Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-01 / 35. szám
2 iyü3 szeptember 1 TOLNAMEGYEI UjSAü Haidekker János oki. mérnök, építési vállalkozó. Tervezés, építés. — Epitöanyagszéllités. Szekszárd, Apát-u. — Telefoni 121. érezvén ennek nagy fontosságát, a szomszédi viszony gondozására, mélyítésére állandóan súlyt helyezett, épp n azért legyen szabad kedves szomszédjaink jelenlevő nagyrabecsült képviselőit is arra kérnem, hogy az ily irányú törekvéseknek odahaza legyenek szintén szószólói, támogatói. De meleg szeretettel köszöntőm a nemzeti hadsereg, a helybeli társhatóságok, intézetek és egyesületek jelenlevő képviselőit is, hegy a mai örömteljes ünnepélyünkön való részvételükkel a velünk való együttér* zésnek ilyen eklatáns jelét szolgáltatták. Tok. Törvényhatósági Bizottság! Hogy a föispáni változást minő kormányzati érdekek tették szükségessé, ezt én bem kutatom, mert alkotmányos érzületemnél fogva az államfő által a törvényes kormánynak felsőbb állami szempontok figyelembe vételével tett előterjesztései alapján foganatosított rendelkezéseit mindenkor a legnagyobb tisztelettel és -magyar emberhez méitó megnyugvással szoktam fogadni. Mindamellett a kormányzattal szembeni ezen felfogásom nem zárja ki, Bőt egyenesen kedves kötelességemnek ismerem, hogy itt, a törvényhatóság sziae előtt arról a fél fiúról, aki több mint 32 éven át állott vármegyénk szolgálatában, megemlékez zem. Forster Zoltán főispán ur Öméltósága közismert, példás szorgalmú, emellett nemesen szerény tisztviselője volt vármegyénknek. Amikor pedig több évtizedes elismerésre méltó mun kássága lévén szerzett érdemei folytán a megye közönsége őt vármegyénk első tisztviselőjévé választotta, ezen minőségében sem szűnt meg a legmesszebbmenő gondossággal arra törekedni, hogy vármegyéje érdekeit a legkielégitőbb módon szolgálja. Ezen hosszú, makulátlan és nehéz időkben is helytálló szolgálatai tették őt felsőbb körökben is elismertté s eDnek következtében, mint egy legfelsőbb elismerésként állíttatott vármegyénk kormányzatának élére. Nobilis, előzékeny modorával, a hozzá közelítőkkel szemben tanúsított jóakaratu figyelmességével megszerezte magának a fórumon működő közfunkcionárius legméltóbb és legértékesebb jutalmát, embertársai osztatlan becsülését, tiszteletét és szere- tetét. Szívből kívánom, hogy Öméltósága a becsületes, az önzetlen munka révén jól kiérdemelt nyugdiját jő egészségben, még igen hosszú éveken át élvezhesse. Tek. Törvényhatósági Bizottság! Nagyon komoly időben, valóban na- héz viszonyok között ért bennünket a föispáni változás. Államunk hajója még mindég tomboló viharoktól Űzetve, recsegve, ropogva száguld a szirtes vizek felett, úgy látszik még mindég messze van a biztonságot, megnyug vást adó révtől. Ez alatt ped g a gyűlölettől elvakult külső ellenségeink pók módjára szövik a hálót, hogy alkal más pillanatban fölónk eresztve, végleg rönkre tegyenek, elpusztítsanak bennünket, tí a kúíső ellenség ezen gyalázatos törekvését alátámaszt jákamég veszedelmesebb belső ellenségeink, akik megtagadván magyarságukat, a nemzetköziség megtévesztő hazug jelszava alatt szú módjára lassan, de biztosan őrlik ennek az J ezeréves épületnek tartó oszlopait és j vakondok módjára ássák alá annak alapzatát. Köztünk pedig valósággal tobzódik, orgiát ül a magyar átok, az egyenetlenség, a széthúzásnak ez a rettenetes ördöge. Mindenki csak a múló anyagi javak és hitvány emberi élvezetek után rohan, strucc módjára fejünket homokba rejtve, azt hisszük, ha nem vesszük észre a körülöttünk dühöngő vihart, kikerülhetjük, elháríthatjuk magunkról a veszedelmet. Hazánk ezen válságos helyzetében s nemzetünk jelen szorongattatásá- nak idején felettébb szükséges, szinte életfeltétel, hogy olyan férfiak legyenek az őrtornyokban, a kormányköre kéknél, akiknek jellemszilárdsága, kipróbált erői hazafisága, egyéniségük puritánsága és kiváló tudásuk -min denek felett áll a biztos garanciát nyújtanak, hogy komoly pillanatokban, veszedelem idején feltétlenül helyt állanak. Hazánk egyik őrtornyába, vármegyénk élére Jankó Ágoston ur személyében uj önálló, uj kormányos Állíttatott. Jóllehet Öméltóságának illusztris egyéniségét közelebbről még nem is volt alkalmunk megismerhetni, mégis a törvényes kormánynak irányában megnyilvánult bizalma, az állámfőnsk a kinevezésben kifejezésre juttatott kegye, főleg pedig azon nagy horderejű ténykörülmény, hogy Öméltósága négy évtizeden át s ebből húsz évig mint alispán szolgálta Torontál vármegye közönségét, u férfierényeknek olyan gazdagságára enged következtetni, mely belőlünk feltétlenül a megnyugvás érzetét váltja ki s azt a biztató reményt és erős hitet kelti fel bennünk, hogy a vármegye kormányzata egy élettapasztalatokban gazdag, nagy elméleti és gyakorlati tudással bíró s a közigazgatás minden ágazatában otthonos és erős akaratú férfiú kezébe került. Meg vagyok arról győződve, hogy ha Öméltósága nem is a vármegye szülötte, de mielőbb megismervén közviszonyainkat, komoly férfiúhoz méltó nemes igyekezettel fog arra törekedni, hogy vármegyénkben nemcsak mint a kormányakarat végrehajtója töltse be tisztét, de amint alkalmam volt az Ő emelkedett gondolkozását megismerhetnem, különösen ambicionálja, erősen feltett szándéka, hogy vármegyénknek — mely most már otthonává lett — gazdasági és kul turális érdekeit minden tudásával, teljes energiával és rendelkezésére álló minden törvényes eszközzel a fejlődés utján előbbre juttatni segítse. Éppen azért teljes tisztelettel arra kérem a tekintetes Törvényhatósági Bizottságot s annak minden egyes tagját, fogadják Öméltóságát teljes bizalommal, szeretettel s ezzel köny nyitsék meg Öméltóságának legjobb szándéktól vezetett föispáni műkő dését, hogy minél értékesebbet, mara dandóbbat tudjon vármegyénk javára alkotni. Hiszen magyar ember ő, és pedig a javából, aki a szerb megszállás idején a magyar haza szolgálatában soha nem múló, hervadhatatlan érdemeket szerzett. Appellálva törvényhatóságomnak az államfő által a vármegye élére állított főispánjával szemben mindenkor tanúsított nobilis és gavalléros előzékenységére, Öméltóságának föispáni működésére a magyarok Istenének áldását kérve, a magyar hitvallás| nak fölemelő szózatával ajkamon: J Hiszek egy Istenben, hiszek egy I hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában, — a mai rendkívüli köz gyűlést megnyitom. A felzugó taps után Száváid Oszkár főjegyző olvasta fel a belügyminiszter rendeletét, amelyben a Kormányzó Öfőméltóságának Jankó Ágoston kinevezésére vonatkozó elhatározását közli. A közgyűlés dr. Éri Márton alispán indítványára elhatá rozza, hogy a kinevezett főispánt küldöttség utján küldöttség utján felkéri, hogy a törvényhatóság termében jelenjen meg és a hivatali esküt tegye le. A küldöttség tagjaiul gróf Széchenyi Domokos vezetésével megválasztattak : b író Schell József, Fekete Ágoston, Bodnár István, Szi lágyi Béla, dr. Dragits Imre, Purt Adolf és Neiner József. A küldöttség felkérésére Jankó Ágoston a beiktató közgyűlés lelkes éljenzése közben diszmagyarban megjelent a teremben. Dr. Éri alispán pár szóval üdvözölte és felkérte az eskü letételére. Jankó Ágoston meg köszönte az üdvözlést és az esküt, amelynek szövegét Száváid Oszkár főjegyző olvasta fel, ietette. ősi szokás szerint a járási főszolga bírák az uj főispánt kétszer vállukra emelték, a közgyűlés tagjainak bemutatták. A lelkes éljenzés után a beiktató közgyűlés tagjai a főispán indítványára a belvárosi róm. kath. templomba vonultak, hogy az Isten áldását és segedelmét kérjék a megkezdendő föispáni működéshez. Gyönyörű volt a menst, amint a disz- magyarba öltözött főispán vezetésével a gyűlésen résztvevők a templomba vonultak. A szentmisét Virág Ferenc pápai kamarás, plébános mondotta. Az isten- tisztelet után a törvényhatóság tagjai és a meghívott vendégek visszáruén tek a közgyűlés termébe, amely zsúfolásig megtelt. Jankó Ágoston a felfüggesztett ülést újból megnyitotta és a következő hatalmas beszédben ismertette programmját: Tek. Törvényhatósági Bizottság 1 Megilletődéssel foglalom el Tolnavármegye törvényhatóságának fórumán ezt az elnöki széket, amelyből e nagy történelmi múlttal biró vár megyében annyi sok jeles és kiváló főispán intézte a vármegye sorsát. Az áhitat, mely az ünnepélyes istentisztelet hangulataként leikemet még fogva tartja, a nagy tradíciók, amelyss az ország éa a vármegye jeleseit ábrázoló képekből re ám tekin tekintenek, kedves Barátaink és Atyánkfiái: a szomszédos törvény- hatóságok képviselőinek megtisztelő megjelenése, a törvényhatósági bizott ság tagjainak nagy tömege és az érdeklődőknek serege, mely e termet megtölti, mind olyan körülmények, amelyek nemcsak a hála és köszönet érzését fakasztják lelkemben a meg tiszteitetésért, mely a személyemmel kapcsolatos hivatalos aktust illeti, — de egyszersmind komoly figyelmeztetés is hivatásom fontosságára és feladataim súlyosságára. Érthető tehát, ha e környezet által előidézett ünnepélyes hangulat némileg elfogódottá tesz. De leküzdöm megilletődésemet és igyekszem elfogulatlanul, teljes nyiltI Sággal és őszinteséggel ismertetni l céljaimat és szándékaimat. Tek. Törvényhatósági Bizottság 1 Nem vagyok a vármegye szülöttje, hanem az ország déli végeiről a nemrég még oly szép és hatalmas Te rontál vármegyéből vezetett a sors ide Önök közé, tehát nem csodálkozom rajta, ha idegennek tekintenek. A régi szokás szerint talán nem szívesen látnak maguk között idegent, de aa ország mostani szomorú helyzetében az erre vonatkozó régi fogalmaknak is enyhülniük kell; ma a magyar a magyarnak már sehol sem lehet idegen és amidőn a megcsonkított országban tömörülünk, testvérekként kell egymást tekintenünk akár a Kárpátok aljáról, akár Erdély bérceiből, akár az Alduna tájáról kerülünk is össze. Miután ellenségeink telhetetlensé - gének prédául esett az a terület is, amelyen 4 évtizeden át annyi hazafias lelkesedéssel és ambícióval dolgoztam a haza és a közügy érdekében, most a magyar királyi kormány bizalma és a Kormányzó Ur Ofő- méltóságának kegye egy újabb munka • térre állított: Önök közé küldött, hogy itt folytassam azt a közéleti munkát, melynek életemet szenteltem. Bízom benne, hogy nem sokáig fognak idegennek tekinteni, mert az a közös törekvés, hegy a hazának szolgáljunk, rövidesen barátokká és testvérekké tesz majd bennünket. Közpályámon mindig a rajongó hazaszeretet, a közérdek önzetlen szolgálata és a meleg emberbarát! érzés vezérelt és ide is azzal a szándékkal jöttem, hogy megújuló lelkesedéssel és fáradhatlan kitartással szolgáljam ideálomat és remélem, hogy sok évi tapasztalataim leszűrt eredményét ezen uj munkatéren is hasznosan érvényesíthetem. A vármegyét és annak közönségét közelebbről még nem ismerem. Csak annyit tudok róla, hogy ősrégi magyar vármegye, mely történelmünkben egy évezred óta jelentős szerepet játszott. Talaja az őstermelés minden ágának kincses bányája, lakósága pedig hazafias érzelmű, józan, szorgalmas nép, melynek gazdasági és szellemi kultúrája igen magas fokon áll. Tekintélyes régi birtokos osztálya van, akik e vármegyében jólétet teremtettek, annak tekintélyt szereztek és akik ősi történelmi joga ikat mindig önzetlen hazafisággal és oly helyes szociális érzékkel gyakorolták, hogy a józan és bölcs vezetésük alatt kifejlődött polgári- és kisgazda értelmiséggel később készségesen megoszthatták. Ezen általános és hézagos ismereteimet azonban rövid idő alatt pótolni fogom. Alapos tájékozást fogok szerezni a vármegye viszonyairól; megismerkedem derék népével, hogy mielőbb létrejöhessen közöttünk az a szellemi és erkölcsi kapcsolat, mely szükséges áhhoz, hogy egymást megértve és kölcsönösen támogatva, eredményesen munkálkodhassunk a haza és a vármegye jólétének emelésére. Hazánk jelenlegi szomorú helyzetében csak egy általános feladatunk és törekvésünk lehet: visszaállítani Magyarország tekintélyét, nagyságát, erejét és azt a gazdasági és kulturális jólétet, amelyben a háború előtt éltünk. Ebben a munkában közreműködni HOLMH »Ruhákat vegyileg fest» tisztit • Szekszárd. SM