Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-08 / 36. szám
Ara 250 korona. V. évfolyam. Szekszárd, 1U23 szeptember 7. 36- szám. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: . Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Egyes szám ára: 250 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre- 2000 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 500 korona. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milliméter soronként 150 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések 250 korona. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eliegyzésl hír, csajáéi hír, valamint a nyllttér soronként 800 koronába kerül. ják, akár nem, hisz utóbbi esetben is 15 évi fegyház a legkisebb büntetés (Btk. 91. és 92. . §.) — hosszú időre és messze földön elveszi az emberek kedvét a gyújtogatástól és a nemtelen bosszúállóé egyéb vétkes eszközeitől, tehát hatalmas védője lesz a jogrendnek. Bár a. bombamerényletekre is kimondanák a statáriumot, tudom, bogy társadalmunk legottan és véglegesen megszabadulna a leg sőtétebb ököijognak e hazajáró kisár tétéitől. A bíróság szempontjából az. objektiv igazság meg a szubjektív érzés nem találkozik szükségkép minden ítélet ben. Megeshetik ugyanis, hogy az itélőbiró mint . ember érzi, bogy az előtte álló vádlott bőven rászolgált a végső büntetésre, hogy .további élete további garázdálkodás, szabadsága tehát veszedelme/ a társadalomnak, fegyházbüntetése pedig terhe ugyanannak ; a bíró tehát mint ember szívesen kimondaná a végső ítéletet,, de kötik őt saját hivatásának írott törvényei, . í.: Gondoljunk csak a dánosi esetre, a Haverda-pörre és akárhány olyan esetce, amikor a holt paragrafus és a szubjektív jogérzet nem föjdték egymást, amikor a bíró bizonyára más ítéletet hoz;; ha nem köti meg a kezét a Csemegi- kódex. Viszont csak maga a biró tudná megmondani, hogy ha pl.« a jelen esetben is nem a törvény szigora, hanem as emberi bzív sugallata szerint. hozta volna meg ítéletét, miképpen hangzott volna ez .. '. V. Hagyjuk ezt a kérdést. Mi a biró ság ítélete előtt mindenkor tisztelettel hajiunk meg; s ha ez az ítélet emberi érzés szempontjából még küzdelmébe is került a bírónak, tiszteletünk csak öregbedik általa. Magát a halálbüntetést is természetesen csak a biróság kezében szeretjük látni, nem pedig Szamuelly hóhérjainak s a halálvonat pribékjeinek vértől ázott kezeiben. Ami pedig magákat az elítélteket illeti, a bölcskei ítélet mint félelmetes nyáréji zivatar villáma világit be abba a feneketlen sötétségbe, amely kivált a háború óta a telkekre ráboru'.t. Semmi sem mutatja jobban azt az előre megfontolt szándékot, azt a .megrögzött gonoszságot, mellyel az elitéltek lelkivilága töltözött, mint az a cinizmus, mellyel az utolsó pillanatig el voltak telve, ők azt hitték, három esztendővel meg a kártételt összeggel megússzák ezt az egész >„kis eseth et. A hamis tanuk serege is szomorú tanúbizonysága népünk rettent^ romlásának. Pénzért minden eladó, pénzért minden kapható. A tüntető igazság most fölemelte szavát, hogy ennek a teljes erkölcsi züllésnek, mely az elanyagiasodott világföifogást követte, gátat vessem Éppen ezért nemcsak tisztelettel, hanem az erkölcsi megújhodásnak,'! a bár lassú, de biztos^ keserves, de üdvös javulásnak hazafias reménységével, igazságérzetünk megnyugvásával fogadjuk a bölcskei ítéletet. Jankó föispín búcsúztatása Csonka-Torontóiban. t I Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy itteni őrük igazságban, * j Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A bölcskei Ítélet. Dr. Teveli Jánostól. Aki valaha szembenézett a halállal, ezt a tekintetet sohasem felejti el többé. Amikor e sorokat írom, még nem tudhatja senki sem, vájjon az országfő, akinek kezébe az élet és halál örök Ura az élet és balál ítéletének pallosát»letette, miként fog sújtani e pallossal. De mindannyian, kik a bölcskei verdikt történetének igazán megrendítő drámai erővel való leírását e lapban olvastuk, éreztük, hogy szembenéztünk a halállal, meg- illetődve, megdöbbenve kisértük végig a bíróságot az ő fontom, mondhatnám: szent tisztségének gyakorlásában, egészen a tragikus csúcspontig, a halálos Ítéletig. - ; j • Mert a halálos ítélet tragikuma nemcsak azokpak szomorú osztály része, akiket sújt, hanem a leikébe markol annak is, aki lesújt vele, b mindenkor a komoly magábaszállás érzését kelti föl a társadalom minden tagjában, aki még nem vesztette el fogékonyságát az erkölcsi értékek iránt. E hármas szempontból — forditott sorrendben — óhajtom tárgyalni a bölcskei ítéletet s papírra vetni azo kát a gondolatokat, melyeket a verdikt fölötti elmélkedés támasztott a lelkemben. Az emberi társadalom szempontjából szükség van a halálos ítéletre. Ismeretes az u. n. abelicionalisták küzdelme minden knlturállamban a halálbüntetés ellen ^ ismeretesek azok az érvek is, amelyeket ellene föl szoktak hozni, hogy t. i. magát a bűntettest már meg nem javíthatja, a bűntett áldozatát sem kárpótolhatja, a társadalmat újra megfosztja egy élő, tehát esetleg még hasznavehető tagjától ; elrettentésül elég az életfogytiglani nehéz munka is, mely tehát a jogrend helyreállítására is elegendő. Ezek késül az érvek közül igazi erejé csak1 az1 elsőnek van. Mert a bűntény áldozatát a . bűntettes életfogytiglani fegyházbüntetése sem kárpótolhatja ; a bűnös esetleges javulása igen kérdéses etikai érték azzal a tényleges kárral szemben, melyet okozott; elrettentésül annál alkalmasabb a büntetés, mennél ^súlyosabb, hi sz nem, kell azért okveti^nüj, min den esetben, a legsnlyosabbat Választani' ; a jogrendp' helyreállításában is az lesz a legigazságosabb szempont-, amelyik - a legnagyobb bűntényt, a legelvetemültebb gonoszságot a legnagyobb,. a Ugsulyosabb büntetéssel sújtja. A bírói tévedés veszedelme sokkal kisebb, hogy sem miatta az igááságszelgáltatást megfosszuk a hathatós tényezőjétől. , áwé ▲ bölcskei esetre vonatkoztatva ez eszméket, mindenki be fogja.-látni, hogy ez az ítélet -— akár végrehajtA legutóbb lezajlott installációs közgyűlésen láthattuk a megnyilatkozását annak a szinte batárta’an szeretetnek, amely Jankó Ágoston főispánunkat négy évtizedes közéleti működése alatt Torontálvármegyéhez fűzte. Nehéz szívvel vált el Csonka- Torontálmegye régi fejétől, Japkó Ágostontól, akit Hegedűs Kálmán alispánhelyettes, árvaszéki elnök a következő nagy hatással búcsúztatott el a törvényhatósági bizottsági ülésen : Méltóságos Főispán Ur!' Tek. Törvényhatósági Bizottság! Méltóztassanak megengedni, hogy a most felolvasott belügyminiszteri leirat és Öméltósága a Főispán ur bejelentésének elhangzása után ha talán nem is mint legöregebb, de bizonyára csaknem legrégibb tagja e törvényhatósági bizottságnak, elsőnek jelentkezhessen! szólásra, hogy Torop- tálvármegye közönsége nevében e helyen köszöntsem ^méltóságát nemes Tolnaváriúegye főispánjává történt kineveztetése alkalmából, égyúttal tol mácsoljam a vármegye közönségének köszönetét ób háláját a vármegye szolgálatából távozó alispánnak. Szeretett jó Alispán Urunk ! Méltóságos Uram ! A kormányzói kinevezési okmány és a miniszteri leirat megérkezte után az immár csaknem öt év óla bolygó lelkem messze elszállt, messze-messze, Nagymagyarország; legalsó határáig. Engedetem nélkül lépte át itt is, ott is a trianoni-határokat és faluról falura, városról városra kelve bejárta az egész hatalmas régi nagy Torontálvármegye minden (talpalattpyi'fő!4jét és mindenkivel fájó örömmel közölte Méltóságodnak nemes Tolpavármegye főispánjává tört 'nt kineveztetését és zokogta el a munkás, nagy, jó és felejt hetién alispánjának távozását. Bolyongó vándoplelkem mint a méh, úgy szedte össze a bejárt helyekhez fűződő fájó és-,kedves emlékeket,,fogta fel a hálás közönség szivből jövő jó kivánatait és harmatként gyíijté egybe a fájdalom gyöngyöző könnycseppjeit. Méltóságos Uram 1 Leikém megjött a nagy útról., visszatért súlyosan meg terhelten! Elfáradt! Kimerült! És jelenti itt> szivemben halkan.' nekem, hogy száguldó gyorsasággal járt ugyan, mégis azt'tapasztalta, minden rögön, minden fűszálon, minden köz- intézményen, azt hallotta a suttogó szellőtől, azt a harmatos esőtől, a perzselő napsugártól és emberektől; „Elkéstél vándoriélek, megelőzött valaki. Itt járt 'már Jankó Ágoston szeretett .alispánunk Onoiaga. Szive vérzett, lelke fájt,, szemei könnyeztek.“ fcMai m>ti mm Tudtak mi ezt nagyon jól Méltó- * ságos Uram, épp ezért ünnepi díszbe öltözötten jelent meg itt a vármegye közönsége és a szeretetnek csillogó szinarany serleget, a hála és elismerés hófehér vakító ezüst tálcáján hozta, el'és nyújtja általam Méltóságod felé, igyék belőle, ennek tartalma izzó lávafolyam ugyan, de .balzsamos gyógyitószer, mely beheggeszti a vérző szivét, eloszlatja lelkének fájdalmait és felszáritja szemének köny- nyeit. Es én lelkem parancsából ünnepélyesen teszek tanúbizonyságot arról, hogy nemcsak a magyar igazgatás alatt levő csonka Torontálvármegye közönsége, de óta trianoni határon túl, az elszakított területen élők apraja-nagyja, szegénye és gazdagja nemcsak a szinmagyar, hanem a német, tót, román, sőt a torontáli szerbek józanabb és túlnyomó része is a sokszorosan meghurcolt'és ártatlanul bebörtönzött Jankó Ágoston alispánt a legnagyobb megbecsüléssel én tisztelettel övezik. Ezek tudatában teljes joggal éá szivem me’egével szeretettel üdvözlöm és köszöntöm Méltóságodat a Torontálvármegye régi nagy területén élő összlakosság és igy az ősi vármegye közönsége nevében nemes Tolnavármegye főispánjává történt kinevezése alkalmából és mondok isten -hozzádot a vármegye közönsége szolgálatából távozó alispánnak. Annak az ünnepelt alispánnak, akinek egyéniségében hisszük és látjuk mi, látják és hiszik a trianoni határokon tnl lakó torontáliak is- azt az összetartó erőt, mely hitet és reményt nyújt a régi nagy Torontál feltámadásához. «(ti ' (Mi Hisszük ezt annál is inkább, mert vigasztal bennünket az a tudat, hogy Méltóságod és Torontálvármegye között a kapocs nem pattant el, mert megmarad mint főispán a vármegye élén, velünk lesz a felettünk tornyosuló súlyos időkben és ha ngy hozza a végzet, hogy csakugyan megkon- dulna a vármegye , temetésére hivó harang szavay Méltóságod gyengéd szeretette), mint egy megtört szivü gyászoló apa sajátkezüleg teszi sirH jába az önhibáján kívül: ártatlanul elítéltet és mi, mindnyájan ott annál a szent sirgédörnél a fájdalomtól összetiporva bár; könnyezőn és el- csukló zokogás közepette, a magyarok -Istenéhez sikohva kiáltunk fel: „Nem, nem, soha; ! nem halhat meg ; fel kell támadnia!“ % Méltóságos Főispán Ur! Fogadja szivesen a vármegye közönségének szerencse jókiváoatait, kisérje Isten áldása nj székhelyén és működése terén., Embersz eret etünk büszkévé tesz mindanDyiunkat, hogy Méltóságod révén tündöklő fényt,; tekintélyt, teremtő erőt, ritka jelleinü, gkarat- erős, fáradhat’an munkásaágu, bölcs vezért juttatunk nemes Tolna vármegye közönségének. , . . A magyarok. Istene védje és oltal . matza Méltóságodat, időtlen-időkig
