért gyűjtenek, hogy a testet fárasztó, lelket ölő egyhangú munka után felfrissülhessen, a következő hót munkájának a végzésére kedvet nyerjen az a lélek, akinek majdnem egyedüli örömforrása a templomból indul ki. (Lásd Keppler: Mehr Freude c. hires munkájának „Des Christen Freude“ fej. 99. 0.) Azért gyűjtenek templemra, hogy ott a nép kiénekelje magát, az Ur Istennek elpana • szólhassa baját, hogy ott — a gyűlölet világában — érezze a nagy embercsaládhoz való testvéri hozzátartozását, hogy tudatára jusson keresztény-emberi méltóságának, amely tiltakozik a szenvedélyek emberhez nem méltó kielégítése, a forradalmak jogtalansága, kegyetlenkedése ellen. Azért kell a templom, hegy annak vasárnapi napsugáré behatoljon a kormos arcú bányász, a kérges tenyerű napszámos sötét, kérges szivébe, hegy így a vasárnapi napsugár eljusson abba a szegényes, lakásnak nevezett odúba, amelyet egyébként a nap sugara nem keres fel és amelyben több a könny, mint a kenyér, a jajszó, mint az örömkaeaj. Azért keli a templom, hogy a derűje, öröme legalább annyi megelégedettséget vigyen a munkás leikébe, hogy a finom arcú és kezű, az ő munkájuk folytán sok kényelmet élvező urak fényes anyagi helyzete ne keltsen abban féktelen gyűlöletet, ne szolgáltassa ki lelketlen, de örömet Ígérő • izgatók terveinek. Meggondolták*e ezt azok a 30—50 fillért adakozó jó urak, akiknek minden kényelmük mellett tán még az is megvan, hegy templomba mehetnék anélkül, hogy lábukat a házukból kitennék ? Küldjenek egy kis örömet — egy-két templomtégla ajándékozásával — szegény munkás emberek leikébe! Megmutatta a kommunizmus, bogy ez nagyon is a saját érdekük is. Ne legyenek olyan igen szegény gazdagok! Szegény jé Knniezné, igen sokat 'adtál! Hegy áldjon meg érte az Ur Isten! 0r. Innhidai. — Az egységes kormányzópárt megyei alakuló gyűlése. Megbízható helyről nyert értesülésünk szerint dr. Örffy Imre szekszárdi képviselőnek sikerült az egységes párt országos elnökségével a megyei pártalakulás időpontjára és mikéntjére nézve megegyezni. A pártalakulás, mely a megyében eddig nem látott méretekben és keretek közt fog lefolyni, f* évi október hó 21 ón lesz és országos jelentőségűvé fogja azt tenni, hogy azon Bethlen István gróf miniszterelnök is megjelenik. Reméljük, hogy ez alkalommal sikerülni fog képviselőinknek a körünkben megjelenő országoshirü politikusok figyelmét városunk és megyénk egy-két jogos kérelmére és panaszára is felhívni. Képviselőink országos szemszögből is oly jelentős sserepst visznek a politikai életben, hogy nem kételkedhetünk interventiójuk sike rességében. — A főispán Szekszárdim. Jankó Ágoston főispán e hó ll-én Szek- szárdra érkezett és egyéb hivatalos ügyeinek elintézésén kivül résztvett a közigazgatási bizottság ülésén is. A főispán e hé 14-én Szék száráról elutazott KÍ8Zomborba. — A közigazgatási bizottság fllése. A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 13 án tartotta rendes havi Ülé sét, amelyen ezúttal első ízben elnökölt uj főispánunk, Jankó Ágoston. Az ülésen dr. Éri Márton alispán, Schultheisz Réssé tb. vm. főjegyző, Steinfeld Béla árvasséki elnök, dr. Dragits Imre vm. tiszti főorvos, dr. örffy Gyula vm. tiszti főügyész, Jakab László kir. pénzügy igazgató helyettes, dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő, Tóth Henrik kir. műszaki főtanácsos, dr. Haksch Ferenc kir. ügyész, Illy György m. kir. állategészségügyi főfelügyelő, Elekes Imre m. kir. gazdasági felügyelő, Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő, dr. Kardoss Kálmán, br. Fiáth Tibor, Kátai Endre és Schneider János bizottsági tagok, dr. Kurz István, Morvay László, Polgár István és dr. Babits István vm. aljegyzők vettek részt. — A főispán rövid beszéddel nyitotta meg az ülést, amelyben ama véleményének adott kifejezést, hogy az Ő elnöki működése itt egyelőre csak névleges lesz, mert hiszen idegen itt e vármegyében s nem ismeri annak viszonyait. Ámde végigtekintve a bizottság illusztris tagjain, teljesen meg van nyugodva afelől, hogy a bizottság az eléje kerülő ügyeket mindenkor a törvény szellemében fogja elbirálni s így az ó elnöki irányítására itt szükség nincs is. Mivel azonban a jövőben, mint a vármegye főispánja, teljesen azonosítani kívánja magát Tolnavármegye érdekeivel, arra fog törekedni, hogy mindenről alapos tájékozódást szerezzen s kérte a bizottság tagjait, hogy őt e törekvésében támogassák. — A főispánnak élénk éljenzéssel fogadott megnyitója után dr. Éri Márton alispán* a bizottság nevében őszinte tisztelettel és igaz nagyrabecsüléssel üdvö zölte a főispánt a bizottság elnöki székében, kérve, hogy lelki gazdagságának tárházát bocsássa a bizottság rendelkezésére s Isten áldását kérte Öméltósága működésére. — Az alispán után dr. Kardoss Kálmán ny. m. kir. közigazgatási bíró, föld- birtokos a bizottság választott tagjai nevében emelt szót. Ismeri — úgymond — a főispán ur Öméltóságának bölcs, tapasztalt, tettrekész és nagy gyakorlati tudással rendelkező egyéniségét s éppen azért kéri őt, hogy ezzel a sok istenadta tehetséggel a bizottságot" munkájában támogassa. A bizottság tagjaiban mindenkor hűséges fegyvertársakat fog találni, akik szivesen és készséggel fogadják tanácsait és teljes odaadással fogják őt a köz javára irányuló törekvésében támogatni. Az ég áldását kéri Öméltósága működésére. — A főispánnak a meleg és szeretetteljes üdvözlést megköszönő szavai után a bizottság elintézte a napirendre tűzött ügyeket, meghallgatta és tudomásul vette az egyes közigazgatási ágazatok főnökeinek havi jelentéseit s ezzel a teljes ülés véget ért. Utána még a gyámügyi felebbviteli küldöttség, a gazdasági és az adóügyi albizottság ülésezett. A bizottsági ülésezések végeztével a főispán elismeréssel adózott az előadók alapos felkészültségének és a bizottsági tagok komoly érdeklődésének és szakszerű hozzászólásaikért és kijelentette, hogy ilyen bizottsággal őszinte örömmel és készséggel működik együtt. — Nagy raktár állandóan mindennemű zseb-, ingáén ébresztő-órákban, modern ékszerekben. Pontos óra- ás ékszsrjavitó műhely. Tóth János órás és ékszerész, Szekszárd, Kaszinó-bazár. — Főúri esküvé ét ezűstlakoda- lom. A katalini házi kápolnában e hő ll-én kötöttek házasságot Schell* Bauschlott Marie Louisa bárónő és halierkeői Haller György gróf, kere- lőszentpáli földbirtokos. Ugyanezen alkalommal tartották ezüstlakodalmukat a menyasszony szülői is: Schell-Bauschlott József br. cs. és kir. kamarás és neje: alsó- és felsősurányi Sigray Klára grófnő. Az esküvőt megelőző este a katalini kastélyban és a pompásan kivilágított parkban gyűltek össze a környékbeli ismerős mágnás családok és az esküvőre érkezett rokonsággal együtt részt vettek a násznép tiszteletére rendezett estélyen. Tizenegyedikén délelőtt 11 órakor volt a kastély feldíszített kápolnájában az esküvő. A szertartást Tóth István felszentelt püspök, szombathelyi kanonok, a Sigray grófi család tagjainak a volt nevelője végezte és szép beszéd kíséretében megáldotta az örömszülők negyed- százados frigyét is. Az esküvőt megelőző mÍBŐn Visolyi Judit, az ismert művésznő orgonakiséret mellett hegedűszólókat játszott. A menyasszony násznagya Sigray Antal gróf, a vőlegényé pedig Bethlen István gróf miniszterelnök volt; mindkettőjük külföldi útja miatt azonban a család tagjai helyettesítették őket. Botos násznagy volt Schell Gyula báró nagyidai nagybirtokos, a család szeniorja. Festői látvány volt a régi történelmi képekre emlékeztető nászmenet, amelynek minden résztvevője diszmagyarban volt. A hat koszorús leány antik családi ékszerekkel és csipkékkel ékesített aranybrokát ruhába öltözött. A lakodalmi menet egyébként csak a legszűkebb rokonságból : a Bethlen, Teleky, Mikes, Mailáth és Haller grófi, valamint a Schell bárói család tagjaiból állott. A lakodalmi ebéd után a fiatal pár automobilon Budapestre, onnan pedig erdélyi birtokára, Kereiőszentpálra utazott. Megható volt a Katalin- pusztai iskolásgyermekek búcsúja a közszeretetben és tiszteletben álló fiatal gró fáétól és ugyancsak mély hatást tett az 51 éve hűségben szol gáló Támer István ny. ispán szívből jövő magyaros felköszöntője, melyben a közszeretetben álló földesurat, családját, a fiatal párt és a násznépet éltette. — 0r. Örffy Imre adománya a tűzoltóság javára. Dr. Örffy Imre nemzetgyűlési képviselő kincstári főtanácsos, aki Schandl Károly államtitkár beszámolójára Csongrádra utazik és így a tűzoltóság 50 éves jubileumán nem vehet részt, 100 ezer koronát küldött Vendl István polgár mester tűzoltó főparancsnoknak, hogy ezen összeget az önkéntes tűzoltóság céljaira forditsa. — A Mezőgazdasági-Kereskedelmi Rt. közgyűlése. A Mezőgazdasági - Kereskedelmi Rt. Szekszárd f. hó 8 án délelőtt 11 órakor dr. Kramolin Gyula elnöklete alatt ülést tartptt, amelyen 37 tag 5814 részvény kép viseletében volt jelen. A jegyzőkönyv hitelesítésére Szeghy Sándor és Vagner Andor részvényesek választattak meg. Schneider János vezérigazgató ismertette az alaptőke emelés szükségességét és terjesztette elő az igazgatóságnak indítványát, amelyet a közgyűlés Nagy István és Horváth lg*, nác részvényesek hozzászólása után egyhangúlag elfogadott. A társaság ez szerint 10 millió korona alaptő kéjét 10000 darab uj részvénynek 6060 koronás árban való kibocaájti sával 20 millió koronára emelte fel és tartalékalapjait 50 millióval gya. rapitotta. Elhatározta ezen közgyn lés azt is, hogy újabb 10000 darab részvényt is bocsijt ki és így a t^r saság alaptőkéjét 30 millióra emeli Ezen részvényeknek kibecaájtásávai és a kibocsájtás módozatainak meg. állapítására az igazgatóságot hatalmazta fel, kikötve azonban, hogy újabb részvények azon esetben, ba azok a régi részvényeseknek ajánltat- nak fel 6000 K-nál, ha pedig uj részvényeseknek adatnak 12000 K-nál 0 03 korona jegyzés alapul vételével kevesebb nem lehet. A most kibo- esájtandó részvények 1—1 arányában a régi részvényeseknek ajánltat tak fel, az elővételi joggal f. hó 25 ig lehet élni. Eme tőkeemeléssel a Mezőgazdasági-Kereskedelmi Rt. megyebeli társaságaink legnagyobb Baját tőkével rendelkező vállalkozása lett. — Halálozás. Szép, fiatal, életvidám asszony hirtelen elhalálozásáról vettük a hirt: Zsarolyáni vitéz Márton Ernőné szül. eöruényi Ferencey Ilus folyó hó 8 án, életének 26-ik, boldog házasságának 5-ik évében, rövid szenvedés után Budapesten váratlanul elhunyt. Folyó hó ll-én délelőtt 11 órakor Szabadszálláson a ref. egyház szertartása szerint belyeeték örök nyugalomra óriási részvét mellett. A korán elhunytat férje, szülei és testvérei siratják. A megboldo gultat, aki Gödé Lajos* ref. lelkésznek sógornője volt, Szekszárdon igen sokan ismerték és szerették kedvességéért. Simon Miklósné szül. Hahn Mária, e hó 12 én elhunyt és 14-én temették a szekszárdi régi temetőben levő családi sírboltba. Az elhunytat nagyszámú rokonság, köztük Findeisen Jenő, a „Pyramis“ r.-t. igazgatója . gyászolja. Szőnyi József medinai ref- lelkész fiatal felesége., szül. Kiss Zsuzsanna e hó 12 én Medinán meghalt. Földi maradványait Jütra szállították és az ottani családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. — „FUTURA“ a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részv.-Társ. Tolnavármegyei Kirendeltsége Szekszárd- Telefon: 20. szám. Távirati cim: Futura. Vesz és elad mezőgazdasági termékeket és szállít rézgálieot stb. — A bonyhádi hősök emlókszobra, amelyet Hyhl József hírneves szobrászművész tervezett, már teljesen elkészült. A szobor alapépítményéhez szükséges három waggon gránit terméskövet Fáik és Zinner mórágyi kőbányatulajdonosok teljesen díjtalanul bocsátották a szoborbizottság rendelkezésére. Fáik és Zinner bányatulajdonosok eme hazafias áldozatkészségükkel lehetővé tették, hogy a világháborúban elesett közel 200 bonyhádi hős emléke méltóan meg- örökittessék és az emlékmű már október havában ünnepélyesen lelep- leztessék. A hat méter magas szobormű a község főterét fogja díszíteni és oly művészi kivitelű, hogy egész Dunántúlban ehhez hasonló szobor alig lesz található. A szoborbizottság a Fáik és Zinner cégnek ezúton is köszönetét és háláját fejezi ki áldozatkészségükért. — Első tolnamegyei mérleggyár, gépjavító-műhely és villamoesági vállalat Szekszárd, Petöfi-u. 534. Telefon 91. ezánvKossuth Lajos-utca. Telefon szám: 26.